Nógrád Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 228-252. szám)
2010-10-05 / 231. szám
2010. OKTÓBER 5., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Fényképek tárlata Salgótarján. „Nyári emlékképeink” címmel nyílt fotódokumentációs kiállítás a Kohász Művelődési Központ előcsarnokában a hét elején. A tárlat a nyitvatartási napokon 10 és 16 óra között látogatható. Fogadónap Salgótarján. Dr. Márton József jogi természetű ügyekben várja az érdeklődőket az MSZP salgótarjáni irodáján (Salgótarján, Május 1. út 41.) október 5-én, kedden 15 órától. Hagyományőrzők tárlata Salgótarján. A karancssaljai Rozmaring Hagyományőrző Egyesület képzőművész és kézműves körének alkotásaiból a napokban nyílt kiállítás a Kohász Művelődési Központ Kohász Galériájában. A tárlat a nyitvatartási napokon, 10 és 16 óra között október 30-ig látogatható. Évnyitó Salgótarján. A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet és a Múzeumi Oktatási Képzési Központ október 5-én, kedden 14 órára a Nógrádi Történeti Múzeumba múzeumpedagógiai évnyitóra várja a köznevelési, közoktatási intézmények munkatársait, a múzeumpedagógiával, közművelődéssel foglalkozó szakembereket és a téma iránt érdeklődőket. A megjelenteket dr. Szirácsik Éva, megyei múzeumigazgató köszönti, majd szakmai előadások és beszámolók hangzanak el. Olvasás Hete Budapest. Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban a Családi Olvasás Hete alkalmából nyílik meg a balassagyarmati festő- és grafikusművész, Farkas András tárlata október 5-én 16.30 órakor. A kiállítást Andor Csaba, a Madách Irodalmi Társaság elnöke ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitót követően 17 órakor T. Pataki László Lidércláng című monodrámája hangzik el Patakiné Kerner Edit tolmácsolásában. Falunap nagygönccel V. K. _______________________ Ers ekvadkert A hagyományokhoz híven a nagygönc főzés köré épült a falunap. A gasztronómiai élményeken kívül színes műsorka- valkád fogadta az odalátogatókat, amelyben jól megfért egymás mellett a folklór, a mulatós zene és a tinisztár SP is. Már délelőtt kezdetét vette a nagygöncfőzés, több csapat is hozzálátott a helyi specialitás készítéséhez, képviseltették magukat többek között a nyugdíjasok és a pedagógusok. A gasztronómiai palettára a vanyarci vendégeknek köszönhetően felkerült a haluska is. S míg a finom falatok főttek, addig a látogatók kipróbálhatták a furfangos népi játékokat, a gyerekek birtokba vehették a gumivárakat. Emellett egészségsátor, bolhapiac vagy éppen íjászbemutató várta az odalátogatókat. A színpadon egész nap színes programok váltották egymást. A kínálatban helyett kapott a hastánc és a salsa és a különböző folklór- műsorok is. A legnagyobb tapsot a tinik kedvence, SP kapta, de sokan voltak kíváncsiak Poór Péterre és Bunyós Pityura is. A program zárasaként dj Kuti játszotta le a legnagyobb nosztalgiaslágereket. A falunapon sor került testvér települési együttműködés aláírására is, mégpedig Szlovákgyarmat településsel ápolnak majd még szorosabb kapcsolatot az érsekvadkertiek. CSONGRÁDY BÉLA Isten éltesse a múzeumot!- Hogy szalad az idő! - szoktuk volt mondani s e közhely ezúttal is helytállónak bizonyul Hiszen nehéz elhinni, hogy már Harminc év telt el 1980. október 3a, a salgótarjáni új múzeumépület felavatása és birtokba vétele óta. Aki akkor született már javakorabeli felnőtt, akár többgyermekes családos ember. Nem tudni, hogy kiből vált múzemlátogató, kiállításnéző az elmúlt három évtized alatt, de, hogy a városháza és a jő plébánia-templom közti épület szerves része lett a megyeszékhely belvárosának, az biztos. Jól illeszkedik abba az átgondolt, egységes megfogalmazású, a természeti környezettel, domborzati viszonyokkal harmonizáló, egyedi karakterű, a maga idejében újszerű építészetbe, amelyet a budapesti tervezők Tarján centrumába megálmodtak. Magyar Géza - aki számára megadatott, hogy az első múzeumépületet megtervezze az 1945 utáni Magyarországon - ezért a munkájáért kapott második alkalommal is Ytjl-díjat. Ezt éppúgy kevesen tudják, mint azt is, hogy amikor naponta elhaladnak a múzeum mellett, immár egy műemlékké nyilvánított épület mellett visz el az útjuk. Minderről szó esett azon a minapi összejövetelen, amelyet a jubileum kapcsán az építészkamara és a Nógrádi Történeti Múzeum közösen rendezett. Az est egyik vendége, mondhatni főszereplője Magyar Géza volt, aki készséggel vállalta, hogy visszatekint salgótarjáni munkásságára és szól további elképzeléseiről, köztük éppen e múzeum napirenden lévő felújításának terveiről is. A nagyszámú hallgatóság soraiban természetesen elsősorban olyanok foglaltak helyet, akinek közük van az építészethez, akiknek közük van a múzeumhoz, mert harminc év során sokszor megfordultak falai között. Igazán volt mit látniuk, meg annyi rendezvény részesei, közreműködői lehettek e majdnem egy emberöltőnyi idő alatt. Példaként elég csak a tavaszi tárlatokra, a rajz- biennálékra, a retrospektív egyéni kiállításokra, országosan is figyelemre méltó rangos bemutatókra gondolni, amelyeken ki tudja hány nagyformátumú személyiség, Munkácsy vagy Kossuth-díjas művész vett részt Néhány éve az úgynevezett Mihályfi-hagyaték révén a magyar művészet megannyi klasszikus képviselőjének - mások mellett Czóbel Bélának, Derkovits Gyulának, Gulácsy Lajosnak, Mednyánszky Lászlónak, RippíRónai Józsefnek, UitzBélának - alkotásai láthatók a múzeum korszerű galériájában. Szinte lehetetlen felmérni, hogy milyen értékkel bír az a gyűjtemény, amely a nógrádi alkotók - köztük a zseniális Balázs János - műveit őrzi De volt itt bőven más - irodalmi, zenei stb. - művészeti ágakat preferáló bemutató is, nem is beszélve a rangos szakmai tanácskozásokról, tudományos ülésekről, ifjúsági és gyermekprogramokról, szórakoztató műsorokról, színvonalas kiadványokról Mindezek alapján kiérdemelte a múzeum, hogy jó érzéssel köszöntsük volt és jelenlegi vezető it, munkatársait ezen az újabb születésnapon (tavaly az intézmény maga volt ötvenéves) és kívánjunk további eredményes évtizedeket a jő vőben nem csak megszépülő, de új funkciókkal is bővülő Nógrádi Történeti Múzeumnak. Késik a vetés, a betakarítás Bár már itt az ideje, érdemben sem vetési, sem betakarítási munkát nem sikerült még végezni (Folytatás az 1. oldalról.) Mint az a fentiekből is látszik: a szűkebb pátriánkat érintő mezőgazdasági kár mértéke nem kevés. Összességében eléri a másfél-kétmilliárd forintot. A szántóföldi növények esetében megközelítőleg öt-hatszázmillió forintos a kár, a takarmánytermesztésben közel 6000 hektárnyi területen ment tönkre a széna. A lucerna és hereféléknél 3800 hektáron veszett kárba az első növedékű termés. Ez több, mint negyvenezer tonna takarmányveszteséget jelent, értéke eléri a nyolc-kilencszázmillió forintot. A kipusztult lucerna, illetve rét, legelő regenerációjának költsége pedig megközelíti a százmillió forintot.- Az árvíz az állattenyésztőknek sem kedvezett: megyeszerte 65 tehén, több mint 130 borjú és három tenyészbika pusztult el, a kár értéke negyvenmillió forint. A 2011-re történő kihatások, a károk pótlása és a helyreállítás értéke ráadásul újabb százmillió forintot jelent. Október végére, november elejére a betakarítás megtörténik és a hivatal munkatársai pontosan csak akkor tudják megállapítani a kár mértékét. Amennyiben a továbbiakban szép idő lesz, a másfél- milliárd forintos kárösszeg a helytálló, de ha továbbra is hullik csapadék, a károk elérhetik, sőt, meg is haladhatják a kétmilliárd forintot - tudatta dr. Döbrei Tamás, majd az őszi betakarítás problémájára tért rá.- A napraforgó, szemes kukorica, siló, megyénkben a burgonya, illetve az egyre nagyobb területen termesztett olajtök betakarítási ideje a szeptemberi, októberi időszakra tehető. Mivel viszont augusztusban és szeptemberben is átlagot meghaladó csapadék hullott (szeptember 20-ig 100-130 millimé- ternyi) érdemben sem vetési, sem betakarítási munkát nem sikerült még végezni - nyilatkozta lapunk érdeklődésére a szakember. Mint megtudtuk, az őszi vetéseket közel húszezer hektáron, az őszi betakarítású növények begyűjtését pedig mintegy tizennégy-tizenötezer hektáron kellene elvégezni. A két legjelentősebb a napraforgó és a szemes kukorica. Előbbiből 6600 hektárnyit, utóbbiból 3500 hektárnyit kellene betakarítani. A májusi, júniusi belvíz és árvíz következtésben azonban napraforgóból 1060 hektár, kukoricából pedig 890 hektár pusztult ki. A szeptember utolsó hétvégéjén lehullott 25-72 milliméter csapadék, illetve az Ipoly újabb áradása tovább nehezíti a gazdák amúgy sem rózsás kilátásait. A szakember elmondása szerint az erősen átnedvesedett talaj nem kis gondokat okoz Nógrád megyében. A munkagépek olykor 30-40 centiméterre is lesüllyednek, a betakarítást és az őszi vetést egyelőre nem lehet elkezdeni. A napraforgó esetében a tányéroknak meg kell száradniuk, mert nedvesen nem lehet betakarítani, a kukoricánál még mindig magas a nedvességtartalom, a szárítás pedig még a legnagyobb gazdálkodóknak sem áll módjában.- Őszi vetés szempontjából a gabonaféléknél még nincs késés, az optimális vetési idő itt szeptember vége, október eleje. Ahhoz, hogy a durván huszonnégy-huzonötezer hektárnyi őszi vetésű gabona főidbe kerüljön jó minőségű magágyat kell elkészíteni. Ezt most a jelenlegi erősen felázott talajviszonyok mellett nem lehet elvégezni, ezzel várni kell. Ha nem lesz az elkövetkező hetekben számottevő csapadék, akkor még az őszi kalászosokat optimális időben lehet elvetni, bár jelenleg két-há- rom milliméter is problémát okoz. Az ettől eltérő időjárás viszont súlyos problémákat okozhat, amely negatív kihatással járhat a 2011-es gazdálkodási évre - zárta szavait dr. Döbrei Tamás.
