Nógrád Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-30 / 149. szám
6 2010. JÚNIUS 30., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. június 29-én NYERTES 2010. 06. 29. (Ro** UfcttarlRl Synergon 700 0,43 241 Richter 41440 0,08 2111 f Émász 21000 0,00 0 TVK 2 900 0,00 2 VESZTESEK FORRÁS: BÉT OTP Utolsó ár (FI) 4 560 VWnásK) MW6R-3,36 17 728 Danubius 3 650-3.18 2 Fotex 366-3,17 13 PannErgy 809-1,82 9 Egis 18 750-1,57 127 Econet 97-1,02 7 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.29.) vl elszámolási a EUROBÚZA 2010. augusztus ________35 010 TA KARMÁNYBÚZA 2010. augusztus ____29000 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. július___________38 000 TA KARMÁNYÁRPA 2010. augusztus OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 25200 81000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. június 29-én /Ft $/Ft CHF/Ft t f f M 286,48 234,95 215,51 +3,24 Ft +5,96 Ft +4,69 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) Allianz Bank 4.15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB41 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank31 4,50 7,50 Raiffeisen Bank21 4,50 4,50 1) ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2) AKCIÓ 3) FOKOZÓDÓ 3X1 HÓNAPOS FORINTBETÉT 4) FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.29.) Vételi Eladási Allianz Bank 279,66 294,00 Budapest Bank 277,18 294,32 CIB Bank 275,25 298,19 Citibank 274,72 297,62 Erste Bank 278,58 294,62 K&H Bank 278,20 294,22 i MKB Bank 278,56 292,84 OTP Bank 280,12 294,48 Raiffeisen Bank 281,36 294,02 Nőttek a kórházi várólisták sorban állás Három év egy tervezett gerincműtétig - Kritikus orvoshiány Döbbenetesnek tartja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi helyettes államtitkára, hogy az előző szaktárca májusi, éves jelentéséből kimaradt a humánerőforrás helyzetének értékelése. Cserháti Péter a tanulmányt értékelve a kritikus szakorvos- és szakdolgozóhiány miatt ezt nagy hibának tartja. Nógrádi Tóth Erzsébet Az egészségügy új irányítóinak első feladatai között lesz a szakember-ellátottság feltérképezése. Jelenleg nincs adat arra, hogy például hány aktív orvos dolgozik, s azt sem tudják, az egyes szakterületeken hányán gyógyítanak. A helyettes államtitkár az említett jelentés alapján arról is beszámolt, hogy 2009 decemberében a korábbi évhez viszonyítva tízezerrel, 22 ezerre nőtt a kórházakban műtétre várakozók száma. ■ A tervezhető kardiológiai beavatkozásra átlag 40 napot kell várni. A legtöbbet a gerincstabilizációs beavatkozásokra kell várniuk a betegeknek. Az egyes intézmények között azonban jelentős a szórás; a várakozási idő az Országos Gerincgyógyászati Központban a leghosszabb: három év. Jelentősen, 52-ről 90 napra nőtt a szürkehályogműté- teké. A tervezhető kardiológiai beavatkozásokra 40 napot kell várni, pedig a szív-ér rendszeri betegségekből fakadó halálozást tekintve vezető helyen állunk a világon. A szakrendelői ellátásban is négy hétnél többet kell várakozni például a kardiológiai, a fejlődésneurológiai, a fogszabályozási szakrendelésekre, a tervezhető MRI diagnosztikai vizsgálatra, mint korábban. A megnőtt várólisták fő oka a kórházak teljesítményeit korlátozó szabályozás. Az ágazat korábbi vezetője által készített tanulmányban azonban felhívták a figyelmet: célszerű lehet annak tisztázása, nem növeli-e a várakozási időt, hogy az egyes intézményekre jutó beavatkozáAz egynapos ellátás alakulása (százalék)* ■ 2008. II. fél év ■ 2009. II. (él év * Az egynapos formában elvégzett beavatkozások aránya az így ellátható esetekhez viszonyítva. I VG-GRAFIKA Forrás: Egészségügyi Minisztérium Nőtt ugyan az egynapos ellátások száma, de bőven van még tartalék e téren. Ehhez azonban jelentős orvostechnikai fejlesztés és több szakember kell si mennyiségből bizonyos orvosok többet hasítanak ki, míg másoknak nem jut lehetőség. A betegek orvosválasztási jogára hivatkozva több helyen egyéni pa- cientúrát tartanak fenn, saját időbeosztással, így a várakozási idő az orvos elfoglaltságától is függ - állapítja meg a jelentés. Szükség van a teljesítmény- korlátozás felülvizsgálatára, Ideiglenes engedéllyel működő kórházi egységek Nyugat-Dunántúl 1 ________1_ Kö zép-Ounántút 0 0 Dél-Dunántúl_______0_________(y Kö zép-Magyarotszág 5 _0 Pél-AlfoM_________12________1_ És afcMaawjaág 67 0 Észak Alföld 41 11 Összesen 126______13 FORR ÁS: EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM s a gazdasági lehetőségek függvényében az intézményrendszer struktúrájának átalakítására - mondta Szócska Miklós államtitkár. A betegutak megtervezésekor figyelembe veszik az adott térség körülményeit, például a közlekedési viszonyokat. Jobban ügyelnek a progresszivitás elvére, a súlyosabb beavatkozásokat a finanszírozásnak is követni kell. Koncentrálják a pénzügyi és személyi erőforrásokat. Ez utóbbira az államtitkár példaként az onkológiai ellátást említette, ahol szükség van arra, hogy a beteg minél gyorsabban hozzájusson a helyes diagnózishoz, sok esetben ettől függ az életkilátása, gyógyulása. Az ágazatért felelős államtitkár még a Világgazdaság konferenciáján jelentette be az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) megszüntetését. A testület működését a gyakori vegzálások miatt sokszor kritizálták az egészségügyi szolgáltatók. Az ágazat éves jelentéséből kitűnik, hogy az EbF-hez tavaly beérkezett 4352 bejelentésből, panaszból 932 miatt indult hatósági eljárás az egészségügyi szolgáltatóknál, azok 65 százalékában nem állapítottak meg jogsértést. Egyébként a panaszok ötödé a háziorvosi-fogorvosi alapellátást, 30 százaléka a szakrendelőket, 40 százaléka a kórházakat érintette. ■ A gyógyítási alapfeltételek kidolgozásához várják a szakmát is. Az új kormány másik intézkedése a július elsejei bevezetéssel tervezett gyógyítási minimumfeltételekről szóló rendelet felfüggesztése volt. Helyenként a mostani előírásoknak sem felelnek meg az intézmények, a szigorítások miatt pedig sok kórházi osztálytól az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) meg kellene vonni a működési engedélyt, s ez zavart okozna a betegellátásban. A szakmával közösen reális feltételrendszert dolgoznak ki, hozzárendelve a szükséges forrásokat. Az ÁNTSZ szerint jelenleg 13 kórházi osztály és 34 járóbeteg-szakellátó intézet ideiglenes engedéllyel működik. A két évvel korábbihoz képest javult ugyan a helyzet, ez az európai uniós pályázatok felhasználásának köszönhető. Ezzel kapcsolatban Szócska Miklós kijelentette: akár helyes volt, akár nem azok szétosztása, a fejlesztéseket a megkötött szerződések szerint végre kell hajtani. Azok sikere a záloga annak, hogy a következő költségvetési években is uniós forrásokhoz jusson a hazai egészségügy. A fekvőbeteg-szakellátás kapacitása Aktivágy Krónikus Összesen j Jelenlegi keret 44 215 27 169 71384 Előzetes befogadás* 117 150 267 Összesen 44 332 27 319 71651 * 2009. MÁRCIUS-20IO. ÁPRILIS A gyógyítási kassza alakulása (Mrd Ft) ' i“j ■ MSlÉi' ' 2007 2008* 2009** Fekvőbeteg-szakellátás 382,7 411,5 383,9 Járóbeteg-szakellátás 110,3 124,7 129,8 EBBŐL 18,9 MILLIÁRD FORINT VOLT AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP MEGTAKARÍTÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ 2008. ÉV VÉGI KIFIZETÉS. * * EBBŐL 4,5 MILLIÁRD FORINT VOLTA 2009. OKTÓBERI, HŐKÖZI KIFIZETÉS. FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM Lehet számolni: kevesebbet keresünk, mint hittük felmérés Mást mutat az átlagbér (209 000 forint), és mást a középérték (180 000 forint) A Workania állásportál által működtetett www.merces.hu fizetési felmérés kutatói ezúttal az átlagfizetések mellett a jövedelmek médián (statisztikában használt középérték, amely az átlagnál jobban jellemzi az eloszlásokat) értékét is vizsgálták. Az elmúlt egy évben a felmérésben részt vevők átlagjövedelme 209 ezer forint volt, míg a fizetések médián értéke 180 ezer. A béreknél a médián és az átlag között a legnagyobb különbséget a tanácsadási szektorban találták (személyzeti, pénzügyi, munkavédelmi, energetikai tanácsadási tevékenységet folytató cégek). Itt a jövedelmek átlagértéke 303 500 forint, a médián viel elégedett a pénzével...? Fizetéssávok Munkavállalók aránya a fizetéssávon belül 90 000 Ft-ig 16% 90001-130000 29% 130001-170000 15% 170001-210000 11% 210001-250000 7% 250001-290000 4% 290001-330000 4% 330001-370000 3% 370001-410000 2% 410001-450000 2% 450001-490000 1% 490 000 Ft felett 7% Átlag 176 500 Median 140000 szont ennél 32 százalékkal alacsonyabb, 230 000 forint volt. Az ingatlanos vállalatoknál az átlag hiába 264 600 forint, ha a médián 200 000 forint. Hiába keresnek a lízinggel foglalkozó cégek alkalmazottai átlagban 302400 forintot, ha a médián értéke 250 000 forint. Hasonló a helyzet a könyveléssel, könyvvizsgálattal foglalkozó cégeknél is, ahol az átlagfizetés 202 500 forint, a médián viszont 160 000 forint. Az építőiparban a médián 162 900 forint, az átlagfizetés 199 300 forint, tehát 22 százalékkal több. A kutatók a kiskereskedelmi üzletláncok alkalmazottainak jövedelmét vizsgálták részletesebben. A csoportban az átlag 176 500 forint, a mediánér- ték pedig 140 000 forint. A vizsgálat eredményei szerint a munkavállalók 60 százaléka viszont kevesebbet keres az átlagnál. A foglalkoztatottak ló százaléka tartozik a legalacsonyabb jövedelemsávba. Az ő havi bérük bruttó 90 000 forint alatt van. A legtöbb munkavállaló (29 százalék) havi bruttója 90 000 és 130 000 forint között található, messze az átlagtól. Az alkalmazottak 15 százalékának havi bére található a 130 000 ezer és 170 000 forintos sávban, 11 százaléka 210 000 és 250 000 forint közötti összeget keres havonta. ■
