Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)

2010-07-03 / 152. szám

2 2010. JÚLIUS 3., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Eltűnt egy kislány NMH-információ Nográd megye. A Rétsági Rend­őrkapitányság közigazgatási eljárást folytat a fiatalkorú Molnár Boglárka eltűnése mi­att, aki a rendelkezésre álló adatok szerint idén március 31-én a Felsőpetényi Gyer­mekotthont engedély nélkül elhagyta és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. A felkuta­tására tett intézkedések nem vezettek eredményre. A kis­lány körülbelül 150 centimé­ter magas, vörösre festett ha­jú, kerek arcú, barna szemű. Eltűnésekor farmernadrágot, fehér felsőt viselt. A rendőrség kéri, amennyiben bárki infor­mációval rendelkezik a lány hollétével kapcsolatban azt je­lezze a Rétsági Rendőrkapi­tányság 35/350-144-es tele­fonszámán, a 107 vagy 112 se­gélyhívó számokon, vagy bár­melyik rendőrnél. Üzempróba Nógrád megye. A lakossági ri­asztó- és tájékoztató rendszer hangos üzempróbáját tartják július 5-én, hétfőn 10 órától Salgótarján, Kishartyán, Rá- kóczibánya és Bátonyterenye területén. Csatornázás előtt áll két község DrégeJypaiánlúHont Végéhez közeledik a Drégelypalánk és Hont által együtt­működésben beadott csatorna-pályázat első fordulója. A két önkormányzat több, mint tíz éve dolgozik azon, hogy a települések szennyvízcsatorna-beruhá­zása megvalósulhasson. Nyugat-Nóg- rádban ráadásul minden település csa­tornázott e két község kivételével. Drégelypalánk és Hont a dejtári tisztító­mű szennyvíz-agglomerációjához tarto­zik, amelynek kapacitása naponta négyszáz köbméter. Jelenleg napi 180 köbméter szennyvíz kerül a tisztítómű­be, de ha a palánki és hontí szennyvíz Ipolyvecén keresztül eljut Dejtárra, a tisztítómű kapacitása is jobban kihasz­nálható lesz. A „Drégelypalánk és Hont községek szennyvízcsatornázásának kiépítése és az összegyűjtött szennyvíz bevezetése a meg­lévő dejtári szennyvíztisztító telepre” elne­vezésű KEOP-pályázat közel kétéves elő­készítő szakasza hamarosan lezárul. A pá­lyázó konzorcium a végleges támogatási döntésre vár. 2008 őszén a két község ön- kormányzata közösen adott be pályázatot a térség szennyvíz-csatorna hálózatának kiépítésére. A kétfordulós pályázat az el­ső fordulóban támogatást nyert, így 2009- ben elkezdődhettek a tervezési munkák. A beruházás volumene és az EU-s forrá­sok elosztásának mechanizmusai miatt az előkészületi szakaszban több hónapon át zajló egyeztetések folytak annak érde­kében, hogy a végleges tervek mind az EU-s, mind a magyar előírásoknak meg­feleljenek és egyben a lehető legjobban szolgálják a helyi lakosok igényeit is. El­készültek a beruházás kiviteli tervei, a részletes megvalósíthatósági tanulmány, valamint a beruházási nagypályázat- A szükséges szakhatósági engedé­lyek beszerzése után a második fordu­lós pályázati anyag 2010. március vé­gén került beadásra, a társulás jelenleg a támogatási döntés megszületésére vár. A pályázat első fordulója július 5- én hivatalosan is lezárul - tájékozta­tott Dombai Gábor, a Drégelypalánk és Hont Szennyvízcsatorna Építési és Szennyvízelvezetési Társulás elnöke, Drégelypalánk polgármestere, aki azt is elmondta: a csatorna beruházás tel­jes költsége 974 000 000 forint + áfa, a pályázott EU-s támogatás mértéke nyolcszáztizenötmillió forint, a pályá­zati intenzitás 84 százalékos. A csator­názási projektben 2145 lakos érintett és 921 ingatlan kerül csatornázásra.- A KEOP-pályázat első szakaszának lezárásával jó eséllyel számíthatunk ar­ra, hogy terveink valóra válhatnak: jú­lius hónapban elindulhat a második, úgynevezett beruházási szakasz és 2011 elejétől megkezdődhetnek a konk­rét kivitelezési munkák. A szennyvíz- beruházás befejezését és beüzemelését 2012 közepére tervezzük - közölte a polgármester. Pályázat honismeretből Cs. E. ~ Salgótarján. A Nagy Iván Honis­mereti Pályázatot ünnepélyes keretek között hirdette meg a Nógrád Megyei Múzeumi Szer­vezet, a Nógrád Megyei Levéltár, a Nógrád Megyei Levéltárért Alapítvány, a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Salgó­tarjáni Intézete és a Bükki Nem­zeti Park Igazgatósága a „Novohrad-Nógrád Geopark inf­rastruktúrájának fejlesztése” cí­mű szakmai tanácskozás kerete­in belül pénteken. A pályázat bí­rálói ezúttal is néprajzi, történe­ti, irodalom- és művészettörténe­ti, természettudományi, műem­lékvédelmi, illetve gazdaság- és társadalomfejlesztés témakör­ben várják az ezév november el­sejéig benyújtható dolgozatokat. A közbiztonságért Palotás. A közbiztonság javítá­sa érdekében, térfigyelő rend­szer kiépítésére nyújtott be pá­lyázatot az önkormányzat. Sza­bó Mihály polgármester sze­rint pozitív elbírálás esetén a kamerarendszernek köszönhe­tően javulna az emberek biz­tonságérzete. Folytatjuk sorozatunkat, amelyben a megyénkben működő gazdasági érdekképviseletek vezetőit szólaltatjuk meg, s azt kérjük tőlük, mondják el véleményüket a helyi gazdaságpolitika problémáiról, az előre mutató lépésekről, egy-egy adott szakmai kör megbecsülésének lehetőségeiről. Ezúttal Tari Miklóst, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének megyei elnökét kérdeztük. Nógrádnak nincs gazdaságfejlesztési stratégiája gazdaság Az egymásra épülő lépések fontosságára hívja fel a figyelmet Tari Miklós, a MGYOSZ megyei elnöke T. Németh László Nógrád negye - A gazdasági életnek fontos törvényszerűségei vannak, ame­lyek sorrendjét nem ajánlatos felboríta­ni, a lépések egymásra épülnek. A je­lenlegi gazdaságpolitikai célok kifor­ratlanok és ilyenkor még nagyobb a ve­szélye az elhibázott döntéseknek. Nóg­rád megyének például nincs gazdaság- fejlesztési stratégiája: hol az a cél, hol az a kikötő, ahová vitorlásunkkal el szeretnénk jutni? - mondta elöljáró­ban.- Megvilágítaná ezt konkrét példán ke­resztül?- Székében és hosszában azt halljuk, hogy élénkíteni kell a gazdaságot, növel­ni kell a kereskedelmet, fokozni az ex­porttermelést. De miből, hogyan? Az ed­digi termékek nagy része már eladhatat­lan, legtöbb cégünk a korábbi téves gaz­dasági szemléletből eredően beszállítói tevékenységet végez, vagyis nem kész­terméket gyárt, hanem sok esetben bér­munka jellegű termelést folytat. Nagy részük multiknak termel, nagy soroza­tokat gyárt betanított munkásokkal, le­csontozott árakon. Nyereség nincs, már annak is örülnek, hogy legalább némi foglalkoztatást biztosítanak. Ez nem le­het általános cél, ebből nem lehet meg­gazdagodni! Sikeres cégeink bizonyít­ják, hogy állandó fejlesztésekkel, önálló késztermékekkel piacon lehet maradni, itt van példának a Wamsler SE.- Mi hát a teendő?- Új termékekre, új eljárásokra van szükség. A magyar elme, a magyar kre­ativitás mindig tudott nagy dolgokat al­kotni, főleg olyat, amit a világon még senki sem, ami eladható és mint minden újat, nagy haszonnal lehet forgalmazni. Az alkotás örömére, a sikerélményre minden ember vágyik és a maga szint­jén mindenki képes erre, csak rá kell ve­zetni, be kell kapcsolni, anyagilag, erköl­csileg érdekeltté kell tenni. Kormány- szintű intézkedésekkel kell megsegíte­ni a termelő cégeket és a kutatókat a kö­zös alkotásra.- Ma ez nem így működik?- Gyakorló cégvezető koromban több próbálkozást tettem egyetemek és közép­iskolák felé, hogy tegyük szorosabbá a kapcsolatot. Jöjjenek a diákok, tanárok többször a gyárakba, ismerjék meg az ott folyó életet, tegyenek javaslatokat a ter­mékek és a technológiák korszerűsítésé­re. Néhány langyos ígéret után semmi nem lett belőle, mert az ő érdekeltségük nem ilyen munkára épül. Ettől még re­ménytelenebb a kutató intézetek, aka­démiák, vagy tudományos irodák szere­pe, illetve gyártókkal való kapcsolata. A termelő cégeknek új gyártmányokra van szüksége, de azt önerőből nem tudják megteremteni. Segíteni kell és mozgósí­tani mindenkit annak érdekében, hogy az anyagi támogatásokat is ehhez kös­sék! Az innováció, a kutatás-fejlesztés ne az íróasztalnak készüljön, hanem az el­adható termékben öltsön testet. Legyen az tervezhető, mérhető és kiértékelhető. Meg kell találni az alapkutatás és az al­kalmazott kutatás kapcsolódását.- A módszereket is meg lehet fogalmaz­ni?- Röviden tömören: rendszerben kell gondolkodni! Egy példát mondok a Mátrafűtőber Kft. életéből. Néhány éve NATO hadgyakorlat volt a Dunántúlon, külső terepen. Azzal az igénnyel keres­tek meg bennünket, hogy nekik több da­rab szabadba telepíthető melegvíz-ter­melő rendszer kellene, ami gyorsan be­üzemelhető és könnyen áttelepíthető. A hagyományos termékeink között volt melegvíztermelő bojler, hőcserélő, olaj­tartály, kémény, de rendszerbe állítva nem. Gyorsan kitaláltuk, hogy mindezt konténerben hogyan lehet elhelyezni és automatikus vezérléssel működtetni. Si­került, új termék született és jól megfi­zették, mert ezt még senki sem gyártot­ta. Alkotni, újat kitalálni és gazdagodni! Akár a politika szintjére emelni és a mé­diákban sok-sok pozitív példát mutatni, ami bátorítást, ösztönzést ad az embe­reknek. Innovációs versenyt kell meg­hirdetni a megyében, hatalmas kam­pánnyal fokozni a versenyszellemet.- Napjainkban milyen fejlesztendő kér­dést tart a legfontosabbnak?- Legégetőbb kérdés az energetika, azon belül is nem csak az energia terme­lése, hanem annak tárolása. Az energia Tari Miklós sok esetben nem akkor szükséges, ami­kor előállítjuk, hanem jóval később, pél­dául nyáron a napenergia bőséges, de nekünk télen kellene vele fűteni. Óriási vívmány lesz, ha valaki megoldja az energia széleskörű tárolását. A hozzáve­zető úton azonban számtalan részsiker születhet. Most hallottam olyan mobil erőműről, amely a napenergiából vil­lanyáramot fejleszt, de ha nem süt a nap, akkor átvált szélerőmű funkcióra, hi­szen rossz időben legtöbbször fúj a szél. Óriási tartalékok vannak a mezőgazda- sági termékek feldolgozása terén is, hi­szen nagy mennyiségű búzát, kukori­cát, napraforgót, egyéb terményt adunk el feldolgozatlanul, amivel mind munkát és boldogulást teremthetnénk itthon. Ja­pán tudományos filmen láttam, hogy egy egységnyi földterületről tizenhétfé­le terméket lehetett előállítani. Nálunk sokszor már az első vagy a második is bonyodalmakkal jár, pedig akár új ipar­ágak születhetnek számtalan munkale­hetőséggel. Külföldi tapasztalatokat kell átvennünk, Hollandia vagy akár Dánia sok mindenben élen jár.- Munkahelyteremtés kérdésében mi­lyen lépéseket tart fontosnak?- Mindenekelőtt sajnálatosnak, egy­ben a rendszerváltás utáni salgótarjáni városvezetés durva hibájának tartom a megszűnt munkahelyek ügyét. A BRG, az URSA, a síküveggyár, most az öblös- üveggyár hatalmas tradícióval jutott ki­látástalan helyzetbe. Több száz szakma nélküli ember kénytelen segélyekből él­ni, de mi lesz a gyerekeikkel? A szénbá­nyák bezárása óta megszűnt a megyére jellemző húzó ágazat Nincs olyan sajá­tos nyersanyag készletünk, amely meg­határozhatna egy új iparágat. Nem ren­delkezünk olaj- és melegvíz-készlettel, így alakult ki a jelenlegi, sokrétű ipari tagozódás, amelynek vannak előnyei, de több a hátránya. Nehéz a szakember- képzést közép- és felsőfokon összehan­golni a munkahelyi igényekkel, pedig a boldogulásnak alapja a jól képzett, nyel­veket beszélő szakemberek tömege. Eh­hez azonban át kell alakítani a szak­munkásképzést, új szakképzési straté­gia szükséges: például tizennégy éves kortól három éven át oktatni, túlsúly­ban a gyakorlati és az informatikai isme­reteket, egy évet a tanműhelyben, a töb­bi gyakorlat lenne a termelőknél. A tech­nikusképzést öt éven át érettségivel, szaktechnikusi minősítéssel, alapfokú nyelvi és informatikai vizsgával, de uni­ós színvonalon, a munkahelyek együtt­működésére alapozva (legalább egy év gyakorlat a cégeknél). Komoly tartalé­kok vannak még munkahelyteremtés terén a családi vállalkozásokban, a tu­risztikai programokban, de legnagyobb tömeget érinthet a mezőgazdasági szö­vetségek önkormányzati alapon való megszervezése. Nógrád megyében har­mincnyolcezer hektár elgazosodott, mű­veletlen termőföld van, amit rendbe kel­lene tenni és arra alkalmas növénykul­túrával hasznosítani. Az alulképzett dol­gozók foglalkoztatására koncentrálni ki­váló lehetőség. Külön nagy feladat a cigánylakosság munkába való bevonása és az általános kulturáltságuk segítése. A mezőgazdasági szövetségek működé­sére már sok jó példát ismerünk az or­szágban, Nógrádban is neki kell látni a megoldásnak! De ki vegye kézbe annak megszervezését?- Mit tart a legkritikusabb kérdésnek?- A társadalom 10-15 százaléka re­ménytelen helyzetben van, s ezt nem szabad hagyni. Mindenki érezze azt, ha van esélye jobb állapotba kerülni, s ne legyen kilátástalanságban. Tartok attól, hogy a lecsúszott emberek körében egy­re több bűnözés fog kialakulni, de külö­nösen aggódom a harminc év alatti munkanélküliekért, mert ha valaki ad­dig nem ismeri meg a munka, illetve a munkahely szépségét, örömét, akkor azt egy életre elveszíthetjük. A munkaügyi szerveknek szinte névre szóló intézke­dést kellene működtetni, hogy e "téren előbbre léphessünk.- Nemzetközi szinten?- Helyre kell állítani a kapcsolatain­kat a keleti országokkal, mint Oroszor­szág, Ukrajna és növelni a kereskedel­mi együttműködést az arab világgal. Az EU egy félúton lévő projekt, kísérleti stá­diumban van, sok veszélynek van kité­ve. Összegezve: visszatérve az első gon­dolathoz, a kormányintézkedéseknek harmonikusan kapcsolódniuk kell egy­máshoz, hogy ne egymás rovására tör­ténjenek. Nem a látványintézkedések a fontosak, hanem a törvényszerű, helyes fontossági sorrendben megtett lépések visznek előre. Első és legfontosabb tehát minden iparágban a kutatás és termék- fejlesztés, a hozzá kapcsolódó magas szintű szakemberképzés, s valamennyi további lépés ezekre épülhet

Next

/
Oldalképek
Tartalom