Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)

2010-08-25 / 196. szám

2010. AUGUSZTUS 25.. SZERDA ELETMOD Pályázat a hagyomány és az újszerűség jegyében A visegrádi négyek (V4) orszá­gai - Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország - 10-10 kiemelkedő családi házát bemutató vándorkiállítása az idén negyedik alkalommal tekinthető meg, a részt vevő or­szágok között ismét elsőként Bu­dapesten, az Építészet Világnap­jára (október 4.) szervezett ese­mények között. A kiállításon való megjele­nésre a Magyar Építőművészek Szövetsége és az „Év Háza 2010” pályázat bírálóbizottsága által kiírt pályázat útján van le­hetőség; a 10 épület közötti sze­replésről a bírálóbizottságának tagjai döntenek 2010. szeptem­ber 10-ig. A pályázat beadási határideje: 2010. augusztus 27. A zsűri azokat a házakat kere­si, amelyek a magyar építésze­ti hagyományok szem előtt tar­tása mellett a mai kor újszerű szempontrendszere szerint is megállják a helyüket, és újsze­rű építészeti megfogalmazása­ikkal a környezettudatos szem­lélet terjedését szolgálják. A további bírálati szem­pontok a részletes kiírásban szerepelnek, amely elérhető a www.meszorg.hu honlapon. A Magyarországot képviselő épületekről az Építészet Világ­napjára megjelenő különszá- mában összeállítást készít az Új Magyar Építőművészet című folyóirat. ■ Tengeri hulladékból porszívók Hulladékszigetek úsznak a vi­lág tengereiben, ezek fő alkotó­elemei a műanyagok; a legna­gyobb szemétkontinensek a Csendes-óceánban találhatók, némelyikük Texas államnál is nagyobb. Ezen próbál változtat­ni az Electrolux, s beindította nemzetközi hulladékgyűjtési kampányát' az Atlanti-, a Csen­des-, az Indiai-óceánon, vala­mint a Földközi-, a Balti- és az Északi-tengeren. A gyűjtés különböző techni­kákkal történik, így a korallzá­tonyok közötti merüléstől kezd­ve a vízfelszínről való lehalászá­son át a kiemelésig. Az összesze­dett műanyagot megtisztítják, majd limitált szériás, környezet- barát porszívók készülnek belő­lük, melyek külső megjelené­sükkel is utalnak az alapanya­guk származási helyére. ■ Szék: tipikus európai bútor* ülő világ Az emberiség nagyobbik fele nem lógatja a lábát HIRSAV A bútoroknak is megvan a maguk históriája, s e gaz­dag múlt arra is rávilágít, mennyire nem magától ér­tetődő még egy olyan kö­zönséges tárgynak, mint a széknek a használata sem. Lakáskultúra Létezik néhány bútorféle, amely a lakberendezés alapdarabjai­nak számít, ilyen az ágy, az asz­tal, a szekrény vagy a szék. Ez utóbbi vált a legkésőbb általá­nossá, még egy évezredet sem mondhat igazán magáénak. Vi­gyázat: nem tévesztendő össze a paddal és más ülőalkalmatos­sággal, és különösen nem a tró­nussal, hiszen az éppen a rend- kívüliséget, a kiváltságot és nem a közrendű, mindennapos jelle­get hangsúlyozza. A sokfajta ülőbútor vagy még inkább maga az ülés másféle ér­telemben is kettéosztja a világot, tudniillik léteznek ülő- és gug­goló civilizációk. Az „ülő világ” főleg a nyugat-euró­pait jelenti. Gon­doljunk csak Ázsia, Afrika, a Kolumbusz előtti Ameri­ka népeire és kultúráira ­bárhol a sarkon ülés, a guggo­lás, a törökülés és a különböző félig fekvő testtartás volt a gya­korlat. Nem is csoda, hogy az Euró­pából odakerülő székek eleinte mindenütt megrökönyödést kel­tettek. Kínában sokáig „barbár fekhelynek” hívták a széket, a japánok pedig „láblógatásnak” a széken való ülést. Fernand Braudel, a 20. század egyik leg­nagyobb hatású történésze írja, csupán a kínaiak szokták meg mindkét testhelyze­tet, hozzátéve, hogy a ta­tár származású kínaiak nem nagyon fo­gadták be az A székek ülő élet­módhoz való iga­zítása folyamatos feladat a gyártók­nak, élen jár eb­ben a Stokke FOTÓ: STOKKE asztalt és a széket, s a kétféle stílus közötti különbség érző­dött is Pekingben, ahol a belső („tatár”) és a külső („kínai”) vá­ros lakberendezkedése, életvite­le erősen eltérő. Egy jellemző eset, hogy amikor 1795-ben a holland követség egyik tagjának tiszteletére fogadást adtak, a mandarinok azt képzelték, az európaiak keresztbe tett lábbal fognak ülni, ám látván, hogy az számukra kényelmetlen, beve­zették őket egy különálló épü­letbe, amely tele volt asztalokkal és székekkel. Hasonló kettősséget tapasztal­hattunk többek között az iszlám és az ibériai kultúrák együttélése esetén Spanyolországban is. Egy bizonyos Pérez de Chinchón 1532-ben teljesen értetlenül nézi a muszlimok ülésmódját (párná­kon az alacsony asztal körül), s némi felsőbbrendűséggel jegyzi meg, „mi, keresztények, rendes magasságban ülünk, nem pedig a földön, mint az állatok, vagy mint az asszonyok”. Magya­rázatul idetartozik, hogy a spanyol nők egészen a 17. századig párnákon ültek, arab módra, s ide vezethető vissza a „tomar la almoha- dilla” (párnát venni) kifeje­zés, ami arra az esetre vo­natkozott, amikor valamely udvarhölgy jogot nyert rá, hogy leülhessen a királynő jelenlétében. Ez a néhány felvillanás a múltból talán még inkább meg­növeli a székek becsét, s ha ott­hon elhelyezkedünk valamelyik­ben, kényelmesen elmerenghe­tünk egyéb tárgyainkon is, hogy azok vajon miféle utat jártak meg az évezredek során, míg laká­sunk megszokott, mindennapos da­rabjaivá váltak. A hintázó elnök A RÉGI URALKODÓK trónusukról intézték az államügyeket, a mai államférfiak különféle székekben ülve. J. F. Kennedy amerikai elnök például hinta­székében ringatta a világ sor­sát, s napja jelentős részét eb­ben az ülőalkalmatosságban töltötte, akár még akkor is, ha diplomatákkal folytatott megbeszélést a Fehér Ház úgynevezett ovális termében. A „rocking president” (hintá­zó elnök) jelzővel illetett, sú­lyos hátpanaszokkal küzdő Kennedy orvosai tanácsát kö­vette, amikor erre a bútorda­rabra esett a választása. A hintaszékről tudnunk kell, hogy igazi amerikai darab, feltehetően a shakerek talál­mánya, akik a 18. század má­sodik felében érkeztek Ameri­kába, s asztalosmestereik ez­zel a praktikus bútorral já­rultak hozzá az Újvilág komfortjához. A „rocking chair” hamarosan meghódí­totta az Egyesült Államokat, majd eljutott az Óhazába, ahol Michael Thonet 1860- ban elkészítette belőle az első Thonet-modellt, amelyet hin­ta-fotelnek nevezett. Kennedy egyik hintaszéke Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTO & MOTOR ► SZERDA LAKBERENDEZÉS CSÜTÖRTÖK Egészség PENTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALAD&NEVELES Lakáskultúra Wie:: Most két újságot kap egy áron az ISKOLAKEZDÉSSEL járó át­alakításokhoz, berendez­kedésekhez is segítséget nyújthat a lakáskultúra napokban megjelenő, legújabb száma, amelyhez ingyenes mellékletként kapják az olvasók a házak&kertek legfrissebb számát is. A két magazin gyönyörű fotókkal illuszt­rált riportjai, beszámolói sok-sok ötlettel gazdagít­hatják a szép otthonok és a lakberendezés kedvelőit. Holnap nyit a magyar pavilon csütörtökön lesz a hivata los megnyitója a 12. Velen­cei Építészeti Biennálé ma­gyar pavüonjának. Itt avat­ják majd fel a két fiatal ter­vező, Ferencz Marcel és Wesselényi-Garay Andor BorderLINE Architecture című munkáját. Környezetvédelem és hatékonyság FRANCIAORSZÁGBAN adták át a Knauf legújabb szige­telőanyag-gyárát, amelynek saját víztisztító rendszere van, ráadásul napelemes energiát hasz­nál, ez biztosítja az éves áramszükségletet. A most átadott üzem, amely Euró­pa legnagyobb kapacitású üveggyapot-gyártósora, környezeti szempontból va lamennyi Knauf-egység kő zül a legkorszerűbb és a legenergiahatékonyabb. A több országot ellátó üzem nyolcvanszázalékos arányban használ hulla­dék üveget a szigetelő- anyagok előállításához. Kerámia tetőcserép a CREATON-tól TERMÉSZETESEN! Környezetet kimélő gyártástechnol^gíra^lrnyarrok Környezetbe illeszkedő megjelenés, természetes szépség. Környezettudatos gondolkodás, természetesen Creaton kerámia tetőcserép. w w w . c r € CREATON A TETÓCSERÉP rűCreaton tető építését augusztus 23. es október 31. kózöf os kedvezménnyel vásárolt kiegészítő elemekkel heti gyorsabba Részletek: www.creatonakcio.hg.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom