Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-06 / 206. szám

2010. SZEPTEMBER 6., HÉTFŐ 5 NÓGRÁD MEGYE Mesterházy: „a demokrácia elleni támadás időszaka..." Száz nap, amely megrengette Ma­gyarországot és a magyar demok­ráciát. így jellemezte az Orbán-kor- mány hivatalba lépése óta eltelt időszakot Mesterházy Attila, a Ma­gyar Szocialista Párt elnöke, s egy­ben parlamenti frakcióvezetője pénteken Salgótarjánban. Salgótarján. A Magyar Szocialista Párt és a Tarjáni Városlakó Egyesület salgótar­jáni kampánynyitóján, a Beszterce té­ren, több száz ember előtt Mesterházy At­tila arról beszélt: ami az elmúlt száz napban történt Magyarországon, az nem szolgálja a nemzet érdekét, nem jó irányba viszi az ország sorsát, s nem szolgálja az itt élők érdekét A pártelnök szerint Orbán Viktor első száz napja nem más, mint a megszegett ígéretek sora - nem történt meg a radi­kális, azonnali adócsökkentés, s nem ál­lították helyre két hét alatt a közbizton­ságot sem -, valamint a demokrácia elle­ni támadás időszaka. Minden fontos po­zícióba a Fideszhez vagy éppen a minisz­terelnökhöz hű embereket ültettek.- Az önkormányzati választás jó lehet arra, hogy egy stoptáblát állítsunk a Fi­desz hegemón hatalomgyakorlásának - hangsúlyozta Mesterházy Attila, aki az el­szalasztott lehetőségek időszakának is tartja az elmúlt száz napot. A lényegi vál­toztatásokat ugyanis halogatják, mert az „megzavarná” az embereket az önkor­mányzati választás előtt. Az MSZP és a Tarjáni Városlakó Egye­sület salgótarjáni polgármester-jelöltje, Dóra Ottó saját és csapata - az általa be is mutatott „városlakók” - programjáról elmondta: munkahelyeket teremtenek, javítják az itt élők biztonságérzetét, fel­számolják a gettókat, óvodát építenek és bölcsődét nyitnak, konkrét, kidolgozott programmal ösztönzik a fiatalokat a vá­rosban maradásra, illetve a visszatérésre. Kitért arra is, a ténylegesen rászoruló­kat támogatják, de a munkaképesek el­lenszolgáltatás nélkül nem kaphatnak tá­mogatást. - Hiszem, ha össze tudunk fog­ni, mi, városlakók, az önkormányzat, a ci­vilek, újra egy fejlődő, virágzó Salgótar­ján büszke lakói lehetünk. Hatalmas feladat áll előttünk, de mi nem riadunk vissza - hangsúlyozta Dóra Ottó. ■ Igótarja 1 f J r 1 i « ■ í t r J M Buliztak a szocik Még a beszédek előtt, az egyik fellépő csoport vezetőjének buzdítására és irány- mutatására Mesterházy Attila Michael Jacksont imitálta - kalapban és fehér kesz­tyűben -, Dóra Ottó rappelt, Molnár Károly képviselő-jelölt pedig karibi táncot lej­tett a színpadon. Mindennek megkoronázásaként a három politikus még a „Bikicsunáj” című „halandzsa-klaszikusból” is elénekelt egy részletet. A közönség mindezt nevetéssel és tapssal jutalmazta. A Magyar Dal a Völgyváros színpadán Salgótarján. Idén szep­tember 12-én rendezik meg a Magyar Dal Nap­ját országszerte. A Presser Gábor által 2008-ban megálmodott rendezvény harminchá­rom helyszínre, köztük tíz vidéki városra ter­jed ki. A nagyszabású fesztiválba Salgótarján is bekapcsolódik.- 2008-ban, a Sziget Fesztiál első napján nézőként álltam a sok tízezer ember kö­zött és együtt énekeltük a leg­kiválóbb magyar dallamokat. A koncert végén Presser Gá­bor megfogalmazta: szeretné, ha ez a felemelő élmény min­den városban átélhető lenne. Másfél éve vezetem a József Attila Művelődési és Konfe­rencia Központot, ahol hétről hétre lehetőséget adunk a he­lyi zenekaroknak a bemutat­kozásra - mondta Nagyné Hajdú Györgyi, az intézmény igazgatója, aki munkatársai­val most elérkezettnek látja az időt arra, hogy Presser Gá­bor kezdeményezéséhez csat­lakozva bekapcsolódjanak a Magyar Dal Napja országos rendezvénysorozatába.- Mindannyian a tehetség­ben hiszünk, s a fáradhatat­lan munkában, amit minden­kinek el kell végeznie ahhoz, hogy zenéje kiváló minőség­ben szóljon, „éljen” a főtéri, Völgyvárosi Színpadon. A program csúcspontjának azért épp a Besh'O Drom ze­nekart választottuk, mert ők megtestesítik mindazt, amit az előttük fellépő zenekarok tűzhetnek ki maguk elé: a len­dületet, a dinamikát, a pontos­ságot, a szakértelmet és a mű­vészi tehetséget- fogalmazott az igazgató. 12-én 15 órakor kezdődik a program, 22.30- kor lép színre a Besh '0 Drom. A Viszonylag Új, Kleckeny Ba­lázs, Handó Ágnes, a Sebes­tyén Projekt, Baksa Mátyás, a Dr. FeelGood, Molnár Melina, a Dexion és a Fanyúl szóra­koztatják a nagyérdeműt. „Visszük tovább a hagyományt" Salgótarján. A Bányász Nyugdíjas Szakszervezet, Salgótarján Me­gyei Jogú Város Önkormányzata, a Somlyóért-Forgáchért Egyesü­let és a Nyitott Könyv Olvasókör Egyesület TEMI Könyvtár szerve­zésében Somlyó bányatelepen emléktábla avató ünnepségre ke­rült sor, amellyel a városrész nagy múltú szénbányászatára és bányászaira emlékeztek. Sz. A. Az alkalmat az is különlegessé tette, hogy éppen száz éve nyílt meg a Somlyói első bánya, a Teréz Táró. A kitűnő minő­ségű helyi barnaszénnek és a kiválóan művelhető bányáknak köszönhetően Somlyónak igen fontos szerepe volt a hajdani salgótarjáni szénbányászat tör­ténetében és országos szakmai viszony­latban is jó hírnévnek örvendett. A bá­nyászat életet teremtett az egykoron sű­rű erdő által borított Somlyói tájon. Az ünnepségen Korcsok Norbert, Benjámin László: „Föld alatti erdők” című, az alka­lomhoz illő versét mondta el, majd Székyné dr. Sztrémi Melinda országgyű­lési képviselő, a város polgármestere szólt az egybegyűltekhez, külön is kö­szöntve az egykori bányászokat és le- származottaikat. A városvezető kiemel­te a bányászat rendkívüli jelentőségét Salgótarján múltjában, s a gyökerekhez való visszatérésről, a múlt örökségéről szólt.- Jövőt építeni gyökerek nélkül nem lehet - fogalmazott a polgármester, le­szögezve: a fiatalokkal meg kelL értetni, mire kötelezi őket a hagyományok ápo­lása, s meg kell tudniuk, mit jelentett őseik, szüleik, nagyszüleik számára az a terület, ahol élnek.- Ennek a gondolatnak a jegyében született meg az a döntés, hogy újra fel­elevenítjük Salgótarjánban a bányász­hagyományokat, s megtartjuk a bá­nyásznapot egy kicsit a mai korhoz iga­zodva, Bányarémfesztiválként, amely a régi bányászlelőhelyek ünnepségeit is összefogja - mondta Székyné dr. Sztrémi Melinda, aki a somlyóbányai le­lőhely száz évvel ezelőtti véletlenszerű megtalálásáról is megemlékezett.- Salgótarján önkormányzata foga­dalmat tesz, hogy a hagyományt vis­szük tovább, mindazt, amiért őseink vérrel, verejtékkel, kemény munkával küzdöttek - zárta szavait a polgármes­ter, aki a salgótarjániak emlékszalagját kötötte fel arra a koszorúra, amelyet a hatvanadik bányásznap tiszteletére rendezett emlékfutás résztvevői visz­nek magukkal. A futók a bányásztele­püléseket keresik fel három nap alatt, mintegy nyolcvan kilométert megtéve, s a megyei központi bányásznapi ün­nepség helyszínére, Kisterenyére ér­keznek az emlékszalagokkal felékesí­tett koszorúval. A szalagfelkötés után Székyné dr. Sztrémi Melinda, Rákos Jó­zsef, a bányász szakszervervezet nyug­díjas választmányának országos alel- nöke és Bakos Sándor, a tízes számú egyéni választókerület önkormányzati képviselője leleplezte az emléktáblát. Lonsták Vilmos, a bányász nyugdíjas szakszervezet városi elnöke köszönetét mondott a polgármesternek és az ön- kormányzatnak, dr. Horn Jánosnak, a Bányász Kultúráért Alapítvány elnöké­nek, Becsó Zsoltnak, a megyei közgyű­lés elnökének, Bakos Sándornak, a TEMI Könyvtárnak, illetve a Somlyóért-Forgáchért Egyesületnek, hogy méltóképpen megemlékezhettek a városrész bányász múltjáról. Az ün­nepség koszorúzással és a Bányász Himnusz dallamaival ért véget. Kisboldogasszony ünnepére Szeptember 8-án ünnepeljük a Boldogságos Szűz Mária születés­napját Ez a nap az idén hétköz­napra esik, ezért szeptember 5- én, vasárnap ünnepeltük. Minket, magyarokat a történelem folya­mán Máriához mindig is szoros szál fűzött, ünnepeit rendszeresen nagy tisztelettel üljük meg, Jézus után és a magyar szentjeink mel­lett ő az, akit az égi közösségben a legnagyobbak között tisztelünk. Már a kereszténység felvétele előtt a „napba öltözött asszonyt” tisztek ték, azaz a Mária-kultusz az ős­magyar világban is jelen volt A napba öltözött asszony (Szent Já­nos apostol írja ezt a Jelenések könyvében) ünnepe azonban au­gusztus 15-e, amikor Mária mennybevételét, égi születésnap­ját ünnepeljük. Ma a földi születés­napra emlékezünk, Kisasszony napjára, Mária megszületésére. Határon belül és kívül sok százak éneklik az ismert Mária-éneket: „Nagy örömmel, énekléssel zen- gedeznek az egek, / Vidámságot, nyájasságot mutatnak a földiek; / Mert ma szűz Mária, mint a leg­szebb rózsa, / bimbajából kinyíla. / Szüzesség virága, ékes lilioma, Kisasszonyunk, Mária!” Ez a nap egyaránt a hit, a re­mény és a szeretet napja, az ün­nepnek is ez a három lehet a mon­dandója, üzenete. A hit napja ez, mint minden ünnep, amelyet a katolikus egyház megül, hiszen hitünk alapján tartjuk meg ezeket az ünnepeket A szeretet napja is ez, tulajdonképpen minden nap a szeretet napja, azonban a Mária- ünnepek a magyar nép Mária- tiszteletét, Mária-szeretetét mu­tatják. A remény napja, mivel Má­ria szülei már nagyon idősek vol­tak, nekik már nem jósoltak gye­reket, de - mint azt olvashatjuk is az evangéliumban - ami az embe­reknél lehetetlen, az Istennél le­hetséges. Ezt Gábriel angyal mondja neki, amikor megjelenik az angyali üdvözletkor - s hason­ló üzenetet kaptak Mária szülei is, akik hosszú éven át vártak gyermekre, hiszen egyszer Joa- kimnak megjelent Isten angyala és elmondta, hogy gyermekük születik, akit Máriának kell hívni. Ezt a történést nem az evangéliu­mok lapjairól tudjuk (azok nem őrizték meg a szülők nevét), ha­nem apokrif forrásokból, de a ka­tolikus egyházi zsinat elfogadta ezeket, Mária szüleinek ünnepe július 26. Magyarországon már a Szent Anna-kultusz is figyelemre méltó, nem kell messzire mennünk, a megyénkben is évről-évre meg­rendezik a Palóc Búcsút, vagyis a Szent Anna-napi búcsút Balassa­gyarmaton. Mária kultusza pedig nemzetünk megalapítása előtt is jelen volt már. A történeti kutatá­sok bebizonyították, hogy az ős­magyar vallásban is megvolt a Bol­dogasszony-tisztelet, vagyis a ke­reszténység felvétele (Szent István király uralma) előtt, tehát már a honfoglalás idején tisztelték elő­deink Máriát Erre utalhatnak a nagy Mária-ünnepek magyar megnevezései: Gyertyaszentelő (Jézus bemutatása a templom­ban), Gyümölcsoltó (az angyali üd­vözlet hírül adása), Sarlós (Mária látogatása Erzsébetnél), Nagy­boldogasszony (Mária mennybe­vétele), Kisboldogasszony (Mária születése). Őseink isteni bizalma vezethet­te Szent Istvánt az ország felaján­lására Máriának. így lettünk Má­ria országa, Regnum Marianum. Állt egy templom valaha Buda­pesten, amit Mária tiszteletére építettek. Aztán jött egy rendszer, amely felrobbantatta, helyére ide­ológiai emlékművet állítottak. De hol van már a rendszer és az emlékmű... ma egy kereszt áll a templom helyén. A kereszt vi­szont ott áll! Hirdeti a hit győzel­mét, Mária égi pártfogását: nem vette le a kezét az országról az el­telt évszázadok alatt Ő a Magya­rok Nagyasszonya, az ország párt­fogója és királynője. De mit mond nekünk ma az ünnep? Jelenti a hitet, a reményt és a szeretetet - ahogyan azt már az előzőekben írtuk. Néhány nappal ezelőtt új tanévet kezd­tünk, amelyhez jól kapcsolódik a hit-remény-szeretet hármas gon­dolata, amely az ünnep üzenete lehet számunkra. Sok helyen tartják a mai napon a Veni Sancte szentmisét, vagyis a Szentlélek erejét kérő tanévnyi­tó szentmisét. Ahogyan Mária a Szentlélek erejéből testesült meg (ezt hitünk vallja) és a Szentlélek kísérte élete útján, úgy mi is a tanévre a Szentlélek Úristen se­gítségét és áldását kérjük. Ő ad reményt és erőt a lehetetlennek látszó feladatok (mennyi ilyen van a tanévben!) elvégzésére. A tanévet is a három fontos erény segítségével kezdhetjük és vé­gezhetjük eredményesen. Az is­tenhit mellett magunkban is hin­ni kell, a remény mindnyájunk­ban meg kell, hogy legyen, hogy eredményesen végezzük az évet, a szeretet pedig mindezeket csak jobban kiegészíti, segíti. Mária születésnapjának hármas üzene­te tehát a most kezdődő tanévre is utat mutat. De jelentse a mai ünnep az Istenhez tartozás, a Máriához való hűségünk napját is. Mária, a Magyarok Nagyas­szonya, Boldogaszszony Anyánk több mint ezer éve gondot visel ránk, segítségével maradtunk fenn az évszázadok vészei során. Az ő kegyelme legyen továbbra is velünk, születésnapján pedig kérjük őt, patrónánkat továbbra is. Egyik katolikus énekünk így fejezi ki a mai ünnep lényegét és mondandóját: „Nem vagyunk ár­vák, van édesanyánk, ki a ma­gas mennyekből gondot visel ránk.” Veszelovszki Balázs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom