Nógrád Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 150-176. szám)

2010-07-16 / 163. szám

2010. JÚLIUS 16., PÉNTEK 3 VIZET OSZTOTTAK A MEGYESZÉKHELYEN Salgótarján. A hőségriadóra tekintettel három helyen is vizet osztottak tegnap a városban: a Fő té­ren, valamint a Gorkij- és a Beszterce-lakótelepen hívták fel a figyelmet a Vöröskereszt fiataljai a vízpótlásra, s kínáltak mindenkit az éltető folyadékkal. fotó:nmh NÓGRÁD MEGYE Uj cégvezetők, díj nélküli felügyelők NMH-információ Nógrád megye. Átalakította a huszonöt tulajdonosi joggya­korlása alatt álló cég vezetését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) - közölte az állami pénzintézet. Közleménye sze­rint a változások a kormány- programban meghatározott hatékony és takarékos műkö­dés céljából történtek, a gaz­dasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény megfele­lő rendelkezése alapján. A cégek vezetéseinek átala­kítása egyebek mellett érinti a a Bábolna Nemzeti Ménesbir­tok Kft.-t, a Mezőhegyesi Álla­mi Ménes Kft.-t, és az állami erdőgazdaságokat. A közlemény szerint a vezetői feladatokat mostantól a követke­ző személyek látják el a Nógrád megyei érdekeltségű cégeknél: az Ipoly Erdő Zrt. élén Kiss Lász­ló Tamás, az Egererdő Erdészeti Zrt. élén lung László, az ITD Flungary Zrt. élén Denéné Tóth Mariann. Megújultak a cégek felügyelő bi­zottságai is. Eddig 108 felügyelő bi­zottsági tagnak volt megbízatása, mégpedig díjazással és egyéb jutta­tásokkal. Az új felügyelőbizottság mindenhol háromtagú (összesen 75 tag), ők a tevékenységükért nem részesülnek tiszteletdíjban. Fesztiválra készül Palotás. Idei eddigi szereplése­in, Veszprémben, Kozárdon, Hollókőn, Bujákon, Romhány- bar, Pásztón, Somoskőn, Egy- házasdengelegen és Salgótar­jánban szép sikereket ért el a Kenderike Néptánccsoport. A hagyományőrzők ősszel a veszprémi Összművészeti Fesz­tiválon mutatják meg tudásu­kat, néptánc kategóriában egyedüli hazai csoportként in­dulnak. Negyven éve... Tar. Az egykori Tari Állami Álta­lános Iskola 1970-ben végzett diákjainak osztálytalálkozója lesz július 17-én, délután hat órától az internet kávézóban. Nótaest Salgótarján. „Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül” címmel Bohács István és a Magyar Nó­ta és Népzenei Egyesület tag­jai adnak nóta estet július 17- én, szombaton 18 órától a Jó­zsef Attila Művelődési és Kon­ferencia Központ Kert helyisé­gében (eső esetén a konferen­cia-teremben). A műsort Nagy Ferencné, a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület elnöke vezeti. sét Egyesült Magyarhoni Üveg­gyár Rt néven, akkor elsősorban színes palackokat gyártottak. A gyárat 1948-ban államosították, s tulajdonosi oldalon az állami sze­repvállalás egészen 2005-ig jelen volt. A térségben komoly foglal­koztatási központnak számított az se után azt nyilatkozta, hogy a tár­gyalásokat folytatni fogják, a mi­nisztériumban szakértőket jelöl ki a részletek kidolgozására és bízik abban, hogy hamarosan a konkrét megoldásról is beszámolhat Amint arról korábban már be­számoltunk: két sikertelen kísér­minisztériumi stáb számára. Ezek az állami garanciavállalástól egé­szen valamely állami cég szerep- vállalásáig terjednek. Az, hogy mi­korra kerülhet pont az ügy végé­re, az államtitkári visszajelzéstől függ, ami vélhetően napok kérdé­se. A felszámoló megerősítette: te­hetne, hiszen itt vannak az eszkö­zök, itt vannak az emberek, s a pi­ac is elérhető, amely kedvező po­zíciót jelenta munkahelyteremtés szempontjából. Az öblösüveggyár ma már nem termel, jelenleg 10- 12 aktív dolgozója van, kereske­delmi és adminisztratív vonalon. GYÖRFFY SAROLTA: Emlékképek az „egyes számú” városi bérházról Volt néhány „másodgeneráci­ós” család is a házban. így a Bácskaiék helyére beköltözött Kostyál-család is; Pista bácsi, fe­lesége Kati (tegeződtünk, ő volt az első „felnőtt” barátnőm), és a kis Pisti, akit kisbaba korában gyakran sétáltattam a mai Úttö­rők útján. (A Pintér-pusztáról származó Pintér Kati templomi esküvőjén 1957-ben nővérem­mel a tarjáni „fölső” katolikus templomban én is részt vettem. Akkoriban ritka volt a hosszú menyasszonyi ruhás templomi esküvő a városban.) A szülők már sajnos nem élnek. Pista bá­csi, a kitűnő órásmester a Fő ut­cán dolgozott, egy kis műhely­ben, a valahai Fűszer-Csemege üzlet közelében. Kati gyönyörű gombokat készített és szövőszé­ken szőtt - esküvője után felad­va gondnoki állását a Madách- ban. Egy kedves régi emlékem a Kostyál-családról: 1964 nyarán (mi vei anyukám egy hónapra el- utarott gyógyfürdőre) négyes­ben jártunk ebédelni az akkor még városunk büszkeségének számító, új, ragyogóan tiszta Karancs szállodába. Tíz forintért kaptuk a kétfogásos, finom me­nüt A pincérek elegáns egyen­ruhában, kifogástalan udvarias­sággal szolgáltak fel, és egyálta­lán nem várták el a menüt fo­gyasztóktól a borravalót. Aztán a Korda-lakásba a nyugdíjas Pancsovai-házaspár köllözött (Manci néni igen fi­nom süteményeket sütött). Bö­zsi néni lakásába a (legendás) Kiss Béla doktor úr idős anyósáék költöztek Kapuvárról (haláluk után pedig a Bodor-csa­lád). Monoky doktor úr megöz­vegyülése, majd halála után a lakásban sokáig élt még a máso­dik feleség; egy drága jó, meleg­szívű asszony, Rózsa néni (aki­nek csak a foglalkozása volt egy kicsit „rideg”; gyógyszerész és gyógyszertár vezető volt a Fő ut­cán egy patikában.) Rózsa néni csodálatos nagyanyja lett Bábu fiának, Jermendy Attilának. A mi régi lakásunkba Gabara At­tila és családja költözött. Attila számomra dedikált könyvét (Vi­dám történetek pincérekről és vendégekről) nagy érdeklődés­sel és élvezettel olvastam. Haj­nalka nevű szép kislányát felfe­deztem az MTV 12+ műsorában. A Szvircsek-szülők halála után a lakásban egy iparművész hölgy (Saci lányunk kedves ismerőse, milyen kicsi a világ!), Szilcz Ma­rianna lakott. Lehet, hogy azóta vannak még újabb lakók, de őket már nem ismerem. (Folytatjuk.) Benczúr Gyulára emlékeznek BenczÚrfalva. Benczúr Gyulához köthető két évfordulóról is meg­emlékezik a Pro Arte et Natura Alapítvány ma Benczúrfalván: a magyar történeti festészet utolsó nagy képviselője 90 év­vel ezelőtt halt meg és száz esz­tendeje annak, hogy Dolányban telepedett le. Az ott élő embe­rek annyira megkedvelték a festőművészt, hogy halála után hét évvel, 1927-ben tiszteletük jeléül Dolányt Benczúrfalvára keresztelték. Ma délelőtt Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmu­zeológusa tart előadást Ben­czúrról, a megemlékezést Becsó Zsolt, a megyei közgyű­lés elnöke nyitja meg. Fotótábor Bokor. A településen július 16- án egy hetes nyári fotótábor ve­szi kezdetét. Mohorai vigadalom Mohora. A községben július 17- én, szombaton rendezik meg Mohorai vigadalom címmel a hagyományos falunapot. A sza­badtéri színpadon hagyomány- őrző csoportok, énekesek, tán­cosok szórakoztatják a közön­séget. Este vendégük lesz Orsi és Zsuzsi, valamint Homornyik Sándor. A gyermekek részére lesz vidámpark, amelynek egy- egy szolgáltatása az önkor­mányzat kérésére nem lehet több 200 forintnál. Állami szerepvállalás az Öblösben? (Folytatás az 1. oldalról) minisztériumot és dr. Czomba Sándor államtitkárt, aki érdeklő­dést és hajlandóságot mutatott a méltán hungarikumnak nevez­hető gyár megmentésével kap­csolatban. Több egyeztetés is megelőzte a július 13-i találkozót, s az, hogy Czomba úr eljött Salgó­tarjánba, azt mutatja, komolyak a kormány munkahelyteremtésről szóló szándékai. Az öblösüveggyár 1893. decem­ber 10-én kezdte meg működé­évtizedek során egyre fejlődő üzem, az 1980-as években közel 1500 szakember dolgozott a gyár­ban. Ezekből a magasan képzett szakemberekből sokan még ma is Salgótarjánban és környékén él­nek. Mivel ez az üzem már bizonyí­tott, s az újraindításhoz minden adott - a megrendelések száma is kielégítő -, reális cél lehet a terme­lés valamilyen úton-módon törté­nő beindítása. Dr. Czomba Sándor a gyár felszámolójával és illetékes szakembereivel folytatott megbe- szélé­let után nemrég harmadszor is meghirdették eladásra az öb­lösüveggyárat Az R-Glass Hun­gary Kft. felszámolóbiztosa ak­kor arról számolt be: ezúttal hárman is érdeklődnek az üzem iránt s reményét fejezte ki, hogy ajánlat is érkezik az au­gusztus 15-i határidőig. A több mint nyolc hektáros salgótarjá­ni ingatlan irányárát 1,026 mil­liárd forintban j elölték meg. Az ak­kor közel kétszáznyolcvan főt fog­lalkoztató társaság 2009 őszén ke­rült másodszorra is felszámolás alá, mert másfélmilliárd forintos hitelezői tartozása volt. Érdeklődésünkre Balázs Miklós felszámolóbiztos elmondta: jelen­leg az elvi lehetőségeket próbálják megfogalmazni, összegyűjteni a vábbra is azt szeretnék, ha a salgó­tarjáni üzem üveggyár­ként működ-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom