Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)
2010-09-22 / 220. szám
2010. SZEPTEMBER 22., SZERDA 5 INTERJÚ KSH Demográfiai kilátások - Jövőre népszámlálás - A magyar statisztika helye Európában - Lehet, hogy gyorsabban nő a GDP egy országban, mégis rosszabb az életminőség NYITOTTABBÁ AKARJA TENNI A KSH-T Júliusban nevezték ki Vukovich Gabriellát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökévé. Az elnök asszony felfrissítené a hivatalt, nyitottabbá, felhasz- nálóbarátabbá szeretné formálni. Emellett évtizedek után szeretné elérni, hogy más állami adatbázisokkal is dolgozhassanak - nyilatkozta a Világgazdaságnak, valamint a lapunknak adott interjúban. Benke Dávid- Három hónapja nevezték ki a Központi Statisztikai Hivatal élére, de korábban is évtizedekig ott dolgozott. Mik a célkitűzései, egyáltalán, milyen ön szerint egy jó statisztikai hivatal?- Alapvetően meghatározó a statisztikai rendszer felhasználók felé való nyitottsága, hogy gyorsan, használható formában jussanak minél pontosabb adatokhoz. A hivatalnak fel kell mérnie, érzékelnie kell az igényeket, a tájékozottság, a hozzáférés az információhoz a demokrácia elengedhetetlen feltétele. A polgárok csak így tudják megítélni szűkebb környezetük és az ország egészének helyzetét, ezek nélkül felelős döntések sem születhetnek. A hivatalnak nemcsak a szakértőket kell elérnie, törekednie kell rá, hogy a statisztikában kevésbé járatos felhasználók is eligazodjanak a számok útvesztőjében. Párbeszédre van szükség, de az igények széles körű kielégítésének még anyagi korlátái vannak. A nyitottság szándékának komolyságát azonban jelzi: a közelgő Statisztikai Világnap alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal országszerte nyílt napot tart. Ami a konkrét adatok iránti igényeket illeti, az látszik, hogy területi bontásban kellene mélyebbre mennünk. Meghatározó trend emellett, hogy az adatszolgáltatók terhelését csökkentsük; itt már korábban is jó eredményeket ért el a magyar rendszer, de még van mód racionalizálásra. Ennek gyorsabban megvalósuló útja az elektronikus adatszolgáltatás terjedése, a későbbiekben pedig a különböző adminisztratív és hatósági nyilvántartások, regiszterek statisztikai célú feldolgozásával szeretnénk statisztikai adatgyűjtéseket kiváltani, illetve jobban elemezhető adatokat előállítani.- A statisztika nem csak a KSH által felmért adatokra támaszkodhat, ám korábban az adatbázisok összekapcsolása adatvédelmi akadályokba ütközött. Hogy állunk most ezen a téren?- A törvények feljogosítják a hivatalt arra, hogy egyedi azonosításra alkalmas adatokkal dolgozzon, átvehet ilyeneket más hivataloktól. A gond még mindig ott van, hogy a többi szervezet nem feltétlenül adhatja ki ezeket az egyedi információkat. A statisztikai törvény jövő évi módosításával tervezzük, Vukovich Gabriella: Alapvető, nyitottnak kell lennie a hivatalnak, hogy minél gyorsabban minél pontosabb adatokat juttassunk el a felhasználóknak Már régóta szeretném elérni, hogy más állami adatbázisokkal is dolgozhassunk, talán most majd sikerül - reméli az elnöknő. hogy megoldjuk végre ezt a régóta meglévő problémát. Jogilag és technikailag is biztonságban vannak a KSH-hoz kerülő adatok, így attól nem kell tartani, hogy innen kerülnek azok illetéktelen kezekbe. Az adatbázisok összekapcsolása ugyanakkor szélesre bővítené az elemezhető adatok körét, s költségkímélőbb is lenne. Ám ehhez még az adminisztratív adatok gyűjtését is kompatibilissé kell tenni a statisztikai rendszerrel. Mindehhez kormányzati szándék és hozzárendelt forrás szükséges.- Milyen helyzetben van a hivatal anyagilag?- Az elmúlt 6-7 évben itt is a források és a létszám csökkentéséről szólt minden. Még nominális értelemben is szűkültek a forrásaink. Nem állítom, hogy nem voltak tartalékok kezdetben, de mostanra a működőképesség határára érkeztünk, és számos kérdésben kompromisz- szumot kell kötnünk, vagyis a felhasználók igényeit nem tudjuk megfelelően kielégíteni. A jövőre lebonyolítandó népszámláláshoz is jelentős többletforrásokra van szükségünk.- Mennyire számítanak megbízhatónak a magyar statisztikai adatok, például európai összehasonlításban?- Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során felmérték a hazai statisztikai rendszert, ez volt egyébként az egyik első lezárt tárgyalási fejezet. A csatlakozás időpontjára teljesen EU- konformak lettünk, de az uniós rendszer is folyamatosan változik, ezt követnünk kell. Az igazi mérce persze a felhasználói elégedettség: akkor végzünk jó munkát, ha nagy a rólunk kedvező véleményt alkotó magyar felhasználók aránya.- Felmérik az elégedettséget?- Még nem, de ez is szerepel a terveink között. A hivatal nagyon zárttá vált az utóbbi időszakban, nem volt megfelelő kapcsolat a felhasználókkal, ha ezen változtatunk, azzal valószínűleg az elégedettséget is jobban megismerjük.- Nemzetközi kezdeményezés indult a GDP mint alapvető gazdasági mutató megreformálására, kiegészítésére. Bekapcsolódunk ebbe a munkába?- A bruttó hazai termék még jó ideig megmaradhat a sztenderd gazdasági mutató szerepében, de sok folyamatot nem jól ír le. A társadalmi változásokat, a jólét több aspektusát figyelmen kívül hagyja. A minőségi kérdésekre nem ad választ, pedig nyilvánvaló, hogy például jobb olyan országban élni, ahol kedvezők az egészségi és életminőség-mutatók. Lehet, hogy egy országban gyorsan növekszik a GDP, mégis rosszabb az életminőség, mint akár egy lassabb gazdasági növekedést mutató országban. A társadalmi, életmód-, életminőség-mutatók differenciáltabb rendszere és a társadalmi, illetve területi különbségeket bemutató adatok sokkal többet mondanak el egy országról, mint a GDP önmagában.- Van ennek a fejlesztésnek valamilyen hivatalos kerete, vagy még csak a gondolkodás szintjén áll az ügy?- Még a nemzetközi szervezetekben is csak a gondolkodás kezdődött meg, a kutatások és egyeztetések folynak. Új intézmény nem állt fel ebből a célból, valószínűleg nincs is rá szükség.- A statisztikai adatok közül az idén talán a népességszám 10 millió alá csökkenése verte fel a legnagyobb port. Mennyire volt ez előre látható?- Viszonylag pontosan előre jelezték ezt a szakértők, hogy mostanában bekövetkezik. A születési, halálozási, illetve a nemzetközi vándorlási folyamatok, valamint a korstruktúra ezt alapvetően meghatározták. Ahogyan azt is előre jelezték, hogy a népesség növekedése 1980-ban megáll. Azóta egyébként folyamatosan csökken a mutató, és ezzel a három évtizedes fogyással sajnos egyedülállók vagyunk a világban.- Hova tart ez a tendencia, végül elfogyunk?- Ha semmi sem változna, akkor 200 év múlva nagyjából félmillióra csökkenne a létszámunk. Ennyi idő alatt természetesen sok minden történik, így nem valószínű, hogy elnéptelenedik az ország. Jó egészségügyi rendszerrel és komplex társadalompolitikai programokkal lassítani lehet a folyamatot. Névjegy VUKOVICH GABRIELLA (56) 1974- től dolgozott a Központi Statisztikai Hivatalnál, 1983 és 1988 között a KSH Népességtudományi Kutatóintézeténél tudományos munkatárs volt, itt demográfiával, népesedésstatisztikával foglalkozott. Nemzetközi tapasztalatokat is gyűjtött: 1988 és 1989 között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának demográfus szakértőjeként dolgozott Genfben, 1990-től 1994-ig a KSH osztályvezetője volt, 1994 és 1995 között New Yorkban dolgozott az ENSZ népesedési és fejlődési szakértőjeként 1996-98 között a KSH-nál lett főosztályvezető, 1998-2004 között pedig elnökhelyettes volt, ezt követően a Demo-Stat Társadalomtudományi, Demográfiai és Statisztikai Szakértő Iroda igazgatója volt június 11-i, elnöki megbízatásáig. Vukovich Gabriella- A jövőre tartandó népszámlálás során derülhet ismét fény népességtöbbletre, mint ahogy az a 2001-es felmérés után történt?- A születési és halálozási adatok alapján nagyon pontosan lehetne továbbvezetni a népességszámot, a nehézséget a nemzetközi vándorlás jelenti, ezért szinte mindig van valamekkora korrekció. A schengeni határok miatt az utóbbi években már a legális bevándorlásról sincs pontos képünk, emellett pedig mindig számolni kell az illegális betelepülőkkel is. A kivándorlás még bizonytalanabb, hiszen a külföldre távozók gyakran nem jelentkeznek ki a lakhelyükről, így csak durva becslésekre lehet támaszkodni, és ugyanez a helyzet a visszavándorlással.- Akkor lehetséges, hogy negatív korrekciót hoz a nép- számlálás?- Mivel az uniós csatlakozás felgyorsította a kivándorlást, ez könnyen előfordulhat. A globális gazdasági válság azonban éppen a visszavándorlást erősíthette a megszűnő munkahelyek miatt.- Az előző kormány ki akarta hagyni a vallásra és a fogyatékosságra vonatkozó kérdéseket a népszámlálásból; indokolt volt ez?- A kérdések összeállításakor sok dolgot kell egyszerre figyelembe venni. Most először például már az unió is kötelezővé tett kérdéseket. Fontos, hogy a korábbi felmérésekkel is összehasonlítható legyen az eredmény. A 2011-es lesz a 15. népszámlálás Magyarországon, s a szocializmus éveit leszámítva mindig megkérdezték a vallási hovatartozást. Emellett minden eddigi népszámlálásban szerepelt az anyanyelv vagy a nemzetiség kérdése vagy mindkettő. A fogyatékosság is hagyományos kérdés a magyar népszámlálásokban. A 2011-es cenzusról szóló törvényben a vallásra vonatkozó kérdés az eredeti előterjesztésben nem szerepelt, mint atiogyan a termékenységre és a fogyatékosságra vonatkozó sem. Emiatt Sólyom László akkori köztársasági elnök vissza is küldte megfontolásra a parlament elé a törvényt. Azóta egy módosító törvényt is benyújtottak fideszes képviselők, így végül gyakorlatilag a 2001-essel megegyező kérdéssor szerepel majd a 2011. évi kérdőíven.- A népességszámon kívül az az adat is keltett még visszhangot, amely szerint mára a gyermekek 40 százaléka nem házasságban születik.- A házasságon kívül született gyermekek aránya folyamatosan növekszik. Az azonban tény, hogy élettársi kapcsolatban kevesebb gyermek születik, mint házasságban, s mivel az élettársi kapcsolatok bomlékonyabbak, az így született gyermekek nagyobb eséllyel nőnek fel egyszü- lős családban. A folyamat tehát számos komoly demográfiai és társadalompolitikai problémát vet fel.
