Nógrád Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 228-252. szám)
2010-10-12 / 237. szám
2010. OKTÓBER 12., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Hogyan teremtsünk munkahelyeket? Az önkormányzati választás finisében (is) sok szó esett a munkahelyteremtés szükségességéről. Ennek részleteit azonban - tisztelet a kivételnek - szinte senkitől sem tudtuk meg, vagyis azt, hogy egy falu, vagy város miként próbál a munkahely hiány kérdéskörével szembenézni, és orvosolni azt. Ezért arra az elhatározásra jutottunk a szerkesztőségben, hogy egy körkérdést intézünk megyénk gazdasági életének potentátjaihoz, s amennyiben választ kapunk, azt közzé tesszük. Olyan gondolatébresztőre, javaslatokra gondoltunk, amelyeket a most (újra) hivatalba lépő önkormányzatok hasznosítani tudnak. Közmunkával ugyanis nem lehet gazdasági fejlődést generálni, bár kétségtelenül az is fontos. Ezekre a kérdésekre is vártuk a válaszokat:- Van-e a megyében kiaknázatlan erőforrás, amely segíthet a munkahely teremtésben?- Van-e olyan adottságunk, ami - mondjuk a Széchenyi Terv II. segítségével - kiaknázható?- Milyen eszközökkel kellene és lehetne serkenteni a munkahelyteremtést a kkv- szektorban, önkormányzati oldalról?- Van-e a megyének gazdaságpolitikai koncepciója?- Milyen ágazatokat érdemes fejleszteni megyénkben?- Megvan-e a szükséges humán erőforrás fedezet?- Rendelkezésre állnak-e azok a bankok, amelyek a tőkeszegénységet felszámolhatnák?- Szükség lenne-e kistérségek, vagy önkormányzatok gazdasági koncepciójának kidolgozására? stb. A válaszokat, a cikkeket az érkezés sorrendjében tesszük közzé. Nógrád megye rendkívül ellentmondásos helyzetben van. Míg a közvetlen szomszédságunkban található Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, Budapest és környéke, a megye a legtöbb gazdasági mutató - pl. egy főre eső GDP, vállalkozási sűrűség - tekintetében a sor végén kullog. Sajnos nem érezzük azt sem, hogy az európai uniós forrásoknak köszönhetően megkezdődött volna a felzárkózás. Nincsenek igazán hatékony gazdaságfejlesztési projektek, a törekvések és erőforrások gyengék és elaprózottak. A támogatások nagyobb részét improduktív beruházásokra fordítjuk. Nincs gazdasági stratégia sem megyei, sem kistérségi, sem települési szinteken, és hiányzik egy helyi hatékony, semleges, de politikailag legitim gazdaságfejlesztési szervezet. A megyei vállalkozásfejlesztési alapítványt romokból építik újjá, de még nem elég erős ahhoz, hogy professzionálisan maradéktalanul kiszolgálja a vállalkozók tanácsadási, képzési igényeit megyeszerte. A munkahelyteremtés esélyei Nógrád megyében (I. rész) Sándor Ildikó A foglalkoztatási problémák megoldása érdekében elsősorban az iparra érdemes koncentrálni Az önkormányzat maga is relatív nagyfoglalkoztatónak számít, a munkahelyteremtést azonban közvetett módon tudja befolyásolni az által, milyen környezetet teremt a vállalkozások működéséhez. Fontos szerepe van mindemellett a városmarketingnek, illetve annak, hogy új vállalkozások betelepedéséhez egy település milyen infrastruktúrát, illetve életteret kínál. Ez utóbbi nem kifejezetten az erősségünk, hiszen a helyi, külföldi tőkével működő vállalatok menedzserei jellemzően Budapest környékéről járnak hozzánk naponta dolgozni. Évek óta hangoztatom, hogy Nógrádban új iparterületek fejlesztése szükséges. jelenleg a legnagyobb összefüggő, megfelelő infrastruktúrával rendelkező, kiajánlható zöldmezős terület 12 hektár. Egy több ezer főt foglalkoztató multinacionális vállalat igénye 40 hektárnál kezdődik. Ez a feladat Kelet-Nógrádban a legsürgetőbb, ahol a zöldmezős kínálat rendkívül szűk. Amikor az ország tele van jó fekvésű üres ipari parkokkal, nagyon nehéz ezen körülmények mellett versenybe szállni egy-egy termelő beruházásért. Barnamezős ingatlanjaink közül csak pár csarnoképület nevezhető versenyképesnek, többségük olyan állapotban van, hogy nem éri meg felújítani. Arról nem is beszélve, hogy tulajdonosaik sok esetben még arra sem fordítanak gondot, hogy egy takarítással piacképes állapotba hozzák ezeket. Tévedés azt gondolni, hogy a támogatási rendszer átalakításával majd elindul a munkahelyteremtés. Fontosak a fejlesztési források, a foglalkoztatás pénzügyi támogatása, a munkaadói terhek csökkentése, de a létszámbővítéshez elsősorban PIAC kell. Nógrádban alacsonyak a jövedelmek, alacsony a vállalkozói intenzitás, a belső piac rendkívül beszűkült. A helyi kereskedők, szolgáltatók számára a jövedelmek növekedése hozhat bővülést, illetve az, ha kívülről jön be pótlólagos kereslet. Ilyen hatással a turizmus lehet, amelybe a bevásárló turizmust is beleértem. Sok helyi kereskedőt a bezárástól az mentett meg, hogy jelentős forgalmat indukálnak az euró erősödésével a szlovák magánszemélyek, vállalkozások vásárlásai. Számottevő látogatóturizmus nem lesz addig a megyében, amíg nincs több egyedi vonzerővel rendelkező, nagyléptékű, jól menedzselt attrakciónk. Ebben tehetnek kezdeményezést az önkormányzatok, amelyhez jó példát szolgáltat a megyei közgyűlés a salgótarjáni retro múzeum és a hollókői attrakciófejlesztés elindításával. Az attrakciófejlesztés generálhat olyan további projekteket, amelyek a turisztikai szolgáltatások kínálatának és színvonalának párhuzamos növeléséhez szükségesek. Mindemellett fontos, hogy a turizmus szervezésével, az együttműködés fokozásával, intenzív marketinggel a desztínáció menedzsment szervezetek elérjék céljaikat a turisták és a vendégéjszakák számának növelésében. Naivitás persze azt hinni, hogy a turizmus majd megoldja a térség problémáit. Az önkormányzat piacot teremteni elsősorban saját beszerzései által tud. Örömteli hír, hogy a közbeszerzési törvény aktuális változásai az egyszerűsítést, a KKV-k helyzetbe hozását és az átláthatóságot fokozzák. A beszerzések volumene viszont szintén a fejlesztésektől függ. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a piacteremtést az önkormányzatoknak bizalomépítéssel érdemes kezdeni, mert a vállalkozások rendkívül szkeptikusak a közbeszerzési eljárások tisztaságával kapcsolatban. Ez is lehet az oka annak, hogy egy-egy kiírásra kevés ajánlat érkezik helyből. Mire lenne szükség? Fokozni kell a vállalkozások együttműködését, fórumokat teremteni arra, hogy egymásnak segíteni tudjanak kapcsolatbővítésben, legjobb gyakorlatok átadásában, versenyhátrányok kiegyenlítésében. Nevezhetjük az ilyen fórumokat vállalkozói klubnak, beszerzési társulásnak, klasz- ternek, lényege az, hogy alulról jövő kezdeményezésen alapuljon, és ne t egy-egy szervezet megélhetését szolgálja. Erősíteni szükséges a vállalkozói kultúrát, bővíteni az ismeretszerzési, testreszabott tanácsadási lehetőségeket, ösztönözni a fiatalok körében a saját vállalkozás alapítását úgy, hogy ezen ismeretek elsajátítását már egész fiatal korban megkezdhessék. Az önkormányzatoknak közvetlen befolyása van az oktatási, nevelési intézményrendszerre. A vállalkozás élénkítéséhez érdemes egy átfogó és hatékony, komplex megyei programot kidolgozni, amelyben önkormányzati partnerségre szintén szükség van. Ami a támogatási rendszert illeti, remélhetőleg egyszerűsödik, és racionálisabbá válik a pályázati struktúra, a jó projektek, és nem a jó pályázatok kerülnek támogatásra. Elfogadhatatlan, hogy azért bukjon meg jó projekt, mert egy ingatlantulajdonos saját maga számára nem állított ki egy igazolást, vagy úgy faragjanak le politikai döntéssel támogatási összegeket, hogy az önkormányzatokat súlyos tízvagy százmilliós, soha meg nem térülő hitelek felvételére kény■ „Meg kell tanulni együttműködni, hosszú távon gondolkodni - politikai nézeteket, rövid távú anyagi érdekeket félretéve -, bevonva a jól képzett, nemzetközi példákat látott, lelkes fiatalokat.” szerítik. Felháborító, hogy Nógrád megye kezd a bejegyzett fiktív telephelyek, mint magas támogatási intenzitású- projekthelyszínek gyűjtőhelyévé válni, etikátlanul segítve ezáltal a központi régióbeli vállalkozások versenyhelyzetének javítását, viszont nem megoldva a helyi foglalkoztatási gondokat. Ezen rendszerek átalakításában komoly felelősségük van azoknak az önkormányzati vezetőknek, akik pályázati döntéshozó testületekben ülnek. A vissza nem térítendő támogatások mellé fontosak a hitelek, egyéb tőkeforrások. Remélhetőleg kedvező irányt vesz a hitelezés a Széchenyi Kártya új konstrukcióival, illetve a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hiteleivel, amelyek a megye több pontján elérhetőek. Bízzunk benne, hogy a versenyhelyzet megélénkíti a bankok hitelezési kedvét és hajlandóságát is! Milyen erőforrásaink vannak az induláshoz, illetve milyen kitörési pontok láthatók? Adottságainkat látva semmiképpen nem reménykedhetünk abban, hogy óriásvállalat oldja majd meg a foglalkoztatási problémákat. Elsődlegesen azonban az iparra érdemes koncentrálni. Kiválóak az adottságaink a környezetipar és energetika számára, s gondoljunk csak a kelet-nógrádi í szénkészletre, kihasználatlan, | viszont nem túl jó minőségű me- | zőgazdasági területeinkre. Ezek | az ágazatok alkalmasak a kevés- | bé képzett, nagyobb tömegű I munkaerő foglalkoztatására is. | Közel húsz autóipari beszállí- I tónk van a megyében, amely a megalapozhatja az ágazati specializációt további beszállítók betelepítésével, „kinevelésé- vel”, a K+F és műszaki képzési oldal megerősítésével. Még mindig meghatározó az építőanyag gyártásunk, amely tovább szélesíthető a zöld mozgalom keretében, vagy energia-racionalizálási, gépészeti kapcsolódások mentén. Salgótarján humán és ingatlan infrastruktúráját tekintve kiválóan alkalmas pénzügyi szolgáltatók betelepítéséhez, amilyen például egy banki call center. Élelmiszeripar beruházások tudnák biztosítani azt, hogy stabilizálódjon a termelők jövedelme olyan helyi hagyományos mezőgazdasági termékekből, mint a burgonya, olajnövények, bogyós gyümölcs vagy tej. A változást én elsőként a fejekben kezdeném. Kreatívnak, innovatívnak, kezdeményezőnek kell lenni ahhoz, hogy jó programokkal, projektekkel elnyerjük a pályázatok, pénzügyi vagy szakmai tőkebefektetők támogatását. Meg kell tanulni együttműködni, hosszú távon gondolkodni politikai nézeteket, rövid távú anyagi érdekeket félretéve, bevonva a jól képzett, nemzetközi példákat látott, lelkes fiatalokat, a tapasztalatokat felhalmozott szakmai szervezeteket, a fiókjukban fejlesztési ötleteket őrizgető vállalkozókat. Egymásra várás helyett pedig mielőbb ki kell jelölni azt a gazdaságfejlesztési szervezetet, amely ezt a feladatot elvégzi, koordinálja megyei, kistérségi szinten, a stratégiakészítéstől a megvalósításig. (A szerző 8 évig dolgozott a kamarában, jelenleg elnöke egy gazdaságfejlesztési egyesületnek (Dargon Fejlesztő és Támogató Egyesület), országos gazdaságfejlesztő cég megyei képviselője.)
