Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)

2010-11-17 / 266. szám

2010. NOVEMBER 17., SZERDA 5 ORSZÁG-VILÁG - MEZŐGAZDASÁG Kilenc évre választják a legfőbb ügyészt Badapest Az Országgyűlés a jö­vőben a köztársasági elnök ja­vaslatára kilenc évre választja meg a legfőbb ügyészt a határo- zatian időre kinevezett ügyészek közül az ügyészségi szolgálati vi­szonyról kedden elfogadott tör­vénymódosítás alapján. A képvi­selők 247 igen és 102 nem szava­zat mellett döntöttek a javaslat törvénybe iktatásáról. A jogsza­bály kimondja, hogy a legfőbb ügyész egészen utódja megbíza­tásáig gyakorolja jogkörét. Orbán Viktor a CIA igazgatójával tárgyalt Budapest Orbán Viktor minisz­terelnök kedden hivatalában fo­gadta Leon E. Panettát, a CIA igazgatóját. A tárgyalópartne­rek áttekintették a terrorizmus- ellenes küzdelem aktuális állá­sát, és aláhúzták az együttmű­ködés fontosságát a terrorizmus jelentette kihívások leküzdése területén - tájékoztatta az MTI-t a találkozón történtekről a kor­mányfő szóvivője. Szijjártó Pé­ter közleményében rögzítette, hogy Magyarország is kiveszi részét a terrorizmusellenes küz­delemből. Emléktábla a hadifogolynak Nyíregyháza. Emléktáblát avat­tak az utolsó magyar volt hadifo­goly tiszteletére kedden Nyír­egyházán, abból az alkalomból, hogy Torna András tíz évvel ez­előtt tért vissza a nyírségi nagy­városba. Torna András 2004- ben, 79 esztendős korában hunyt el. 1944-ben esett hadifog­ságba Lengyelországban, onnan hurcolták el a Szovjetunióba. A férfi csaknem 53 évet töltött el az oroszországi kotyelnyicsi pszi­chiátriai intézetben, ahonnan 2000. augusztus 11-én hozták haza Magyarországra. Fekete lyukak Budapest Az MSZP szerint az idei költségvetésben nem voltak, Matolcsy György tudásában vi­szont vannak fekete lyukak. A nemzetgazdasági miniszter a jö­vő évi költségvetés általános vi­tájában hétfőn elmondott expo­zéjában kifejtette: az előző kor­mány 2009-ben az idei költség- vetést 3 százalékos „fekete lyuk­kal” tervezte meg, a jelenlegi ka­binetnek ezért kellett „nagyon kockázatos, brutális bankadót és válságadót bevezetnie”. Megkezdődött Budaházy pere Budapest Megkezdődött Budaházy Györgynek az Or­szágos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ellen indított közigaz­gatási pere, amelyben a felpe­res egy rendőrségi határozat felülvizsgálatát kéri. A kereset- levél szerint 2008. október 23- án a Hatvannégy Vármegye If­júsági Mozgalomnak a Déryné közbe bejelentett rendezvényé­ről Budaházy György több em­berrel együtt át akart menni a Magyarok Világszövetsége As­toriánál tartott rendezvényére, de a Bajcsy-Zsilinszky útnál a rendőrök meggátolták a to­vábbhaladásban, intézkedtek vele szemben, majd előállítot­ták. Az intézkedés okáról azonban nem tájékoztatták. Budaházy György a rendőri in­tézkedés ellen panasszal élt. Magyarország számára a magyar agrárium stratégiai értékű tényező volt és marad, amely stratégiai értékű változtatások előtt áll. Megítélésem szerint az EU Közös Agrárpolitikájára is a fenti kettősség jellemző - stratégiai jelentőségű és stratégiai értékű változtatások előtt áll 2013-2020-as évek reformelképzeléseit ismerve. Rendkívül fontos, hogy az EU Közös Agrárpolitikai Koncepciója alakításának vitájában milyen magyar nemzeti agrárérdekek érvényesítéséért teszünk erőfeszítéseket. Sajnos az elmúlt húsz évben nem került kidolgozásra - választási ciklusokon átnyúló - magyar nemzeti agrárstratégia. Ezt a feladatot mielőbb el kellene végezni, mert nemzeti stratégiai kérdés, s amelynek egyéni, családi és nemzeti értelemben és mértékben tartós következményei lesznek, pozitív és negatív vonatkozásban egyaránt. Az idő rendkívül sürget! A Nógrád Megyei Hírlap három részes sorozatnak ad helyet a magyar agrárjövőről. Gondolatok a magyar agrárjövőért A magyar mezőgazdaság az elmúlt két évtizedben rossz irányba haladt, ez az út nem folytatható. A magyar természe­ti, földrajzi, humán adottságok, tradícióink más, eredménye­sebb megoldásokat követelnek. Érdemes az elmúlt évtizedek legfontosabb tapasztalatait ösz- szegezni, elemezni, de az időt, energiát nem a múltra, kellene fordítani, a múlt dolgaiban konf­rontálódni, hanem a hogyan to­vább magyar agrárium ;= fő kérdéseire. A hangu­lati, érzelmi, indulati, politikai elemekből és a kölcsönös bizalmatlan­ságból táplálkozó szem­léletmódot abba kellene hagyni, és a nemzeti ös- = szefogás, az együttgondolkodás, a közös cselekvés irányába mie­lőbb elmozdulni. Amikor a magyar agrárjövő­ről gondolkodunk, akkor egyér­telműen ki kell mondani, hogy nem egy szűk szakmáról, szak­mai kérdésekről van szó, hanem az egyik legfontosabb nemzeti stratégiai értékű témáról, benne a magyar földről, a vidék népes­ségmegtartó szerepéről, a stra­tégiai értékű élelmiszer terme­lésről, a megújuló energiákról (víz, termo, nap, bio,) stb. Nem túlzás azt mondani, hogy aki a magyar agrárjövőről gon­dolkodik, akkor a létünkről, egyéni, családi, nemzeti értelem­ben és mértékben talpon mara­dásukról is elmélkedik. A rendszerváltástól eltelt idő­szak szinte példátlan, sajátos vo­nása, hogy a magyar agrárium minden alapvető kérdésében a fő politikai erők, de a gazdálko­dók között is a rendkívül súlyos a megosztottság, a szembenál­lás. Ez az alapvetően szakmai, ra­cionális gazdasági érdekeket fi­gyelmen kívül hagyó - elsősor­ban érzelmi, indulati, politikai - elemekre épülő szemléletmód lassan már a párbeszédet is lehe­tetlenné teszi, s szinte kizárja az agrárstratégiáról történő közös gondolkodást is. A magyar agrárgazdaság egy­re gyengülő versenyképességgel rendelkezik, belső strukturális feszültségekkel terhelt, erőforrá­sait (természeti és humán) a le­hetőségeihez képest alig hasz­nálja ki, olykor szánalmas, ki­szolgáltatott, megalázott, tehetet­lenül vergődő helyzetben van, elszomorító képet mutat. A feszítő, az egymásra ható, egymást felerősítő kedvezőtlen tényezők közül csupán néhányat említek meg: • a magyar agrárium jogi és környezeti változásai kiszámít­hatatlanok, Amennyiben illúziókra építve adjuk meg a vála­szokat ezekre az új kihívásokra, akkor ne csodál­kozzunk, amikor az illúziók összeomlanak, s ab­ból megrázkódtatás, csalódottság, kiábrándultság következik egyéni, családi és nemzeti értelemben és mértékben egyaránt. • adózási rendszere drámaian rossz, • a sajátos magyar túlteljesíté- si effektusból adódóan az agrárium szabályozási és állam- igazgatási terhei aránytalanul és értelmetlenül magasak, • az agrár szakiskolai képzés, különösen a szakmai gyakorlat- orientált képzés gyalázatos! (a regisztrált aktív mezőgazdasági dolgozók 92%-a csak 8 osztál­lyal, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik), • a jog és vagyonbiztonság ka­tasztrofális, • a horizontális és vertikális szövetkezés rendkívül alacsony szintű, • a mezőgazdasági termelők direkt értéke­sítési formáit, lehetősé­geit alaptalan, értelmet­len „élelmiszer-bizton­sági” követelmények so­ra akadályozza (a helyi piacok szinte megszűntek), • a mezőgazdasági gazdálko­dó egységek üzemmérete mesz- sze elmarad az optimális üzem­mérettől, ez alapvetően megha­tározza az alkalmazható techno­lógiát és az egy munkaerőre eső teljesítményt, • az osztatlan közös földtulaj­don a további fejlődés gátja. ségek, a realitások számításba vételével gondolkodjunk. Ebben a munkában nélkülözhetetlen mérlegelni azokat az objektív (nemzetközi, hazai) folyamato­kat, amelyek bennünket körül­vesznek, szemléletmódunkat és cselekedeteinket befolyásolják. A világban és a magyar mező- gazdaságban - a 2008-09-es pénzügyi és gazdasági válságtól függetlenül is - olyan objektív fo­lyamatok bontakoztak ki, ame- rrrrr lyek minőségileg új típusú válaszokat, és cselekvése­ket igényelnek. Ilyen pél­dául a mezőgazdaságban is a szinte megállíthatat­lan tőke és birtokkoncent­ráció! = A lakosság egyre növek­vő hányadának élelmiszerekkel történő ellátása koncentrálódott, tömegfogyasztás vált egyre jel­lemzővé. Egyértelmű a koncentráció a kereskedelem, a szállítás, a ke­reslet és a kínálat, összességé­ben a lakossági ellátás terepein is. A változások egyik alapvető iránya a jó minőségű, versenyké­pes, nagy tételű, állandó, elegen­dő mennyiségű, mind kevesebb beszállítóra épülő mezőgazdasá­gi termékek, élelmiszerek előál­lítása. Új és egyre erősödő tényező­ként kell számolnunk azzal, Amikor a magyar agrárfejlő­dés fő irányairól, fejlődési, fej­lesztési lehetőségeiről töpren­günk fontos, hogy ne a vágyak kategóriáiban, hanem a lehető­Nem túlzás azt mondani, hogy aki a magyar agrár- jövőről gondolkodik, akkor a létünkről, egyéni, csa­ládi, nemzeti értelemben és mértékben talpon mara­dásukról is elmélkedik. A rendszerváltástól eltelt időszak szinte példátlan, sajátos vonása, hogy a magyar agrárium minden alapvető kérdésében a fő politikai erők, de a gazdálkodók között is a rendkí­vül súlyos a megosztottság, a szembenállás. hogy a világpiacon a mezőgazda- sági termékek, technológiák, élelmiszerek iránt növekedni fog a fizetőképes kereslet (Kína, In­dia, Távol-Kelet, stb.) a növekvő lakónépesség és a gazdasági fej­lődés következtében. Sajátos el­lentmondás, hogy a lakónépes­ség növekedése, az élelmiszerek iránti kereslet fokozott erősödése területileg, földrajzilag igen távol található az élelmiszertermelő, exportálni képes országoktól. Ezekhez a fő folyamatokhoz, objektív mozgásigényekhez, ten­denciákhoz kellene, hogy igazod­jon a magyar mezőgazdaság és élelmiszertermelés úgy, hogy fi­gyelembe vegye a nemzeti sajá­tosságokat és az EU közös agrár- politikájából - amely állandó mozgásban, változásban van - adódó lehetőségeket, mozgásteret Az előző években elkezdődött - amely alapvetően nagy nem­zetközi stratégiai küzdelem, ösz- szecsapás - pénzügyi, gazdasá­gi világválság és a meglévő bel­ső problémák együtt, egymásra hatva szinte elemi erővel sürge­tik egy nemzeti agrárstratégia mielőbbi kidolgozását. Amennyiben illúziókra építve adjuk meg a válaszokat ezekre az új kihívásokra, akkor ne cso­dálkozzunk, amikor az illúziók összeomlanak, s abból megráz­kódtatás, csalódottság, kiábrán­dultság következik egyéni, csalá­di és nemzeti értelemben és mértékben egyaránt. A nemzetközi objektív tenden­ciák és a hosszú ideje lábadozó magyar agrárium tényei kevésbé pontos ismeretében (a politikai befolyástól mentes valós helyzet tisztességes feltárásának hiánya miatt) a magyar mezőgazdasági termelők ez idáig nem tudtak kel­lően segíteni önmagukon. Legin­kább egységesek a mindenkori kormánnyal szembeni követelé­sekben voltak, de saját, jól felfo­gott érdekeik érvényesítéséért, termékeik tartós, kiszámít­ható piacokra juttatásáért, a horizontális és vertikális integráció kialakításáért, az agrárképzés, a szakta­nácsadás színvonalának ja­vításáért már vajmi keve­set tettek. Hajlamosak vol­------ tak az agrárgazdaságtan ne mzetközileg is elismert és okta­tott tételeit, tanításait elfelejteni. Megítélésem szerint, most amikor nagy, új világméretű stratégiai játszma kezdetén tart a világ, amely megrázó válságot produkált, ismét stratégiai vál­tás elé állítja a magyar agrártár­sadalmat is. Az igazi nagy kérdés ebben a nemzetközi feltételrendszerben, milyen lesz a magyar agrárjövő? (A cikk folytatása későbbi lapszámunkban lesz olvasható.) Prof. Dr. Vasas Joachim agrártörténész brit trónörökös London. lövőre lesz Vilmos, brit trónörökös és kedvese, Kate Middleton esküvője - jelentet­ték be kedden hivatalosan Lon­donban, egyelőre pontos dá­tum nélkül. A Clarence House - Vilmos herceg és édesapja, Károly, walesi herceg londoni hivatala - közölte azt is, hogy Vilmos már a múlt hónapban eljegyezte barátnőjét. A közle­mény szerint az esküvő Lon­donban lesz, „tavasszal vagy nyáron”; a konkrét dátumot „megfelelő időben” közzéte­szik. A Clarence House beje­lentéséből kitűnik az is, hogy Vilmos hagyománytisztelő mó­don, Kate édesapjától, Michael Middletontól kérte meg kedve­se kezét. Megzavarták az imádkozó muzulmánokat Athén. Tojással dobálta és kigú­nyolta az iszlám áldozati ün­nep, az íd al-Adha alkalmából összegyűlt, imádkozó muzul­mán bevándorlókat több tucat szélsőjobboldali aktivista és helyi lakos kedden Athénban. Az ünneplő muzulmánok - hi­vatalos mecset híján - a város egyik központi terén gyűltek össze, amelyet a hatóságok elő­zőleg kordonnal kerítettek kör­be. A helyszínre a rohamrend­őrség is kivonult, a környéken lakók ennek ellenére trágársá­gokat kiabáltak az imádkozók- nak és a muszlimok által tisz­tátalan állatnak tartott disznó­kat ábrázoló röpcédulákkal szórták tele a környéket. Né­hány ember görög zászlókat lengetett az erkélyéről. Ausztriában is keresték a gyanúsítottakat Bécs. Ausztriában elkövetett bűncselekmény gyanújával is nyomoznak a tervezett Los An- geles-i emberrablással össze­függésben Bécsben letartózta­tott magyar állampolgár ellen - jelentették be kedden Bécsben az osztrák hatóságok és az amerikai Szövetségi Nyomozó- iroda (FBI) közös sajtótájékoz­tatóján. A 70 éves férfit egy 1969-ben elkövetett, kettős gyilkossággal végződő rablótá­madással gyanúsítják Ausztri­ában. A férfi és három társa el­len az Egyesült Államokban az a gyanú, hogy el akart rabolni, megzsarolni és megölni egy üzletembert. A három másik magyart Los Angelesben vet­ték őrizetbe. Díszvendégek vagyunk Párizs. Öt közép-európai ország, köztük Magyarország az idei díszvendége a párizsi fotóhónap legjelentősebb rendezvényé­nek, a Paris Photo nevű fotográ­fiai vásárnak és kiállításnak. A Louvre múzeumának üvegpira­misa alatti 3 ezer négyzetméter alapterületű kiállítótérben no­vember 18. és 21. között 14. al­kalommal rendezik meg a fotó­művészet egyik legjelentősebb éves találkozóját, amelyre csak­nem 40 ezer látogatót várnak a szervezők. A vásár programjai­hoz számos múzeum és galéria csatlakozik, idén egyik kiemelt helyszín a Párizsi Magyar Inté­zet. Az esemény központi kiállí­tásának tematikája Közép-Euró- pa, plakátján André Kertész egyik fotója szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom