Nógrád Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-24 / 144. szám

2010. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK 3 NÓGRÁD MEGYE Lassan apad NÓgrád megye. Egy napon át nem esett jelentős mennyiségű csapa­dék az Ipoly és a Zagyva vízgyűj­tőjén, a folyók a felső szakaszo­kon lassú apadásnak indultak. Az Ipolyon levonuló árhullám el­érte a balassagyarmati gátőrjá­rást, ezért az Ipolyvece, Dejtár, Balassagyarmat és Szécsény kö­zötti, huszonegy kilométeres sza­kaszon első fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. A Zagyva középső, Jászfelső- szentgyörgy és Jobbágyi közötti szakaszán fenntartják a másod­fokú készültséget. A hét vége felé érkező csapadékzónából csak pár milliméter csapadékra szá­míthatunk - közölte szerdán a Közép-Duna-völgyi Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság. Mérnöknek lenni kell! Baiassagyarmat-Salgótarján. Er­ről és még sok másról is tanács­kozott a megyei mérnökkamara elnöksége a napokban. Min­denre kiterjedően, mondhatni mérnöki alapossággal járták körül elhatározásukat. Nincsenek könnyű helyzet­ben, mivel arra a kérdésre, hogy jó-e mérnöknek lenni, már nem olyan egyértelmű a válasz. Rá­adásul meg kell szabadulni a ma ránktelepedő tényéktől, misze­rint nincsenek már üveggyára­ink, BRG-nk, szécsényi Elzet- tünk és romokban a hajdan volt balassagyarmati nagyüzemek is. De van és lesz út- és magas­építés, élelmiszer-ipari feldolgo­zás, csomagolástechnológia, a Bosch, vagy a legfontosabb, az autóipari ágazat kecskeméti Mercedes-üzeme. Ezekből kiin­dulva úgy látják, hogy a nógrádi fiatalokat Budapestre, Gödöllő­re, Kecskemétre, vagy Miskolcra a legcélszerűbb beiskolázni. Tájékoztatójuk időpontjául két napot választott az elnökség: ok­tóber 8-án Balassagyarmat, 15- én Salgótarján lesz a tájékozta­tók helyszíne. Jelentkezni majd az info@nmmk.hu-n lehet. La­punk részletesen tájékoztatja majd olvasóit az őszi mérnökna­pok programjairól. Még látogatható Salgótarján. A Romhányi Olga textilműves alkotásaiból nyílt kiállítás június 30-ig, szerdáig látogatható a József Attila Mű­velődési és Konferencia-köz­pont klub helyiségében. Fesztiválnyitány japán „ízekkel” Balról jobbra: Fenyvesi Gábor alpolgármester, Torják Vilmos, a várfesztivál főrendezője és Bakos Tünde, a koto megszólaltatója A salgótarjáni várfesztivál nemzetközi jellegét nem­csak az mutatja, hogy e hét további napjain Saigon, Somoskőn kívül Füleken is lesznek a rendezvények, hanem az is, hogy az eresztényi Hotel Salgóban ren­dezett megnyitóünnepség keretében japán fametsze­teket lehetett látni és megszólalt egy japán hangszer, a koto is. Cs. B. Salgótarján-Eresztvény. a megje­lenteket a fesztivál rendezői nevében Torják Vilmos zeneta­nár, a Salgótarjáni Kamaraze­nekar Egyesület elnöke kö­szöntötte. A vendégek sorában külön is üdvözölte Ichikawa Yusuke igazgatót és munkatár­sait, akik az ipari parkban mű­ködő Mitsuba képviseletében tisztelték meg a várfesztivál nyitóprogramját. Fenyvesi Gá­bor, Salgótarján megyei jogú város alpolgármestere beszéde bevezetőjében megállapította, hogy a 2004-től létező várfesz­tivál egyre népszerűbb és kul­turális kínálata is egyre sokré­tűbb, színesebb, a képzőművé­szet, a zene, a tánc, valamint a színházművészet viszont állan­dó jellemzője e rendezvényso­rozatnak. A programban jobbá­ra a magas kultúra értékeit je­lennek meg, a színvonalas po­puláris, szórakoztató műsorok mellett. Az idei várfesztivál egyik sajátossága, hogy. kap­csolódik a 700 éves Baglyaskő vára emlékév programjához, a másik pedig az, hogy az esemé­nyek a hivatalosan is bejegy­zett Novohrad-Nógrád geopark területén zajlanak, ennélfogva erősítik a szlovák-magyar ha­tár menti kapcsolatokat. Az al­polgármester tényekkel, dátu­mokkal igazolta, hogy szűkebb pátriánk, Salgótarján és kör­nyéke, a „tarjáni tájhaza” törté­nelmi gyökerekkel rendelke­zik. Olyan természeti, épített és kulturális örökséggel bír, amelynek értékeit fel kell mu­tatnunk ország-világ előtt, de fel kell tárnunk az itt élő polgá­rok előtt is, hogy erősödjék tör­ténelmi identitásunk. Fenyvesi Gábor az önkormányzat nevé­ben megköszönte a várfesztivál szervezőinek a munkáját és a támogatók anyagi, természet­beni és egyéb formában meg­nyilvánuló segítségét. A feszti­vált a „Három vár terád vár!” szlogen jegyében nyitotta meg. A közönség nagy tetszéssel szemlélte a japán fametszetek kiállítását, amelyet dr. Molnár András budapesti gyűjtő bocsá­totta a várfesztivál rendelkezé­sére. A míves alkotások az ukiyo-e aranykorából nyújta­nak ízelítőt. A japán zenei kul­túrát képviselő kotot Bakos Tünde budapesti fotóművész szólaltatta meg, aki a Távol-.Ke- leten tanult meg játszani az Eu­rópában különlegesnek számí­tó hangszeren. A salgótarjáni várfesztivál el­ső napi programja keretében a Somoskőújfalui katolikus temp­lomban Matúz Csilla orgonamű­vész adott hangversenyt. Közre­működött Simon Katalin (szop­rán). Ma a fesztivál 19 órakor Salgótarjánban a Fő téren foly­tatódik a Koncert fúvószenekar szereplésével. 20 órakor a „Szent Iván-éji táncvarázslat” keretében a Medalion tánc- együttes, a Mokányos együttes valamint a Sakinah hastánccso- port lép fel. Június 25-én, pénte­ken a Hotel Salgóban 17 órakor kerül sor a fiatal muzsikusok fórumára, 20 órától pedig a Zöld Kapuhoz címzett vendégház­ban a Szironta csengettyű­együttes koncertezik. Június 26-án szombaton 17 órakor Somoskő várában a Kecskés együttes lép fel „Musica antiqua neogradiensis” című műsorával, 20 órakor pedig a Hotel Medvesben a Vertich Színpadstúdió „Önnek ficereg?” címmel interaktív színházi elő­adást mutat be. A fesztivál záró­napján, június 27-én, vasárnap sok más program mellett a füleki várjátékok kínálnak él­ményszerű látnivalót. Az előze­tes programhoz képest annyi a változás, hogy az indiai Bhangra Folk Dance Group nem érkezik meg a fesztiválra. Bibliaklub Salgótarján. „Ki vagyok, mi a cé­lom?” címmel tart előadást Fenyvesi Péter Pál a Bibliaklub tagjai számára június 24-én, csütörtökön 17 órától a József Attila Művelődési és Konferen­cia-központban. Újra járható NÓgrád megye. Megszűnt a lezá­rás a Szarvasgede-Csécse, il­letve a Szarvasgede-Jobbágyi útszakaszokon - közölte szer­dán a Magyar Közút útinform- osztály. Még tegnap is csak Szécsény felől lehetett megkö­zelíteni azonban Hollókőt, mi­vel - útbeszakadás, rézsűcsú­szás miatt - teljes lezárás volt érvényben Felsőtold és a világ- örökségi faluhoz vezető elága­zó között. Vízátfolyás miatt nem lehetett közlekedni a Terény és Cserháthaláp közti úton. Félpályás lezárás volt Pásztó hasznosi és mátrake- resztesi része között, útbesza­kadás miatt. Adományoznak Bércéi. A nógrádi árvízkárosul­tak javára a Harmónia Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitá­ciós Intézet kollektívája nyolc zsák ruhát és huszonkilenc- ezer forint pénzadományt gyűj­tött össze, együttérzése jele­ként. Ezeket Szepes Péter igaz­gató június 24-én adja át a me­gyei önkormányzatnak, amely továbbítja a károsultaknak. Veteránautó-találkozó Gazdag, látványos kulturális és sportprogramokkal készülnek a szervezők a XXV. mátrai vete- ránautó-találkozóra, amelyet ebben az évben június 25-27. között rendeznek meg Gyön­gyösön és Mátrafüreden. A ju­bileumi esemény bemutatói­nak helyszíne a Mátra Szak­képző Iskolában (Mátrafüred, Erdész u. 11.), a gyöngyösi főté­ren, emellett Nagyrédén, Detken, Markazon, Domoszlón és Kisnánán lesz. A rendez­vény résztvevői megtekinthetik az 1930 előtt gyártott személy- gépkocsikat és természetesen a legújabb autókat is. Raliver­seny, KRESZ-vetélkedő, külön­böző zenekarok fellépése, látvá­nyos felvonulás és a járművek kiállítása teszi színesebbé és emlékezetessé a háromnapos eseménysorozatot. Éghajlatváltozás: mire számíthatunk? (Folytatás az 1. oldalról.) Országunk esetében a régiók határainak kisebb eltolódása is nagyobb változásokat idézhet elő. Ennek okán az Alfóldön már megfigyelhetők új növények, ro­varok megjelenése, amíg a már megszokottak az életfeltételek módosulása során visszaszorul­tak. A magyar ökológusok megfi­gyelései szerint hazánkban meg­ritkult a fűtakaró, amely jelentős szerepet játszhat a sivatagoso­dás kialakulásában. Egy tanul­mány szerint - amely vizsgála­tát 1700 növény- és állatfajra ki­terjedően készítette - a megfi­gyelt élőlények jelentős részé­nek élőhelye az enyhébb időjárás következtében 6,1 kilo­méterrel északi irányba húzó­dik. Ennek eredményeképpen nálunk eddig ismeretlen rova­rok jelentek meg dél felől, mint például a fákat megbetegítő vad- gesztenye aknamoly, a kukori­cabogár, a sáska, illetve a bagoly­lepke. A magyar klímakutatók meg­állapításai szerint „kellemetle­nebbé és kiszámíthatatlanabbá válik hazánk időjárása a globális felmelegedés lokális hatásai kö­vetkeztében. Melegebb és szára­zabb nyarakra, az aszályok és az özönvízszerű esők gyakoribbá válására számíthatunk.” A jelen­legi adatok szerint az elkövetke­zendő évtizedekben a légkör szén-dioxid-koncentrációja a duplájára növekedhet, amely­nek következtében a Kárpát-me­dence időjárása nagymértékben megváltozhat, negatív irányban. Az éves átlaghőmérséklet akár 0,7 Celsius-fokkal is növekedhet. Egy hétköznapi ember számá­ra ezek az adatok nem tűnnek rémisztőnek, ugyanakkor a leg­kisebb változások is kiszámítha­tatlan következményekkel jár­hatnak. Erre példa a pillangóef­fektus, amelynek lényege, hogy egy kaotikus rendszerben a leg­apróbb változás is nagymértékű változást okozhat. A megállapítások azonban nem törvényszerűek, csak való­színűséget jósolnak. Időjárási adatokat csupán 150 éve jegyez­nek fel, éppen ezért nem lehe­tünk biztosak abban, hogy nem csak a globális éghajlati rend­szer saját természetes, rövid ki­lengéséről van-e szó. Az a tény, hogy nap mint nap azt halljuk a médiából, hogy or­szágszerte katasztrofális a hely­zet, még nem jelenti azt, hogy visszafordíthatatlan klímaválto­zással van dolgunk. Kellemetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá válik hazánk időjárása a globális felmelegedés lokális hatásai követ­keztében FOTÓ: GYŰRŰN TIBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom