Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)
2010-08-03 / 178. szám
2010. AUGUSZTUS 3., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Szénbányászat: számos tényező Annak ellenére, hogy - többek között - a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete nem egyszer adott már hangot annak, hogy szükséges lenne kidolgozni az ország energiastratégiáját és az energiapolitikáját, a Nógrád megyei bányaüzemek még lakat alatt vannak fotó: danyiluxa (Folytatás az 1. oldalról.) Ez azt jelenti, ha Kína és India nyersanyag felhasználása csak a világátlagra nőne, akkor a világ bányászatának 50 éves fejlődésére lenne szüksége. De figyelembe kell venni azt is, hogy az emberiség harmada nem rendelkezik energiaforrással (például: Burmundi 8,1 millió, Csád 9,9 millió lakosa).- Miben változott hazánk energiamérlege?- A szénbányászat drasztikus csökkenésének „eredménye”, hogy hazánk energetikai import- függősége már 80 százalék körüli - ez az arány az Európai Unió más országaiban is elérte már a 60 százalékot -, amelyben domináns a földgáz. A fő gond ezen a területen, hogy a földgáz ára rohamosan nő, miközben hihetetlenül magas Magyarország importfüggősége. Ez számtalan veszélyt rejt magában (például: több ezer kilométeres vezeték). Mit is jelent ez nemzetgazdasági szinten, azt az alábbi KSH táblázat is igazolja. (A külkereskedelmi termékforgalom 2009-ben árufőcsoportonként (milliárd Ft) zal ellátott, a gázfogyasztók száma 3,5 millió fő, 10 millió gázkészülék és 2,5 millió gáz üzemű kémény van. Nem kivétel Nógrád megye sem, a háztartási gáz- fogyasztók száma már 2000-ben is meghaladta a 43 ezer főt, ez a szám öt évvel később már 53 ezer fölé kúszott.- Néhány gondolat a megye szénbányászatáról?- Nógrád megyében 1848-ban nyitották meg az első szénbányát, 1945-ben közel 30 lejtakná- ban, aknában és táróban folyt a termelés. Egy évvel később kezdődött a bányák államosítása, 1972-ben kilenc olyan aknát kellett bezárni ahol több millió tonna kitermelhető szénvagyon volt. A felszámolás 1990-ben kezdő- Milyen állapotban vannak a korábban - 20 évvel ezelőtt - be zárt bányák?- A bányabezárásokat a bánya-, és környezetvédelmi törvények alapján kiadott bezárási üzemi terv és környezetvédelmi engedély alapján kell végezni. A bányatelek törlését megelőzően a bányakapitányságok előírják a földalatti térségek külszíni hatásának következtében lévő felszíni mozgás mérését. Amíg mozgás van addig a bezárási engedélyt nem adják ki. A bányatelkek egy része még érvényben van, tudomásom szerint bányavállalkozások - Nógrádszén Kft., Ormosszén Kft. és Abaújkőszénbánya Kft. - kezelésében. Van ahol a bányatelkeket törölték, ezek az úgynevezett szabad területek, amelyeket a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal tartja nyilván. A szabad területeken fúrási, kutatási tevékenység van folyamatban.- Vajve reális esélye egy közeljövőben nyitandó mélyművelésű bányának a megyében?- Mind a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete, mind több szakmai szervezet szinte minden alkalommal hangot ad annak, hogy szükséges lenne kidolgozni az ország energiastratégiáját és az energiapolitikáját, amely épülhetne hazánk energetikai- (és a szén vegyipari célra is felhasználható) ásványvagyonára is, amit az alábbi adatok is bizonyíthatnak. A számokból is látható, számtalan kitermelhető fekete- és barnakőszén, valamint lignit vagyon van. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal egy korábbi adata szerint hazánk barnakőszén kitermelhető vagyonának közel 10 százaléka a nógrádi medencében van. Sajnos napjainkban is számtalan negatív tényező hat egyes bányák - ez nemcsak a szénbányászatra jellemző - megnyitására. Kiváló példa erre a 49,9 MW-os, mintegy 40 milliárd forintos beruházás alapján tervezett mátraterenyei szénerőmű (minimum 20 százalék megújuló mellett), amelynek tervezett megépítését számos civil és önkormányzati szervezet támadta meg, környezetvédelmi és egyéb okokra hivatkozva. De számtalan más tényező is akadályozza a bányanyitásokat. Bízom abban, hogy a „gáncsoskodók” vereséget fognak szenvedni és az igazság fog győzni, ami egyben nemzetgazdasági érdek is. Véleményem szerint a közeljövőben nem várható mélyművelésű barnakőszén bánya megnyitása a nógrádi medencében (most csak Pécsett van kezdeti kísérleti lépés), hiszen a kapcsolódó infrastruktúrát is lebontották, amelynek helyreállítása nagy beruházásokat igényelne. Természetesen lehetne egy projekt kidolgozása, egy komplett hatástanulmány, ami üzleti terv alapján bemutathatná a nem közeljövő koncepcióját figyelembe véve az új technológiákat is. Emellett a kitermelt energetikai szénnek felvevőpiac kell. Komoly jövője lehet azonban a kis mélységben elhelyezkedő külszíni bányászatnak. A lakossági széntermelésnek akkor lesz különös jelentősége - és ez hamar el fog jönni, ha már nem jött el -, ha a már most is igen drága és a jövőben egyre dráguló földgázt a lakosság jelentős része már nem tudja megfizetni és kénytelen lesz visszatérni a széntüzelésre. Ez azzal az előnnyel is járna, hogy - ahogyan korábban - az éghető háztartási hulladék is elégne ezáltal.- A bányászat leépülése miatt változott-e a bányászképzés ?- A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán (korábbi neve: Bányamérnöki Kar) több szakon van felsőfokú bányászképzés. Ez év szeptemberében indul Várpalotán a Faller Jenő Szakképző Iskolában országos képzési szakma engedéllyel „középfokú" (víz-kútfúró mester- vizsga, szakmunkásképzés) oktatás, egyes társaságoknál pedig továbbképzések történnek.- Mi a véleménye arról, hogy a bányászatról szinte csak negatív vélemények olvashatók ? Köszönöm, hogy ezt a kérdést feltette. Sajnos a média sok valóságos adatot, információt nem tartalmaz, hiszen hazánkban 80-120 millió tonna ásványi nyersanyagot termel ki - sajnos 20 százalék alatt az energetikai ásványi nyersanyagok -, közel 700 bányavállalkozó. A kitermelt ásványi nyersanyag után minden évben 100 milliárd forintnál nagyobb összeget utalnak át „bányajáradék” címén az állami költségvetésbe. És engedjen meg egy utolsó mondatot amit Verebélyi László (1883 - 1959) Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja által 1922-ben írt „Gondolat” című írásában olvastam: „Minthogy valamely ország ■ A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal egy korábbi adata szerint hazánk barnakőszén kitermelhető vagyonának közel 10 százaléka a nógrádi medencében van. gazdasági életének alapjául a belföldön rendelkezésre álló természetes energiaforrások szolgálnak, az új hitvallás diadalra jutásának legelső, sőt mondhatók döntő eszköze az országok energiagazdálkodásának megszervezése és helyes irányítása, tehát egyrészt a különböző energiakészletek céltudatos feltárása és nagyszabású egységes terv szerint való összefoglalása, másrészt az ésszerű, takarékos gazdálkodás elveinek a gyakorlati élet minden terén való minél gyökeresebb érvényesülése. Ennek kellene érvényesülnie most is - bízom abban, hogy érvényesülni fog - a Kormány új gazdaságpolitikájában. G. E. Ma hazánkban a települések dött, három évvel később teljetöbb, mint 90 százaléka földgáz- sen megszűnt a széntermelés. Földgáz termelésünk és importunk Év Hazai termelés Import millió tonnában 2008 2,608 11,403 2009 3,090 8,025 1000 m3 = 1 tonna A gázzal fűtött lakások aránya kistérségi bontásban: Kistérség 2000 2007 Balassagyarmat 493 58,6 Bátonyterenye 45,1 57,7 Pásztó 50,9 67,4 Rétság 53,8 65,9 Salgótarján 46,7 53,0 Szécsény 45,3 55,9 Egy-két termelési és létszámadat: ÉV Tennelés (kt) Létszám (fő) 1867 39 833 1880 527 2495 1900 1624 3789 1925 1198 7013 1945 750 8274 1950 1779 9910 1965 3502 13695 1980 927 5823 1990 501 226 Magyarország kőszén és lignitvagyona, termelése ( 2009.01.01. adat): Nyersanyag Földtani Kitermelhető Tennelés vagyon (Mt) (Mt) Feketekőszén 1596, 1986,2 Barnakőszén 3198, 2244,3 1,39 Lignit 5769,6 4364,6 8,04
