Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)
2010-09-20 / 218. szám
ALMANACH 2010 Mátranovák. Polgármester: Földi Gyula. Alpolgármester: Bodor Ernőné. Körjegyző: Babjákné Bocsok Anna. Képviselők: Bartha György, Cserhalmi Adél, Csikó István Béla, Répás László, Simon Gusztáv, Sipos Ervin, Torják Gusztáv, Vanó László. Lakosok száma: 1870 fő. Községi önkormányzat: 3143 Mátranovák, Petőfi út 1. Telefon: 32/363-357, 32/363-419. E-mail: matranovakDh@orofinter.hu Közért végzett munka A közmunkaprogramok keretében a településen közel 40 fő tevékenykedik. Néhányan a szociális területen tevékenykednek, a többiek zömében a közterületeken hidak, árkok, utak-terek karbantartásánál, felújításánál dolgoznak. Képünkön a zuhogó eső sem akadály a lelkes csapatnak - szerintük a betonnak kifejezetten jót tesz - a vízelvezető árok megépítésével elkerülhető lesz a nagy őszi esőzése, hóolvadás időszakának problémái. A körjegyző BABJÁKNÉ BOCSOK ANNA 2009 áprilisától megbízott, júliusától kinevezett jegyzője a településnek, pon- tosabban Mátranovák -Bárna Körjegyzőség körjegyzője. Régi berögződés a polgármesteri hivatal elnevezés, ami félreérthető és azt a képzetet kelti, hogy a polgármester a hivatal vezetője. Rendkívül nehéz időszakban került a település hivatalának élére, ugyanis ebben a ciklusban Babjákné a harmadik jegyző a településen. Nagyok az elvárások, ugyanis egy még jobb, ügyfél- barátabb hivatal kialakítása a cél a törvényességi feladatok ellátása mellett. Célja, hogy a településen a közös teherviselés valóban közös legyen, mindenki egyformán részesüljön rászorultsága révén a juttatásokból, de a kötelezettségvállalásból is kivegye mindenki a részét. Sokszor nehéz mérlegelni, hogy melyik ügyfélnek van igaza, de ha sikerül megoldani egy-egy problémás ügyet, a sikerélmény feledteti a sok vesződséget A kétgyermekes fiatalasszony munkatársai, a falu lakói körében jól érzi magát, örömmel tölti mindennapjait Mátranovákon. „A lejtőn megállni is nehéz, nemhogy felkapaszkodni” Összefogással, ésszerű gazdálkodással mit is lehet elérni egy „törpe városban” Mátranovákon, ahol az elmúlt 100 év egy meglehetősen sajátos kettősséget hozott létre. A barnaszénbányászat megkezdésével egy időben két településrész alakult ki, a régi falusi rész és a bányatelep. A 70-es évekig a bányatelep volt a település gazdasági és kulturális központja, a bányabezárástól ez folyamatosan áttevődött a faluba. Az egykoron virágzó telepről - ahová a bányászat adta munkahelyi lehetőség idevonzotta a képzett szakembereket - az őket követő generációk nagy része elköltözött. A lakossággal együtt a lakások is elöregedtek, így az értékesítési lehetőségek beszűkültek. Társadalmunk nehéz sorsú tagjai jutottak az olcsó ingatlanokhoz, magukkal hozva életvitel- és viselkedés- normájukat, amit a korábbi lakosok egyre nehezebben viselnek el. Szinte megoldhatatlannak látszik a probléma a jelenlegi szociális ellátórendszer és törvényi háttér hiányosságai miatt. Csak bizakodni tudunk a jogalkotók felelős munkájában, ennek hiányában egyetlen önkormányzat sem tud megbirkózni a felzárkóztatás gondjaival. Minden igyekezetünk ellenére (önkormányzati lakáshoz juttatás, közmunkaprogramok, segélyezések, kistérségi ellátórendszerek alkalmazása, ami jelentős részét teszik ki szűkös költségvetésünknek) egyre nagyobb a szakadék a két településrész között. Pedig élnek itt jó példával élenjáró emberek, akik környezetüket széppé formálják, ha követőkre találnának nem csak Rózsa út, hanem mint régen, Rózsadomb is lehetne fekvéséből adódóan a bányatelep. A programhirdető falugyűlés után kiadott „Mit gondol ön?” kérdőívekre adott válaszokból egyértelműen kirajzolódott a lakosság igénye a fejlesztések sorrendje iránt. A gázberuházás után elmaradt, illetve kevés útfelújítás, majd a szennyvízberuházás utáni helyreállítás minden más fejlesztési igényt háttérbe szorított. Kevesen voltak tisztában azzal a ténnyel, hogy a szennyvízberuházásra kapott támogatás a csatornázásra sem elegendő, nemhogy az utak felújítására. 2009 januárjában az addig megtakarított fejlesztési saját forrásunkat, több mint 10 millió forintot a kivitelezőnek kifizettük, hogy a szennyvízberuházást lezártnak tekinthessük úgy, hogy 2008-ban pályázati forrás segítségével 1,8 km szilárd burkolatú utat építettünk. Az idei évben pályázati segítséggel elkészült a Balassi, Báthori, Bem, Jókai út aszfalt burkolata és vízelvezetése 31 millió forint értékben. Az önkormányzat saját finanszírozásával (15 millió forint) elkészült a Véndiófa út lakótelepi része, a Vásárhelyi, a Köztársaság, a Bocskai út majdnem teljes hosszban, illetve a Kis út, a Liget és a Dózsa út felső átjáró szakasza. Útalapot építtettünk a Barát közbe és a Nyírmedi bekötő útjain. Tudjuk, hogy ez csak egy része a 21 km belterületi útnak (de erőnkből most ennyire futotta... most volt rá szabad forrás), de aki még mindig rossz minőségű úton kénytelen közlekedni, azt ez nem vigasztalja. Az intézményeink működtetése mellett - ami legalább olyan fontos - fejlesztésre is gondolhattunk. Ebben a ciklusban megújult az iskola épülete és kiléphetett névtelenségéből. Először a tetőfelújításra, majd a nyílászárók cseréjére, külső vakolásra, majd az akadálymentesítésre nyertünk pályázatot, melyet saját erővel kiegészítve közel 40 millió forint fejlesztést hajtottunk végre. Új kerítéssel, előtetőkkel, parkolóval kiegészített beruházás folytán a térség talán legimpozánsabb iskolájába járhatnak gyermekeink, illetve a környező településekről bejáró tanulók. Az elkövetkező időszakban a tantermek otthonosabbá, technikailag felszereltebbé tétele, illetve az óvoda korszerűsítése a célunk. Az 1882- ben épült napközi felújításával is számolnunk kell. Másik fontos célunk volt a művelődési házból eredeti rendeltetési helyére, a községházába költöztetni a hivatalt, erre pályázat segítségével 17 millió forintot fordítottunk. Reményeink szerint egy ügyfélbarát, igényes hivatal fogadja a lakosságot. A teljes befejezése - külső kialakítás, tanácskozó kialakítása - a jövő feladata. A községháza környékének, parkolójának kialakítására, illetve a Jaj-réten kialakítandó játszótérre, szabadidőparkra nyújtottunk be pályázatot az ÚMVP keretén belül több mint 20 millió forint támogatásra. Úgy tűnik bevált az a szemlélet, miszerint a kötelező feladatok egy részét célszerű vállalkozásba kiszervezni, hiszen az érdekeltséggé tétel egészen más motivációkat vált ki. A közétkeztetés, az egészségügy területén van erre jó példa nálunk. A felszabadult pénzösszegek, a saját erő koncentrálása így újabb eredményeket hozhat Az orvosi rendelő közel 30 millió forintos felújításával, korszerűsítésével valóságos kis kórház jöhet létre. Fizikoterápia, infúziós kezelés, laborvizsgálatok állnak majd a helyiek rendelkezésére. Köszönettel tartozik a település dr. Váraljai Bélának, aki 30 éven keresztül látta el két körzetben a háziorvosi szolgálatot,.de vállalkozásban már nem kívánta folytatni a munkáját a községben. Ugyancsak már benyújtott pályázat segítségével kívánjuk a jelenlegi önkormányzati telephely alkotóházzá alakítását megvalósítani, közösen a budapesti székhelyű Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesülettel. A projekt létrehozásában nagy segítséget nyújtott Borkovics Péter Európa-hírű üvegművész. Azon szerencsés települések közé tartozunk, ahol több évtizede tíznél is több művészi képességekkel bíró alkotó ember él és dolgozik. A folyamatos bemutatásuk mellett szeretnénk, ha több megrendelést tudnánk adni számukra a középületeink, köztereink igényesebbé tételére. A Premier Ifjúsági Színpad Egyesület színjátszó csoport, több mint húsz éve a kulturális élet mozgatórugója. A mindig megfiatalodni képes közösség - talán a legkeményebb feladat az egyre fogyó utánpótlásból - számos szakmai sikert ért el. A csoport kiemelt támogatását a jövőben is biztosítanunk kell. A művelődési ház régi funkciójának átadásával több teret kaphat az ifjúsági és alkotói munka. Lesz helye a színházi kellékeknek és a helyi varrónők keze munkáját dicsérő gyönyörű saját jelmezeiknek is. Az iskolai tömegsporton kívül évente 1 millió forinttal támogatjuk Mátranováki Vasas Sport Clubot. Ezen kívül a létesítmény öltözőit sikerült felújítani, az oda vezető utat kijavítani. Településünkön működik még a faluvédő és -szépítő egyesület, mellyel közös fejlesztéseket tudhatunk magunk mögött. Az Őrszem Polgárőr Egyesület kis létszámú, de annál lelkesebb csoportjával is jó az együttműködés, örömmel segítjük munkájukat - ha lehetőségünk nyílik térfigyelő kamerarendszer kiépítésével is. Az Együtt Mátranovákért Egyesület nemzeti emlékhelyek létrehozásában, gondozásában, nemzeti ünnepeink, hagyományaink ápolásában jeleskedik. A település legújabb egyesülete a Mátra Motoros Baráti Egyesület A Premier Rallye Baráti Társasággal közösen az utóbbi években a nagy sikerű Lóerők napja rendezvény szervezői, akik a rendezvény bevételét felajánlva (iskola, óvoda) anyagilag is támogatja a községet Az MMBE önkormányzattal közösen felújítja a régi úttörőház épületét, ami az egyesület klubháza lesz. Ugyan nem egyesületi formában (szakszervezet), de nagyon aktív közösségi tevékenységet folytatnak a nyugdíjas bányászok. Fenntartják, fejlesztik, működtetik a térség legnívósabb bányász emlékhelyét, melynek fűtését pályázati forrásból sikerült megoldani, gázellátását a Bombardier biztosítja. Tisztítják, karbantartják a külterületi turista utakat, rendezvények előkészítő munkálatait végzik. A települési marketing munka eredményeként, talán soha nem szerepelt annyit pozitív vonatkozásban Mátranovák a megyei, körzeti és országos médiában (írott sajtó, Focus Rádió, salgótarjáni, egri, miskolci városi televízió, Duna TV, RTL Klub, Class FM rádió), mint az elmúlt négy évben. Minden lehetőséget megragadtunk a megjelenésre. (Megyei, térségi rendezvények, megyei könyvtár, nemzeti vágta.) A jövőben a települési kommunikáció kialakítása a legfőbb cél, ami az elmúlt időszak nagy hiányossága. Köszönettel tartozunk a munkalehetőséget biztosító Bombardier gyárnak, a SINUS- Ker Kft-nek, a többi kisebb vállalkozásnak, egyéni vállalkozóknak, hogy a mai, gazdasági válsággal terhelt időszakban is - a kötelező adóterhek megfizetése mellett - anyagilag is támogatták a települési és civil rendezvényeket, hiszen egymásért, egymásból élünk. Elmondhatjuk, hogy a ciklus végére a pénzügyi helyzetünk stabil, hitel felvételére jelenleg nincs szükség, a település önkormányzatának és intézményeinek működtetésére elegendő tartalékkal rendelkezünk. r Értékrendek mentén földi gyula polgármester a település szülötte. Meggyőződése: aki ismeri a vidéki élet problémáit, szívből szereti faluját, ismeri az összefogás szükségességét, tisztségét szolgálatnak tekinti, pontosan tudja, hogy a településirányítás nem a politikai hatalomért folytatott harc színtere. Négy évvel ezelőtt azt mondta „nem a választásokat, hanem a lakosságot szeretné megnyerni”, csak reméli, hogy terve sikerült. Igaz, a közösségi munkája nem csak az elmúlt ciklusra nyúlik vissza. 2002-től már képviselőként is azon fáradozott, hogy a község jobb pénzügyi helyzetbe kerülhessen. Ebben az időszakban megfogalmazódott az ön- kormányzat működésének gazdaságosabbá, racionálisabbá tétele, amire égető szükség volt, mivel 2006 júniusában mintegy 70 millió forintot tett ki a ki nem fizetett számlák, banki és egyéb kölcsönök összege. A választásokat követően a legfőbb célkitűzése a pénzügyi egyensúly helyreállítása, a ciklus végére a tartozások nulla közeli állapotba hozása volt. Az-önkormányzat sem működik másképpen, mint az otthoni háztartások felelős gazdálkodása. Mindenkinek tudnia kell, hogy „spórolni csak a van-ból lehet, a nincs-ből csak nélkülözni”. Ennek lehetőségét pedig csak szigorú gazdasági intézkedésekkel lehet megteremteni, mert a lejtőn megállni is nehéz, nemhogy felkapaszkodni. A település vezetőinek és a pénzügyi ellenőrző bizottság két magasan képzett külsős hölgy tagjának órákon át tartó viták közt mérlegelve kellett sokszor nagyon kényelmetlen döntéseket meghozni, akkor küszködve a lelkiismeret-furdalással, de visszatekintve azt mondhatjuk megérte. Mint a Bátonyterenye és Környéke Területfejlesztési Társulás elnöke a többcélú kistérségi társulásban is ezt a gazdálkodási szemléletet képviselte, az egymás iránti bizalom szükségessége mellett. Példaértékűnek tartja, hogy a forrásokat nem a településenkénti lakosságarány alapján, hanem az „egy település egy szavazat” elve szerint osztotta fel a települések közt a társulási tanács. Szükségben még jobban egymásra vagyunk utalva, csak egymást támogatva juthatunk egyenként is előbbre. Méltón Fekete István nevéhez A település iskolája 2008. augusztus 1- jétől a Bátonyterenye Kistérségi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény egyik tagintézménye. 2010. január 25-én az intézmény színvonalas ünnepi műsor keretében felvette az országosan ismert magyar író, Fekete István nevét Az iskola 8 évfolyamos általános iskolaként működik. Kistérségi társulás eredményeként a szakszolgálati feladatok közül a fejlesztőpedagógiai, logopédiai és gyógytestneve- lési foglalkozások is helyben valósulnak meg. Az iskola pedagógiai programja meghúzza az alapvonalakat, irányt mutat a nevelési-oktatási feladatok területén. A program kiemelten kezeli a továbbtanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztését, a névadóhoz méltó környezettudatos nevelést Vöröskeresztes bázisiskolaként egészségnevelési programjaink, valamint a nagyméretű tornatermünk lehetőségeit kihasználva, a sport, a testmozgás fontosságának mindennapi gyakorlása is fontos eleme az iskolai munkának. Művészeti oktatás keretében a tanulók - kihelyezett tagozattal - néptánc- és hegedűfoglalkozásokon vehetnek részt. Az oktató-nevelő munkát tapasztalt, hosszú idők óta együtt dolgozó, szakmai munkájában megújulni képes 11 fős tantestület biztosítja. Munkájukat kiegészítik az iskolát magukénak tudó szakalkalmazottak. Az Intézmény értékrendjének alappilléreit a közösen képviselt következetes nevelés, a szervezett oktatás és az átlátható rend adja. A támogatói szülői háttér, partneri viszony, felelősségteljes véleményalkotás, amellyel elősegítik gyermekeik iskolai életét eredményesebbé, változatosabbá tenni. Rendezvényeink (Márton- nap, lucázás, betlehemezés, karácsonyi ünnepség, nemzeti ünnepeink) szervezésekor arra törekszünk, hogy tartalmukban és külsőségeikben is méltók legyenek a nemzeti értékek, hagyományok közvetítésére. Tavaszi kulturális bemutatóval, 5. éve zajló miniolimpiával, megyei tanulmányi versenyek rendezésével pedig tovább erősül az iskola elismertsége. Az iskola megpróbál minden eszközt megragadni, hogy valamennyi tanulója a helyes irányba fejlődjön, olyan tudást kapjon, mely biztos alapja lehet középiskolai továbbtanulásának, olyan élményekkel gazdagodjon, melyre 20-30 év múlva is szívesen ■emlékezik.
