Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)
2010-09-11 / 211. szám
2 2010. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT NÓGEÁD MEGYE Rendhagyó tanévkezdés Magyarok a radványi vásárban A Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda pedagógusai számára a tanév a megszokottól eltérően nemcsak munkával, hanem lelki feltöltődéssel, felkészítéssel kezdődött. A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet irányításában a Renovabis Iskolafejlesztési Pályázatok keretében az intézmény 172 000 forintot nyert pedagógus továbbképzés megszervezésére. A kétnapos - augusztus 23-24-ig tartó - lelkigyakorlatnak Pélifóldszentkereszten a szalézi rendház adott otthont. Az intézmény pedagógusai tanítók, tanárok, óvónők (nyolc fő) gyönyörű természeti környezetben kötött programok keretében készülhettek fel, elsősorban lelkileg a kezdődő tanévre. A programok között szerepelt keresztút, szentségimádás, szentmise, előadás, csoportos megbeszélés, elmélkedés. A közös éneklés, imádkozás erősítette, formálta a nevelőtestület közösségét. A nógrádsipeki pedagógusok lelki- gyakorlata sikeresen zárult, hiszen a program célja az élményszerzés, a tapasztalatcsere, a lelki feltöltődés, megerősödés teljes mértékben megvalósult. Ötéves barátságukat ünnepelték Sz. A. CioUUápL Öt éve, 2005. szeptember 11-én kötött nem csak testvértelepülési megállapodást, de egy életre szóló barátságot is Cserháthaláp és a Ipoly jobb partján, Balassagyarmat és Ipolyság között fekvő Dolinka- Inám. Mészáros Sándorné, Cserháthaláp polgármestere és Nagy József, Inám első embere már 2006-ban elhatározta: életnagyságú, egyforma Betlehemet állítanak fel mindkét település templomában. Aztán sorban jöttek a közös ünnepek, gyermeknapok, s olyan sok barátság, szerelem szövődött az Ipoly két oldalán, hogy most éppen egy inámi fiatalember és egy cserháthalápi lány esküvőjére készül a két község. Elhatározták, hogy az idei cserháthalápi falunapot is közösen ünnepük meg. A háromnapos rendezvény a sportra, a hagyományőrzésre és a gyermekprogramokra épült, s Mészáros Sándorné egy uniós pályázatot is megnyert a testvérkapcsolatok ápolására. Elhatározták, hogy méltóképpen fogadják az inámiakat: közösségi színteret hoztak létre, viacoloros burkolattal látták el a művelődési ház udvarát, ahol szabadtéri színpadot állítottak fel. Technikai berendezéseket vásároltak a sokszínű fesztivál minél színvonalasabb megrendezése érdekében, s közös ünnepi képviselő testületi üléssel tették az alkalmat még emlékezetesebbé. Nagy József polgármesterrel együtt jelen volt a nyolctagú inámi testület az öt éves kapcsolatot visszaidéző összejövetelen. A Vinica-Ipolynyék Csemadok- csoportok szabadtéri színházzal szórakoztatták a résztvevőket, s a meghívásos főzőverseny, az íjászverseny, a kispályás focimeccsek, a szuper nagyik műsora mellett hagyományőrző csoportok léptek fel. Az inámi gyermekcsoport, az ipolykeszi Kéknefelejts és Aranyeső, a Szandai Dudások, a Herencsényi Tiszavirág, a Magyarnándori Nyugdíjas Klub, valamint az inámi, herencsényi, cserhátsurányi, cserhalápi hagyományőrzők szórakoztatták a vendégeket. Szüreti felvonuláson vettek részt a testvértelepülések, valamint szabadtéri bál és tűzijáték koronázta meg a három emlékezetes napot, illetve Cserháthaláp és Inám barátságát. A 353. Radványi Vásárban 25 magyar kézműves mutatkozik be. A holnap záruló besztercebányai seregszemlét megelőzően először Salgótarjánban, majd pénteken Besztercebányán rendeztek tájékoztatót, illetve konferenciát az „Együtt vagyunk, együtt leszünk, együtt kell működnünk!” elnevezésű, az unió által is támogatott projektről, amelyet a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint szlovák testvérszervezete rendezett. T. N. L. A szeptember 10-12. között megrendezendő 353. Nemzetközi Radványi Kézműves Kiállításon és Vásáron a Magyarország-Szlo- vákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében 25 magyar népi kézműves képviseli hazánkat A projekt tükör programjaként jövő év tavaszán Salgótarjánban lesz egy hasonló kiállítás és vásár, 30 szlovák és 30 magyar vállalkozás részvételével. A pénteki, a Lux Hotelban megtartott konferencián - amelyen részt vett dr. Tordai Péter, a NKIK elnöke, Nyerges Andrea, a magyar-szlovák tagozat titkára - Vladimir Bystriansky, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara losonci irodájának vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd először Rabi József, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja tartott előadást a felvidéki kézművesség kialakulásáról. Mint mondta, a napjaink tömeg- termelésének tucatáruiból való kiábrándulás miatt egyre nagyobb érdeklődés övezi az egykori népi kézművességet, úgyis, mint a természetes anyagok, technológiák művelőit, s úgy is, műit egy támogatandó, értékes munkakultúrát, amely munkahelyek teremtését is lehetővé teszi. Sajnos, a második világháború után a marxista ideológusok a kézművesekben a kispolgárság megtestesítőit látták, vagy láttatták, ezért 1948 után e témakör kutatása egy ideig perifériára szorult Ezt követően dr. Olga Bodorova, a rimaszombati Gömör Múzeum igazgatója mutatta be a tradicionális kézművességet, az egyes használati tárgyak keletkezésének tükrében. Közép-Gömör számos szakma bölcsője volt. Elsősorban a fazekasokat említette, akiknek főzőedényei gyakran az alföldi kereskedőknél kötöttek ki, cserébe élelmiszereket és bort vittek a hegyek között élők számára. Nagy kultúrája volt a faművességnek, amely Szlovákia északi részén volt jellemző. Itt készült a szövőszékek fontos alkatrésze, a bordásfa. Hatalmas kemencét építettek a vásár közepére, Besztercebánya főterén Csak a múlt század hatvanas éveiben terelődött a figyelem ismét a kézművesség felé, s mára már számos iskolában oktatják bizonyos területeit, így a kézművesség a szabadidős tevékenység szinonimája lett. Úgy tűnik, hazánkban az állam- igazgatás szintjén nincsen igazán gazdája a kézművességnek - fogalmazott. Márpedig átfogó koncepció és tevőleges központi segítség hiányában a kézművesek szakmai egyesületei minden erőfeszítés ellenére sem tudják betölteni hivatásukat úgy, mint ahogy lehetne - hangsúlyozta az előadó. A kosárfonás elsősorban- a cigányság megélhetését segítette, míg az üveges kultúra a németek megjelenésével fejlődött nemcsak Gömörben, hanem Nógrádban is. Ugyancsak jelentős leletanyagot biztosít a múzeum számára a korabeli kovácsság, szövés, csipke kultúra. Nagy érdeklődés övezte a 81 éves Ján Gubco díszműkovács előadását, aki az utánpótlás-nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet A pénteken kezdődött vásárban szűkebb pátriánkat a pásztói Pusztainé Borbás Enikő fazekas képviselte. Jövőre új iskolájuk lesz a ceredieknek Id. Szabó István Általános Iskola, Óvoda és Körzeti Könyvtár néven új intézmény létrehozását határozta el Cered, Zabar és Szilaspogony önkormányzata. Az ösz- szevonást eredményező döntésnek egyszerű a magyarázata: a három település által fenntartott iskola és óvoda korszerűsítésére 353 millió forint uniós támogatást nyertek, az ÉMOP 4.3.2. keretből, 20 százalékkal kevesebbet az igényeltnél - tudatta lapunkkal Czene Árpád, a gesztor település, Cered polgármestere. A projekt keretében az id. Szabó István Általános Iskola és az Egyesített Óvoda ceredi Gesztenyéskert Óvodája kerül felújításra. Az iskola és az óvodák működésére a három önkormányzat még 2008-ban meghozta képviselőtestületi döntését, hogy az alapfokú oktatás (iskola és óvodák) közös fenntartású intézménnyé alakuljon. A régi épület bontása ezekben a napokban kezdődött meg, a beruházás a következő tanév elejére fejeződik be. Addig önkormányzati intézményekben helyezik el a gyermekeket.- Maga az épület még 1870- ben épült, 1906-ban és 1983-ban történtek nagyobb fejlesztések, melyek alkalmával bővítették az épületet és az intézmény kapacitását is. A tantermek viszont kicsik, nincs szaktanterem, nincs tornaterem, a villamosvezetékek nem alkalmasak az információs technológiai eszközök fogadására. Minden elavult, hullik a vakolat. A jelenlegi eszközállomány elavult, mennyiségileg és minőségileg sem alkalmas az oktatási igények kielégítésére. Az intézmény nem tudja maradéktalanul teljesíteni a kötelező taneszköz jegyzékben megjelölt követelményeket. Az iskola udvara jó időben biztosította ugyan a tanulóknak a szabadban tartózkodás, a játék lehetőségét, a sportpálya pedig a testnevelés feltételét, de télen és rossz idő esetén csak a tantermekben tudták biztosítani a gyermekek levegőzését és ilyenkor a sportpálya sem használható értelemszerűen. Az iskolaépületben nem minden tanterem közelíthető meg épületen belül, hanem az épületből ki és be kellett járkálni, ami rossz idő estén nagyon kellemetlenné teszi az oktatást. A meglévő mosdók, WC-k sem elegendőek a tanulók, felnőttek létszámához viszonyítva, állaguk leromlott. A vízvezetékrendszer elhasználódott, gyakori a dugulás, a csőtörés. A folyamatos karbantartás sem képes a körülmények jelentős javítására. Az óvoda épületében a nyílászárók állapota a legrosszabb, balesetveszélyes. Fűtési költségeket fogunk megtakarítani a műanyag nyílászárók és hőszigetelt üvegek beépítésével - mondja Czene Árpád. A fejlesztendő intézményekben semminemű akadálymentesítés nem történt még, így ezt is meg kell oldani, ezért az iskolában komplex, az óvodában fizikai akadálymentesítés lesz. A települések meg szeretnék tartani népességüket, a tanulókat, hogy a szülők né ingázzanak a gyerekkel Salgótarjánba, ahová dolgozni járnak, hanem helyben, egy korszerű iskolába és óvodába járjanak. Az iskola együttműködik a Ceredi Általános Iskolás Gyermekekért Egyesülettel, amely rendszeresen támogatja az iskolát, szervezi a színház- és hangverseny látogatásokat, szépíti a környezetet. Mivel több roma nemzetiségű óvodás és iskolás él a mikro-térségben, ezért együttműködnek a helyi kisebbségi önkormányzatokkal is, hogy elősegítsék a roma gyerekek beilleszkedését, fejlődését.- Elképzelhető az is, hogy a megtörtént határnyitást követően a szlovákiai magyarok, akiket egyébként rokoni, történelmi szálak kötnek a ceredi emberekhez, a ceredi iskolában és óvodában taníttatják a gyermekeiket. A felújítással megteremtődnek az alapvető feltételek a modern oktatáshoz. A tetőtér beépítéssel megfelelő számú tanterem alakul ki, valamint az eddig hiányzó tornaterem is megépül. A szükséges taneszközöket ugyancsak a projekt keretében tudjuk beszerezni. Úgy vélem, az általános iskola modernizálása az utolsó pillanatban történt meg. A fejlesztés hatására modernebb oktatási környezetben hatékonyabban és biztonságban folyhat az oktatás. A pályázat kötelezően megvalósítandó tartalomfejlesztéséhez a TÁMOP-3.1.4. pályázatból a kötelezően előírt elemeket fogjuk igénybe venni - mondta végezetül Czene Árpád.
