Nógrád Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 228-252. szám)

2010-10-02 / 229. szám

ALMANACH 2010 Nemti Polgármester: Erős Róbert Jegyző: Balog Maja Képviselők: Kiss Attiláné alpolgármester, Domonkos Zoltán, Fekete László, Széli Istvánná, Szota Ferenc, Fejes Tiborné, Fekete Sándor Lakosság létszáma: 785 Az önkormányzat címe: 3152 Nemti, Kossuth út 28. Az önkormányzat telefonszáma: 32/364-002 Honlap: www.nemti.net Civil szervezetek: Zsuborinka Hagyományőrző Egyesület, Galagonya Környezetvédő Egyesület, polgárőr egyesület Rendezvények: Szent Mihály napi búcsú, családi nap, idősek karácsonya- Egy európai szemmel is korszerű, önfenntartó település kialakításán fáradozunk, amelyet szeretnek a lakói, s büszkék rá - hagyományaira, természeti- és kulturális értékeire egyaránt - hangsúlyozta Erős Róbert, Nemti polgármestere. Egy falunyi Európa a Mátra kapujában „Nemti méltó a megbecsülésre"- Mielőtt ide költöztünk, szétnéztünk Nyugat-Magyar- országon is, de ott nem talál­tunk élő falvakat. Nemtiben ma is sokan tartanak állato­kat, művelnek földet... S ez nem csak látszat - indokolta Sass Bernadett, miért döntött úgy öt éve, hogy a Mátra-alji településen vásárol lakóin­gatlant angol származású fér­jével. Az általa a világhálón felfedezett Nemti mellett szólt még Budapest közelsé­ge, az emberek jóindulata, a nyugalom és a természet szépsége is. - Azok, akik ide születtek talán észre sem ve­szik, mekkora érték ez a falu. Kezdeni kell valamit ezzel a kinccsel. A rátermett polgár- mester és az ő elképzelései­vel azonosulni képes képvi­selő-testület mellett azonban szükséges, hogy a lakosság köréből is minél többen felis­merjék ezt. Nemti ugyanis méltó a megbecsülésre, van mit értékelni benne - zárta szavait Sass Bernadett. B a hagyományőrzés Mint minden kistelepülés, Nemti is küszködik azzal, hogy kevés a gyerek. Ennek ellenére 2003-ban - a telepü­lés díszpolgára, Pifkó Rudolf- né kezdeményezésére - meg­alakult a Zsuborinka egyesü­let a hagyományok ápolása ér­dekében - fejtette ki Paluch Norbert táncpedagógus, a Nógrád Táncegyüttes művé­szeti asszisztense, aki évek óta oktatja néptáncra a helyi fiatalokat A Zsuborinka tánc­csoportja éveken át szerepelt sikerrel, s nemcsak a helyi rendezvényeken. A nemti gyerekek azonban időközben „felnőttek”, s kö­zép-, illetve főiskolások let­tek. Közülük nem egy lépett magasabb szintre, s táncol ma már például a salgótarjá­ni Nógrádban vagy a pásztói Ágasvárban. A Zsuborinka pedig manapság főleg dalo­kat, néphagyományokat dol­goz fel, s tagjai azért is sokat tesznek, hogy a színes Mátra­aljai viselet megmaradjon, s ne csak az emberek emléke­zetében.- Két éve, hogy a helyi óvo­dásokkal is foglalkozom, pró­bálom játékos formában a táncos alapokhoz juttatni őket - fogalmazott Paluch Norbert, aki köszönetét fejez­te ki, hogy a faluvezetés min­den téren támogatja a hagyo­mányőrzést Olyan beruházá­sokkal is, mint a szabadtéri színpad létesítése, vagy - ami a Nógrád megyei falvak között talán egyedülálló - a tükrös táncterem kialakítása a dvüházban. Vagyis, él a ha­gyományőrzés Nemtiben. ftt V» >■; v­Az elmúlt évek-sikerei köze* fertőzik a KöjTyviugr fejlesztése és á partfal megerősítse * \YAY.ViVvY*. ............ > >AY' ' 7.Y.Y ,V\ Áld ozatot vállalnak a biztonságért- Bűnmegelőzési szempont ból nagy szükség van polgár­őrségre ezen a településen, fő­leg a huszonhármas számú fő­úton lebonyolított nagy átme­nő-forgalom miatt. Ezt a falu önkormányzata is felismerte, s nagyban támogatja munkán­kat - hangsúlyozta Szota Fe­renc, a 2006 decemberében megalakult, s a következő év szeptemberében bejegyzett Nemti Polgárőr Egyesület el­nöke. A szervezet jelenleg 23 fővel működik. Autóval 2007 óta járőröznek, köszönhetően annak, hogy az Országos Pol­gárőr Szövetség elnöke, dr. Tú­rós András - akinek a menye egyébként nemti származású- az egyesület használatába, majd tulajdonába adott ingye­nesen egy járművet, ezzel is segítve munkájukat. A polgárőrök a rendőrökkel összehangoltan - s alkalman­ként velük együtt - látják el szolgálatukat, de a különböző rendezvények biztosításában is közreműködnek. - Közülünk majd’ mindenkinek van mun­kahelye, ami persze öröm, de emiatt nem tudunk a jelenlegi­nél többet vállalni. A polgárőr­ségért nem kapunk anyagi elis­merést, sőt még mi fizetünk ér­te, ha az éves tagdíjat vesszük- mondta Szota Ferenc, hozzá­téve: egyfajta köszönet az ütő­képes csapat áldozatvállalásá­ért az évente egyszer megren­dezett polgárőr-nap, amelynek költségeit a lakosság által fel­ajánlott vashulladék leadásából teremtik elő. Munkahelyen dolgoznak- A közmunkaprogram hasz­nára válik mind a településnek, mind azoknak az embereknek, akiknek nincs állásuk - fogal­mazott Fekete László, aki 2007 januárjától irányítja a nemti közmunkásokat: - A két, bizo­nyos időközönként egymást váltó munkacsapatot igyekez­tünk úgy összeállítani, hogy itt is, ott is legyenek szakképzett­séggel, illetve gépkezelői vég­zettséggel rendelkezők. A min­dennapi településrendezési, karbantartási feladatok mellett számos olyan munkát is elvé­geztünk, amely súlyos pénzbe került volna az önkormányzat­nak, ha vállalkozóra bízza. Ki­vettük a részünket például az új játszótér megépítéséből, a rava­talozó felújításából, az orvosi rendelő akadálymentesítéséből és a vízelvezető árkok burkolá­sából. Sokat változott - még­hozzá előnyére - az emberek szellemisége, hozzáállása is az eltelt időszakban. Én úgy lá­tom, a legtöbben már úgy ér­zik, nem „közmunkán” dolgoz­nak, hanem a szó szűrös, hitei­mében vett munkalielyeV.V’... ■ m «• . % * ft >■ .♦­•' * * é-<t * 4 ■■ ;W: ti ...II in ... Az új játszótér építése az elmúlt évek egyik legjelentősebb beruházása volt a településen- Szeretnénk, ha nem csak az itt élők, de a hozzánk látogatók is jól éreznék magukat Nemtiben, s keUemes benyomással távozná­nak innen, jó hírünket keltve a távolban. így idővel talán vissza­térnek barátaikkal, ismerőseik­kel és vagy akár házat vásárol­nak nálunk, s saját kultúrájuk­kal, tudás- és kapcsolatrendsze­rükkel maguk is bekapcsolódnak a falu életébe, fejlesztésébe - hangsúlyozta Erős Róbert Kitért arra is: anyagi szempont­ból soha sem volt egyszerű a falu helyzete, de a nehézségeket még tovább növelte a pénzügyi-gazda­sági válság. Két éve, hogy a mű­ködőképesség fenntartása lett az elsődleges cél. Nem csupán en­nek sikerült azonban megfelelni, de fejlesztések is történtek. Nem kis szerepe volt ebben a faluveze­tés által hozott, jelentős takaré­kossági intézkedéseknek, ame­lyek érintették a lakosságot is, na­gyobb részüket azonban magán hajtotta végre az önkormányzat. A polgármester egy éve társa­dalmi megbízatásban látja el fel­adatait. Megszüntették a gazda­ságtalanul működő önkormány­zati konyhát - a szociális étkezte­tést immár helyi vállalkozóval oldják meg, a korábbinál jobb színvonalon -, s a jogszabályi mi­nimumra csökkentették az adha­tó támogatásokat. Szintén anyagi okokból szakítottak az addig nem kötelezően nyújtott iskolakezdési támogatással, a Bursa Hungarica ösztöndíjjal, illetve az időseknek szánt ajándékutalvánnyal. Jó döntésnek bizonyult a bátonyterenyei kistérségi társu­lás keretében tovább működtetni a falu óvodáját. így nem csak megmenekült a több mint száz­éves intézmény, de közel másfél millió forinttal kevesebbe kerül a fenntartása a településnek, és a pályázati lehetőségek is megma­radtak. Ennek köszönhetően si­került például a nyílászárók cse­réjét is megvalósítani. Szintén a spórolás jegyében, az egyébként jó színvonalú közvilá­gítást alacsony fogyasztású égők biztosítják. Ezek olyan szabályo­zókkal vannak „megtámogatva”, amelyek lehetővé teszik, hogy az éjszaka egy bizonyos szakaszá­ban, amikor kevésbé van szük­ség a világításra, kevesebb ener­gia fogyjon. S ha már a vonalas infrastruktúránál tartunk: a köz­ségben elérhető a telefon, a ká- beítévé, az internet, valamint a víz-, a gáz-, és a csatorna-szolgál­tatás is. A nemrég megvalósult szenny­víz-beruházást követő úthelyre­állítások azonban - finoman szól­va is - hagytak kívánni valót ma­guk után. A faluvezetés mindent megtett ezek kijavítása érdeké­ben, de könnyen lehet, hogy csak jogvita árán tud érvényt szerezni igazának. Nemtiben 2002 óta számos je­lentős beruházás valósult meg, így polgármesteri hivatal teljes felújítása és akadálymentesítése, s bányász-emlékhely kialakítása az udvarán, valamint tájház és fe­dett szabadtéri színpad létesíté­se. Az újabban, a nehézségek el­lenére is megtörtént fejlesztések egy része a megkezdett, közös­ség-kovácsolást célzó folyamat folytatásának tekinthető. Nemzetközi rendezvények fo­gadására is kész fedett szabadté­ri színpad épült, a volt iskolaépü­letből lett civil házban pedig könyvtár és információs központ létesült, korszerű számítógépek­kel és ingyenesen használható internettel. A Petőfi téren létre­hozottjátszótérés sportpálya idő­vel a helyi közösségi élet egyik legfontosabb alapja lehet. Történtek azonban az életminő­ség javításával, a lakosság biztonságával összefüggő előrelépések is, amelyek közül - nagyságrendje te­kintetében - a Kossuth úti partfal kívánkozik első helyre. Kerekes székkel is megközelíthetővé vált to­vábbá az orvosi rendelő, működik jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - bár az egyedül élő idősekre egyébként is rendre rányit egy-egy gondozó -, kerítés és parkoló létesült a te­metőben, s felújították a ravatalo­zó előtti teret Jelentős önkormányzati segít­séggel valósult meg továbbá a nemti Galagonya Egyesület által létrehozott, több települést érintő turista-útvonal, valamint a temp­lom külső tatarozása és ajtó-cse­réje. Az említett mellett még két civil szervezet működik a község­ben: a Zsuborinka a település mé­lyen gyökeredző hagyományai­nak megőrzését tűzte zászlajára, a polgárőrség pedig a lakók biz­tonságát próbálja vigyázni. Mint számos más helységben, itt is az önkormányzat a falu leg­nagyobb foglalkoztatója: ez évben több mint negyven embert alkal­maztak a közfoglalkoztatás vala­milyen formájában. Fekete Lász­ló munkavezetőnek köszönhető­en mára a közmunkások között sikerült kialakítani két, egymást váltó brigádot, akik közül többen piaci viszonyoknak megfelelő munkavégzésre is alkalmasak. Legfontosabb feladatuk - ame­lyet a polgármester is kiemelten kezel - a falu szépítése, meglévő értékeink meg­őrzése, karbantartása. Önkormányzati támoga­tással immár ötödik éve működik a községben a budapesti székhelyű FŐ­KEFE Kft. megváltozott munkaképességű sze­mélyeket foglalkoztató üzeme, amelyben közel 30 fő dolgozik nem csak Neműből, hanem a környező falvakból is - Ha nehezen is, de sikerült megőrizni az önkormányzat anyagi működőképességét. A tu­lajdonunkban lévő épületeket jó gazda módjára gondoztuk, sőt még beruházásokat is sikerült véghez vinni. A mai gazdasági helyzetben ez nem kis munkát igényelt, de meg kellett tenni, a te­lepülés európai szemmel is kor­szerű jelene és jövője érdekében - zárta szavait Erős Róbert, Nemti polgármestere. Erős Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom