Nógrád Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-17 / 138. szám
2 2010. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK SÉTA A PAKSI ATOMERŐMŰBEN AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. TÁMOGATTA. Süli János: fő az erőmű hatékony és biztonságos üzemeltetése Mittler István: az atomenergetikai múzeummal régi álom válik valóra Láttuk az energia bölcsőjét élmény Tűzpiros sisak a fejünkön, zöld füldugó a füleinkben A paksi atomerőműben tett látogatásunkkor a vezérigazgató, Süli János, aki egyben a Tolna Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke, nem tudott megjelenni, de az internet segítségével sikerült felvennem vele a kapcsolatot, s válaszolt kérdéseimre.- Sok munka, hosszú út vezetett az ön számára a vezérigazgatói posztig. Elérte a célját, vagy ez csak egy állomás az életében?- Már a kezdetek óta Pakson dolgozom, így sokak által irigyelt pályát futottam be. Az idők során megszereztem kollégáim bizalmát, megbecsülését. Persze ezután is próbálom a lehető legjobb formámat nyújtani. Kulcsfeladatomnak továbbra is az erőmű biztonságos, gazdaságilag hatékony üzemeltetését tartom.- Mindig is az atomerőműnél szeretett volna dolgozni, vagy a véletlen hozta így?- Mióta dolgozik itt? Mi tartozik az ön hatáskörébe?- 1995 óta dolgozom itt - válaszolta kérdésünkre Mittler István, a paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója. - Felelősséggel járó munkám van, de nagyon szeretem. Az én feladatom az üzleti céloknak megfelelő kommunikációs stratégiát kidolgozó csapat irányítása és felügyelete, külső és belső rendezvények szervezése, a cég reklám és szponzorációs ügyeinek az intézése, másrészt a látogatóközpont munkájának koordinálása, évente közel 30 ezer ember tájékozódik nálunk.- Tavaly nyáron fejezték be a látogatóközpont felújítását, de máris új fába vágták a fejszét- Régi álmunk kezd valóra válni. Közel egy évtizede felvetődött, hogy mutassuk be, állítsuk ki megfelelő helyen a magyar energetikában fellelhető tárgyi emlékeket. Tavaly a cégvezetés engedélyezte a munka megindítását, melynek eredményeként egy atomenergetikai múzeum nyílhat meg az erőmű területén. Jelenleg egy raktárépület átalakítása folyik. Ez év második felében kezdődik a múzeum bela- kása, amely reményeink szerint jövő év első felében nyitja meg kapuit a közönség előtt. Mittler István- Milyen végzettségre van szükség ahhoz, hogy az atomerőműben dolgozhassunk?- Nemcsak természettudományi, hanem társadalomtudományi ismeretekre is szükségünk van. Gépész és villanyszerelő mellett mérnök, jogász, újságíró és marketinges is dolgozik nálunk. Biztos jövőt nyújt a műszaki pálya mindhárom fokozata, nevezetesen a szakmunkás, a főiskolai és egyetemi képzésben szerzett szakma is. ■ Marusa Réka Katona József Gimnázium, Kecskemét A bonyhádi SÉTA tábor résztvevői a paksi atomerőmű látogatóközpontjában. A középiskolás diákok később a cég vezetőivel interjút is készíthettek Süli János- Tudjuk, véletlenek nincsenek. Már kisgyermekként is vonzódtam a technikához, később a Műegyetemen szereztem villamosmérnöki diplomát 1980- ban, majd az Erőmű Beruházó Vállalathoz (ERBE) kerültem, annak is az atomerőmű építésén lévő kirendeltségére, ahol az üzembe helyezéssel kapcsolatos feladatok vártak rám.- Ha valald egy ilyen magas posztot tölt be, annak nem sok ideje marad kikapcsolódásra, a családjára. Ön is így van ezzel?- A munkám felelősségteljes, egész embert kíván, ami sokszor a szabadidő rovására megy. Ezt el kell fogadnunk, de mindemellett próbáljuk ezt a helyzetet a lehető legjobban összeegyeztetni a családi programokkal, hiszen tudjuk, mindig a család az első. ■ Bódog Boglárka I. Béla Gimnázium, Szekszárd Az Axel Springer-Magyar- ország Kft. idén is megrendezte Bonyhádon a SÉTA (Sajtó és Tanulás) tábort 34 középiskolás részvételével. A diákok a paksi atomerőműbe is ellátogattak. Élményeiket természetesen újságcikkek formájában örökítették meg. Gyöngyösi Roland A korai ébredés fáradalmait pihenve zötykölődtünk az úton Paks felé. Amikor bekanyarodtunk az atomerőműhöz, már tudtam, hogy emlékezetes lesz a mai nap. A buszról leszállva a látogatóközponthoz vezettek minket, ahol rövid eligazítás után meg is kezdődött a létesítmény bemutatója. Először egy akváriumhoz kalauzoltak minket, ahol az erőmű működését követhettük nyomon, majd betekintést nyerhettünk Paks történetébe. Megtudtuk, hogy a régen itt élők főleg mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak. Sok érdekességet láthattunk és hallhattunk a villamos energia felhasználásáról, a világ atomerőműveiről és azok típusairól. A vállalkozó kedvű fiatalok kipróbálták azt is, mennyi villamos energiát termelhetnek egy szobabicikli segítségével. Pár másodpercnyi erőteljes tekerés után a mutató a villanyvasalónál állt meg. A bringázás utáni sajtótájékoztatón először Pónya József, az igazgatóság elnöke beszélt nekünk többek között arról, hogy napjainkban egyre több energiára van szükségünk, ami miatt különösen fontos az atomerőművek és a megújuló energiaforrások, így például a bioenergia szerepe. Dr. Varga-Sab- ján László törzskari és humán igazgató is aláhúzta, a társadalom számára lényeges, hogy jól működjön a paksi atomerőmű. Süli János vezérigazgató és Mittler István kommunikációs igazgató hivatalos ügyeik miatt Budapesten tartózkodtak, ám válaszoltak a korábban feltett kérdésekre írásban. A sajtótájékoztató végén a szakemberek kielégítették a diákok további - nem kicsi - tudásszomját is. Ezután újabb eligazítás következett, hiszen az atomerőmű üzemi területére is bevittek minket. Fontos volt előtte tudni, milyen szabályokat kell betartanunk, mire kell figyelnünk, miket nem szabad magunkkal vinnünk. A szigorú biztonsági szabályok miatt a 16 éven aluliak és azok, akik nem szerepeltek az előzetesen leadott listán, nem jöhettek velünk, de egy kivetítőn nyomon követhettek minket. Az adategyeztetések után izgatottan indultunk el a belső udvaron a turbinacsarnokhoz. A biztonsági sisakok átvétele és nem kevés lépcső megmászása után eljutottunk ahhoz az ajtóhoz, ami mögött megismerhettük ezt a hatalmas építményt. Mielőtt beléptünk volna, a túravezető elmondta, mit láthatunk majd odabenn, ezután pedig kiosztotta a füldugókat, amiket először vonakodva és nevetve gyömöszöltünk a fülünkbe, ám kiderült, hogy azok a nagy hangzavarban igen hasznosak. A csarnokba lépéskor rájön az ember, milyen apró teremtmény is ő. Elképesztő, milyen összhang szükséges ennek az irdatlanul hatalmas létesítménynek a fenntartásához, működéséhez. Mindenkinek megvan a saját feladata. Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem, amikor elhaladtunk az óriási sárga turbinák mellett. Pár vaskos ajtó után egy legfeljebb 50 ember befogadására képes helyiségbe érkeztünk, ez a látogatófolyosó, amelynek az ablakából látható az 1-es és a 2-es blokk reaktorcsarnoka. Szerencsénk volt, ugyanis megfigyelhettük, ahogyan egy daru segítségével éppen cserélik ki az elhasznált, úgynevezett kiégett kazettákat. Majd ismét a lépcsők tengerében találtuk magunkat, a lefelé út gyorsabban ment A megkedvelt tűzpiros védősisakok visszakerültek a helyükre. Mindenkinek nagyon tetszett a látogatás, sok érdekességet tudhattunk meg az erőműről és működéséről. Azt hiszem, nem csak a magam nevében beszélek, amikor azt mondom: örültem, hogy a SÉTA program keretében részt vehettem ezen a túrán, és úgy gondolom, hogy egyszer mindenkinek látnia kellene az atomerőművet, hogy megtudja, honnan is ered az éltető energia. A szerző a mezőkovácsházi Hunyadi János közoktatási intézmény tanulója Nyitottság és közvetlenség dr. varga-sabján lászló Az erőműnek nincs mit titkolnia Segítik a környéken élőket pónya József A tv is Pakson termelt árammal működik A paksi atomerőmű törzskari és humán igazgatója dr. Varga- Sabján László. Örömmel mesélt a nemzetközi kapcsolatok fontosságáról, az erőmű vezetőinek életéről, akik gyakran vesznek részt konferenciákon, találkozókon, kapcsolatokat ápolnak testvér erőművekkel. Megtudtuk, hogy az atomerőművek - mint egyfajta kisebb családi közösségek - összetartanak, de egyben ellenőrzik és figyelmesen nyomon követik egymás eredményeit is. Dr. Varga-Sabján László kitért a fegyelem szükségességére, az igazgatóságok ellenőrzésének jelentőségére. Arról is tudomást szereztünk, hogy a huDr. Varga-Sabján László mán erőforrás felügyelete is az ő feladata. A környezetszennyezéssel kapcsolatban elmondta: miközben az atomerőmű környezetterhelése minimális, még mindig jelentős a fakitermelés, a fosszilis energiahordozók használata a világban. Büszkén hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom milyen pozitívan áll hozzá az atomenergiához. A vélemények természetesen nálunk is megoszlanak, de a környező országokhoz képest Magyarországon a legelfogadottabb az atomerőmű. Ez köszönhető az áraknak, a nyitottságnak, a vezetők közvetlenségének, de mindezek mellett annak is, hogy emberként néznek fogyasztóikra.- Nincs mit titkolnunk vagy elferdítenünk, bármikor be lehet jönni, és megkérdezni az itt dolgozókat - tette hozzá dr. Varga- Sabján László. ■ Bernhardt Dániel Talentum Gimnázium, Tata Ha valaki, hát Pónya József, a Paksi Atomerőmű ZrL igazgatóságának elnöke tényleg mindent tud az erőműről. Nem véletlenül, hiszen idestova 50 éve van a szakmában. Mérnökként egykor közreműködött az atomerőmű építésének irányításában, de rátermettségét bizonyítva magasabb beosztást szerzett, így volt a vállalat vezérigazgatója is. A társaság igazgatóságának elnöki pozícióját 2008 óta tölti be. Számtalan kitüntetéssel ismerték el munkásságát, többek között Paks díszpolgárává választották. Pónya József csillogó szemekkel avatott be minket hosszú munkájának gyümölcsébe, mely a magyar háztartások energiaelPónya József látásának jelentős hányadát szolgáltatja. Azt mondta, jó tudni, hogy amikor fólkapcsoljuk a villanyt, vagy bekapcsoljuk a tévét, innen érkezik az áram, melyhez viszonylag kedvező áron juthatunk hozzá így, hogy saját erőművel rendelkezik az ország. Ez még a fejlettebb államokban sincs mindenhol így. Olaszországban például a csernobili katasztrófa okozta pánik miatt sorra bezártak az atomerőművek, míg hazánkban ismét rendkívül magas, 75 százalékos a társadalmi elfogadottságuk. Szerinte ehhez hozzájárult, hogy a paksi létesítmény minden 16. életévét betöltött polgár számára nyitott, saját szemével győződhet meg, mi is történik ott És az is, hogy támogatják a környéken élőket például a sport, a szabadidő és az oktatás területén, segítik a gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. ■ Szűcs Zoltán Kaposvár, Munkácsy Mihály Gimnázium