Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)
2010-07-20 / 166. szám
2 2010. JÚLIUS 20., KEDD NÓGRÁD MEGYE Út önerőből Ipotyvece. Megújult a Csokonai utca, amire a helyiek pályázaton nem nyertek pénzt, így önerőből, körülbelül 2,5 millió forintból oldották meg a beruházást. Tájház szövőszékkel Mátramindszent. A község ön- kormányzata tájházra nyert hatmillió forintot, amelynek a berendezése folyik. - A falu lakói nagyon sokat segítenek a berendezésben, még a szövőszéket is ők állították fel - mondta Molnár Gábor polgármester. Védőital, kötelező pihenő Dorogháza. A községben jelenleg 10 közmunkást foglalkoztatnak, akik elsősorban a zöld területek karbantartását végzik. Farkas- házy András polgármestertől megtudtuk: a munkások a nagy melegben védőitalt kapnak és kötelezik őket a pihenőre is. Névadó és átadás Nézsa. A településnek több pályázata is folyamatban van. Szeretnék felújítani az orvosi rendelőt és egy helyre csoportosítani az egészségügyi ellátó helyeiket. Kucsera András polgármestertől megtudtuk azt is, hogy támogatási szerződésük van az illegális hulladéklerakók felszámolására - az illegális hulladéklerakás nagy probléma a településen. A viharok kapcsán szintén pályázatot adtak be, vis major keretre, ugyanis a Petőfi utca nagyon alámosódott az esőzések miatt. Az iskola felújítása folyamatban van. Tavaly új tetőt kapott az épület, most pedig a külső felújítás és a vizesblokkok rendbe tétele tart. A polgármester elmondta: az idén 50 éves iskola rekonstrukciójára összesen több, mint harmincmillió forintot nyertek, de még önerővel is meg kellett támogatniuk a projektet. A fél évszázados intézmény átadását ünnepség kíséri majd, ahová meghívtak mindenkit, aki az elmúlt évek alatt ott oktatott, diákosko- dott. A rendezvény augusztus végén lesz esedékes, és ekkor pótolják majd be az elmaradt falunapot is. Nevet is kap az iskola, vagyis keresztelő is lesz. Kérdésünkre, hogy vajon hogy fogják ezentúl hívni az intézményt, Kucsera András azt mondta: legyen meglepetés, de igyekeztek olyasvalaki nevét választani, aki kötődik Nógrád megyéhez. Engedély nélkül ásnak Mátraszele. Vincze László polgár- mester lapunkat arról tájékoztatta, hogy közmunkások ássák a Zagyva patakot, viszont erre nincs engedélyük. - Ha az ön- kormányzat nem ásná a medret, akkor a múltkori esőzések miatt negyven ház került volna víz alá. Sajnos csak a szabályokat megszegve tudtuk elkerülni, hogy ne öntse el a falut a víz - tudatta a polgármester. Utak,versenyek Teréliy. Valamivel több, mint 21 millió forintot nyertek pályázaton, amiből felújították a Bercsényi és a Kossuth utakat. A beruházáshoz 10 százalék önerővel járult hozzá az önkormányzat, vagyis további körülbelül kétmillió forinttal. Fáy Dániel polgármestertől megtudtuk: a felújított utakon gördeszka, görkorcsolya és kerékpár versenyt szeretnének majd szervezni a terényi gyermek önkormányzat közreműködésével. Elhúzódó válság NMH-informáciÓ. A magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója tovább nőtt. Az első félévben plusz 26 százalékkal. Szakemberek szerint ez köszönhető az elhúzódó válságnak. A legtöbb eljárást Budapesten, valamint Pest, illetve Bács-Kiskun megyében indították. Budapesten és Pest megyében indult az összes eljárás 52,29 százaléka, Bács-Kiskun- ban 5,8 százaléka. Információink szerint a bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében volt a legmagasabb, 5,59 százalék. Várszépítők szorgoskodnak Fülek. Vasárnaptól nyolcadik alkalommal csinosítják tábori keretek között a füleki várat az Oppidum Fileck Polgári Társulás és a ságújfalui Faluszépítő és Művelődő Egyesület tagjai. A tíz magyarországi és öt helybeli várszépítőnek egyebek mellett a kőfalak, illetve a felvonóhíd kisebb javítása ad feladatokat, amelyeket délelőttönként végeznek. Délutánonként kézműves foglalkozásokon vesznek részt, illetve kirándulásokon ismerkednek a helység és környéke értékeivel, érdekességeivel. A tábor szombaton ér véget, vezetője Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója. Középtávú lakásgazdálkodási koncepciójában tervezi, hogy négy-öt éves időtartamra vetítve megfelezi a bérlakás állományát (jelenleg 1260 darab), értékesítéssel és bontással. Ezeknek a lakásoknak a fenntartása komoly veszteséget okoz az önkormányzat számára a bérlői tartozások miatt, amely éves szinten eléri a 190 millió forintot. Salgótarján más megyeszékhelyekhez képest területileg nem túl nagy. Az egykori iparváros mostanság nem csak eladó ingatlanokban bővelkedik, de sok üres épület, terület is van. Ezek többnyire nem önkormányzati tulajdonok. Sok például az államkincstár vagy a megyei önkormányzat tulajdona. Vannak közöttük egykori gyárak, cégek székhelyei, hivatalok, iskolák... Ilyen épület a város valamennyi pontján található. A legnagyobb probléma velük a kihasználatlanság és az állagromlás. Leginkább a csodában reménykedhetünk, vagy abban, hogy egy pénzes befektető Salgótarjánban látja meg a nagy lehetőséget és ide települ, itt segít pénzével a rászorulókon. Többféle üres épület is van, de szerkezetét tekintve szinte valamennyi alkalmas lenne arra, hogy például kisebb, nagyobb lakásokat, átmeneti szállókat, otthonlakásokat alakítsanak ki bennük. Olyanoknak, akiknek mostani otthonuk már szinte életveszélyes és olyanoknak, akiknek nincs hová menniük. Az üresen kongó építmények közül akad, amit több tízmillióért felújítottak, majd ki is költöztek belőle. Funkció nélkül áll a megyei földhivatal egykori épülete, a régi ruhagyár, a főtéri Karancs tos, ugyanis a tábla figyelmeztet: mérgezett terület! (Nem lehet túl kellemes érzés a környékén lakni annak a több száz embernek...) Ez utóbbi épület információink szerint magánkézben van, viszont például a tüdőgondozó a megyei önkormányzat tulajdona. leszkedne az önkormányzat integrált városfejlesztési elképzeléseibe. Informálódtunk arról is, hogy Salgótarjánban kevés a zöldmezős beruházásra alkalmas terület, viszont nagyon sok a barnamezős. Ezek viszont többnyire magánkézben vannak, és sajnos kihasználatlanok. Üresen, romosán áll az egykori tüdőgondozó épülete is Vagy csoda történik, vagy ion esv befektető... (Folytatás az 1. oldalról.) fenntartása nem kötelező feladat. szálló, a pár éve még tüdőgondozóként és számtalan rendelőként funkcionáló épület, az egykori KÖJÁL; kihasználatlan a volt Népjóléti Képzési Központ, már romos a zagyvarónai iskola, a Had- kiegészítő Parancsnokság több emeletén pedig pár ember „osztozik”. A Béke körúton szintén áll egy nagy épület, a régi kisegítő iskola, amit már megközelíteni sem ajánlaA „Karancsban” apartman lakásokat szerettek volna pár éve kialakítani, de mindez csak terv szintjén maradt. Lőrincz Gyula, a Városfejlesztési és Informatikai Iroda vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy az egykori Karancs szálló most magánkézben van. A tulajdonos újra szállodát szeretne kialakítani a toronyépületben, amihez már pályázaton pénzt is nyert. (Ebből 600 millió forint vissza nem térítendő támogatást.) A pályázat „lehívásának” feltétele a saját erő, így a tulaj már hónapok óta finanszírozó bankot keres. Lőrincz Gyula elmondta azt is, hogy az önkormányzat nagyon örülne, ha megvalósulna a projekt, ugyanis az teljes mértékben i 1 Komposztálásban a jövő Sikeres uniós pályázatot követően 191 komposztáló ládát adtak át a lakosságnak. Sz.J.Anita Pétervására. - Lakossági igények alapján adtuk be pályázatunkat, amelyen 191 darab komposztáló ládát nyertünk. Ebből 177 család és hét intézmény jutott ládához - mondta lapunknak Eged István alpolgármester, akitől megtudtuk azt is, hogy a sikeres pályázat „tartalmaz” hat előadást, amelyet egy év alatt kell lebonyolítani. Az első előadás július 17-én volt, ahol azok vehették át komposztálóju- kat, akik személyesen megjelentek. A rendezvényen szakértők bevonásával tartottak tájékoztatót a láda helyes használatáról. A további öt projekten bemutatókat szerveznek majd, és a keretében osszák meg tapasztalatai lakosságot is bevonják, hogy fórum kát a láda használatáról. A záró ren dezvény egy év múlva lesz. Akik ládát kaptak, azok öt évig vállalják annak használatát. Ezt az önkormányzat rendszeresen ellenőrizni fogja. A pályázat összértéke 6,5 millió forint, amiből 6,2 millió az elnyert összeg. A többit, és a kísérő rendezvényeket az önkormányzat saját költségvetéséből oldja meg. Eged István elmondta: Pétervására lakossága közel 2600 fő. A pályázat révé 472-en „lettek megszólítva”, vagyis 177 család.- Mi alapján döntötték el, hogy kik kapnak komposztálót?- Amikor önkormányzatunk döntött a pályázat beadásáról, akkor a lakosságnak küldtünk tájékoztatót szándékukról. Kaptak egy jelentkezési lapot is, amJyet akik kitöltöttek és visszaEged István: a pályázat segítségével 177 család és hét intézmény jutott ládához küldtek, azok vehettek át ládákat. Most már nagyobb az érdeklődés, többen szeretnének komposztálót. Nekik azt üzenjük, hogy várjanak. Amikor lehetőségünk lesz rá, újra pályázunk, hogy minél több családnak legyen olyan kerti alkalmatossága, amely által kevesebb szemét termelődik, és a talaj minőségét is lehet javítani a benne keletkezett anyaggal - válaszolta az alpolgármester. A komposztálás egyértelműen előnyökkel jár, ugyanis kevesebb lesz általa a szemét és olcsóbb lesz a kezelése is. A komposztanyag fokozza a talaj aktivitását, javítja a talaj víz-, hő-, és levegőgazdálkodását, a talaj tápanyagtároló képessége pedig növekszik. Tápanyag visszapótlásra vagy trágyázásra szintén alkalmas. Szakemberek szerint pedig a komposztanyag még a növénytápnál is jobb.
