Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)

2010-08-27 / 198. szám

ALMANACH 2010 Varsány Polgármester: Kiss Zoltán. Jegyző: Bárány Erzsébet. A képviselő-testület tagfai: Rigó Tibor, Bárány Barnabás, Bárány Dénes Pál, Bárány Pál, ifj. Bátyi Sándor, Havasi Ottóné, Király Tibor, Szita Csaba, Tóth László. Lakosok száma: 1770 fő. A községháza címe: 3178 Varsány, Rákóczi út 1. Telefon: 32/387-387. Fax: 32/387-247. E-mail: varsany@profinter.hu Egyesületek: Település Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, Sport Egyesület, Polgárőrség, Varsány-Tábpusztai Horgászegyesület, Tábi Vadásztársaság, Kézműves Egyesület, Varsány Fejlődéséért Közalapítvány. A falu gazdája Egy jó kezű, sok mindenhez értő szakember aranyat ér. báránkó Pál ilyen ember. Az eredeti szakmája villanyszerelő, de otthon van a gáz- és vízvezeték szerelésében, a hegesztésben, ért az építőipari és lakatos munkához is. Mindezek mel­lett jó szervező. Korábban Szécsényben az „Elekt­ronikában” 70-80 ember dolgozott az irányításá­val, hat éve az önkormányzat alkalmazottja. Ő a falu gazdája. A fa­lugondnoki munkája széleskörű: karbantartó, hozzá tartozik a teme­tő gondozása, a közhasznú munkások csoportvezetője, az önkor­mányzati intézmények karbantartója (az iskola kivételével). A község autójával bevásárol a konyha részére, szállítja a tízórait, ebédet Varsányban született, s bár több alkalommal is lehetősége lett vol­na városban letelepedni, nem ment, mert szereti a faluját. Középpontban az ember- Intézményünk feladata összetett, hozzánk tar­tozik az idősek szociális étkeztetése, melynek ke­retében napi egyszeri meleg étel ellátást biztosí­tunk azoknak a családoknak, egyedülállóknak, akik erre rászorulnak - mondta nagyné mákos Izolda, a gondozási központvezetője. Ezt a szolgál- tatásunkat 36-38-an veszik igénybe. Feladatkörünk­ben szerepel a házi segítségnyújtás. Talán a legfontosabb, hogy a gon­dozónő szeretetet, melegséget, emberi szót visz a gondozotthoz. A harmadik tevékenységi körünk az idősek napközbeni ellátása, régi ki­fejezéssel élve a nyugdíjasok napközi otthona. Igyekszünk a 27 em­ber részére színes, az őket érdeklő programokat összeállítani. A cso­porton belül működik az Őszrózsa népdalkor. A másik két tevékeny1 ségünk a család- és gyermeksegítő szolgálat A lokálpatrióta képviselő bárány Pál második ciklusban önkormányza­ti képviselő. A közösségért dolgozó, azért tenni akaró ember, úgy vélekedik a testületi munkáról, hogy egy-egy előterjesztést követően előfordulnak viták, nézetek ütköznek, de ezek konstruktívak, előremutatók. A határozatokat mindig nagy több­séggel fogadják el. Megítélése szerint a községük az elmúlt években szépen fejlődött. Vállalkozó, fő profilja a fuvaro­zás, mellette mezőgazdasággal foglalkozik. Tettiekész, lokálpatrió­ta, ha megkérik, szívesen tesz a közért. Nyáron, az árvízveszély ide­jén tíz perc alatt előállt a gépekkel, s a vizet a mezőre vezették, így mentették meg a települést. Folyamatos megújulás- Tíz éve vagyok vezető, 2007-ig az általános is­kola tartozott hozzám, majd az összevonást követő­en a Hunyadi Mátyás Általános Művelődési Köz­pont vezetője lettem - mondta el halasi zoltánné. - Intézményünkhöz az általános iskola, óvoda, könyvtár és művelődési ház tartozik. Az óvoda és az általános iskola tanulói létszáma folyamatosan emelkedik, a jelenlegi tanévet 64 óvodás és 150 iskolás kezdi meg. Óvodánk két csoporttal működik, vezetője Ispán Lászlóné. Isko­lánkban nyolc általános iskolai osztály indul. Lehetőséget adunk minden sajátos nevelési igényű tanuló oktatására, továbbá minden rászorulót logopédiai ellátásban tudunk részesíteni. Részt veszünk az integrációs pedagógiai rendszerben, ennek keretén belül tud­tuk az intézmény berendezéseit, felszereléseit modernizálni, kor­szerűsíteni. Nagy örömünkre szolgál, hogy lehetőségünk van az angol nyelvoktatás területén csoportbontásra, így évente öt-nyolc tanuló alapfokú nyelvvizsgával tudja elhagyni az intézményt. Nyolc éve működik a művészetoktatás, jelenleg három tanszakon kezdi meg munkáját. Együttműködés a varsányi önkormányzattal- A folyamatos együttműködés három évvel ezelőtt kezdődött, több fesztivált szerveztünk a településen - kezdte pintérré kanyő judit, a megyei turisztikai hatáskörű civil szervezetek vezetője. - Tájak, ízek, Kultúrák, Lepényfesztivál, Szent Mihály-napi palóc búcsú, muzsikáló temp­lomkerti koncertek, amelyek mára megyehatá­ron túl is elismerést jelentenek a településnek. Eredményesen pá­lyáztunk, hazai és nemzetközi forrásokhoz egyaránt hozzájutot­tunk. A település szépült és gazdagodott, színpadtető, padok, virág­tartók, buszmegállók épültek. Több megyei hatókörű egyesület vá­lasztotta székhelyéül Varsányt: a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesülete, a Nógrád Turizmusáért Egyesület, a Nógrád Me­gyei Kézműves Műhely Egyesület. Elkezdődött a Kézművesporta kialakítása, amely bázisa az említett szervezeteknek. Folyamatban van egy nemzetközi testvértelepülési hálózat kialakítása, amelyet hosszútávon kívánunk fenntartani. Az agroturizmus és a vidékfej­lesztés sokszínűsége Európában elnevezésű program a „fesztivált rendező települések hálózatának” létrehozását kívánja megvalósí­tani és működtetni, amely folytatása a 2009-ben rendezett Nemzet­közi Agroturisztikai fesztiválnak. A településen jött létre néhány hó­nappal ezelőtt a Kistérségi civil kerekasztal is. Kiss Zoltánnak, a község polgármesterének ez a harmadik ciklusa. Mindazok, akik egy ki­csit is figyelemmel kisérték a falu elmúlt több mint egy évtizedét, tárgyilagosan megálla­píthatják, hogy a település szépen fejlődött; civil szervezetek jöttek létre, amelyek erősítik a hovatartozás érzését, a közösségi szellemet; több országban van testvértelepülésük; olyan nagy rendezvények honosodtak meg a községben, amelyek messze túlmutatnak a te­lepülés határán. Kiss Zoltán polgármesterrel a község elmúlt négy évéről beszélgettünk, egy kicsit felidézve a megelőző két ciklust is. Ezt nem csak azért tettük, mert a dolgok, események egymásra épülnek, tettük azért, mert Kiss Zoltán, aki elérte a nyugdíjkorha­tárt, úgy döntött: nem indul az októberi helyhatósági választáson. Ápolják a múltat, építik a jövőt- Tizenkét évvel ezelőtt nagy reményekkel indultam polgár- mesternek. Nem minden való­sult meg abból, amit eltervez­tem, de ez nem rajtam múlt, a pénz Itt is sok mindent megha­tároz. Az első ciklusomban a szennyvízcsatorna építésével a község legnagyobb beruházását valósítottuk meg, ami négyszáz­negyvenmillió forintba került. A következő ciklusban a régi isko­la épületét átalakítva egészség- ügyi és gondozási központot hoztunk létre, mindkettőre nagy szüksége volt a településnek. Ar­ra büszke vagyok, hogy minden évben sikerült valamit fejleszte­ni, felújítást végezni. Hagy te­gyem hozzá, hogy a normatív tá­mogatásunk egyre csökkent: példaként említem, hogy 2006- ban kétszáznegyvenhatmillió fo­rint volt a költségvetésünk, az idén kétszázhuszonkettőmillió. A támogatás csökkent, ugyanak­kor a feladatellátásunk bővült. Mindehhez még hozzá kell szá­molni az inflációt. Az önkor­mányzati gazdálkodásban a mű­ködésre kapott pénzt nem lehet fejlesztésre költeni, egyébként is az az összeg sokszor még a mű­ködésre sem volt elég. Olyan kis g településen, amilyen a miénk, | ahol nincsenek nagyobb vállal- I kozók, komoly adózók, az önkor- | mányzatunk a legnagyobb mun­1 káltató, bizony nehezen csorog | össze a fejlesztéshez a pénz, 2 vagy akár a pályázathoz az ön- | erő. A pályázatok benyújtásánál | a feladatok fontosságát és az ön- | rész arányát mindig figyelembe § kellett vennünk. ! Az utóbbi négy évben megva- 1 lósult a Dankó úti járdaépítés, < korszerűsítettük a Mikszáth és a | Mező Imre utcáink úttestjét. Ki- ! építettük a falu központjában a í térfigyelő kamerarendszert. Könyvtárunkat átköltöztettük a művelődési házból a felújított szép épületbe. Gyógyszertárunk is van. Vásároltunk egy kis­buszt, az iskolában az osztály- termekben kicseréltük a burko­latot. Nyugodtan mondhatom, hogy iskolánk berendezése, s az ott folyó oktató-nevelő munka színvonala megfelel a XXI. szá­zad követelményeinek. A szol­gáltató kiépítette községünkben a kábeltévé-hálózatot, s ez egy gyors internet lehetőséget is biz­tosít. A közmunkásaink három utcában kétszáz méter hosszú járdát építettek, amelyhez az anyagot az önkormányzatunk biztosította. Kistérségi összefogással felújí­tásra került a Szécsény - Varsány - Nógrádsipek közötti közút. Az érintett települések polgármestereivel elhatároztuk, hogy megterveztetjük az út fel­újítását, s azt pályázat benyújtá­sára átadtuk az útkezelőnek, amely sikeresen pályázott. Az út elkészültével nőtt a látogatott­ság. Azt mondhatom, hogy Varsányban kiépült a teljes inf­rastruktúrahálózat. Nem kis büszkeséggel mondom, hogy a település arculata megváltozott, az útjaink, parkjaink egyre szeb­bek. Aki bejön a községbe, lát­hatja, hogy virágládák vannak kihelyezve. Szépen alakul a falu­központunk. Ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy vannak olyan civil szervezetek, mint pél­dául a Varsányi Faluszépítő Ha­gyományőrző Kulturális Egyesü­let, amely sokat vállal a falu köz­pontjának szépítéséből, fejlesz­téséből. A faluközpontban egy szép parkot alakítottunk ki, elké­szült “a szabadtéri színpad, ta­valy pályázati pénzből sok társa­dalmi munkával tetőszerkezet került fölé. A Lepényfesztiválon a sütéshez kemence kell, a köz­munkásaink a parkban két sza­badtéri kemencét építettek. A tizenkét év alatt fejlesztésre, felújításra pályázat útján több mint hatszázmillió forint került a községünkbe. Nyilván ez nem az én érdemem, minden pályá­zat mögött testületi döntés áll. Nekem lobbizni, levelezni, kilin­cselni kellett a pályázatok érde­kében. Természetesen voltak el­utasított pályázataink, mint a művelődési ház felújítására be­adott százmillió forintos. Két al­kalommal pályáztunk a földes Szent István út útburkolatának az elkészítésére, sajnos mindkét esetben elutasító volt a válasz. A templom melletti park kialakí­tására egy húszmillió forintos pályázatunk van bent. Azt mon­dom: mindig, minden körülmé­nyek között a legfontosabb volt a község, az intézményeink zavar­talan működtetése. Kevés olyan település van a kistérségben, mint a miénk, ahol önállóan tart­juk fenn az intézményeinket, mi nem társultunk. Vannak megfe­lelő, jó szakembereink, akik tár­sulás forma nélkül is ellátják a feladatukat. Ami a községünkben a hagyo­mányőrzést illeti, összejöttünk az emberekkel, s megbeszéltük, hogy létrehozunk egy olyan kö­zösséget, amely kézben tartja, összefogja a falu kulturális éle­tét, foglalkozik a hagyományőr­zéssel. így alakult meg 2005-ben a Faluszépítő Hagyományőrző és Kulturális Egyesület. Az egyesü­leten belül létrejött a Muskátli népdalkor, amely később nép­dalok gyűjtése, azok tolmácso­lása mellett a néptánccal is bő­vült. így ma már Muskátli Ha­gyományőrző Egyesület a ne­vünk. Bárány Erzsébet jegyzőnk énekel a csoportban, én a zene­Aki nyomot hagyott a falujában Kiss Zoltán betöltötte a 62. életévét. A polgármester tette­ivel a faluért érzett felelősség- teljes mun­kájával beír­ta nevét Varsány tör­ténetébe, el­mondhatja, hogy nyomot hagyott a fa­luban. A szomszéd te- Kiss Zoltán lepülésen, Nógrádsipeken született, a szerelem hozta őt Varsányba, s ma már varsányinak vallja magát. Az emberek befogad­ták, olyannyira, hogy az építő­ipari főgépészeti szállítóveze­tőt tizenkét évvel ezelőtt pol­gármesterüknek választották, s azóta minden ciklusban bi­zalmat szavaztak neki. A pol­gármester a bizalmat tetteivel hálálta meg. A vezetői pálcát leteszi, de a közösségi élettől nem vonul vissza. A Faluszé­pítő és Hagyományőrző Egye­sület elnökeként tovább tevé­kenykedik. Ha az utódja meg­kéri, szívesen segít, s átadja tapasztalatait. Most pihenni szeretne, a családjának élni. Felesége, aki 42 évig volt a he­lyi üzletben eladó, nyugdíjas. Három gyermekük, s három unokájuk van, s szeretne a társaságukban több időt eltöl­teni. karukban játszom. Örülök an­nak, hogy sok lelkes tagja van az egyesületnek. Az elmúlt öt év alatt számtalan hazai és nemzet­közi fellépésünk volt, legutóbb például a Művészetek völgyében szerepeltünk Kapolcson. Len­gyelországgal két településsel is van testvértelepülési kapcsola­tunk. Van egy unión kívüli test­vérkapcsolatunk, a szerbiai Palicsfürdővel. a szlovákiai Ragyolc községgel két év írtuk alá a megállapodást. Erdélyben Karácsonyfalvával is felvettük a kapcsolatot. Közben az Avar Színpad is beintegrálódott az egyesületünkbe. Örülök annak, hogy az elmúlt években több rangos rendezvényünk volt, ilyen például a Lepényfesztivál, vagy megemlíthetem a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesülete „Tájak, ízek, kultú­rák” varsányi rendezvényét, amibe természetesen mi is be­segítünk. Nincs szégyenkeznivalónk, sok mindent sikerült a megvaló­sítani. Örülök annak, hogy a községben egy jó közösségi szel­lem alakult ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom