Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)

2010-08-19 / 192. szám

4 2010. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA A tisztaszoba mint művészet Jó néhány évtizeddel - vagy akár néhány évvel - ezelőtt aligha gondolta volna bárki is a cerediek közül, hogy házuk díszesen berendezett és nagy gonddal óvott helyiségét majd egyszer profi művészek látogatják. Pedig az idén ez történt: az augusztus elején immár tizenötödik alkalommal meg­rendezett művésztelep szervezői ugyanis az úgynevezett tisztaszobát mint „alapanyagot” ajánlották együttlétük mot­tójának, közös témakörének. S az alkotók örömmel, élvezet­tel vettek részt ebben a komoly játékban. Ez derült ki JozefSuchoza besz­tercebányai szobrászművész, mű­vészeti akadémiai tanár szavaiból is, aki egy százötven éves paraszt­ház két megvetett ágyára készített drótokkal „megalapozott” papírta­karót Ugyancsak a rendkívüli él­mény varázsát hangoztatta Christoph Eckelt Berlinből érkezett fotóművész, annál is inkább, mert véleménye szerint Németország­ban nincsenek ilyen típusú, han­gulatú népi hagyományok. Ennek valószínű oka a protestáns és a he­lyiekre jellemző római katolikus vallás különbségeiben keresendő. Egy a feldolgozandó témák közül... A hengerelt falú tisztaszobákban ugyanis - amelyekben egyedi mó­don ötvöződik az eladó leányok­nak szánt stafírung, a régi családi képekkel, alkalmasint Munkácsy- reprodukciókkal és egy kis „szoc- reál” dizájnnal - meghatározó s nagyságrendben találhatók szent- 3 képek és más szakrális szimbólu- f mok is. A fotográfusra nagyon kel- | lemes, mély benyomást gyakorolt I az a felettébb kedves vendégszere­tet, ahogyan a házigazdák, az „Ica nénik” őt és valamennyi társát fo­gadták a lakásokban. Szívesen ül­tek, álltak modellt, s ha úgy adó­dott nem voltak restek átöltözni sem. Szabó György budapesti szob­rász térhatásokkal operált, amikor pauszpapírból valóságos labirin­tust épített, amelyből kikukucs­kálva lehetett benézni a tisztaszo­bába, onnan pedig vissza. Klaudia Kosziba a pozsonyi egyetem okta­tója már negyedszer jött el Ceredre, mert úgy érzi, hogy en­nek a helynek, e különleges kö­zegnek van valami sehol máshol nem tapasztalható légköre, hosz- szabb távra kiható sajátossága. Ő festőművész ugyan, de a „tiszta- szoba-ügyben” textilben gondol­kodott. Nem voltak híján az öle­teknek a művésztelep alapító fes­tőművészei, vezetői sem. Kun Ce­cília az emberi élet három legfon­tosabb fázisát - az esküvőt, a gyer­mekszületést és a halált - igyeke­zett sajátos módon megörökíteni, Sánta László az úgynevezett „color lokál”, azaz a helyi színvilág adta ötletekre épített, Fürjesi Csaba pe­dig a szeletelt palóc kenyeret hasz­nálta fel figurák készítésére. A három, már-már ceredinek számító alkotó egyetértett abban, hogy az idei művésztelepet sike­rült a tizenötödik, tehát a jubiláris alkalomhoz méltó módon megren­dezni. Az olasz, német, szlovák és magyar művészek kedvezően re­agáltak a meglehetősen uniká- lisnak számító tisztaszoba-temati- ka kiváltotta inspirációkra. A hét­napos programot nemcsak a tizen­öt (tizenhat) művész messzeme­nően kreatív hozzáállása jelle­mezte, hanem az ott folyó munka iránti megnövekedett érdeklődés is mind a művészetbarátok, mind a szakemberek, gyűjtők, galériatu­lajdonosok részéről. Többen - má­sok mellett Kalocsai Péter, a Nóg­rád Megyei Önkormányzat aljegy­zője - elfogadták a szervezők meg­hívását a kulináris élvezetekkel - bográcsozással, tortával - dúsított születésnapi estére is. Czene Ár­pád polgármester - aki sokat tett az idei program előkészítése, meg­szervezése érdekében is - köszön­tőjében jó szívvel gratulált a mű­vésztelep tevékenységéhez, amely a másfél évtized során beépült a te­lepülés életébe és jó hírvivője ha­tárainkon belül és kívül a kis nóg­rádi falunak. A 2010-es Cered-Salgótarján nemzetközi művésztelep, ha úgy tetszik „tisztaszoba-szimpózium” produktumairól fotódokumentáci­ók készültek, amelyek bekerülnek a telep gyűjteményébe. A nagykö­zönség ősszel, a megyeszékhelyi Nógrádi Történeti Múzeumban látható zárókiállításon ismerked­het meg a Cereden készült alkotá­sokkal. A november 19-én kaput nyitó tárlat kurátora Somhegyi Zol­tán lesz, megnyitóbeszédet a sal­gótarjáni gyökerű Vígh Annamá­ria minisztériumi főosztályvezető mond. Csongrády Béta Fürjesi Csaba, Jozef Suchoza és Kun Cecília számára is inspiráló volt a 15. Cered-Salgótarján nemzetközi művésztelep atmoszférája Diákszínház: 2010/2011 A salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferen­cia-központ a felnőtt-bérlet­sorozattal (amelyet au­gusztus 7-i számunkban mutattunk be részletesen) párhuzamosan a tanulók számára is igényes színhá­zi programot kínál a követ­kező évadra. Sőt, az eddigi Mikszáth Kálmán ifjúsági bérlet mellett Madách Im­re nevével fémjelzett új so­rozatot is indít. Mind a Mikszáth-, mind Ma- dách-bérlet négy-négy előadást kí­nál az érdeklődőknek. A Mik- száth-bérlet elsősorban az általá­nos iskolák felső tagozatosainak szól. A Magyar Mozdulatművé­szeti Társulat Babits-estet mutat be mintegy zenével és tánccal il­lusztrálva a verseket. A Miskolci Musical- és Dalszínház rendha­gyó irodalomórája a kötelező és ajánlott - Az egri csillagok, Vük, A dzsungel könyve, Rómeó és Jú­lia - olvasmányok musicalválto­zataiból mutat be prózai és zenés részleteket. A budapesti Körúti Színház Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” című regényének adaptációját hozza el Salgótarján­ba. A negyedik darab a „Kultúrhá- zak éjjel-nappal” című szeptem­ber 18-i rendezvény második he­lyezettjének produkciója lesz. A főként középiskolásoknak aján­lott új sorozatban, a Madách-bér- letben egy másik Móricz-mű, az .Árvácska” kerül színre a Karin­thy Színház közreműködésével. A Maladype Színház előadásában lesz látható Alfred Jarry eredeti­leg diákbohózatnak készült neve­zetes „Übü király”-a. A Miskolci Musical- és Dalszínház a világhí­rű „Hair”-rel is vendégszerepei a nógrádi megyeszékhelyen. A ne­gyedik előadást e sorozatban a „Kultúrházak éjjel-nappal” prog­ram első helyezett csoportja mu­tatja majd be. A „Hair”-t a Miskolci Musical- és Dalszínház a Madách Imre ifjúsági bérlet keretében mutatja be Salgótarjánban „Élet-jelek" a Pásztói Múzeumban A füleki Németh Géza grafikusművész alkotásai Pásztón várják a látogatókat kell a megmaradásért, s nemcsak fizikai értelemben. Az igazi tétet belső konfliktusok erőterében zajló, a tudat, a lélek tiszta fényének megőrzéséért fo­lyó harc - mint alapmotívum - je­lenti. A rossz tapasztalása nem A Palócföld idei második számának színes címlapján Németh Géza „Manipuláció” című alkotása látható és a belső illusztrációk - grafikák, ceruzarajzok - ugyanennek a művésznek a munkái. A lapból kiderül, hogy az 1979-ben Ipolyságon született Németh Géza a pozsonyi képzőművészeti főiskolán diplomázott és ott vett részt doktori képzésben is. Fiatal kora ellenére számos egyéni kiállítása is volt már, s több nemzetkö­zi díjat is kapott. Művészetének sajátosságait a „Kép­tér” rovatban Németh Bozó Andrea művészettörté­nész, antropológus mutatta be „Élet-jelek” címmel. kell, nem szabad, hogy a vele va­ló azonosulást jelentse. A katar­zis, a megtisztulás élménye, a transzcendens, magasabb rendű erőben való hit nélkül nemigen tudja az ember saját magát kisza­badítani önnön rabságából, alkal­masint poklából. Az üdvözülés az egyedüli út, amely megőrzi a fény­nyel való egylényegűséget, s távol tart a folyton lesben álló sötét ár­nyékoktól, romboló csapdáktól. Bozó Andrea véleménye szerint ezek az érzelmek, gondolatok mo­tiválják leginkább Németh Géza Pásztón is kiállított műveit. Az élet, a lét győzelme a megsemmi­sülés felett - ez a legáltalánosabb tanulsága a képekben tet­ten érhető mondandó­nak, ha úgy tetszik üze­netnek. A költő szavakkal fogalmazza meg a felsejlő igazságot, a képzőművész festményekkel, grafikák­A közelmúltban ugyanezen cí- gyan lehet a sűrű rácsok fogságá­men nyílt meg a Pásztói Múzeum- ból, ketrecéből kijutni? Küzdeni ban Németh Gáza kiállítása, amelynek megnyitására ugyan­csak Németh Bozó Andrea, a losonci Nógrádi Mú­zeum és Galéria mun­katársa vállalkozott. Mindenekelőtt arra tö­rekedett, hogy elemez­ze az „Élet-jelek” cí­met. Elmondta, hogy ez legalább két jelen­tésszinten értelmez­hető. Egyrészt kép­pé összeálló vizuális je­lekről van szó, amelyek je­lentést hordoznak az élet mi­lyenségéről. Másrészt pedig az „Élet-jelek” arra utalnak, hogy a művész elsősorban ezen mód pró­bál kommunikálni a nagyvilággal, így akar rámutatni az ember lé­nyegi mivoltára, így próbálja el­mondani, hogy az ember kettős szorításban kénytelen élni: szabá­lyok, törvények, tér-idő korlátok határozzák meg a cselekvés lehe­tőségeit, miközben a nehézségek, fájdalmak, szenvedések közepet­te értelemszerűen megcsillan a szabadság vágya, képzete, akara­ta is. Hogyan lehet ezt a dilem­mát, ellentmondást feloldani? Ho­Mint Shah Gabriellá­tól, a Pásztói Múzeum művészettörténészétől megtudtuk: Németh Géza tárlata egy há­rom évvel ezelőtt el­kezdődött folyamat­ba illeszkedik. Ak­kor döntöttek úgy, hogy a pásztói in­tézmény és a lo­sonci Nógrádi Mú­zeum és Galéria évente egyszer kö­zös rendezvénnyel jelentkezik. A Fü­leken élő Németh Géza kiállítása au­gusztus 31-ig látható a Pásztói Múzeumban. Cs. B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Szívem, gyere a gyerekekkel, a petárdagyárat oltjuk. ” Sze­rencsés nyertesünk: Lugosi Ilona Salgótarján, Gorkij krt. 68. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. augusztus 26-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom