Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-18 / 217. szám

ALMANACH 2010 Piliny. Polgármester: Lehoczki Szabolcs. Alpolgármester: Bollók Magdolna. A képviselő-testület további tagjai: Borzák Albert, Deák Dénes, Deák Endre, Imre László, Tőzsér Róbert, Varga Gyula. Körzeti jegyző: Bagó József. Lakóinak száma: 655 fő. Az önkormányzat címe: 3134 Piliny, Losonci út 25. Telefon: 32/459-200 * Fax: 32/459-200. E-mail: piliny@xmail.profinter.hu Közös intézményvezető. Antalné Varga Katalin Háziorvos: Dr. Szerémi József. Civil szervezetek: sportegyesület, polgárőrség. A kitüntetett polgárőr Pilinyben 1992-ben alakult meg a polgárőrszervezet, kereszti richárd azóta tagja a szervezetnek. Az Országos Polgárőr Szövet­ség Elnöksége, a polgárőrmozgalomban végzett közel két évtizedes tevékenységéért, a közössé­gért kifejtett önzetlen munkájáért, részére a „Pol­gárőr Érdemkereszt” bronz fokozatát adományoz­ta.- Minden ember örül, ha a munkáját elisme­rik, ezzel én is így vagyok. Úgy érzem, hogy a ki­tüntetésemben benne van a község polgárőreinek is az elismerése - mondta, majd így folytatta: - minden polgárőr azt akarja, azért dolgozik, járőrözik, hogy falujában rend, nyuga­lom legyen, az emberek biztonságban éljenek. Jelenlétünk, s az a tudat, hogy vagyunk, meggondolásra készteti a bűnelkövetőket, fé­ken tartja őket. Azt mondhatom, hogy a kis falunkban nincs ga­rázdaság, nyugalom van. A lakosság is éber, ha valami rendelle­nességet észlelnek, azonnal figyelmeztetnek minket. A rendőr­séggel, legyen az a szécsényi rendőrkapitányság vagy a körzeti megbízott, jó a kapcsolatunk. Hasonlót tudok elmondani, a két fa­luőrről. Szeretném elmondani, hogy polgármesterünk, Lehoczki Sza­bolcs sokat törődik velünk, előfordul, hogy éjszaka eljön járőröz- ni. Neki is szívügye a falu nyugalma, a polgárőrség. Köszönjük a szép házat, amit most kaptunk, a megyében kevés polgárőrség mondhatja el magáról, hogy ilyennel rendelkezik. A falu költő-krónikása bollók Sándor versei hű lenyomatai annak a kornak, amelyben él. Azok, akik elolvassák verseit, megismerhetik a ma már lassan feledésbe merülő mesterségeket, az emberek egykori életét, a szülőföldet, amelyhez olyan nagy szeretettel ragaszkodik, a község múltját. Verseiben megörökíti a dolgos hétköznapokat, az ünnepeket, az egykori Pilinyt. Bollók Sándor a falu és az itt élő emberek éle­tének verses krónikása. Számomra a verseinek egyik nagy értéke a hitelesség, az őszinteség, amely rímekbe szedve egy kis szociológiai tanulmányt alkotnak. Nem tanult verselméleteket, a versírás ott él benne, az adottság ve­le született. Belső kényszert érez, hogy mindazt, amit lát, átél, érez, versben mondja el. Ipari tanuló volt, amikor az első űrhajó a világűrben járt. A fiú lelkét a kor tudománya az átlagosnál erőteljesebben megérintet­te, amit versbe öntött. Tanárának tetszett az írása, később a mun­kahelyén, gépkocsivezetőként, mindazt, amit észlelt, versbe öntöt­te. Ma már nyugdíjas, otthon dolgozik a műhelyben, de a füzet, a ceruza ott van mellette. Ha munka közben egy szép gondolat eszé­be jut, rímek tolongnak az agyában, előkerül a füzet és a ceruza, megszületik a vers, amelyen, ha kell, később finomít. Mi lesz a több mint száz vers sorsa? Most szerényen meghúzód­nak otthon a füzetben, közülük néhány megjelenik a Pilinyi Újság­ban, de az lenne az igazi, ha egyszer egy kötet formájában kiad­hatná. Bemutatkozik az óvoda varga gyuláné óvodapedagógus: - Óvodánk az Endrefalva- Szécsényfe lfalu - Piliny Közoktatási Intézményfenntartó Társu­lás egyik tagintézménye. Egy csoporttal működünk, ahová 28 gyermek jár. Arra törekszünk, hogy lehetőségeinkhez mérten, hangulatos, gyermekbarát csoportszobát alakítsunk ki. Óvo­dánk épülete jól szolgálja a gyermekek biztonságos életét, az udvarunkon nagy a zöld terület, ahol fák is biztosítják a gyer­mekeknek a jó közérzetet. Törekszünk a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkör megteremtésére, ahol a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb ki­bontakoztatását, a családi neveléssel együtt. Nevelési gyakorla­tunk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, a mesé­re, valamint a mozgásra épít. A családias légkörű iskola varga istvánné pedagógus: - Jelenleg az endrefalvai általános iskola tagiskolájaként működünk társulásban, a 2007/2008-as tanévtől. Az idei tanévet 23 tanulóval, két tanulócsoporttal, két tanítóval, egy napközis nevelővel indítottuk. Örömmel tölt el ben­nünket, hogy minden kisdiák napközis, s részt vesz a délutáni szabadidős tevékenységben is. Fejlesztő tevékenységünk során folyamatosan arra törekszünk, hogy minden tanuló elérje képes­ségeinek azt a szintjét, amely a továbbtanulási esélyeit növeli. Is­kolai munkánkat segítő, támogatási szándékkal, folyamatosan fi­gyelemmel kíséri az önkormányzat. Iskolánk legnagyobb előnye, hogy családias légkört teremt tanulóink számára. Napi szinten találkozunk a szülőkkel, akik figyelemmel kísérik munkánkat. Nagy segítség az itt élőknek, hogy lakóhelyükön iskola üzemel és a zavartalan működéshez biztosítják a feltételt a községünk veze­tői. Nem kell a kisgyermekeknek kora reggel utazni, buszozni. Jók a visszajelzések, a nálunk kezdett diákok nagy része ne­ves egyetemeken, főiskolákon tanul, diplomát szerez, kiváló szak­ember lesz. A 22-es fő közlekedési úttól, alig egy kilométerre a Ménes-patak völgyében meghúzódó kis település neve méltán került be a magyarországi és nemzetközi régészeti szakiroda- lomba. A településhez tartozó Várhegyen, a régészek bronzkorból származó, igen gaz­dag leletanyagot tártak fel, ami arra utal, hogy a terület Krisztus előtt 1500 évvel már lakott volt. Egy-egy akkor élő közösséget, a legjelentősebb, vagy elsőként feltárt lelőhely alapján nevezik el. így kapta a Várhegyen feltárt leletekről a Pilinyi kultúra elnevezést. Piliny község egy jó közösség- Amit négy évvel ezelőtt vállal­tam, azt szinte teljes mértékben megoldottuk. Több olyan feladatot is megvalósítottunk, ami nem volt benne a programomban. Mielőtt ezeket áttekintjük, előbb arról sze­retnék szólni, amit személy sze­rint nagyon fontosnak tartok. Örü­lök neki, hogy kialakult az embe­rek körében egy jó kapcsolat, ösz- szefogás, az egymásért, a közsé­gért való tenniakarás jellemző az itt élőkre. Nincs ellenségeskedés, széthúzás. Rendezvényeinken nem csak megjelennek, annak si­keréért személy szerint is tesznek az emberek. Említhetném a leg­utóbbi két falunapunkat, amely­nek sikeréért szinte az egész falu megmozdult. Nyugodt szívvel ál­líthatom, hogy Piliny már nem csak község, hanem egy jó közös­ség. Jó pilinyi polgárnak lenni, s hozzáteszem jó Piliny polgármes­terének lenni. A közösség építésé­nek igen fontos eleme, hogy az emberek érezzék, hogy a vezetők értük, a községért dolgoznak. A község fejlődésénél előtérbe helyeztük az infrastruktúra teljes körű kiépítését, felújítását. Felújí­tásainkat, fejlesztéseinket, főleg pályázati pénzből tudtuk megvaló­sítani. A pályázatokról annyit: fi­gyelembe vettük az önerő arányát, a megvalósítás fontosságát Nem elég egy jó pályázatot elkészíteni, azt menedzselni is kell. Felújítot­tuk az útjaink nagy részét Külön örülök, hogy településünket a 22- es úttal összekötő két utat, ame­lyek nagyon rossz állapotban volt, sikerült korszerűsíteni. Négy év alatt folyamatosan azon dolgoz­tunk, hogy a felszíni vízelvezető árkokat, a községen átfolyó patak medrét karbantartsuk, hogy az a vizet minél gyorsabban levezesse. A megelőzésüknek köszönhetjük, hogy az idei nagy áradások idején a víz nem öntött el ingatlant Igaz, hogy pár hidat elvitt az ár, de sok­kal nagyobb baj is történhetett vol­na. Az elmúlt év februárjában, pá­lyázati pénzből és önerőből, új ki- lencszemélyes mikrobuszt vásá­roltunk, ami nagyon jó szolgálatot tesz a falugondnokságon. Az el­múlt évben az óvoda és konyhája, kerítés felújítása 18 millió forint pályázati pénzből és 10 százalék önerőből valósult meg. Egy másik sikeres pályázatunknak köszön­hetően egy új kerítést építettünk az óvodánál. Ugyancsak pályáza­ti pénzből kívülről-belülről meg­újult a községháza, új bútorokat vásároltunk, az ügyintézők mun­káját korszerű számítógépek se­gítik. Elkészült a községháza kert­jének a kerítése. Községünkben valamikor az 1990-es évek elején bezárt a könyvtár. Örülök, hogy 2008 május 23-án sikerült meg­nyitnunk az új könyvtárat, ame­lyet a Balassi Bálint Megyei Könyvtár mozgókönyvtárként működtet. Nyugodtan mondha­tom, hogy könyvtárosunknak, Ju­hász László Sándornak köszönhe­tően egy színvonalas könyvtár működik községünkben. Ez év májusában a közösségi ház park­jában egy szép, korszerű játszótér épült. Megszépült a faluház udva­ra, a temető előtt kialakítottunk egy parkolók A volt tűzoltószertárt átalakítottuk a polgárőrség részé­re pihenőnek. Nyugodt szívvel ki­jelentem, hogy polgárőrségünk, jól végzi a munkáját, vigyáznak a lakosságra, értékeinkre. Két tele­pülésőrünk, Balogh Bertalan és Gyetvai József sokat tesz a bizton­ságért. Büszke vagyok arra, hogy Piliny az ország egyik legbiztonsá­gosabb települése lett. Működik a segélyhívó rendszer, az idősek nappali ellátása. Korszerűsítettük intézményeinkben és a községben a közvilágítást. Meg kell említeni a hivatalun­kat, ahol jól felkészült ügyintézők, magas színvonalon végzik a mun­kájukat. Litke községgel, 2007-től körjegyzőségben vagyunk, ahol mi vagyunk a központ. A takaré­kosság jegyében hoztuk meg az intézkedésünket. Évente több szórakoztató, a kö­zösségi életet erősítő rendezvényt tartunk. A legnagyobb a falunap. Meghitt és belsőséges a falu kará­csonya, amelyet karácsony előtt a falu főterén felállított karácsonyfá­nál, az egyházközséggel közösen szervezünk. A karácsonyfa fénye­inél felcsendülnek az ünnep da­lai, a fiatalok betlehemes játékot adnak elő, s lélekben együtt ké­szülünk a karácsonyra. Nem fe­ledkezünk meg a nyugdíjasaink­ról sem. Őket az idősek napján kö­szöntjük. Megtartjuk a gyermek­napot. A fiatalok vidám, szórakoz­tató lakodalmast tartanak. A programomban szerepelt a sportegyesület újjáélesztése, amit a fiatalok az idén megalakítottak. A labdarúgócsapatunk részt vesz a megye III. osztályában. Igaz a labdarúgópályánk még nem ké­szült el, ezért a hazai mérkőzése­inket Szécsényfelfaluban játsz- szuk. Megígértem, hogy segítek a fiataloknak a pálya elkészítésé­ben, amely legkésőbb jövő őszre valósul meg. A ciklus során testvértelepülési kapcsolatot létesítettünk a szlová­kiai Kiszellő, Nagycsalomja és az erdélyi Szörcse községekkel. A negyedévenként megjelenő Piliny Lapja újságunkban tájékoztatjuk a lakosságot az önkormányzat munkájáról, rendeleteinkről, a fa­lu életéről. A tollforgató pilinyiek írásai is megjelennek az újság­ban. Községünkben működik ci­gány kisebbségi önkormányzat, amellyel nagyon jó a kapcsola­tunk. Nálunk nincs cigánykérdés. Úgy gondoltam négy évvel ez­előtt, hogy ismereteimet, kapcso­lataimat kihasználva a munka­helyteremtés területén előbbre tu­dunk lépni, sajnos ez nem sike­rült. Mindez a gazdasági válság­gal magyarázható. Részt vettünk a közmunka­programban, s ezzel évente 40-50 embernek - ha nem is egész esztendőre - tudtunk mun­kalehetőséget biztosítani. Itt sze­retném megemlíteni, hogy Tózser Attila falugondnokunk nevét, aki A falut szolgálni LEHOCZKI SZABOLCS, aki 2006- ban kapott bizalmat a választó­itól, a polgár- mesterséget, az ott élők szolgálatá­nak tekinti. Azt vallja: a polgármes­terséget nem politikai hi­vatásból, a Lehoczki Szabolcs településért érzett elhivatottságból, a szülő­föld szeretetéből kell végezni. Egyetért azon kistelepülések polgármestereivel, akik mun­kájukat tiszteletdíjasként lát­ják el. Kis községek költségve­tése nem, vagy nehezen bírja el a főállású polgármestert. Pilinyben született, ott alapí­tott családot, ott építkezett, s nem kívánkozik el a község­ből, jól érzi ott magát. Vállalko­zó, a Lehoczki Biztonsági Szol­gálat Kft.-t. 1995-ben alapítot­ta, annak ügyvezető igazgató­ja. Felesége sokat segít a mun­kájában, vállalkozásuknak ő a másik ügyvezetője. Három fiú­gyermekük van. A legidősebb, Erik harmadéves, főiskolai hallgató, a helyi ifjúsági szer­vezet és sportegyesület agilis tagja. A másik fiuk most kezd­te el Budapesten felsőfokú ta­nulmányait. A legfiatalabb Sal­gótarjánban a Kodály Zoltán Általános Iskola tanulója. a közmunkások munkáját koordi­nálja, ellenőrzi. Azt a munkát, amit elkezdtem szeretném tovább folytatni, épp ezért indulok az október 3-i vá­lasztáson. Főbb célkitűzésem: Az idősek napközi otthonát szeret­ném létrehozni. Ezt az adósságot törleszteni szeretném. Az önkor­mányzat pénzügyi stabilitását to­vább kell erősíteni, a megkezdett projekteket be kell fejezni. Az ár- vízvédelmet újjá kell szervezni. A külterületi felszíni vízelvezetés problémáit meg kell oldani. Fon­tos feladataim közé sorolom a munkahelyteremtést. Az Iskola utat és a Mogyorósi átkötőt fel kell újítanunk. Nagyobb támogatás­ban kell részesíteni a polgárőrsé­get és a sportegyesületet. Ki kell használni a pályázat adta lehető­ségeinket. Végezetül szeretnék köszönetét mondani a képviselőtestületnek, amely egy tettre kész, alkotó kis csapat. A hivatal dolgozóinak a lelkiismeretes, odaadó munkájá­ért, az intézmények dolgozóinak, hogy a vállalt és rájuk bízott fel­adatokat jól ellátták. AZ OLDALT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: SZENOGRÁDI FERENC, SZERKESZTETTE: CSÖRGŐ BALÁZS BAGÓ JÓZSEF A FALU JEGYZŐJE- 49 éves, nős, két gyermek édesapja va­gyok. Lányom okleveles közgazdász, Buda­pesten dolgozik, fiam még gimnáziumi ta­nuló. Szécsényben, biztos, nyugodt családi környezetben élünk. 1992-től dolgozom a köz- igazgatásban. A Budapesti Közgazdaságtudo­mányi és Államigazgatási Egyetemen szerez­tem meg első diplomámat igazgatásszervező­ként, 2002-ben. 2007-ben helyettesként Karancskeszi jegyzői feladatait is elláttam. Az önkormányzatok költségvetési támogatá­sainak csökkentése, a takarékosabb gazdál­kodás szem előtt tartásával 2007. október 1- jétől került megalakításra Litke Piliny kör­jegyzőség, amelynek körjegyzőjévé válasz­tottak. A két település - bár gBBEHk egymással határos - köz­JjppeiwÄ úton elég távol van egy- w i'íjifc 91 mástól, ráadásul két külön- t|m Vt böző kistérséghez tartozó A településről van szó. S nem ‘’"'"árflp klasszikus körjegyzőséget B w »■' hoztunk létre, hiszen mindkét településen van állandó ügyintézés. Litke-Piliny körjegyzőjeként elsődleges feladatomnak tartom a két község igazgatá­si tevékenységének koordinálását, fejleszté­sét, a hivatali feladatok minél hatékonyabb megosztását a két település köztisztviselői között. Továbbra is fontos feladat a folyama­tosan változó jogszabályokhoz való alkalmaz­kodás elősegítése és megvalósítása, a techni­kai fejlesztések hivatali hasznosítása. Nagy hangsúlyt fektetek a dolgozók továbbképzé­sére, szakmai tapasztalataik folyamatos bő­vítésére és a jó munkahelyi légkör megte­remtésére. A körjegyzői feladatok legfonto­sabb részét képezik a képviselő-testületek jogszabályi előírások szerinti működésének biztosítása, segítése. Körjegyzőként sokat fáradozom azon, hogy a települések fejlesztéséhez, a különbö­ző beruházásokhoz szükséges anyagi forrá­sok megteremtődjenek. Mindezek mellett folyamatosan képzem magam: jelenleg a Pécsi Tudományegyetem államvizsgázó joghallgatója vagyok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom