Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-14 / 213. szám

ALMANACH 2010 Karancsberény. Polgármester neve: Havran Zoltán. Alpolgármester neve: Tórák Károly József. Jegyző: Mészáros Zoltán. Képviselő-testület tagjai: Lantos László, Fodor Ernőné, Fodor Zsoltné, István Aladárné, Simon György Tiborné, Tórák Pál Flórián. Polgármesteri hivatal címe: 3137, Karancsberény, Petőfi út 67. Polgármesteri hivatal telefonszáma: 32/449-333, fax: 32/449-333 E-mail címe: kbereny@xmail.profinter.hu. Lakók száma: 930 fő. Civil szervezetek: karancsberényi népdalkor, karancsberényi sportkör, Reménység nyugdíjasklub, polgárőrség. A szorgalmas, vendégszerető emberek lakta, takaros kis település a karancsi dombok kö­zött, a 335 méter magas Bodoló-hegy alatt található, Salgótarjántól mindössze 13 kilomé­terre. A Szlovákiával határos, gyönyörű természeti környezetben elterülő község neve már a Veszprémvölgyi oklevélben is szerepel, ami arról tesz tanúbizonyságot, hogy Karancsberény 1000 előtt keletkezett és katonai segédnépek lakták. A minimumon működnek, de mernek álmodni A község látványosságai között a műemlék jellegű római katolikus templomot is meg kell említeni, amely az 1720-as években épült, s ma is kitűnő állapotban van Havran Zoltán polgármester szerint - aki immár hatodik éve igazgatja Karancsberény életét - a 2006-2010-es ciklusban le­hetőségeikhez mérten mindig részt vettek a különböző pályázati programok­ban, a fejlesztéseknek köszönhetően pedig má­ra már teljes az infra­struktúra a községben:- Az elmúlt négy év­ben 11 millió forintos pályázati támogatásból sikerült teljes egészében felújítanunk a helyi or­vosi rendelőt, amelyet aztán aka­dálymentesítettünk, sőt a nyílás­zárókat is ki tudtuk cserélni. Közmunkaprogramhoz tartozó eszközbeszerzésre 2 millió forin­tot nyertünk, játszótér megépíté­sére 13 milliót ítéltek meg ne­künk a pályázat elbírálói. Élel­miszersegélyként pedig 4,5 ton­na élelmiszer is érkezett már községünkbe - tudatta a polgár- mester, majd hozzátette: - Az ön­hibáján kívül hátrányos helyzet­be került településeknek kiírt programban is részt veszünk, itt 1,3 millió forintra adtunk be ké­relmet. A májusi esőzések okoz­ta károk miatt pedig 3 darab pá­lyázatot nyújtottunk be, remél­ve, hogy a vis major keretből fel tudjuk majd újítani a megrongá­lódott hidat és a partfalat. Ezen kérelem elbírálása azonban je­lenleg is folyamatban van.- Intézményeinket társulásos formában üzemeltetjük, ez is ré­sze az egyébként minden szem­pontból takarékos gazdálkodá­sunknak. Az óvodánkat Egy­házasgergével közösen működ­tetjük, a karancslapujtői Mo- csáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskolába pedig 75 gyerekünk jár - közölte Havran Zoltán, akinek vélemé­nye szerint az önkor­mányzatok köztudottan alulfinanszírozottak, a kicsik, mint a karancs­berényi is, pedig különö­sen. Mint megtudtuk, Karancslapujtő felé Karancsberénynek je­lentős tartozása van, ko­moly problémát okoz a normatíva feletti többletköltség­hez való hozzájárulás az iskola tekintetében. Közmunkaprogrammal kap csolatban a polgármester el­mondta, hogy természetesen, a környező falvakhoz hasonlato­san, náluk is működik ez a rend­szer, amelynek keretein belül átlagosan 40 főt foglalkoztat­nak:- A munkások folyamatosan rendben tartják a települést és gondozzák a temetőt, amelynek tisztaságára különösen büszkék a helybeliek. Polgármesteri hi­vataluk a törvényben meghatá­rozott minimál létszámmal dol­gozik, költségtakarékosság okán pedig a hivatalban és az óvodában is közmunkaprogram keretein belül foglalkoztatunk dolgozókat - tudatta Havran Zoltán, akinek elmondása sze­rint az október 3-i választáso­kon megméretteti magát. Amennyiben pedig ismételten bizalmat szavaznak neki a karancsberényiek, a továbbiak­ban nyugdíj mellett, tiszteletdí­jas polgármesterként kívánja el­látni teendőit. A jövőre nézve a településnek két nagy álma van: szeretnék, ha a Magyarországot Szlovákiá­val összekötő, a háború előtt még működő Losonc-Gyöngyös útvonal ismét életre kelhetne. A Pálházpusztán álló Kádár-villát pedig (amelyet jelenleg bérel­nek) további hasznosítás céljá­ból szeretnék felújítani. A helyi­ek elképzelése szerint az épület akár idősek otthonának is meg­felelne. Havran Zoltán AZ OLDALT ÍRTA SZ. JUHÁSZ ANITA. FOTÓZTA: HÜVÖSI CSABA. SZERKESZTETTE: PÁDÁR ZSÓFIA óvoda. Karancsberényben jár­va látogatást tettünk a község óvodájában is, amelybe jelen­leg 18 kisgyermek jár. A taka­ros, kívül-belül megszépült in­tézményben a közelmúltban, egy sikeres pályázatnak kö­szönhetően új vizesblokkot és kismosdókat építettek, korsze­rűsítették a világítást, kicserél­tek minden nyílászárót, s az óvodai neveléshez szükséges eszközöket is beszerezték. A jótékonysági bálokban befolyt összegekből, a helyiek nagy­lelkű támogatásának köszön­hetően pedig az óvodai neve­léshez szükséges eszközöket is tudtak vásárolni. ményeknek, Antal Tiborné a kicsik egy igazi, mo­dern épületben, kellemes kö­zegben tölthetik napjuk egy ré­szét.- Az óvoda a környezeti neve­lésre alapoz, projektmódsze­rekkel dolgozunk, s gondosan ügyelünk arra, hogy a gyerme­kek megismerkedjenek környe­zetükkel. Sokat járunk sétálni is, ahol a kicsik különböző nö­vényekkel és állatokkal egy­aránt találkozhatnak. Munkalehetőség tekintetében nem áll túl jól a település, de a köz­munkaprogram, a salgótarjáni tulajdonú, helyben működő ropiüzem és Tórák Károly alpolgármester, egyben mezőgazdasági vállalkozó gazdasága mégis biztosít munkale­hetőséget a helybeliek számára:- Az immár 21 éve működő, tíz családnak munkát adó mezőgazdasági vállalkozásomban minden családtagom dolgozik. Fő tevékenységi körünkbe a tejtermelés és a lótenyésztés tarto­zik. A hidegvérű lófajták mellett nóniuszok is szép számmal találhatók. Mezőgazdasági vállal­kozóként örömmel mondhatom, hogy Ka- rancsberény és annak környéke az egyik leg- Tórák Károly jobban rendben tartott terület A község és az ah­hoz tartozó földterületek gondozottak, nálunk a parlagfű szeren­csére nem jellemző. Felénk nem divat elhanyagolni a mezőgazda- sági területeket - közölte érdeklődésünkre Tórák Károly, aki beszélgetésünk alkalmával azt is elmondta, hogy nóniusztenyésze- tét és vele együtt gazdaságát is, hamarosan átadja Kornél fiának, ezáltal a vállalkozásban dolgozóknak továbbra is munkát tudnak majd biztosítani. ünnepeik. A településen különös figyelmet fordítanak arra, hogy ünnepeiket mindig megfelelő módon megtartsák. Ily' módon minden évben megemlékeznek a gyereknapról, ahol különböző színes programokkal lepik meg a településen élő kicsiket, s az idősek napjáról sem feledkeznek meg, amelynek keretein belül a 65 évnél idősebb lakókat köszöntik. Egy kis ajándékcsomag mel­lett műsorral és közös vacsorával is kedveskednek a falu vezetői az idősebb korosztálynak. Augusztus 20-át, Szent István és az államlapítás ünnepét termé­szetesen minden évben megünneplik. S ha már összejövetelekről van szó, nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a minden ősszel meg­rendezendő szüreti mulatságot sem, ahol Karancsberény apraja- nagyja magára ölti a híres herényi népviseletet, majd lovasok és fo­gatok kíséretében jókedvűen, dalolászva körbejárják a környéket. A település rendezvényein pedig gyakran részt vesznek a szlo­vákiai Mucsiny testvértelepülés küldöttei is. Mint megtudtuk, a szlovák település hasonló adottságokkal rendelkezik, mint Karancsberény. A faluünnepek kapcsán meg kell említeni a fogathajtóversenye­ket is, amely szintén tömegeket vonz a településre. A Cserhát Ta­karék Kupa egyik fordulójának immár hatodik alkalommal bizto­sítottak helyet ebben az évben Karancsberényben, s idén csatla­koztak Tórák Károlyék a közép-magyarországi régió által kiírt C kategóriás kettesfogat-hajtó verseny házigazdáihoz is. büszkeségük. A falu egyik büszkesége, a karancsberényi nép­dalkor 1976-ban jött létre. A Fodor Sándor zenetanár vezette cso­port több önálló műsorral, mint például lakodalmas és szüreti ünnep lépett pódiumra az elmúlt évtizedekben. Jártak már Er­délyben, s Szlovákia jó pár településén is bemutatkoztak. A népdalkor számos kitüntetéssel büszkélkedhet, országos mi­nősítésén kétszer, 2001-ben és 2003-ban is arany fokozattal tértek haza. Nagy sikert arattak az egri országos népzenei gálán, mely­ről rádiófelvétel is készült. Az utóbbi években pedig a Hatrongyos zenekar közreműködésével öregbítik szülőfalujuk hírnevét. A „Berényiek” 15. találkozóján, amelynek ezúttal Mezőberény adott otthont, természetesen idén is részt vett a társaság, amelynek fennmaradását az önkormányzat évi 120 ezer forinttal támogatja. civil élet. Karancsberényben a népdalkor mellett működnek még civil szerveződések. Ilyen például a sportkör is, amelynek működéséhez évi 800 ezer forinttal járul hozzá az önkormányzat, s a sportöltöző teljes rezsijét is fizeti, valamint egy gondnokot is foglalkoztat a faluvezetés. A községben működik a Reménység nyugdíjasklub is, amelyet évi 80 ezerrel támogat az önkormányzat, a polgárőrség pedig 15 fővel látja el a szolgálatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom