Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)

2010-07-24 / 170. szám

2010. JÚLIUS 24., SZOMBAT GAZDASAG 5 Megszűnt az üzlet, odalett a cipő MEGOLDHATATLAN Olvasónk február elején vásárolt egy bőr sportcipőt. Május elején a termék meghibá­sodott, be is vették javí­tásra. Két hét múlva meg­szűnt a cipőbolt. HA A CIPŐBOLT JOGUTÓD nél­kül megszűnik, az ügy nemcsak hogy megoldhatat­lannak tűnik, de valóban az is. Az igaz, hogy a nem tar­tós fogyasztási cikkekre, így a lábbelire két év szavatos­sági idő van. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt a kereske­dőnek a hibás árut vagy megjavíttatnia kell díjmen­tesen, vagy kicserélnie egy ugyanolyanra, vagy vissza­adnia az árát. Ha a kifogás körül vita támad, akkor a vásárlást követő fél éven be­lül a kereskedőnek, azon túl a vásárlónak kell az igazát bizonyítania. más a helyzet az akciós ter­mékekkel, mert, ahogy olva­sónk jelezte, a sportcipő az volt. Az akcióban vásárolt árut a forgalmazó nem köte­les kicserélni. Ugyanakkor az a kereskedő, aki ad magá­ra, nem értelmezi betű sze­rint a törvényt, hanem üzlet- politikai okokból foglalkozik a panasszal. Mint ahogy ez a cég is tette. REJTÉLY, HOGY MIÉRT, ha két hét múlva megszűnt (egy plázában működött), hiszen a vállalkozások nem egyik napról a másikra szűnnek meg. Ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll a cég, akkor azt ki lehet derí­teni a céginfóból. A felszá­molóbiztos vagy a végelszá­moló felé be lehet nyújtani a követelést a dokumentu­mokkal együtt. ha nem sikerül megtalálni az illetőt, vagy a cég való­ban megszűnt (amely folya­mat valószínűleg már ko­rábban elkezdődött), akkor valóban nincs mit tenni. Be­le kell törődni a veszteség­be, illetve a kárba. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu P | c u. A fiatalok számára fontos, hogy alacsony legyen a kibérlendő lakás rezsije, ezért kedvelik az új építésű ingatlant. Az külön jó, ha bútorozott Népszerűbb lett az albérlet lakások Az egyetemisták már nyár derekán fellendítik a piacot Egyre nagyobbak az elvá­rásaik az albérletet kere­ső fiataloknak a lakások­kal szemben, így nem meglepő, hogy az új épí­tésű ingatlanok egyre népszerűbbek a körük­ben is. VG-összeállítás Nagy mozgásokat hozott a hazai albérletpiacon a válság. A koráb­binál kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy ingatlant vegyenek, ez pedig jelentős ke­resletnövekedést hozott a szeg­mensben. jelzi ezt, hogy az In- gatlan.com szakportál friss sta­tisztikái szerint míg más eszten­dőkben csak a csúcsszezonban - az egyetemi, főiskolai beiratko­zások előtt - érdeklődött a klikkelők 15 százaléka az albér­letek iránt, az idén ez az arány egyáltalán nem süllyedt az em­lített érték alá. így külön érdekes lehet, hogy mit hoznak a követ­kező hetek, a felsőoktatási intéz­ményekben ősszel kezdő új hall­gatók ugyanis már a nyár dere­kára megmozgatják az albérleti piacot. Különösen azokban a vá­rosrészekben, ahol az egyete­mek, főiskolák találhatók, továb­bá jellemzően a települések köz­pontjában. Az Otthon Centrum augusztus elején megjelenő, még készülő felméréséből annyi már most is látszik, hogy nem lehet egyértel­műen meghatározni, mennyivel csökkentek 2008-2010 viszony­latában az albérleti díjak. Valkó Dávid vezető elemző úgy látja: vannak olyan adottságú ingatla­nok, amelyeknek szinte egyálta­lán nem változott a díja, ám akad­nak olyanok is - főként a panel­lakások esetében -, ahol akár 20 százalékkal is zsugorodott a ha­vi fizetendő összeg. A legkereset­tebb albérletek egyébként a tég­laépítésű, két- vagy háromszobás lakások, ahol egyedi fűtés van, és ha esetleg mindegyik szoba külön bejáratú, a hőmérséklet pedig valamennyiben egyedileg beállítható, szinte már nem is kérdés, hogy akad-e, aki kiveszi. Feltételezve persze, hogy a lakás felsőoktatási intézmény közelé­ben vagy a belvárosban van, és jó a közlekedés. Valkó Dávid jelez­te, hogy például Budapest XI. ke­rületében már most érzékelhető, hogy erősödik a kereslet, míg más vidéki város - például Mis­kolc - esetében elképzelhető, hogy csak a nyár végén lesz né­mi mozgás az albérleti piacon. A diákok, hallgatók általában augusztusban veszik ki és alap­esetben egy évre bérlik a lakóhe­lyet, de ha szimpatikusnak talál­ják az ingatlant, akár több évig is maradhatnak. A másik fő cél­csoportot jelenleg a fővárosba ér­kező vidékiek képviselik, akik Budapesten dolgoznak, netán az egyetem elvégzése után nem költöznek vissza. Az Ingatlan.com tapasztalatai szerint a bérlők általában az ol­csóbb árkategóriájú, vagyis 50- 70 ezer forint bérleti díjú, két-, ritkábban háromszobás lakáso­kat keresik egy évre. A diákok bútorozottan veszik ki a lakáso­kat, viszont e tekintetben nin­csenek extra igényeik, a lényeg, hogy alacsony legyen a rezsi. Tendencia, hogy a fiatalok egyre jobb lakásokat keresnek maguknak. Szebb fürdőszobát, igényesebb környezetet várnak el. Kedvelt lakástípus az új épí­tésű, hiszen például a IX. kerü­letben 60-70 ezer forintért már 1,5-2 szobás új építésű lakást le­het bérelni, míg egy belvárosi, használt, kétszobás lakás havi 80 ezerbe is kerülhet. Az új épí­tésűben sokszor új bútorok is vannak, modern, jó a belső el­rendezés, és főképp alacsony a rezsi, mivel jó a szigetelés, kor­szerű a fűtési rendszer és ala­csony a belmagasság. Négyzetméterre is számítható a díj Budapesten átlagosan 1500-2000forint között mo­zognak a négyzetméterenkén­ti albérleti díjak. Az I. kerü­letben a legmagasabb, közel 2600 forint az egy négyzetmé­terre eső átlagos bérleti díj. A legolcsóbb budapesti albérle­tek a XVII. kerületben van­nak: ott 1000 forint egy átla­gos állapotú egy-másfél szo­bás lakás négyzetméterének a díja. A vidéki nagyvárosi árak a budapestinek csupán a felét-kétharmadát teszik ki: 1000 forint körüli a négyzet­méterenkénti átlagos bérleti díj, de esetenként már 200- 300 forint/négyzetméter áron is lehet találni albérleteket. Több mint háromszáz ház pusztult el az árvízben borsod Az összegyűlt adományokból adnak segítséget az összedőlt épületek bontásához Már 323 ház dőlt össze, illetve vált lakhatatlanná az árvíz miatt Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben - közölte a megyei közgyűlés elnöke a megyei helyreállítási és újjáépítési bizottság ülését köve­tően Miskolcon. Odor Ferenc el­mondta: a megye 26 településén váltak lakhatatlanná házak a nyár eleji árvíz miatt, és bár ko­rábban 284 ilyen ingatlant jelen­tettek, a szám folyamatosan nő, mára elérte a 323-at. A kormány 3,170 milliárd fo­rint azonnali támogatást biztosít az árvíz miatt megsemmisült vagy helyreálh'thatatlanul káro­sult 317 magántulajdonú lakó­házban élők lakhatási feltételei­nek a megteremtésére. Odor Fe­lilés Zoltán vízügyi államtitkár árvízi területeken élőket fogadott tegnap Az EU-tól kérünk pénzt A kormány az árvíz sújtotta térségeknek nyújtandó újabb segítségről döntött: kormány- tisztviselők vesznek részt Bor­sodban, elsősorban Felső- zsolcán a helyi önkormány­zatok munkájában. Pintér Sándor aláírta azt az Euró­pai Szolidaritási Alaphoz be­nyújtandó pályázatot, amely- lyel legfeljebb 6 milliárd fo­rint nyerhető el, az összeget az árvíz utáni helyzet rende­zésére kívánják fordítani. Re­ményét fejezte ki, hogy az év végéig átutalják a pénzt renc közölte: bízik abban, hogy a kormányhatározat megszületése óta összedőlt vagy az összedőlés határán álló ingatlanok újjáépí­tése is felkerül a listára. Az újjáépítésre odaítélt összeg­ből bontásra, romeltakarításra nem lehet költeni, ám az ingatla­nok tulajdonosainak erre nincs pénzük. Ezért a helyreállítási és újjáépítési bizottság úgy döntött: a megyei önkormányzathoz be­érkezett pénzbeli adományokból 40 millió forintot juttat mind­azokhoz, akiknek a háza romhal­mazzá vált. Portánként mintegy 120 ezer forint jut ebből a pénz­ből a bontásra. A bontási, romel­takarítási költségek ennek a há­romszorosát teszik ki. ■ Negatívan látják a magyar helyzetet az eddigi stabilról negatív­ra rontotta Magyarország közepes befektetői állam- adós-besorolásának kilátá­sát a Standard & Poor’s, ar­ra a véleményére hivatkoz­va, hogy a kormány által bevezetett egyes intézkedé­sek potenciálisan kedvezőt­len hatást gyakorolhatnak a magyar gazdaság közép­távú makrokilátásaira. Az S&P ezek között első hely­re sorolta a pénzintézetek­re kiróni tervezett adót. A lépés újabb forintgyengü­lést okozott. MNB: a módosítás sérti a függetlenségét A MAGYAR NEMZETI BANK (MNB) továbbra is egyet­ért az Európai Központi Bank (EKB) álláspontjá­val, amely szerint az MNB-törvény módosítása sérti a magyar jegybank függetlenségét. A jegy­bank tegnap közzétett ál­lásfoglalásában kijelentet­te: a módosítás össze­egyeztethetetlen az Euró­pai Unió működéséről szó­ló szerződésben, illetve az MNB-törvényben foglalt alapelvekkel. Előzetesbe került a Főtáv vezérigazgatója ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBA helyezték a Főtáv Zrt. ve­zérigazgatóját, Kovács La­jost. A végzés nem jogerős, azzal szemben fellebbezést jelentettek be. A vezérigaz­gatót azzal gyanúsítják, hogy vagyonkezelési köte­lezettségét megszegve egy lakópark hűtő-fűtő rend­szerére a Főtáv számára előnytelen szerződést kö­tött, és ezzel mintegy 180 millió forintos kárt okozott a cégnek. Ő kezdeményezte az eljárást Hét bank bukott meg a stresszteszten alapvetően jó eredmény­nyel zárultak a banki stressztesztek Európában: a 91 vizsgált európai bank nagy többsége ellenálló­nak bizonyult, mindössze hétnek nem sikerült telje­sítenie a követelményeket. A legnagyobb európai gaz­daság, a német bankjai közül csupán egy, a Hypo Real Estate bukott el, az előzetes hírek szerint az összes olasz, portugál, svéd, francia, osztrák és holland hitelintézet jól tel­jesített.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom