Nógrád Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-21 / 141. szám

2 2010. JÚNIUS 21., HÉTFŐ GOMBSZEMŰ APRÓ VADÁSZOK TALÁLKOZTAK Sdgótalán. A vadászgörények gazdái találkoztak vasárnap délelőtt a piac területén, ahol a kis ra­gadozók ismerkedhettek, tulajdonosaik pedig tapasztalataikat cserélhették ki. fota gyűrűn ™or NÓGRÁD MEGYE Éjszakáztak múzeumaink A lósörényfonó verseny dobogósai, a ludányhalászi Tini-tanya lovasai Az ötlet jó, a kivitelezés kiváló énekművész, az Operaház magánénekese is köz­reműködött a kiállítás nagy ér­deklődéssel övezett megnyitó­ján. A tárlat egyébként két Nóg- rád megyei kötődésű személyi­ség, Komjáthy Jenő költő és Csontváry Kosztka Tivadar fes­tőművész családtörténetét is be­mutatja.- Hátrányos helyzetből indul ez a múzeum, ez a város, Nógrád megye - mégis ott van a térké­pen! Bizonyítja ezt az is, hogy Salgótarján, s a Nógrádi Történe­ti Múzeum lehetett az első állo­mása ennek a vándorkiállítás­nak - hangsúlyozta dr. Szirácsik Éva megyei múzeum-igazgató. Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, országgyűlési képviselő köszöntőjében ismertette a Nóg­rádi Történeti Múzeum jövőjé­vel kapcsolatos elképzeléseket: közel másfélmilliárd forintos rá­fordítással egy úgynevezett retromúzeumot alakítanak ki, amely helyet biztosíthat a husza­dik század második fele ipari munkássága életkörülményei­nek, s szokásainak bemutatásá­hoz.- Első hallásra furcsának tűn­het, hogy a polgárosodást és a munkás életmódot egy lapon említjük, ám az olyan közösségi és emberi értékek, mint a sza­badságvágy, a haza és a nemzet szeretete ritkán köthető kizáró­lagosan egy-egy társadalmi ré­teghez - fejtette ki Becsó Zsolt, aki szólt arról is, hogy a polgáro­sodás alatt valamilyen eszményi állapotra való törekvést értünk, amelynek lényege a civil társa­dalom. A polgárok életét önkéntesen vállalt együttműködés és társu­lás intézményei szabályozzák, elutasítják a kirívó társadalmi egyenlőtlenséget, az államhata­lom fensőbbségét. Olyan elemek kerülnek előtérbe, mint az em­beri és polgárjogok, a család, a piac, a nyilvánosság védelme, a jogállamiság kialakítása nem­zetállami keretek között, a köz­életben való aktív részvétel és beleszólás lehetősége. A polgárság megjelenésével kezdődött el az általános demok­ratizálódás folyamata, amelynek egyaránt része az általános vá­lasztójog, a nemek közötti egyenjogúság, a szociális állam megteremtésének vágya, a piac és a közösségek összhangjára való törekvés, a többségi nemzet és a nemzeti kisebbségek között időnként megnyilvánuló ellen­nemzeti keretek között, verseny- képes piacgazdaságot. Elsősor­ban ezen múlik, hogy a mai Ma­gyarország a lehetőségek orszá­gává váljon, napról napra, egy­re jobban, mindannyiunk bol­dogulására. Nemzedéki köteles­ségünk megértetni mindezt a felnövekvő generációval, akár egy kiállítás alkalmával is - hangsúlyozta Becsó Zsolt. Valamikor a felvilágosodás időszakában, az 1750-es évektől kezdődően eresztett gyökeret az emberek egy részének gondol­kodásában az a felismerés, hogy az emberi élet javulhat, a körül­mények kedvezőbbé válhatnak, a társadalom emelkedő stádium­ba juthat - ismertette dr. Dobszay Tamás történész, egye­temi docens. A 19. században már kellő mennyiségben halmo­zódtak fel a pozitív változások tapasztalatai - például csökkenő csecsemő-halandóság, infrast­rukturális javulás -, de még nem megszokott, hanem inkább újszerű volt ez az élmény a tár­sadalomnak. Ezt a felemelke­dést, haladást írták le a polgáro­sodás fogalmával. Ez azonban morális, jogi kate­gória is, az emberi szabadság­nak, a méltóság biztosításának az előrehaladása. A jobbágyság, a kiszolgáltatottságnak ez a for­mája például megszűnt a század végére. Nógrád megyében első­sorban egyéni sorsokon, illetve családi pályákon mutatható be ez a változás. Ide illeszkedik Csontváry Kosztka Tivadar és Komjáthy Jenő, akik sorsa egy­ben a kettősségét is mutatja a tárgyalt időszaknak - előbbi a világhírig juthatott, utóbbiról azonban talán csak a vájtfülű irodalmárok hallottak, vagyis a polgárosodás elakadásának pél­dája lehetne. A vándorkiállítás kapcsán - amelyhez számos múzeum köl­csönzött anyagot - Perger Gyu­la Győr-Sopron megyei múze­umigazgató elmondta: a megyei múzeumi szervezetek szerveze­tek szövetsége jó egy évtizede célul tűzte, hogy megszakítva a főváros-központúságot a vidéki gyűjteményeket is bemutatják országnak-világnak. Az érdek­lődőknek dr. Fodor Miklós Zol­tán és dr. Basics Beatrix tartott szakmai tárlatvezetést. Utóbbi kiemelte: A Felemelő Század címmel a Nemzeti Kulturális Alap két éves programot indí­rea tanítványai barokk táncok­kal kedveskedtek a vendégek­nek. A múzeum kiállításait a tárlatvezetők barokk ruhába öl­tözve mutatták be. Az épület díszkivilágításban várta a ven­dégeket. Gusztiné dr. Toronyi Judit, a múzeum igazgatója, aki maga is barokk ruhában fogad­ta a vendégeket, azt mondta, hogy az éjféli nyitva tartásig há­romszázötven látogatót fogad­tak. Balassagyarmat újszerű, ere­deti kezdeményezéssel ünnepel­te a Múzeumok éjszakáját a Pa­lóc Múzeum. Az irodalom napjá­vá és éjszakájává minősült át a rendezvény, hiszen négy folyó­irat adott egymásnak találkozót. A salgótarjáni székhelyű Palóc­föld hívta meg régióbeli társait, a miskolci Műutat, a kassai Rovart-ot, s a nyíregyházi A Vö­rös Postakocsit. Az észak-ma­gyarországi és dél-szlovákiai la­pok szerkesztői izgalmas kerek- asztal-beszélgetés keretében ad­tak képet magukról. Mizser Attila, a Palócföld fő- szerkesztője, valamint Nagy Csil­la irodalomtörténész, a folyóirat szerkesztője vezette a földrajzi­lag egymáshoz kapcsolódó sajtó- orgánumok közötti eszmecserét. Szó esett a lapokhoz kötődő kul­tikus hagyományok ápolásáról és a folyóiratok újszerűségre va­ló törekvéséről, a nyomtatott és internetes változatok megjelené­séről és különbségeiről, az intéz­ményekkel, iskolákkal való kap­csolatápolásról, az olvasóközön­ség megtartásáról és gyarapítá­sáról, s bizony, az érdektelenség­gel szembeni örök küzdelem, illetve a lapokra háruló anyagi nehézségek is felvetődtek. A négy folyóirat közötti együttműködés a szerzőcserék révén már eddig is megvalósult, azonban a lapok az együttmun- kálkodás hosszabb távú pers­pektíváját is felvillantották. Any- nyi már bizonyos, hogy ősszel Kassán mutatkoznak be a folyó­iratok, negyedévente találkozót szerveznek, kétévente pedig egy négyes antológia lehetőségében gondolkodnak, s közös pályáza­tokon is szeretnének elindulni. Este a négy folyóirat szerzői ol­vasták fel műveiket a múzeum előtt, s még kellemes éji zené­ben is része lehetett az irodalom- kedvelő hallgatóságnak. Salgótarján. Három napon át szólt a zene a harmadik alka­lommal megrendezett Tóparty fesztiválon, Salgótarjánban, a Tóstrandon. Rendkívüli gaz­dagság jellemezte az idei prog­ramot: e rendezvény kereté­ben tartották például az Éter Észak-magyarországi tehet­ségkutató rock fesztivált, de a „feltörekvők” mellett még szá­mos együttes koncertezett, így mások mellett az R-Go, a Kor­moran, a P-Mobil és az Edda. Más műfajok kedvelői is talál­hattak kedvükre való szórako­zási formát, elég a szombaton második alkalommal megren­dezett Palócföldi néptánc talál­kozóra gondolni. Sportprogra­mok is színesítették a válasz­Este tábortűz mellett gyakorolhatták a néptánc alapjait az érdeklődők tékot: futóverseny mellett „Ló- bemutatkozó sportág, a női és ra magyar” országos lovas férfi strandkézilabda nemzet­rendezvény, illetve egy most közi tornája. Bemutatkozott a strandkézilabda is A Nógrád táncegyüttes a Tópartyn mutatta be először új koreográfiáját Salgótarján. „A lehetőségek or­szága - Polgárosodás a 19. századi Magyarországon” cí­mű vándorkiállítás indult útjá­ra Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban szom­baton, a Múzeumok éjszakája alkalmából. Pándy Piroska, salgótarjáni származású, Pro Arte-díjas tétek feloldása. Napjainkban vi­lágszerte folyik a harc a globalizáció ellen, amely veszé­lyezteti mindazt, amit a polgáro­sodás erkölcsként és ésszerűség­ként képviselt. Az államnak ilyen körülmények között a köz­jót kell képviselnie és szolgálnia.- A közjó, mint polgári érték a szociális biztonságot, a közin­tézmények, az infrastruktú­ra, az egészségügy és a közoktatás megfelelő működését jelenti, mert ezek ad­nak védel- m e t , tott. Ennek egyik legjelentősebb eleme a vándorkiállítás, amely Salgótarján után Nagycenken, Békéscsabán, Nagyváradon, Nyíregyházán, Kassán és Zala­egerszegen is látható lesz. Szecseiiy. Az ötlet jó, a kivitele­zés kiváló, az érdeklődők részé­ről az elismerés sem maradt el. Szécsényben a Múzeumok éj­szakáján a Kubinyi Ferenc Mú­zeumban a barokk stílusú kas­télyban a barokk jegyében fo­gadták a vendégeket. Este hat órától óránként a helyi művé­szeti iskola növendékei, Ezreket vonzott a Tóparty

Next

/
Oldalképek
Tartalom