Nógrád Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 228-252. szám)
2010-10-30 / 252. szám
2010. OKTÓBER 30., SZOMBAT NÓGRÁD SPORTJA Remekül érzi magát Zaragozában... ....de lemaradt az FC Barcelona elleni rangadóról a gyarmati Pintér Ádám Nyolc bajnoki fordulóban eddig összesen egy mérkőzésre való időt töltött a pályán Pintér Ádám, a Real Zaragoza balassagyarmati származású labdarúgója. Először egy fél órát adott neki mestere, majd az Atletico Bilbao elleni idegenbeli összecsapáson szűk hatvan perc múltán a kiállítás sorsára jutott. A válogatottban nemrég bemutatkozott huszonkét esztendős védővel az internet segítségével beszélgettünk. Hegedűs Henrik- Buenos dias senor.- Buenos dias.- Ilyen jól megy már a spanyol?- Ááá, még javában tanulom, de már egyre jobban alakul. A barátnőmet, aki jól beszéli a nyelvet, direkt megkértem, itthon csak spanyolul beszélgessen velem. A pályára, edzésre nem kísérhet ő sem, még szerencse, hogy a külföldiek többsége angolul társalog, a hazai játékosok viszont nem igazán akarnak megszólalni más nyelven. Ez jó is, mert így könnyebben zajlik a beilleszkedés.- Apropó beilleszkedés, hogy sikerült megszokni az új közeget?- Teljesen más világ ez, mint az otthoni. Itt este tíz körül indul be az élet, az egész városon érződik a latinos temperamentum. Nagyon szép Zaragoza, főként az óvárosi rész, ahol nagyon sok dolog őrzi a régi spanyol kultúrát. Ha időnk adódik, mindig sokat sétálunk arrafelé.- Milyenek a csapattársak?- Nagyon jó fejek valamennyien. Különösen ^ Edmilsonnal kerültem baráti viszonyba, pályán és magánéletben egyaránt sokat segít, ő egy nagyon jó ember.- Hol laktok egyébként a városban?- Nemrégiben költöztünk át egy tágas lakásba. Csendes, kertvárosi övezetben élünk, ez tökéletesen alkalmas arra, hogy csak a focira koncentráljak.- Mi az oka annak, hogy hat mérkőzésen csak egyszer kaptál bizalmat, aztán a következő meccsen már kezdőként számítottak rád?- Amikor Spanyolországba szerződtem, tisztában voltam azzal, hogy fiatal játékosként hatalmas esélyt kaptam, amivel élnem kell. Ugyanakkor azt is tudtam, hogy nagyon nehéz feladatom lesz. Itt az edző, a foglalkozásokon alig szól a játékosokhoz, de figyel, aztán a benyomásai, tapasztalatai alapján kihirdeti az adott mérkőzésre a csapatot, majd a kilencven perc után röviden értékel. Ez az ő feladata, a miénk pedig az, hogy edzésen hajtani, küzdeni, pörögni kell, a legjobbat nyújtani a kezdő tizenegybe kerüléshez. A mester döntése volt, hogy már „alkalmas” lettem a kezdőcsapatba kerülésre.- Beszélhetünk a bilbaói meccsről? taltak el, mindenki azt mondta, nem érdemeltem meg a kiállítást. A piros lapig egyébként úgy láttam, rendre a párharcoknál ellenem ítél a játékvezető, biztos vagyok benne, hogy egy nálam nevesebb védőjátékos, Pique vagy Puyol ugyanezért nem kapott volna kiállítást. Hiába dicsérték meg a teljesítményemet,- Természetesen.- A televízió felvételeiből nézve úgy látszott, nem rúgtad meg any- nyira Llorrentét, de tény és való, már-már balettművészhez illő magasságokba emelted a lábad.- A válogatott csatár úgy helyezkedett az esetnél, hogy nem sikerült már megelőznöm testtel, ezért próbáltam elrúgni a labdát. A pályán nem éreztem olyan súlyosnak a szabálytalanságot, hogy megkapjam a második sárga lapomat érte, és az öltözőben sem maraszhiába volt elégedett velem a szakvezetés, szomorú lettem, mert az eltiltásom miatt éppen a Barcelona elleni rangadót kellett kihagynom. De amim késik, nem múlik, arra törekszem, hogy a visszavágón feltétlenül játsszak.- A zaragozai játékodnak is köszönhetően bekerültél a felnőtt válogatott keretbe, sőt Finnországban győztesen mutatkozhattál be a nemzeti tizenegyben. Mit érez- tél, mikora hetvennegyedikpercben Egervári Sándor intett, most te jössz?- Csak annyi forgott a fejemben, hogy minél inkább megfeleljek az elvárásnak. Szokatlan szerepkörbe kerültem, mert szoros emberfogással bíztak meg, de azért kétszer így sikerült fellépnem a támadással. Remélem, elfogadható volt a teljesítményem, és legközelebb újra \ Ol me8hívástkapok. 1 ® “ Nagyon jó a hangulat a csapaton belül, amit csak fokozott a Helsinkiben aratott siker, biztos vagyok benne, hogy sokáig kitart a lendületünk.- Családod, barátaid hogyan viselik a hosszú távollétedet?- Nagyon nehezen, de erre csak azt mondom, valamit valamiért. Tökéletesen megértik, hogy én Spanyolországban most a céljaimért hajtok, ebben maximálisan támogatnak. Nagyon sokat köszönhetek nekik, hogy idáig eljutottam. Szerencsére skype-on folyamatosan tartjuk a Kapcsolatot, a barátaim, korábbi csapattársaim pedig azt tervezik, hogy a magyar- országi holtszezonban meglátogatnak Zaragozában, bemutathatom nekik a várost, és a bajnoki meccsemet is a helyszínen nézhetik meg.- A balassagyarmati futball fejleményeit mennyire követed figyelemmel?- Bevallom őszintén, nem igazán, csupán öcsém (Bence a Palóc Farkasok U19-es játékosa) meccseit követem, ha otthon vagyok, el is megyek a műfüvesre megnézni őket. Hallottam, hogy a BSE-nek mostanában nem megy igazán a játék. Innen csak annyit üzennék neki, ne törődjenek semmilyen negatív hanggal, mi például még egy meccset sem nyertünk a spanyol első ligában, de nincs a klubnál pánik- hangulat, tesszük a dolgunkat és hamar eljön majd az első siker. Otthon sajnos olyan szemlélet uralkodik, amelyben egy-egy rosszabb szereplésnél rögtön keresik a hibást. Hispániában nem követelnek azonnal fejeket, tehát csak azt mondhatom a fiúknak, bízzanak magukban, és eljön a felemelkedés.- Terveid a közeljövőben?- Szeretnék stabil kezdő lenni a Real Zaragozában, és persze a válogatottban is minél inkább bizonyítanék. Aztán ha jönne jobb ajánlat...- Nocsak!- Minden labdarúgó álma, hogy minél nevesebb klubban futballozzon. Nekem sem lehetnek más terveim, ha megkeresnek, és a feltételek jóval kedvezőbbek lesznek, mint itt... De ne szaladjunk ennyire előre, lényeg, hogy nagyon megkedveltem Zaragozát, a várost, a csapattársakat, a vezetőket, a szurkolókat, tehát, ha jönne egy váltás, biztos nem lenne könnyű... Valami megmozdult sakk. Örvendetes, hogy az erdélyi Vajda család Pásztora költözésével, a sakkdinasztia feje, idősebb Vajda Albert nevelőedző vezetésével a Pásztói Sakk Egyesület a város valamennyi intézményben sakkszakkört indított minap. Októberben valamennyi iskolában megrendezték a házibajnokságot, melyen a vártnál sokkal több diák indult a versenyeken, ahol az alábbiak végeztek az első helyen. Mikszáth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola: Takács Tamás (9 b). Gárdonyi Géza Általános Iskola, fiúk: 1. Dormány Kristóf (8.b). Lányok: 1. Kanyó Emese (7.a). Dózsa György Általánosiskola 1-3. osztály, fiúk: 1. Franka Erik (3.a). Lányok: 1. GeczkóTímea (2.a), 4-8. osztály: 1. Németh Viktor (ó.b). A szakköri foglalkozások időpontjai: Mikszáth - Tittel Pál Kollégium: kedden és csütörtökön 17-19 óráig. Dózsa: minden héten kedden 14-16 óráig (4-8. osztály,), minden héten pénteken 14-16 óráig (1-3. osztály). Gárdonyi: minden héten csütörtökön 13.30-tól 15.30-ig. Simon Imre: a pénz dönt Vélemény. Ha szóba kerül a pénz és a labdarúgás közti kapcsolat, mindig a pénz az első és utána következik a foci. A labdarúgást már rég nem a labdarúgóknak kellett kitalálni, hanem nyilvánvalóan közgazdászoknak, média szakembereknek és a szponzoroknak. Ők tudják, hogy a legnépszerűbb sportágat miképp lehet finanszírozni arra a szintre, hogy az embereket érdekelje. A mi labdarúgásunk jelenlegi állapotában nem versenyképes, sok más sport is vonzó a gyerekek számára, nagyon nyomulnak az extrém sportok is. Ennek megfelelően közönségük is van. Papagájként lehet ismételni, hogy egy sportág népszerűségét az igazolt versenyzők, és nézők száma dönti el. Ez nehezen jut el az illetékesek fülébe, mert nem tesznek semmit. Cirkusz az egész, ha nem lesznek megfelelő feltételek, ha nem lehet újat alkotni, ha ezen senki nem akar változtatni akkor nem érdemes küzdeni. Hiányoznak a legjobb képességgel megáldott játékosok, akik a mérkőzés függvényében tudnak gondolkodni, mikor mit, hogyan és miért kell csinálni. Jó, ha tíz ilyen van. Az emberek szeretik a focit de meg kell mutatni nekik, hogy a régi játékot nem lehet visszacsenni, mint ahogy a régi játékosokat sem. Új sztárok, új játék kell, ki kell szolgálni a közönséget, és megteremteni ehhez a feltételeket. Lehet játszani szeretetből, lelkesedésből, barátok közt, kiscsapatokban, falvakban, iskolákban, de minőségi, nemzetközi mércével mérve elismert színvonalhoz képest ez kevés. De ehhez már pénz is kell, még a sörmeccsek száma is lassan nullára csökken. Szakmailag is megmutatkozik a magyar labdarúgás problémája, a játékosok fizikai képessége nem éri el a nemzetközi szintet és így lehetetlen akár taktikát kidolgozni vagy alkalmazni. Míg régen az aranykorszakban önbizalomtól duzzadó, szellemes, képzett a játékosok tömkelegé volt, ebből mára semmi nem maradt. A jó csapat győzni megy ki a pályára és nem azért, hogy ne kapjon ki, mert minden csapat úgy játszik, ahogy az ellenfele engedi. Salgótarján megtette az első lépést, ami a leírtakat igazolja. A támogatott SBTC feltételei szépen javulnak. Jól előkészített pálya, öltöző, kiszolgáló helyiségek, reklámtáblák, eredménykijelző mind a közönség kiszolgálását szolgálja. Az NB Ill-ban szereplő csapat fegyelmezetten újoncnak megfelelően szerepel, nem játszik alárendelt szerepet sehol. A magasabb célok eléréséhez további segítségre van szükség, több pénz, támogató és szponzor kell. Meg kell találni a módot műfüves pálya létrehozására, fedett lelátóval. Már most is nő a nézők száma, de ha látni fogják az akaratot, a tenniakarást, a jó csapatot ez megsokszorozódik. Pénz nélkül a magasabb szint csak álom marad, és ehhez a játékosok, edzők lelkesedése, szorgalma kevés. Álomszerződés kerékpár. Idén augusztus 20-án a 14. Nport-Grátisz-Salgó Kupa hegyi időfutamon - és párszor az előzőeken is - még a másik magyar bajnokkal Cziráki Istvánnal vívott nagy csatát az elsőségért, novembertől pedig már Cunego, Furlan,Petacchi, Hondo, Simoni, Marzano (hogy csak a legnagyobb neveket említsük) csapattársa lesz a világhírű Lampre csapatában. Ja, hogy kiről is van szó? Hát a Salgótarjánban is jól ismert egykori montisról, országúton pedig a Bodrogit magyar bajnokságon legyőző „Szegáról”, alias Szeghalmi Bálintról van szó, aki a napokban írta alá szerződését az olasz gárdához. Egyelőre a 30-as keret tagja, de az előrelépés lehetősége már csak rajta múlik. Egy biztos, ha jövőre is megrendezik az Nport- Salgó Kupát, és Szeghalmi eljön, akkor már a világelit képviselőjeként lesz jelen a versenyen. Ma teniszgála Szombaton, azaz ma 14 órától ismét rendkívüli teniszcsemege várja a fehér sport rajongóit: a Tennis Classic sorozat keretében a Papp László Arénában Robin Söderlinget, Tomas Berdychet mint a jelenkor legnagyobbjait A világ legnagyobbjait is elkapta: Söderling láthatjuk, de itt lesz a múlt két nagy legendája Mats Willander és a „rettenetes” Iván, azaz Ivan Lendl is. Egy ilyen közönségszórakoztató gáláról nem hiányozhatnak a „teniszbohócok”, Mansour Bahrani és Henri Leconte sem. Ekkora sztárok között Szávay Ágnesre, Temesvári Andreára, valamint a wimbledoni junior bajnok Fucsovics Mártonra már csak epizódszerep vár, bár az sem lesz akármilyen. Tipp-Top játs>. Ezen a héten Bodor Anett, mátraszelei olvasónk beküldött szelvénye került megjátszásra. Játékosunk tippjei a hétvégi mérkőzésre a következők: 1. FC Köln - Hamburg 2, MTK - ZTE 2, Fulham - Wigan, a várható nyeremény 29 315 Ft.
