Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-20 / 218. szám

2010. SZEPTEMBER 20., HÉTFŐ r 16_________________________________SPORTTÜKÖR Újoncok sikere a váralján 23. nemzetközi ugrógála, Somoskő - Babos Rita lett a legjobb magyar Kép és szöveg: Márton István nokunk is nem sokkal ezek után, 174 centis magas­sággal kiszállt, a Dubnova-Okuneva duettet pedig már a hirtelen lehűlt hőmérséklet és a sötétedés is hátráltatta. Vé­gül a lassan elkopó közönség előtt a „fagyhalál” ellen lassan már amit csak lehetett magukra vevő párbajozók közül a cseh hölgy 183-nál adta meg magát, ám uk­rán riválisa még a 186-ton is átju­tott, de aztán ez és a sötétség lett a vége, Babos pedig harmadik he­lyével megszerezte a gála legjobb magyar eredményét Pár kivétellel az átlagember számára ismeretlen ug­rók nevét olvashattuk a 23. salgótarjáni (somoskői) ugrógála előzetes rajtlistáján, de végül is egyáltalán nem csalódhattunk a világ élvonalába betörni szándé­kozó, bizonyítási vággyal teli „ifik” küzdelmében, ahol végül is két 20 éves vitte el a pálmát az ukrán Okuneva és az orosz Mudrov személyében. A legjobb magyarnak a több atlétikai műfajban is sikeres Babos Rita bizonyult. nyitóbeszédében Székyné dr. Sztrémi Melinda Salgótar­ján polgármestere. Ezek után a versenyigazgató ajándékokat adott át a gá­la „örökös” megbecsültjei- nek és segítőinek, Mátay Andreának, legsikeresebb egy­kori ugrónőnknek, a Nemzeti Sport szakírójának, íl \ ' * * Babos Rita szerény magassággal is megcsípett egy dobogós helyet Méret Lászlónak, a Magyar Atléti­kai Szövetségnél számos tisztsé­get betöltő, jelenleg szakmai ta­nácsadójának, valamint az ugró­gálák „örökös” főbírájának Gál Lászlónak, és mivel a férfi atléták már jóval előbb bemelegítettek, kezdődhetett is a látványos ver­sengés. Sajnos a két magyar indu­ló már akkor (204 cm) kiesett, amikor a többség még be sem szállt a versenybe, pedig a hazai közönségtől minden segítséget megkaptak - riválisaikkal egye­temben - és persze a többiekkel hasonlóan saját maguk választot­ta zenéjük sem hiányzott, hogy el­kapják a ritmust és hangulatot. 208 és 214 között aztán a szlovák Okunevának a végére már csak a hideg volt az ellenfele A győztes Mudrovról minden bizonnyal hallhatunk még a jövőben Pénteken a napok óta kitartóan áztató eső miatt és az előrejelzése­ket hallgatva kissé aggódtak azok a salgótarjániak és környékiek, akik idén sem szerették volna ki­hagyni a másnapi somoskői ugró- MM gálát, de az ég áldása szombaton szerencsére nem az égi áldás volt. _ A később kelők napsütésre ébred­tek, és a délelőtti kosárdobó-ver- seny is már kiváló hangulatban folyt, s a fél négyes gála kezdeté­re már a levegő hőmérsék­lete is kellemesre mele­gedett. „Úgy látszik, az ugrógála megálmo­dója és verseny- igazgatója An­gyal János jóban van az égiekkel” emelte ki a éves verseny rövid mélta­tása mellett többek kö­zött meg­trió is meg­köszönhette a Somoskő Váral­ja Sportcentrumot ad­digra már megtöltő lelkes publikum vastapsát. Őket las­san követte a gyengébbik olasz és finn „rokonunk”, de az utolsó pil­lanatban benevezett brit, a másik tálján és a két orosz - ha akadoz­va és utolsó kísérletekkel is, de - állta a sarat és a léc emelését Az­tán 223-nál, illetve a kihagyások miatt '25-nél „elfogyott” a sziget- országi és pekingi olimpián dön­tős másik olasz is és a két orosz, az őstehetségnek kinéző, az ugrá­sok előtt nem sokat hókuszpóku- szozó, hanem „menetből” teljesí­tő, 20 éves Mudrov és tíz évvel idő­sebb honfitársa, a „pápaszem­mel” ugráló Cvetkov külön- párbajává alakult a viadal. A 227­■ et javító sok után mindketten vitték és 231-re rakatták a „mércét”, de ez már meg­haladta jelenlegi szezonvégi for­májukat és egyben egyéni csú­csukat is, így azonos magasság­gal, de kevesebb kísérlettel nyert a fiatalabb, a jövő reménysége. A hölgyek Lalakova távolmaradá­sával - megfogyatkozott mező­nyében csak a 2 évvel ezelőtt ugyanitt győztes 196 cm egyéni csúccsal rendelkező cseh Dubnova és az tinikoron pár hó­nappal túl lévő feltörekvő ukrán tehetség Okuneva párharcára számíthattunk. Két hazai ugrónk két szlovákkal egyetemben elég korán fogadta a nézők búcsútap­sát és Babos Rita volt magyar baj­Sáetfarjk Az egy héttel ezelőtti szombaton ömlött az eső, így „Taki” odafen tről a verseny időpontját va­sárnapra tette át és ekkor rendez­ték meg a hatodik Takács „Taki” Tamás teniszemlékversenyt Más­nap az új helyszínen, a Tatárárok Teniszcentrum kiválóan előkészí­tett pályáin már ragyogó napsütés várta a 18 párost, akik neveztek az emléktomára. A selejtezőkben iz­galmas szetteket játszottak a női, a vegyes és férfi párosok is egymás ellen, majd a legjobb nyolc duó már egyenes kieséses rendszerben küzdött az első helyért és a továb­bi értékes helyezésekért A játék szünetében a „flekkenezés” alatt felelevenedtek a régi „Taki”- sztorik, történetek, így az ered­ményhirdetésre - ahol értékes dí­jakat adtak át - már sötétedéskor került sor, s ahol elhangzott Alexandre Dumas mondása: „Azok a barátaink, akiket elveszí­tettünk, nem a földben pihennek, hanem bent lakoznak a szívünk­ben is”. A rendezők pedig köszöne­tét mondtak azoknak, akik lehető­ségeikhez mérten hozzájárultak a hatodik TakÍKupa sikeréhez, me­lyen a legjobb hat helyben az aláb­bi párosok végeztek: 1. Jávori - Fe­kete, 2. Oláh - Szentes, 3. Pászti - Ildzsa, 4. Varga - Várhegyi, 5. Kakuk - Zsidai, 6. Balogh-Farkas. Együtt a torna indulói, akik hatodszor jöttek össze Taki miatt Takacs Tamas ten iszem lekversenv

Next

/
Oldalképek
Tartalom