Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)

2010-08-09 / 183. szám

2010. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Tények, érvek, vélemények a kutyamenhelyről A VGÜ szerint a telep jól működik; az állatvédők azonban nem ezen az állásponton vannak. (Folytatás az 1. oldalról) 2008-ban 134-et, 2009-ben 121 kutyát, 2010 első félévében pe­dig 49 ebet sikerült új gazdához juttatni. Ehhez kapcsolódóan cél volt továbbá a gyepmesteri telep­re került kutyák védelme is, hogy az arra alkalmas egyedeket áttéve az állatmenhelyre, minél kevesebb állatot kelljen elaltatni - fogalmazott a jegyző. Hídvégi Ottóné lapunknak el­mondta: az ő általa vezetett Gazdikereső Közhasznú Alapít­vány az adományozók által be­folyt összegből hirdetőtáblákat készíttetett a gazdikereső kutyák képével, amelyek még most is kint vannak a salgótarjáni piac­nál és a főpostánál. Hídvéginétől megtudtuk: az alapítvány saját költségén csináltatott még kutya­ólakat és térelválasztó rácsokat. Azért, hogy a kutyák ne gázolja­nak sárban, raklapokat szerzett és kavicsot. A menhely megnyitá­sa után gyakran kijártak az állat­védők, akik egyre többször ta­pasztalták azt, hogy „az Állatvé­delmi Törvénnyel ellenkező mó­don voltak a kutyák”.- Az ott dolgozó gyakran dúlt, fúlt, ha kimentünk - mondta Híd­végi Ottóné, majd hozzátette: a kutyákat sok esetben moslékkal etették, a penészes kenyér pedig napokig úszkált ugyanabban az ivóvízben. - Ha azt mondtuk, hogy éheznek a kutyák, a gondo­zó úgy megtöltötte a tányérokat moslékkal, hogy még három nap múlva is abban úsztak a tálak. Ráadásul gyakran egy edényből evett három kutya - mondta az alapítvány-vezető, aki szerint a menhelyen dolgozó azért kapja a pénzét, hogy ellássa a kutyákat. A menhely kezelése a VGÜ Kft. feladata. Hídvégi Ottóné szerint mégsem teszik a kötelességüket. Nekik kellene gondoskodni a ku­tyák oltásáról is, „de ők inkább le­oltanak”.- Az állatgondozó a feladatokra megfelelő végzettséggel és képesí­téssel rendelkezik - tájékoztatta lapunkat Bodnár Benedek, a VGÜ Kft. ügyvezető igazgatója. - Fel­adatát a munkáltató által kiadott munkaköri leírás és telepi sza­bályzat alapján végzi. így tevé­kenységét az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVH. törvény rendelkezései alapján és „Salgótarján Gyepmes­teri Telep és Állatmenhely üze­meltetési és állat-egészségügyi szabályzatának” megfelelően vég­zi. Munkája során együttműkö­dik az állati hulladékkezelő állo­más dolgozójával, a gyepmester­rel, a gyepmesteri telep és állat­menhely felügyeletét ellátó állat­orvossal, szakhatóságokkal, valamint a társaságunkkal együttműködési megállapodást kötött állatvédő alapítványokkal. A telepeken tartott állatokról nap­rakész nyilvántartást vezet, amellyel nyomon követhető a be- fogott-behozott állatok elhelyezé­se, gondozása, ápolása, (takarmá­nyozás, itatás, kitrágyázás, almo- zás, fertőtlenítés, szaporulat ke­zelése, beteg állatok elkülönítése, elhullott állatokkal kapcsolatos te­endők elvégzése). Közreműködik a védőoltásoknál, megelőző és gyógyító állatorvosi ellátásban, a leoltásban, az állatok külső kárte­vőkkel és élősködőkkel történő fertőzés megelőzésében, kezelé­sében. Részt vesz a rendezvénye­ken (örökbefogadó nap, alapítvá­nyi rendezvények), látogatókat fo­gad, kísér, felügyeletet biztosít.- Milyen a VGÜ Kft kapcsolata az állatvédőkkel?- Tevékenységükhöz csatlako­zott a Gazdikereső Állatvédő Ala­pítvány. Együttműködési megál­lapodásban vállalt szerepet (és valósított meg) az állatok etetése, veszettség elleni védőoltása és más orvosi beavatkozások finan­szírozásában, valamint a tartás feltételeinek javításában. Térel­választó rácsokat, kutyaólakat szerzett be az alapítvány, vala­mint a két zárt kennelsor közöt­ti tereprendezéshez biztosította az anyagot. Több alkalommal örökbefogadó napokat szerve­zett. 2008-ban az újonnan szer­veződő „Befogad-lak” Környezet­és Állatvédő Alapítvány, több si­keres örökbefogadó napot szer­vezett, ezzel sok elhagyott ku­tyának talált új gazdát. 2009-ben jelentős értékben kutyatápot, élelmet adott a menhelyen élő kutyák élelmezéséhez. 2008-tól a Bátonyterenyei Ezüstfenyő Idő­sek Otthona rendszeresen szál­lít élelmiszer-hulladékot takar­mányozási célra - közölte Bod­nár Benedek. Dr. Kádár Zsombort is megkér­deztük, hogy hogyan kell működ­nie a telephelynek?- A gyepmesteri tevékenység, valamint az állatmenhely mű­ködtetése, finanszírozása rész­ben önkormányzati költségve­tésből, részben támogatásból, il­letve az üzemeltető hozzájárulá­sából tevődik össze. A gyepmes­teri szolgálatra (begyűjtés, készenlét, bér, fuvar) fordított ki­adás teljes egészében felemész­ti a költségvetési forrást, az állat­menhely finanszírozása kizáró­lag támogatásból, valamint az üzemeltető anyagi hozzájárulá­sából, illetve egyéb értékesítési és költségtérítési bevételeiből származik. A gyepmesteri telep és állat­menhely az érvényben lévő elvá­rások, rendeletek, szabályzatok szerint valósult meg. Érvényes ha­tósági működési engedélyekkel rendelkezik. A feladat ellátása so­rán a szigorú előírásoknak megfe­lelően történik, valamint működé­si engedélyben foglaltak szerint. A telep szigorúan zárt rendszerű, nyitvatartási rend szerint műkö­dik, kizárólag az állatgondozó fel­ügyelete mellett látogatható. A személyi feltételek biztosítot­tak, az állatgondozó szakirányú végzettségű munkatárs. Dr. Mag Gyula fő-állatorvossal kötött szerződés alapján a gyep­mesteri telep és állatmenhely he­ti rendszeres, illetve szükség sze­rinti orvosi felügyelete, ellátása biztosított. A tárgyi feltételek kialakítot­tak. A telepet a növekvő igény mi­att évente mintegy 400-450 állat ellátásához szükséges technikai, technológiai felszereléssel kellett ellátni (konyha, raktár, kennelek, energia, infrastruktúra), amelyen naponta 40-60 állat egyidejű ellá­tása biztosított. A terület körbeha­tárolt, azt folyamatosan őrzik. ■ VGÜ Kft.: Napi működési feltételek, mint például a takarmányozás, biztosított. A Nógrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgató­sági Hivatal Fő-állatorvosi Hi­vatala az élelmiszer forgalma­zó és vendéglátó helyen keletke­ző élelmiszer-hulladék takar­mányozási célra való felhaszná­lását engedélyezte a telepen. Ezen kívül száraz kutyatápot is kapnak a kutyák - tudtuk meg a jegyzőtől.- Nem akarjuk, hogy ágyban, párnák közt legyen a kutya, nem akarjuk emberi tulajdonságokkal felruházni őket, csak azt szeret­nénk, hogy ha már élnek, akkor méltó körülmények között tehes­sék - mondta Hídvégi Ottóné, majd hozzátette: egy hatalmas kuvasz­nak nem elég két négyzetméter. Mesélt egy kiskutyáról is, aki balesetet szenvedett, és ezután került a menhelyre. - A kiskutya szemmel láthatóan beteg volt, 10 napja tartózkodott a menhelyen. Ez idő alatt el sem tudott mozdul­ni a helyéről, maga alá piszkított, reszketett, fájdalmai lehettek, le volt bénulva. Szóltam egy salgó­tarjáni állatorvosnak, aki kijött velem a telepre. Hozta a barátját is, aki szintén állatorvos, csak ő a fővárosban praktizál. Meg akar­ták vizsgálni, de a csillogó orvosi rendelőbe nem mehettek be. A földön, a porban vizsgálták a kis­kutyát, s azt mondták, hogy olyan súlyos sérülései vannak, hogy azonnal el kell altatni, hogy to­vább ne szenvedjen. Ez volt az a pillanat, amikor a törvény felülír­ta a rendeletet, amely tartalmaz­za, hogy 14 napig tartani kell a kutyát. Súlyos eset volt, el kellett altatni. Nem az alapítvány felada­ta lenne, de például az ivartalaní- tásokat is mi fizettük, amik alkal­manként több mint 10 ezer forint­ba kerültek - mesélte Hídvéginé. Elmondta azt is, hogy kétszer is jártak Salgótarján jegyzőjénél, de nem kaptak választ kérdéseikre. Többek között arra sem, hogy mi­ért csak időszakosan van nyitva a telep? Akkor, amikor az embe­rek dolgoznak és nem érnek rá, hogy ellátogasson a menhelyre. Mi is megkérdeztük dr. Kádár Zsombort, hogy mik a tapasztala­tai a menhellyel kapcsolatban?- Az utóbbi fél évben, mind a fogadónapomon, mind telefo­non vagy személyes megkere­sések során jöttek hozzám több állatvédő szervezettől is. Ma­gánemberek is arra hívták fel a figyelmemet, hogy a gyepmes­teri telep és az állatmenhely szabálytalanul, a törvényi elő­írásokat figyelmen kívül hagy­va működik. Ennek ellenőrzé­sére 2010. június 29-én szemé­lyesen tettem látogatást a men­helyen - előzetes figyelmezte­tés nélkül! Amit ott láttam, a szerint úgy gondolom, hogy van olyan hiányosság, amin javítani lehet és kell, de alapvetően nem találtam kiugró szabálytalansá­got. Ennek ellenére meggyőző­désem, hogy amennyiben en­nyire megromlott a viszony az állatvédő „civilek” és a VGÜ Kft. között, akkor meg kell próbálni új alapokra helyezni az együtt­működést. Egyeztetve Bodnár Benedek igazgatóval közösen arra jutottunk, hogy egy pályá­zati eljárás keretében „kiajánl­juk” a feladat kiszervezhető ré­szét. így meg lenne a lehetőség arra, hogy az eddigi „rossznak ítélt” gyakorlatot az állatvédő szervezetek maguk változtas­sák meg - közölte dr. Kádár.- Az állatvédők nem kívánatos személyek a menhelyen - aho­gyan Hídvéginé mondja. - Ők csak akkor jók, ha adnak valamit Az emberek viszont azért adják az egy százalékot, hogy jó helyre tegyük. Egyre kevesebbet járunk ki a menhelyre. Főleg azóta, hogy megvádoltak minket azzal, hogy gyakori jelenlétünk miatt a gon­dozó távozni akar, ki van tőlünk az idegrendszere. A VGÜ egyik munkatársa - többek füle halla­tára - pedig azt mondta, hogy en­gem a gondozó legszívesebben egy jó nagy lapáttal vágna hátba - mesélte a Gazdikereső vezetője. Lapunkhoz eljutott információk szerint a VGÜ Kft. valóban szíve­sen kiadná kezéből a kutyák gon­dozását, így pályázatot írtak ki a menhely működtetésére. Hídvégi Ottóné figyelmét is felhívták arra, hogy akár ők is üzemeltethetnék a telepet. Hogy mindez mennyibe kerülne, milyen feladatokkal járna a felhívásból nem derül ki.- Tekintettel az utóbbi időben elszaporodott állatlétszámra, az Állatvédelmi Törvény szigorú el­várásaira, valamint társaságunk anyagi és ellátást biztosító szak­mai nehézségeire, az állattartás körülményeinek további biztosí­tása érdekében a telepek állat- gondozást igénylő fenntartására szakmai szervezeteket, elsősor­ban Salgótarjánban működő ál­latvédő-gondozó szervezeteket kí­ván bevonni az év második felé­ben - tudtuk meg Bodnár Bene­dektől. Hídvégi Ottóné azt is megosz­totta velünk, hogy egyik reggel kihívták őt is a menhelyre. Ott volt többek között a város jegyző­je is. Tátva maradt a szája, amikor meglátta, hogy minden ragyog, a kutyák pedig nem piszkosak, nem porosak, és nem hárman esznek egy tányérból.- Nyilván nem véletlen, hogy minden tiptop volt. Csak sajnos én és az állatvédő aktivisták min­dig mást tapasztaltunk. Volt kö­zöttük, aki sírva távozott a telep­helyről, mert olyan elkeserítő kö­rülményeket látott - vázolta az egyik állatvédő aktivista, és me­sélt róla, hogy a sintér Salgótar­jánban „vadászik” a kutyákra, s mindegyiket összeszedi. Nemrég egy idős néni kapuján szaladt ki kedvence, amit az arra járó sintér azonnal fel is kapott. A néni min­denhol kereste a kutyát, végül el­jutott a csókáspusztai menhelyre. Hátul, egy eldugott szegletben meglett az eb, a néni legnagyobb örömére. - Volt egy belga juhász­kutya a telepen, akit megharap­tak a társai. Súlyos sérülései vol tak. Budapestről, a kutyamentő segélyszolgálat eljött érte és elvit­te. Azóta már jól van - zárta sza­vait az állatvédő.- Mika kutyatartás szabályai és ki látja el az orvosi felügyeletet?- Az állattartás szabályait Sal­gótarján Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának a többször mó­dosított 35/2003. (XI.27.) Őr. szá­mú rendelete határozza meg. A VGÜ Kft. a rendeletben foglaltak maradéktalan betartása mellett látja el az üzemeltetési feladatait (14 napos tartás, értékesítés, elal- tatás, illetve állatmenhelyi tovább- gondozás). Részletes feladatokat a Kft. belső üzemeltetési szabály­zatában rögzíti - tudatta a VGÜ Kft. ügyvezetője. - Az állatok elal- tatása az 1998. évi Állatvédelmi törvény 45. §-nak, illetve a vonat­kozó 41/1997. (V.28.) FM rendelet előírásainak betartásával törté­nik. A törvény 41. §-ban foglalt lé­tesítési feltételeknek megfelelően a rendszeres állatorvosi ellátás biztosítás érdekében folyamatos éves szerződést kötöttünk dr. Mag Gyula főállatorvossal, aki rendkí­vüli, soron kívüli beavatkozást is biztosít. Az állatvédő alapítvá­nyokkal az utóbbi időben az együttműködés nem zavartalan. Nehezen fogadják el, hogy a telep működési rendjéhez igazodniuk kell. Több alkalommal, ez évben egyre sűrűbben kapunk névtelen és névvel jelzett feljelentések alap­ján ellenőrzéseket, vizsgálatokat, azonban működésünkben sza­bálytalanságot az illetékes ható­ságok nem találtak. Sajnos egyre kevesebb olyan támogatást ka­punk tőlük, ami a feladatuk lenne: új gazdák felkutatása, a kutyák gazdához juttatása. Az alapítvá­nyok távolságtartóak lettek. A „Gazdit és Otthont” Alapít­vány képviselőjét, Csontos Jánosnét is megkerestük. Mond­ja el ő is a menhelyen tapasztal­takról véleményét.- Túl sok jót nem tudok mon­dani... A kutyáknak esélyük sincs arra, hogy gazdához jussa­nak, mert nem hirdetik meg őket. Egy honlap készítése nem sok idő, oda föl lehetne tenni a ku­tyák képeit, információkat róluk. Amióta Hídvéginé nem jár ki, az­óta még elkeserítőbb a helyzet. 13-15 kutya van azon a helyen, ahol 35 is elférne. A sintértelep- ről nem kerülnek át a menhelyre a kutyák, inkább leoltják őket. A menhely szép helyen van, ideális lehetne a környezet, könnyen meg lehet közelítem, velünk, ala­pítványi dolgozókkal pedig jól együtt lehetne működni. Szabad­időnk rovására, saját pénzből is mentjük a kutyákat, ha lehet, de most már nem tudjuk hova tenni őket. Nem olyan a salgótarjáni menhely, mint amilyennek ígér­ték - zárta szavait Csontos Jánosné. A harmadik alapítvány, a „Befogad-lak” egyik aktivistáját is megkérdeztük a témával kap­csolatban.- Szerintem az a legnagyobb probléma, hogy a menhelyről el­hozott kutyák betegek. Nemrég a piacnál volt egy levél, amelyben valaki leírta, hogy senki ne vigyen kutyát a menhelyről, mert az be­teg és úgyis el fog pusztulni. Ép­pen ezek miatt a városban senki­nek sincs jó véleménye a menhely­ről - mondta az alapítvány tagja, aki szerint a VGÜ Kft olyan pályá­zatot írt ki, amelyikre nem sokan jelentkeznek majd. - A pályázati kiírásban olyan dolgokat kérnek, amik nekik kötelességük lett vol­na és mégsem teljesítették - véli, majd arról beszélt, hogy ők több örökbefogadó napot is szerveztek régebben, és némi ajándékot is ad­tak a kutyák mellé. - Mi nem kö­töttünk együttműködési szerző­dést a VGÜ Kft-vel, mert nem ju­tottunk közös nevezőre. Az utóbbi időben már nem járunk ki rend­szeresen a menhelyre, de talán már javult a helyzet az előző hóna­pokhoz képest - zárta szavait a „Befogad-lak” egyik tagja. „A VGÜ az önkormányzati rendeletben foglaltak maradéktalan betartása mellett látja el az üzemeltetési feladatait.” Lapunkhoz eljutott információk szerint a VGÜ szívesen kiadná kezéből a kutyák gondozását, így pályázatot írtak ki a menhely működtetésére. Hogy mindez mennyibe kerülne, milyen feladatokkal járna, az a felhívásból nem derül ki. ■ Állatvédők: „Túl sok jót nem tudok mondani. Nem olyan a salgótarjáni menhely, mint amilyennek ígérték.” ■ Dr. Kádár Zsombor: „Látogatásom során azt tapasztaltam, hogy a menhelyen van olyan hiányosság, amin javítani lehet és kell, de alapvetően nem találtam kiugró szabálytalanságot. ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom