Nógrád Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-26 / 146. szám
6 2010. JÚNIUS 26., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2010. június 25-én 15.30, frNewíortíS? tőzsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010.06.25. ANY ■Mi 717 NHHÓR 0,70 2 VESZTESEK FORRÁS: BÉT ncaZVvIiy OTP UWSÜár« 4 820 Vátaás(%) Mólt-5,58 20122 FHB 1082-4,66 127 KEG 282-3,75 3 TVK 2 900-2,68 14 Synergon 634-2,46 Ö Richter 41 330-2,20 1990 Fotex 375-1,83 12 Danubius 3 715-1,71 1 Rába 840-1,52 13 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 06.25.) EUROBÚZA számolási ár 2010. augusztus 35 000 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 29 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. július 38000 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 26 200 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 81 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. június 25-én /Ft $/Ft CHF/Ft f f f 285,97 +4,59 Ft 232,76 +3,55 Ft 210,95 +3,58 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) ^ '-MM 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB*’ 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank3’ 4,50 7,50 Raiffeisen Bank2’ 4,50 4,50 1) ALAPTERMÉKEK 1 Millió FORINTRA 2) AKCIÓ 3) FOKOZÓDÓ 3X1 HÓNAPOS FORINTBETÉT 4) FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.25.) Vételi Eladásij Allianz Bank 276,56 290,74 Budapest Bank 275,70 292,75 CIB Bank 272,68 295,40 Citibank 272,25 294,93 Erste Bank 276,05 291,95 K&H Bank 275,34 291,20 MKB Bank 276,41 290,59 OTP Bank 277,71 291,95 Raiffeisen Bank 277,35 289,83 Ismét a településeken a sor iparűzési adó Az önkormányzatok többsége örül, a cégek nem mind lelkesek Katona Tamás. Az APEH viszont Gémesi György. Fenn kellett átvállalta a behajtás kockázatát tartani a helyi adóapparátust Zongor Gábor. Korlátozták a települések adóügyi rendeletalkotási jogát Wekler Ferenc. Falun nincs kellő apparátus a hipa beszedésére Zara László. Az állam bevonása leegyszerűsítette a cégek dolgát A települések döntő többsége örül, a vállalatoknak bizonyos értelemben jó, más szempontból nem, hogy a parlament hétfői döntése nyomán a második fél évtől az APEH helyett ismét az önkormányzatok szedik be a helyi iparűzési adót (hipa). Almási B. Csaba Az előző Országgyűlés korábban azért testálta a hipa beszedési jogát az adóhatóságra, mert szerinte gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, eredményesebb az adóbehajtás, ha azt nem az egyébként is túlterhelt és kevesebb szakmai ismeretekkel rendelkező ön- kormányzati dolgozókra, hanem az ezzel foglalkozó szervezetre bízzák. A hatékonyabb módszerek miatt több pénz is folyhat be a városok, falvak kasszájába - érveltek. A mostani változtatást azzal indokolták a törvénymódosító javaslat elterjesztői - Kosa Lajos debreceni és Zombor Gábor kecskeméti polgármester -, hogy (amellett, hogy a korábbi módszer sértette az önkormányzatiság alapjogait) „az állami adóhatóság jelenleg is olyan sokrétű és nagy mennyiségű feladatot lát el, hogy ha a hipával kapcsolatos hatósági feladatok is odakerülnek, semmilyen garancia nincs arra nézve, hogy kellő kapacitás hiányában a tervezett bevételek befolynak. A bevétel- csökkenés veszélyét felerősíti az a tény is, hogy az állami adóhatóság egyáltalán nem érdekelt a tervezett helyi adóbevételek lehető legteljesebb mértékben történő beszedésében, hiszen az az önkormányzatok saját bevételét képezi, abból az állam nem részesedik.” Ugyanakkor a településeknek a törvény lehetőséget ad arra, hogy szerződés alapján a helyi adókban és a gépjárműadóban nyilvántartott hátralékok behajtását az állami adóhatóságra ruházzák át. Katona Tamás szerint azonban a települések számára kedvezőtlen a döntés. Az egykori pénzügyi államtitkár azzal is érvelt, hogy az APEH átvállalta tőlük a behajtás kockázatát, tehát Hipabevételek (országosan, milliárd forint) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 310.536 g 380J5^B ^^ 427T3^ _______465,075 47 1,216* * Előzetes adat. VOGRAHKA Forrás: PM a bevallások alapján akkor is átutalta volna az összegeket, ha a cégek nem fizetik be a pénzt. Az önkormányzati érdekszövetségek májusban - a kormánnyal szemben támasztott 12 pontból álló követeléscsomag egyik elemeként - kérték az eredeti állapot helyreállítását. Gémesi György, a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének elnöke szerint az az akkori kormányzati érv, miszerint létszámot tudnak megtakarítani a települések, nem volt helytálló. Hiszen továbbra is nekik kell beszedni a többi, például a kommunális, az építmény-, az idegenforgalmi és gépjárműadót, így mindenképp fenn kell tartaniuk az adóapparátusukat, ezért ő örül a parlament hétfői döntésének. Zongor Gábor, a Települési Ön- kormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint az érdekszövetségek egy része politikai okokból kérte, hogy az önkormányzatok újra megkapják a jogot a beszedésre. A TÖOSZ-nak viszont az volt a legfőbb érve, hogy az APEH bevonása korlátozza az önkormányzatok adóügyi rendeletalkotási jogát, például az időlegesen bajba került cégekkel szemben nem járhatnak el méltányosan, nem adhatnak részletfizetést. Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Több vagy kevesebb bevétel? Eldönthetetlen, ki tudott több pénzt beszedni Az önkormányzatok egyik legfontosabb érve, hogy több pénzhez jutnak, ha maguk szedik be a hipát. Erre azt hozzák fel példaként, hogy néhány évvel ezelőttig, amikor még a megyei önkormányzatok hajtották be az illetékeket, nagyobb volt a bevételük, mint most, amikor ez már az állami adóhatóság feladata. Ez persze nem feltétlenül mérvadó, hiszen az elmúlt esztendők válsága nyomán jelentősen lecsökkentek azok a forgalmi ügyletek, amelyek révén illetékbevétel keletkezett. A régebbi, most módosított törvény nyomán pedig az APEH még nem folytatott érdemi munkát, így eldönthetetlen a kérdés, ki tud több pénzt beszedni a cégektől: a települések vagy az állami adóhatóság. Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke viszont úgy véli, a falvakban nincs kellő szakértelmű apparátus a hipa beszedésére, ellenőrzésére, s csak azokkal az információkkal rendelkeznek, amelyeket a cégek átadnak, ezek viszont nem mindig helytállók. Ezért nem ért egyet az Ország- gyűlés döntésével. Zara László, az adókamara elnöke szerint az állami adóhatóság bevonása leegyszerűsítette a cégek dolgát, hiszen a több telephelyű vállalkozásoknak csak egy helyre és azonos tartalmú dokumentumon kellett benyújtani a bevallást. Most ez a helyzet megváltozik, ezért az adószakértő kötelezővé tenné az ön- kormányzatoknak, hogy elektronikusan lehessen benyújtani hozzájuk a bevallást, vagy legalább ilyen módon kitölteni a papírokat. Ez nagyban megkönnyítené a vállalkozások dolgát. Az önkormányzatoknak a jelenleginél szélesebb jogalkotási jogkörük lesz. így többek között arra is lehetőségük nyílik, hogy az adózó számára kedvezőbben határozzák meg az adófizetés esedékességét - erre már Veszprémi István, a Deloitte adópartnere hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a helyi adóhatóságok a jövőben is megkereshetik az állami adóhivatalt a legalább tízezer forintos tartozás behajtásának elvégzésére. Tízezrek az utcán Rómában, Milánóban tüntetés A hiányfaragásra szükség van, de igazságosabb alapon Jó lenne összehívni azOET-et Sztrájk bénította pénteken Olaszországot, miután a legnagyobb szakszervezet a Berlusconi által vezetett jobbközép kormány megszorításai ellen tiltakozott. Tízezrek vonultak az utcára. A munka- beszüntetéshez csatlakoztak a tömegközlekedésben dolgozók és a repülőtéri munkavállalók. A közhivatalokat is érinti a munkabeszüntetés. A szervezők 40 ezerre tették a Rómában felvonulók számát, míg Milánóban 35 ezer sztrájkoló vonult utcára. Senki sem utasítja el a megszorítások szükségességét, de a hiánylefaragó lépéseknek igazságosaknak kellene lenniük - nyilatkozott Susanna Camusso, a szakszervezet egyik vezetője. ■ Milánóban is a Berlusconi-kormány csaknem 25 milliárd eurós hiánycsökkentése miatt tiltakoztak Kezdjen párbeszédet a kormány a T. Háznak benyújtott törvényjavaslatokról, a miniszterelnök 29 pontos akciótervéről - kérték a Duna Televízió műsorában az érdekképviselők, de a munkaadók is. Matolcsy György gazdasági minisztert felszólítják, hívja ösz- sze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (ÓÉT). A VOSZ szerint sok kérdés megválaszolható lenne ezzel. „Ha a miniszterelnök úr megtisztelné az érdekegyeztető tanácsot és megnyugtatná a partnereket, igenis számít a szakszervezetekre és a vállalkozókra, akkor sokkal jobb hangulatban lehetne beszélni ezekről a nem egyszerű kérdésekről” - hangzott el. ■
