Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-25 / 223. szám

2010. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT ELETM Megoldás anyáknak: részmunkaidő foglalkoztatás Nem szeretik alkalmazni a kisgyermekes anyukákat Magyarországon a kisgyer­mekes nők alig harmada dolgozik, a magyar nők csaknem fele szociális-jólé­ti ellátásból, illetve a férj jövedelméből él. Nem lus­taságból - legtöbbször raj­tuk kívül álló okok miatt. Gönczi Annamária Ha könnyű lenne jó színvonalú bölcsődét, óvodát találni, ha len­nének bababarát munkahelyek, ha a nők dolgozhatnának otthon­ról vagy részmunkaidőben, eset­leg maguk dönthetnének arról, reggel hány órakor szeretnék el­kezdeni a munkát, egészen biz­tosan több gyermek születne. Minden kutatás, amit a témá­ban az elmúlt években végeztek, azt mutatja: a nők számára rend­kívül fontos, munkahelyük ho­gyan „viselkedik” velük. Ha több lenne a bababarát munkahely, bi­zonyára lelassulna a népesség fo­gyásának üteme. Ez létérdek, hi­szen a jelenség szinte egész Euró­pában megfigyelhető: az általá­nos tendencia szerint egy család­ban csupán egy gyerek születik. Abban, hogy az ambiciózus nők jellemzően harmincéves koru­kon túl és akkor is csupán egy vagy maximum két gyereket vál­lalnak, biztosan közrejátszik az is, hogy a munkahelyek többsége nem szereti a kisgyerekes anyu­kákat. Azt gondolják, a gyerek- vállalás magánügy, hogy egy fér­fi vagy egy független nő jobb tel­jesítményre képes, hiszen számá­ra nem a család, hanem a munka a legfontosabb. Bár a törvény Ma­gyarországon is védi az állapotos és kisgyermekét nevelő nőt, nem kötelezheti a munkáltatót arra, hogy a gyes és gyed lejárta után ugyanabba a státusba, ugyanarra a munkahelyre vegye vissza, mint ahonnan szülni ment Annak ellenére, hogy a gyer­mek utáni vágy meghatározó módon jelen van a lakosság ér­tékrendjében, hazánkban a gyer­mekvállalási hajlandóság a legalacsonyabbak közé tartozik Európában, ráadásul egyre csök­A munka és a gyereknevelés összehangolását segíti a távmunka lehetősége, Magyarországon azonban ez még kevéssé elterjedt kenő tendenciát mutat. Az egyik magyarországi biztosító kutatást végzett fiatal férfiak és nők köré­ben, hogy feltérképezze a magya­rok gyermekvállalással kapcso­latos terveit. Az eredményekből kiderül, hogy a nők anyaságtól való félelmét, a gyermekvállalás halogatását vagy elutasítását el­sősorban az anyagiak befolyásol­ják. A legnagyobb visszatartó erő az egzisztenciális félelem: az anyagi gondok miatti aggodalom. Ez olyan mértékű, hogy háttérbe szorítja az anyaság és a gyermek­vállalás vágyát. Aggodalomra ad okot a munkahely várható el­vesztése, amely törést jelenthet a szakmai karrierben, és tovább súlyosbíthatja a várható anyagi gondokat. Az igazi veszélyezte­tettek azok a nők, akik nem érzik biztonságban munkahelyüket, il­letve - potenciális vagy tényle­ges kismamaként - eleve hát­ránnyal indulnak egy megpályá­zott állásért. A fiatal férfiakat azért sújtja ez a helyzet, mert többségük úgy ér­zi, egyedül, egy jövedelemből nem tudja eltartani a családját Van, aki ténylegesen nem, van, aki azon a színvonalon nem, ame­lyet elvárhatónak, netán ideális­nak érez. A felmérés szerint az át­lagnál erősebbek a félelmek a Ke- let-Magyarországon élők, az ala­csonyabb jövedelmi csoportok és a 20-24 év közöttiek körében. A szociológiai kutatásokból ugyanakkor az is kiderül, hogy kevés az olyan nő, akinek kizá­rólagos életcélja a gyermekneve­lés és a háztartás vezetése lenne. Ugyancsak kevés a karrierjét Az állam támogatja ezt a foglalkoztatási formát, mégsem jellemző TAVALY 200 EZERRE NŐTT a részmunkaidőben foglalkozta­tottak száma Magyarorszá­gon, arányuk pedig 4,3-ről 5,2 százalékra emelkedett - ám ez még mindig sokkal alacso­nyabb az Európai Unió 18 szá­zalékos átlagánál A részmun­kaidősfoglalkoztatási forma szélesebb körű elterjesztése ér­dekében a közelmúltban meg­változtak a magyar munkajogi szabályok - mondják az illető kesek. A részmunkaidős fog lalkoztatáshoz a rendelet tá­mogatást ír elő azoknak a munkaadóknak, akik vállal­ják a munkanélküliek s a gyermeket nevelők foglalkozta­tását, olyanokét, akik gyer­mekgondozási segélyben, gyer­meknevelési támogatásban ré­szesülnek. Utóbbiak legfeljebb napi 4 órában vállalhatnak munkát, így esetükben a rész- munkaidős foglalkoztatás reá­lis alternatíva lehet minden egyéb elé helyező nő is. A többséget a két véglet közötti­ek alkotják. Azok, akik a család­jukhoz is erősen kötődnek, de a munkáról, az önálló érvényesü­lésről sem akarnak lemondani. A „dolgozó nő elhanyagolt gye­rekkel” képe már gyermekkor­ban .beleivódik a lányokba. Még ma is társadalmi megvetés tár­gya a karrierista, gyermekeivel nem törődő, azokat intézmények­re hagyó nő. Miközben angol ku­tatók egy vizsgálat eredményei­ből azt állapították meg, hogy a munkát vállaló anyák szorosabb kapcsolatban állnak gyermeke­ikkel, mint az otthon maradók. A rendelkezésükre álló kevesebb időt ugyanis hatékonyabban és koncentráltabban töltik el. A ház­tartás vezetése viszont valóban háttérbe szorul. Ezért minden szakember már nagyon régóta egyetért abban, hogy a probléma könnyen megoldható lenne, ha a munkahelyek hajlandók lenné­nek a nőket részmunkaidőben foglalkoztatni. Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD _______AUTÓ & MOTOR SZ ERDA LAKBERENDEZÉS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK ► SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Legóval a legjobb mostmártársasozniis A VILÁG LEGNÉPSZERŰBB épí­tőjátéka ismét nagyot do­bott: társította a hagyomá­nyos építőjátékot a társasjá­tékokkal. A játék elemeit, a többnyire háromdimenziós „táblát”, de még a dobókoc­kát is először meg kell épí­teni a jól ismert kis kockák­ból, és kezdődhet a játék. Ültetések időszaka: szép őszi napokon a legjobb ez az időszak az ültetések optimális ideje. Mindenkép­pen őshonos fajtákat válasz- szón, ezek bírják legjobban a hazai időjárást, ellenállób­bak a kártevőkkel szemben. Az ültetést gondosan végez­ze; ha még nem csinálta, nézzen utána a szakköny­vekben. A hírnév Hollywoodban sem jön magától A SZÜLETETT FELESÉGEKNEK már a hatodik évadja fut a TV2-n. Főszereplői hamar' világsztárok lettek, noha ezt Eva Longoria Parker egyik interjújában kikérte magá­nak - olvasható a tvr- hétben. A színésznő állítja: tíz év kemény munkájának köszönhető a hírnév. Ha ön pacsirta típus, keljen korán! memória Genetikailag meghatározott, ki hogyan emlékszik Mondja nevét érthetően: a bemutatkozás a kezdet A szellemi teljesítmény gyengü­lése sokszor a szervezet védeke­zése a külvilág ingereivel szem­ben. Az emlékezet a legbonyo­lultabb lelki jelenségek egyike. Genetikailag meghatározott, ki hogyan emlékszik. A vizuális típus olvasva tanul; gondolatban mindent leír. Tudja, hogy a naptárában melyik oldal­ra, alulra vagy felülié írta-e a megjegyeznivalót Varrnak hallás útján rögzítők. Ők hangosan ol­vasva tanulnak, az elmondott szóra jobban emlékeznek, mint a leírtra. Előfordul olyan is, hogy valaki a mozgás segítségével ta­nul. Emlékeit mozdulatok felidé­zésével hozza elő. Van, aki reggel fogékonyabb, mások inkább este. Mindenkinek tudnia kell, me­lyik típushoz tartozik. A pacsirta alkatú, vizuális ember keljen fel korán, s intézze úgy a napot, hogy délután már ne kelljen szellemi tevékenységet folytatnia. írja fel az elintéznivalóit. S legfőképpen barátkozzék meg saját emlékeze­tének változásával. Mert ez saj­nos, idővel bekövetkezik. Vannak azonban olyan memó­riazavarok, amelyeknek gyó­gyítható, gyógyítandó okuk van. A koncentrációs és emlékezési készség csökkenésének hátteré­ben lehet agy- és érbetegség, da­ganat, magas vérnyomás, de le-. hét lelki eredetű oka is. Ezeket ma már könnyű kimutatni, leg­többször gyógyítani is. ■ Az agy legbonyolultabb rendszere Tréningezzen! A FELEDÉKENYSÉGET nem szabad félvállról venni Egy­részt nem biztos, hogy a kor­ral jár, másrészt megfelelő tréningekkel, összpontosítási gyakorlatokkal, életmód-vál­toztatással, pihenéssel vagy mozgással a memóriazava­rok gyógyíthatók. Akinek a munkájában szüksége van az agyára, vigyázzon rá. A szakemberek elsősorban be­tegeket gyógyítanak, de hasznos hétköznapi tanácso­kat is tudnak adni az agy karbantartására. Sokan nem tudnak illendően be­mutatkozni. A leggyakoribb hi­ba, hogy egyszerre mondjuk a ne­vünket. Ezt elkerülendő, mindig az ismeretséget kezdeményező - kézfogás kíséretében - mondja előbb jól érthetően a nevét. Nekünk kell felvállalni a „köz­vetítő” szerepét, ha például vendégeket hívunk, s a társa­ságból nem min­denki ismeri a mási­kat. Ilyenkor figyel­ni kell arra, hogy a férfit a nő­nek, a fiatalabbat az idősebbnek mutassuk be. Valamint: mindig a később érkezőt a többieknek. Ha valakit többen nem ismer­nek, először a bemutatandó ne­vét mondjuk hangosan és érthe­tően, azután a többiekét - legin­kább koruk szerint. Családi ren­dezvényen a gyerekeket mutas­suk be a vendégeknek. Ülő férfiak felállnak a bemu­tatkozáshoz; kiveszik a szájukból a cigarettát, ha éppen dohányoz­nak. Idősebb férfi ül­ve maradhat, ha jó­val fiatalabb férfi mutatkozik be neki. Ahölgyekaklasz- szikus etikett sze­rint csak akkor állnak fel, ha ve­lük legalább egykorú hölgyet mutatnak be nekik. Ülő nőnek bemutatkozó férfi megvárja, hogy a hölgy nyújtott kézzel kez­deményezze a kézfogást. ■ ■ Régi, de szép illemszabályok, tartsuk be azokat!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom