Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)
2010-09-18 / 217. szám
8 2010. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT INTERJÚ Országgyűlési képviselőinket bemutató sorozatunk legújabb része nem csak tervekről, hanem egyfajta értékelésről is szól. Becsó Zsolt ugyanis áprilisi győzelme után újra megméretteti magát. Pártja ismét őt jelölte a megyei közgyűlés elnöki posztjára. Sokadik választása lesz ez már, hiszen a rendszerváltás utáni Nógrád megye egyik legmeghatározóbb politikusáról van szó. „A jövő ne csak izgalmas, tartalmas is legyen"- Első ízben sikerült egyéni mandátumot szereznie országgyűlési képviselőválasztáson idén áprilisban. Milyen érzés volt így a parlamentbe kerülni?- Jó néhány választást megéltem már, de azt kell hogy mondjam, mind közül ez a legkedvesebb számomra. Egyrészt azért, mert most közvetlen szülőföldem körzetében indultam és a rengeteg munkának köszönhetően már az első forduló után győzelmet arattunk. Ki szeretném emelni a többes számot, hiszen egy nagyon komoly csapatmunka eredménye volt ez a győzelem. Évekig készültünk, tudatosan építettük fel a jobboldali közösséget a térségben, úgy tűnik eredményesen. Persze kellett ehhez az is, hogy az emberek csalódjanak a szocialista kormányban, sőt a baloldal szétesése is nagy szerepet játszott az áprilisi eredményekben. Irántunk most megvan a bizalom és szeretnénk ezzel élni is.- Az kétségtelen, hogy munka bőven akad. Nógrád megye mire számíthat a következő években?- Már az elmúlt években megyei közgyűlési elnökként is azon dolgoztam, hogy megyénk előre tudjon lépni. Nyilván ez kormányzati ellenszélben nehezebb. Most abban bízok, hogy ha az ön- kormányzati választás eredményei is hasonlók lesznek a tavasziakhoz, akkor megfordul a széljárás, és előre enged mozdulni minket is. Megyénk tele van hátrányos helyzetű kistérségekkel. A segítség tehát bárhol jól jönne. Mi eddig is úgy dolgoztunk, hogy a segítség az segítség, bárhová is érkezik a megyén belül. A lehetőségek mellett nem mehetünk el, Figyelni, keresni kell őket. Közben tudatos struktúraváltásra is szükség van. Ezen folyamatosan dolgozunk. 2002 után rövid időn belül a regionális fejlesztési tanácsok vették át és töltötték be a terület-és gazdaságfejlesztés koordinációs szerepét. Azonban míg 2002-ig konszenzus volt a terület és gazdaságfejlesztést illetően az érintettek között, azt követően nagyot fordult a vüág. A tanácsok működésére rátelepedett a politika, az elvtársi együttműködés időszaka kezdődött el. Nem volt ez máshogy a közvetlen környezetünkben sem, így került lejtme- netbe az ország és vele a megyénk is.- Mit jelentett ez a gyakorlatban?- Leginkább azt, hogy hiába ültek jobboldali politikusok, város vagy megyevezetők a tanácsokban, sok szerep nem jutott nekik. A megfelelő helyen és időben mindig úgy alakították a kormánypárti tagok a tanács munkáját, a döntéseket, hogy ne lehessen azokat teljesen átlátni. Most ezen kell változtatni. Újra össze kell hangolni a települések munkáját, tennünk kell azért, hogy a régión belül megfelelő legyen az érdekérvényesítő erőnk. Nógrád az északi régió legkisebb megyéje, de ettől függetlenül itt is dolgozó, adófizető emberek élnek, vagyis a támogatások, fejlesztési források járnak a megyének. A területfejlesztési tanács elnökeként erre nekem külön is oda kell figyelnem.- Konkrét változtatásokat is tud említeni?- A változások megkezdését nem mostanában kell keresnünk. Ezeket mi már elkezdtük, amikor négy éve a megye élére kerültünk. Meghatároztuk a prioritásokat és megkezdtük az érdemi munkát. Elsősorban befektetőket szerettünk volna idecsábítani. A nyakunkba vettük az országot, sőt Európát. Németországban, Ausztriában, Olaszországban voltunk tárgyalni, bemutatkozni. Eredményeket tudtunk elérni, hiszen több nógrádi cég is profitált ezekből az utakból, hiszen ezeknek külföldi megrendelések is hozományai voltak. A legfontosabb napjainkban az, hogy a Brüsszel által - 2007-2013 között - biztosított 200 milliárdos Észak-magyarországi Regionális Operatív Program keret, még rendelkezésre álló közel 80 milliárdját jól használjuk fel. Ez alatt azt értem leginkább, hogy gazdasági innovációt, kreativitást igénylő, munkahelyeket létrehozó, illetve megtartó fejlesztéseket, beruházásokat kell támogatnunk. Hiába van ugyanis szép új iskolánk, vagy hiába vezet két-három felújított út egy településre, ha nincs az embereknek munkájuk. Ebben, vagyis a gazdaság dinamizálását igénylő befektetésekben jelenleg gyengén állunk.- Mi az, ami még fontos lehet a fejlődési pályára álláshoz?- A másik fontos alappillér az lehet, ha megtanulunk élni az értékeinkkel. A vállalkozások tőkésítése mellett nagy potenciál rejlik a turizmusban is. Persze ott valami egészen újszerűt kell nyújtanunk. Az ipolytamóci fejlesztések nagyszerű példát jelentenek. Ennek mintájára kell eljárnunk, amikor megkezdődik a Nógrádi Történeti Múzeum - bányamúzeum 2 milliárdos fejlesztése. És tartanunk kell a színvonalat majd később a hollókői, vagy egy reménybeli mátraverebély-szentkúti beruházás kapcsán. Ezeknek mind létjogosultsága van, hiszen egy „retrómúzeum” kialakítása Salgótarjánban, egy világörök- ségi falu, vagy egy nemzeti kegyhely fejlesztése egyaránt sikeres kell, hogy legyen. Nagy segítség lehet ehhez a közelmúltban megalapított turisztikai desztinációs menedzsment szervezet, ami összefogja az ebben érdekelt vállalkozásokat, új termékeket hoz létre és visz piacra. Ezek mellett büszkén fel kell vállalnunk „hungarikumok” mellett a „palócikumokat” és a „nógrádiku- mokat”. Vannak például történelmi borvidékhez tartozó községeink, hiszen Ecseg, Szurdokpüspöki és Pásztó egy része is oda tartozik. Újra kell pozícionálni magunkat a saját értékeink mentén és az ország köztudatában egyaránt Évek óta dolgozunk a nógrádi identitástudat felépítésén, erősítésén. Azt hiszem jó úton járunk, csak ki kell tartanunk, és folytatni kell ezt a megkezdett utat. Ha a polgárok bizalmát élvezni fogjuk, akkor a következő ciklusban további konkrét lépések (nógrádi identitásközpont, összetartozás parkja, országzászló-állítás) várhatók.- Időről időre felmerül, hogy jőe Nóg- rádnak, ha az északi régióhoz tartozik. Nem lenne szerencsésebb a központi régiófelé orientálódni?- Ez a kérdés egyelőre nincs napirenden. A már említett fejlesztési ciklus végéig, 2013-ig várhatóan nem lesz változás. Azt követően azonban érdemes lesz elgondolkodni a kérdésen. Az biztos, hogy alaposan meg kell fontolni, és ki kell dolgozni az esetleges változtatásokat. A központi régió földrajzilag mindenképp szerencsésebb lenne, de egy Pest megyével és Budapesttel nagyon nehéz lenne versenyezni a jelenlegi feltételek mellett. Nekünk pedig az az érdekünk, hogy Nógrád megerősödve jöjjön ki egy ilyen döntésből. A másik kérdés ebben a témakörben az, hogy van-e létjogosultsága magának a régiós rendszernek? Érzelmileg úgy gondolom nincs, hiszen egyetlen régió, egyetlen tagja sem vallja igazán magáénak az adott rendszert. Területi és gazdaságfejlesztési szempontból már szólhatnak mellette érvek. A közigazgatás újjászervezése oldaláról azonban már új az irány. Az emberek többsége a megyékben gondolkodik, és ezért nem is lehet hibáztatni senkit, hiszen a történelmi múltunk is ezt vonja magával.- Ezek szerint újra megerősödik a megyerendszer? ■- Már rövid távon ez a kormányzat célja. Nem véletlen az, hogy újraalakultak a megyei közigazgatási hivatalok és január elsejétől megyei kormányhivatalok állnak fel.- A választások után változott az ország külpolitikája is. Minket határ mentén élőket ez hogyan érinthet?- Úgy gondolom, számunkra ennek csakis pozitív hatásai lehetnek. Mi magunk is erősíteni szeretnénk a szomszédos megyével való együttműködésünket. A Nógrádban élő szlovákokkal és a határ másik oldalán élő magyarokkal mindig is jó volt a kapcsolatunk. Kölcsönösen szem előtt tartjuk az együttműködésünk előnyeit. Az emberi kapcsolatok mellett sikeres gazdasági együttműködést is magunkénak mondhatunk. A kormányzat is olyan politikát folytat, ami a kölcsönös tiszteleten és a barátságon alapul. A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása szívügye volt az új kormánynak, arra még az áprilisi választások előtt ígéretet tett. Erkölcsi kötelességünk volt a 2004-es népszavazás után ezt megtenni. Beszterbánya megyével pedig a jövőben is folytatni szeretnénk azt a fajta együttműködést, amelynek középpontjában az ember a kölcsönös érdekek figyelem- bevétele, a határok fölött átívelő közös munka áll.- Ha mára választásoknál tartunk, hamarosan önkormányzati választások lesznek. Hogyan érinti ez az ön munkáját?- Természetesen ismét gőzerővel bekapcsolódok a kampányba. Számtalan települést fogok felkeresni, részt veszek falunapokon, rendezvényeken és segíteni fogom a polgári oldal jelöltjeinek sikerét. Bízom a megyében lakó polgárok bizalmában. A választások után megyei szinten jelentős változások lesznek, hiszen kevesebben leszünk, negyven fő helyett mindössze 15 főből áll majd a megyei közgyűlés. Az eddigi három helyett egy főállású alelnök lesz majd, ez pedig azt is jelenti, hogy a képviselőknek is sokkal több feladatuk lesz. A másik oldalon természetesen ez is költség- megtakarást jelent. Egyensúlyt kell találnunk az emberi erőforrások és a feladatok között, mindezt úgy, hogy a jövő ne csak izgalmas, hanem tartalmas is legyen a nógrádiak számára. Kopka Miklós, Csörgő Balázs
