Nógrád Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-24 / 144. szám

SPORTTUKOR 2010. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK Kilencvenéves a Zagyvarónai SE Nógrád megye sporttörté­netében kiemelten jelen­tős évnek számít az 1920- as év, mivel ebben az év­ben jöttek létre azok a sportszerveződések, ame­lyek hosszú éveken át si­keresen szerepeltek a nemzeti, a kerületi és me­gyei bajnokságokban. Az SBTC-én kívül akkor ala­kult a Salgó FC, a Zagyva- pálfalvai Bányász Sport Egyesület, a Zagyvapálfal- vai Ifjúsági Sportegyesület (a ZISE), az Etesi Sport Egyesület, a Balassagyar­mati MOVE és a Rónabá­nyatelepi Bányász TC. A fenti egyesületekből nap­jainkban hírmondóként az SBTC, az Etes és jog­utódként a Zagyvarónai SE maradt, amelyek a ma­gyar labdarúgás negyedik és ötödik vonalában küz­denek a feljutásért, illetve a bennmaradásért. Szabó János Salgótarján zagyvarónai perem- kerületéhez tartozó Rónabányate­lepen az 1920-ban létrehozott katolikus körben határozták el a „football társaság” létrehozását, amelyben döntő érdemeket szer­zett Nagy Elemér bányamérnök, a helyi vigalmi bizottság elnöke, Blanár Sándor tanító, későbbi sal­gótarjáni polgármester, Kővári Krics József, az első elnök és Solcz József. A rónaiak az első hivatalos mér­kőzésüket a szomszéd salgóiak el­len játszották a Medves-fennsíkon. Pályát csak pár év múlva tudtak építeni a jelenlegi helyén, a volt határőr-laktanya mellett. 1931-től neveztek a Salgótarján környéki kiscsapatok részére kiírt Salgó Serleg bajnokságba. 1934-től Eisler Béla vezetésével RTC néven, az SBTC alosztályaként vívták mérkőzéseiket az ÉLASZ Mátravidéki alosztályának har­madik vonalában. 1939 után már csak a leventecsapatot szerepeltet­ték a körzeti bajnokságban egé­szen 1944 őszéig. AII. világháborút követően, mi­után Palkovits Gyula hazatért az amerikai fogságból, hozzákezdett a sport újjáélesztéséhez. Hamaro­san jöttek az eredmények is. A lab­darúgáson kívül röplabdában, te­kében, női tornában és kerékpár­ban szereztek hírnevet a felmenő rendszerű bányászbajnokságok­ban, a megyei bajnokságokban és a különféle kupákban. Palkovits Gyula munkájára, szervezőkész­ségére a felsőbb szervek is felfi­gyeltek, a hatvanas évek elejétől már a salgótarjáni járás sportéle­tét felügyelte. A hatvanas évek első felében a Nógrádi Szénbányászati Tröszt­höz még közel negyven termelő bánya tartozott. Az évtized végén a termelés gazdaságtalansága mi­att sorra zárták be a kisebb bányá­kat Rónán erre a sorsra jutott Szil­váskő, Medves és Gyökeres is. A bányák bezárásával megszűnt a sporttámogatás. Palkovits Gyula hamar felmérte a helyzetet, 1969- ben új támogatók bevonásával (erőmű, ötvözetgyár) létrehozták az Ötvözet Munkás Testedző Egye­sületet (az ÖMTE-t), amely hu­szonkét éven át volt a városrész reprezentáns csapata. Az egyesü­let labdarúgói egy alkalommal még a területi bajnokságban is megfordultak. A labdarúgókon kívül az ered­ményes nevelőmunkának köszön­hetően női röplabdában is jeles­kedtek. A megyei bajnokság több­szöri megnyerését követően bele­kóstolhattak az NB II világába. Olyan utánpótlással rendelkeztek, hogy az ifjúsági lányok megnyer­ték a felnőtt megyei bajnokságot. Az úttörőkorúak méltón képvisel­ték Nógrád megyét az úttörőolimpiák területi versenye­in. Az utánpótlást az a zagyvaró­nai iskola biztosította, amelyet a közelmúltban bezártak. Visszaforgatva három évtized­del a helyi sportélet kerekét, az ÖMTE életében újabb változások következtek be. Az Elnöki Tanács 17/1972. számú határozatával Zagyvaróna községet egyesítette Salgótarján várossal. Ennek követ­keztében a tanácsi támogatással, eddig működő Zagyvarónai FSK 1973 tavaszán visszalépett a me­gyei II. osztályú bajnokságból, fú­zió révén beolvadt az Ötvözetbe. Elnökségi döntés alapján a csapat végleg leköltözött Zagyvára. Gyors edzőváltások után végül Kriskó Lajos edzőnek - az SBTC volt vil­lámléptű jobbszélsőjének - sike­rült egy ütőképes csapatot össze­hoznia, amely a későbbiek során 14 szezont húzott le a megyei I. osztályban. 1978-ban Angyal Nán­dor irányításával megépült az új sportpálya. A csapat mérkőzései­re a környékről és Salgótarjánból is nagyon sokan kirándultak. A nyolcvanas évek végén jött a rendszerváltás. A bázisvállalatot, az ötvözetgyárat 1992-ben sza­nálták. Vagyonát értékesíteni kellett, így került önkormányza- •ti tulajdonba az 1978-ban társa­dalmi összefogással épített sport­telep is. Az ÖMTE záró közgyűlé­sén került kimondásra, hogy a továbbiakban a csapat jogutód­ként Zagyvarónai SE néven fog szerepelni. Azóta tizennyolc év telt el, sok gonddal és kihívással. A ZSE, a Szekeres Zoltán, Bíró Tivadar, Szappan László vezető trió tovább­ra is legfontosabb feladatának te­kinti az egyesület életben tartását, a városrészben élő fiatalok, a la­kosság sportolási feltételeinek biz­tosítását, hiszen napjainkban egy­re több civil, köztük jelentős szám­ban nő is szívesen rója magányo­san a köröket a pálya körül, egész­ségük, fittségük megtartása érde­kében. Az viszont mindenképp elgon­dolkodtató, hogy az SBTC mellett a salgótarjáni felnőttlabdarúgás utol­só bástyája a Zagyavarónai SE. Mellőlük hunyt ki az 1901-ben ala­kult SSE és jogutódja, az 1920-ban alakult PBSE (1924AŐ1 PBÜSE), majd jogutódja, a Bányagépgyár SE, az 1920-ban alakult Salgói FC, az 1922-től működő Forgách, az 19204>an létrehozott ZISE, az 1921- ben induló Baglyasaljai SE, az 1905-ben alakult SAC/Salgótarjáni Atlétikai Club, az 1927-ben szerve­ződött professzionalista Salgó FC, az 1929-ben induló Salgótarjáni Palackgyár és jogutódja, az Öblös- üveggyár SE, az 1947-ben zászlót bontó Tűzhelygyár, az 1945-ben alakult ZÉKÜSE, és jogutódja a Sík­üveggyár SE, az 1949-es évszámú Salgótarjáni Építők, a Salgótarjáni Dózsa, Bástya, Szpartakusz, Vörös Meteor, Petőfi, hogy csak a legis­mertebb felnőtt labdarúgóegyesü­leteket említsük. Ennek tükrében jogos a gratulá­ció a zagyvaiaknak, akik kiállítás­sal, emléktomával ünnepük sze­rény körülmények között a kilenc­venéves évfordulót. A Zagyvarónai SE ifjúsági labdarúgócsapata, akik a jövőt képviselik A Rónabányai Bányász női röplabdásai a járási szpartakiádon Karancslapujtői diadal labdarúgás Magyar Kupa, megyei döntő Karancslapujtő - Szécsény 3-2 (1-1) Karancslapujtő, 200 néző, ve­zette: Gordos A. (Holecska A., Csáky T.). Karancslapujtő: Babják - Pa­taki (Bozó P.), Szabó K., Cseh, Bozó N. (Juhász) - Híves, Fodor M., Tóth Sz., Bállá - Oláh T., Lavaj (Új). Edző: Tóth Ferenc. Szécsény: Ficsur - Chikán R, Galcsik, Bednár, László (Lázár) - Varga G., Ágner, Németh, Kelecsényi T. - Bencze (Rutai), Varga L. Edző: Mátyus Sándor. GL: Bállá (3), ill. Kelecsényi T. (2) Jók: egész csapat, Balia a me­zőny legjobbja, ill. Kelecsényi T., Varga G., Németh, Varga L. Jó iramú, kemény mérkőzésen Bállá Dániel remek teljesítmó nye döntötte el a mérkőzést. A dí­jakat Simon Attila, a Nógrád Me­gyei Labdarúgó Szövetség elnö­ke át a csapatoknak. Tóth Ferenc: - Több helyzetet dolgoztunk ki, mint ellenfelünk. Győzelmünk megérdemelt Mátyus Sándor: - Sajnálom a két csapatot, mert egy nagysze­rű mérkőzést játszottak. Gordos játékvezető és asszisztensei köszönő viszonyban sem vol­tak a játékosok teljesítményével. Gratulálok mindkét csapatnak. Tóth György Megyei I. osztály, 27. forduló, pótolt mérkőzés Romhány - Nagybátony 4-6 (4-3) Szátok, 50 néző, vezette: Szűcs Gy. (Katona L, Dobsonyi L). Romhány: Peredi - Hajdúk, Csizmár, Sági, Müller - Balázs, Szegvári, Pádár, Domna - Kacs­ári, Vitányi. Szakosztályvezető: Bakos Imre. Nagybátony: Zsignár - Mát­rai, Almási, Csatlós, Fodor (Gzadag) - Kiss, Szabó, Orosz P. (Hatala, helyette, Reviczki), Lőrincz - Smelkó, Kovács T. Edző: Verebélyi Attila. GL: Müller, Kacsári, Szegvári, Pádár, ill. Smelkó (2), Kovács T. (2), Lőrincz, Csatlós./ofc- Szegvá­ri, Müller. ill. Csatlós, Lőrincz, Smelkó, Kovács T., Almási. Bakos Imre: - Cserék nélkül, megint ennyire futotta. Verebélyi Attila: - Irreális talalú pályán, megérdemelt gyó zelmet arattunk. B. I. A bajnokság állása 1.SBTC 29 19 5 5 99-28 62 2. K-lapujtő 29 17 9 3 89-33 60 3. Szécsény 29 17 5 7 56-37 56 4. Nagybátony 29 15 7 7 70-50 52 5. Pásztó 29 15 6 8 64-45 51 6. Palotás 29 16 2 11 66-51 50 7. Tar 29 14 3 12 50-50 45 8. Rimóc 29 11 7 11 43-35 40 9. Berkenye 29 11 5 13 48-53 38 10. Romhány 28 10 6 12 41-65 36 11. Mátranovák 28 11 2 15 50-68 35 12. Karancsberény 29 9 6 14 42-52 33 13. Héhalom 29 7 8 14 45-47 29 14. Bércéi 29 7 2 20 42-87 23 15. Sz.-oüsDöki 27 5 6 16 26-62 21 16. Szügy 29 6 1 22 30-98 19 Ifjúságiak 30. forduló: Pásztó - Bércéi 6-0 (2-0). GL: Mucsina Zs. (3), Bognár R, Kurcsik G., Szőllősi G. Rimóc - Romhány 3-5 (3-1). GL: Percze M. (2), Csizmadia T., ill. Sági D. (3), Keresztes G. (2). Tar - Héhalom 4-0 (1-0). GL: Bállá R., Tari K., Bangó G., Rúzsom A. , Karancslapujtő - Mátranovák 1 5-3 (2-2). GL: Mezei P. (3), Baksa 1 F., Raes M., ill. Lehoczki L, Feke- f te V., Kiss D. SBTC - Szécsény f 3-0 (0-0). GL: Puszta D. (2), Susán M. Nagybátony - Karancsberény 10-0 (4-0). GL: Farkas K. (3), Pozsár P. (2), Guba­csi L. (2), Lengyel D., Molnár T., Tóth M. Szurdokpüspöki - Ber­kenye 2-3 (1-1). GL: Tóth L, Hu­szár T., ill. Papi A., Kovács R, Szalay A. Szügy - Palotás 4-6 (4-2). GL: Sinkovics Á. (2), Sző­rös Zs., Komjáti D., ül. Fekete M. (2), Kiss B. (2), Cseh A., Jambrich B. 27. forduló (pótolt mérkőzés): Romhány - Nagybátony 4-2. A Karancslapujtő (fehér mezben) küzdelmes mérkőzésen nyert a Szécsény ellen Az Hiúsági bajnokság állása __________ 11. Bércéi 29 10 3 16 72-78 29 1. P ásztó 29 26 3 0 136-16 81 12. Rimóc 29 8 3 18 69-99 26 2. Szécsény 29 22 4 3 144-26 70 13. Héhalom 29 4 4 21 30-120 15 3. Naovbátonv 29 20 3 6 112-31 63 14. Karancsberény 29 4 1 24 43-173 13 4. Romhány 28 18 4 6 98-45 58 15. Tar 29 5 1 23 69-180 10 5. SBTC 28 21 3 4 129-40 54 16. Mátranovák 29 3 0 26 31-142 9 6. Sz.-püspöki 28 18 1 9 125-55 53 Megjegyzés: Az SBTC-től 12, a 7. K.-lapuitő 29 18 4 7 105-51 53 Tartól 6, a Karancslapujtőtől 5, a 8. Berkenye 28 12 2 14 75-102 38 Bércéitől 4, a Szurdokpüspökitől 9. Palotás 29 11 3 15 76-84 36 2, míg a Héhalomtól és Rimóctól 10. Szügy 29 10 1 18 76-148 31 1-1 pont levonva. A rónabánvateleoi levente labdarúgók a negyvenes években

Next

/
Oldalképek
Tartalom