Nógrád Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 228-252. szám)

2010-10-16 / 241. szám

4 2010. OKTÓBER 16., SZOMBAT KULTÚRA Lelki tájak szín- és formanyelven- Azt szeretném, ha az, amit csinálok, az valahol a lelket megérintse. Súgjon, sugalmazzon. De ne legyen közhelyszerű. Az ember a lélek tájain engedi ki- és felszabadulni a dolgokat... Ezért izgalmas olyat csinálni, ami fontos lehet, amihez vissza lehet térni, olyat létrehozni, ami a képi nyelvén - a színek, a formák nyelvén - beszélni tud - mondta Gelencsér János festőművész Handó Péter szerkesztő kérdéseire válaszolva a Palóc­föld 2010/4-es számában az interjúkra rendszeresített „Találkozási pon­tok” című rovatban. E figyelemre érdemes megállapításokat felszínre hozó beszélgetés bepillantást en­ged a pécsi születésű, de már hosszú évek óta Salgótarjánban élő, az idén éppen öt- venesztendős festő, grafikus és népzenész szellemi műhelyébe, s nagymértékben já­rul hozzá, hogy a sokak által ismert alkotó személyiségének, gondolkodásmódjának, munkásságának nemcsak általános jellem­zői, de mélyebb értékei is megmutatkozza­nak. Annál is inkább, mert - a három éve kialakult szerkesztésmód rendje szerint - a megkérdezett művész által elmondottakat mintegy illusztrálják azok a festmények és grafikák, amelyek fekete-fehérben a lap­testben, színesben a borító külső és belső oldalain kaptak helyet. Ugyancsak bevett gyakorlatként a lap élére ezúttal is a „Kávéházi szegleten...” cí­mű versrovat került. Egész biztos, hogy az itt közölt művek - a fiatal K. Kábái Lóránt vizuális művész, a miskolci „Műút” című folyóirat szerkesztője és az élő klasszikus Tandori Dezső, a kortárs magyar irodalom megújításának egyik legeredetibb képvi­selője tollából - alaposan megosztják a költészet iránt érdeklődőket, hiszen a ki­fejezetten merész, egyszersmind komoly intellektuális teljesítményt jelentő képver­sek egyelőre nehezen nyerik el a másfaj­ta iskolázottságú, igényű olvasók tetszé­sét. A „Próza és vidéke” rovatban két kife­jezetten ifjú, harminc év alatti szerző sze­repel, a budapesti Csobánka Zsuzsa és a A folyóirat idei negyedik számának borítóján Gelencsér János „Tiltott éden” című alkotása látható szegedi születésű, alig több mint húszéve­sen már Faludy-díjas Lázár Bence András személyében. Modern szemléletű, egy­szersmind jól érthető írásaik közül az utóbbi „történelemidézései" kivált tanul­ságosak. Az „ezek a kedves kis portékák” című speciális rovatot a Palócföld Mik­száth Kálmán halálának századik évfor­dulója tiszteletére működteti idei számai­ban. Ezúttal három igencsak rangos író - Garaczi László, Parti Nagy Lajos és a szlo­vákiai N. Tóth Anikó - sajátos hangú hoz­zájárulása olvasható centenáris megem­lékezésként. A „Kutatóterület” is tartogat egy Mikszáthra utaló dolgozatot: Tarjányi Eszter egyetemi docens „A fekete város” című regényének nyelvi és kulturális vi­szonyrendszereit elemzi. Bazsányi Sándor viszont Nádas Péter prózájával foglalkozó nagyobb lélegzetű munkájának egyik alfe- jezetét teszi itt közzé „Nádas - Barthes - Foucault” címmel. A salgótarjáni- zagyvapálfalvai gyökerű Gerelyes Endre író emlékezetét születése hetvenötödik évfor­dulóján idézi meg a lap. Az „Ami marad” című recenziórovatot ez alkalommal mindössze egy terjedelme­sebb, tanulmányigényű írás tölti ki. A ne­ves irodalomtörténész Kabdebó Lóránt e helyütt Hárs Ernő „Életed nélkül” című kötetéről - amely a kilencvenéves költő elhunyt feleségét, az operaénekes Sándor /udítof-ünneplő és sirató verseit, köztük a „Rekviem szólóhangra” című húsz részes emlékező-elbeszélő költeményt is tartal­mazza - értekezik. Amint azonban az opus címe - „Egy örök-új értékrend való­ságának visszakeresése” - is sugallja, az írásban többről is szó van: lényegében Hárs Ernő egész, az emberi lét végső kér­déseivel foglalkozó költészetéről, műfor­dításairól, az irodalmi előzményekről, mintákról, a költőt és az irodalomtudóst összefűző több közös élményről. A szoros kapcsot emberileg közöttük a balassagyar­mati kötődésű Szabó Lőrinc - akinek élet­művét Kabdebó Lóránt hivatásszerűen ku­tatja - jelenti, minthogy leánya - Gáborjáni Szabó Klára - jó barátnője volt Sándor Judit, az „Életed nélkül” múzsája. Csongrády Béla „Szerencse fel..." Óradnán Egy teljes éjszakát buszoztak a salgótarjáni bányász-kohász dalo­sok, hogy minél több időt tölthes­senek barátaikkal az erdélyi Óradnán az ottani magyar napo­kon. A szeptember közepén im­már ötödik alkalommal megren­dezett rendezvénysorozatban eleddig mindig vettek részt salgó­tarjániak is, akik az Erdély Kör közvetítésével több mint tíz esz­tendeje ápolnak egyre szélesedő, tartalmasodé kapcsolatokat az óradnaiakkal. A nógrádi megye- székhely első kulturális „követe” 2004-ben az Akkord fúvós­együttes volt Legutóbb onnan az idei bányarémfesztiválon járt kül­döttség - az asszonykórus - Salgó­tarjánban, személyesen is meg­erősítvén a Bányász-kohász dal­kör meghívását Az Óradnai Magyar Kulturális Egyesület, a római katolikus egy­ház és az RMDSZ helyi képvisele­te által szervezett program meg­nyitóünnepségének műsorát a művelődési házban a helyi fúvós- zenekar a bányászhimnusszal kezdte. A vendégeket Stmmbuné Osztrovszki Erzsébet tanácsos kö­szöntötte, ünnepi beszédet dr. Szűcs Zoltán, a Magyar Köztársa­ság kolozsvári konzulja mondott. Ezt követően mutatta be műsorát a Diósi János vezette salgótarjáni dalkör is, amelyik előző nap Radnaborbereken, az úgynevezett Reményik-szobánál tartott meg­emlékezésen, majd másnap Óradnán a templom előtti hívoga­tó térzenén illetve a szentmisén is közreműködött A 15 fős kulturá­lis delegáció az óradnai magyar óvodába ajándékokat is vitt ruha­neműk, tanszerek, játékok, sző­nyegek formájában. Hazafelé Ko­lozsvárott a tarjám dalosok lelep­lezték az általuk adományozott táblát Bálint Tibor író házának fa­lán, az író tiszteletére az ez év au­gusztusában felavatott emlékha­rangnál, amelynek tervét a dalkör egyik tagja, Solymár András ké­szítette. A magyar kultúra egyik végvá­rának tartott Óradna újabb szép példát adott mind a tudatos ha­gyományápolásból, anyanyelvmű­velésből mind pedig a szívélyes, fi­gyelmes vendégfogadásból, ami természetesen tovább erősítette a salgótarjániakhoz fűződő baráti viszonyt is. - csébé ­A Bányász-kohász dalkör szólistái az óradnai ünnepi szentmisén „A doktor úr” kezdőszerepben Molnár Ferenc színdarabjai so­rában az első volt az 1902-ben be­mutatott vígjáték, „A doktor úr,” amely a múlt héten a salgótarjá­ni színházbérleti sorozat nyitá­nyát is jelentette. Mielőtt benépe­sült volna a színpad, Nagyné Haj­dú Györgyi, a József Attila Műve­lődési és Konferencia-központ igazgatója köszöntötte a közönsé­get, kiemelten az arany, ezüst és bronz fokozatú támogatók, vala­mint a páholytulajdonosok képvi­selőit. Az intézményvezető el­mondta, hogy a 2010/2011-es fel­nőtt bérletsorozatban - éppen a felmerült igényeket kielégítendő - nagy hangsúlyt kapnak a vi­dám, szórakoztató darabok, ez azonban nem jelenti a társadal­mi, szerelmi drámák háttérbe szorítását. A tervek szerint egyes előadások után a nézők találkoz­hatnak, beszélgethetnek a színé­szekkel, hogy kölcsönösen job­ban megismerjék egymás gondo­latait. Ismét meghirdetik a „Vas­taps-díjat”, amelyet az évad vé­gén a legjobb produkciónak ítél­nek oda a közönségszavazatok alapján. Egy - pontosabban két - elő­adás után kockázatos véleményt mondani, de borítékolható, hogy a Körúti Színház vendégjátéka aligha kerül a díjesélyesek közé. Először is: „A doktor úr” nem tar­tozik - a későbbiekben kiváló színpadi szerzővé érett - Molnár Ferenc igazán jó darabjai közé. Sokat javított ugyan rajta Kellér Dezső, aki 1947-ben zenés bohó­zattá dolgozta át építvén Zerkovitz Béla fülbemászó muzsikájára s olyan slágerekre mint a „Lehoz­nám érted a csillagokat...” vagy a „Lesz maga juszt is az enyém”. 1998-ban ez a változat - Haumann Péterrel, Galambos Er­zsivel, Nyertes Zsuzsával, Szirtes Gáborral - volt látható Salgótar­jánban, ezúttal azonban a zené­nek csak háttérfunkció jutott. Le­het, hogy a huszonegyedik szá­zadi látásmód, a felgyorsult tem­pó teszi, de nagyon nehéz volt ki­várni, amíg lassan, vontatottan kibontakozik az egyébként is na­ivnak, helyenként bárgyúnak tet­sző cselekmény, amely során a sokszoros betörő Puzsér olyany- nyira túljár a gazdag, de nagyobb hírnévre törő ravasz Sárkány ügyvéd és az ugyancsak korrupt, hivatalos aktákkal házaló Csató rendőrfogalmazó eszén, hogy már-már erkölcsnemesítőként képes tetszelegni. Nagyon fontos, hogy e kedvesen pimasz, agya­fúrt csavargót ki alakítja. Az utób­bi évtizedekben megformálta e szerepet - mások mellett - Már­kus László, Gálvölgyi János és az említett Haumann Péter is. Ké­pességei, szakmai tudása alapján joggal sorakozik melléjük Kottái Róbert is, aki azonban visszafo­gottabb, színtelenebb mint szo­kott és amilyennek az „ideális” Puzsérnak lennie kellene. Nem így Czvetkó Sándor, aki viszont - nyilván nem függetlenül a rende­ző Galambos Zoltán koncepciójá­tól - zavaróan túljátssza, túlmo­zogja a rendőr szerepét. Mintha nem döntötték volna el, hogy mi­ért éppen ezt a figurát akarják ka- rikírozni. FrajtEdit az örökösen sértett nevelőnőként - és Makrai Pál - mint Sárkány ügyvéd egy­kori osztálytársa - viszont helyén van e bohózatban. Fentiek az első, a József Attila- bérletben látottakra vonatkoz­nak, a második estén, a Zenthe Ferenc-sorozatban - mint hírlik - már bejáratottabb, gördüléke­nyebb volt az előadás és jobban egymásra talált a társulat és a kö­zönség. Cs-B. Egymásra talált a két jómadár: Csató rendőrfogalmazó (Czvetkó Sándor, balra) és Puzsér, a betörő (Koltai Róbert) fot&p.tö™ László Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Jaj nekünk a főnök holnap visszajön a szabadságáról!” Sze­rencsés nyertesünk: Dr. Danes Jmre Szügy, Arany J. u. 6. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. október 20-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. n In SZORGOS ROVAR ~¥ BELÜLRE ÖZÖNLIK ti -——-— HAJÍT, DOB VESZ­TEGEL V ffF r ¥ ¥ LE­SZÁMÍTVA NOS? ► m |P% ^ r JELET VÉS ► ÉNEKES­MADÁR OKTÓBER, RÖV. ► RADIÁN, RÖV. C' ÉSZAK, RÖV. ZÁLOG­FOGOLY _______________ r T“ r~ NINCS ÍZE T~ HÁZASSÁG­KÖTÉS h IDEJE ENGEDI r~ MACKÓ, KŐLYÖK­MEDVE ELLENBEN IDÉNY, ÉVAD LÁT­SZERÉSZ NEM­TETSZÉS ► * ¥ ¥ 2 ^¥ mmm-.s r CSELEKSZ IK ► TETŐ­KÉSZÍTŐ ► T DUPLÁN: DOBFAJTA-..., -NÉL ÉTELT TARTÓSÍT OLASZ SPORTJEL ► ¥ MUZSIKUS ► ¥ LAOSZ HATÁRAI ! BÁR­MERRE RÉMÜLT h 9 ■ BALATONI HELYSÉG ¥ LAKAT ► MAGYAR AUTÓJEL PORTÉKA VÍZBEN TISZTÍT GYŰRŰS UDVARLÓ TOK­TERMÉSŰ NÖVÉNY ► ¥ MÍMEL, UTÁNOZ ► ¥ KARDOZ1K, RÉGIESEN BÚTOR­TÍPUS SZÓ­ÁRADAT r ¥ NEMESGÁ Z ► VÍVÓ­ESZKÖZ X HIDAT ÁTAD CSORDUL T1G KUTYAHA RAPÁS ► ¥ DABAS HATÁRAI ! ► NEM ENGED NEMEZ­SÁTOR SZÁJSZÉL ÉN ÉS TÁRSAIM r KÉRET, BEIDÉZ ► VAS­KALAPOS KOPASZ CIPEL JUTTAT ► ¥ FÖLDI ►¥ FŐZÜNK VELE IGAZNAK TART r ... TÓTH LÁSZLÓ ► 1 EBBEN AZ ÉVBEN ► MÁSIK NEVÉN ODA SE NEKI ! m *­ÉBEN EGYNEMŰ BETŰI ¥ SZÍNÉSZ­NŐ VOLT (MANYI) ► ¥ IDEGEN ANNA ! ► FWA. DÍSZTEREM LIBA ..MONDJA" r DUPLÁN: HÁLÁN­¥ ÁTHÁG, FELRÚG ► » A VÉGÉN ENNYI ! ► KORSZAK STÓLA-..., -BEN A KIÜTÉS JELE ► J MARIO­NETT ► ¥ IGEN, OROSZUL o\ ■ ■ LÁNGÉSZ DUDA EGYNEMŰI r _L NÁLA LEJJEBB ► DUZZAD ► ¥ ¥ A KÁLIUM VEGYJELE RÓMAI 100 DEHOGY! NÉZŐTÉR RÉSZE L KI ► ¥ ¥ ¥

Next

/
Oldalképek
Tartalom