Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-08 / 106. szám

Szépnek nehéz nevezni, de abszolút megszokható a forma Nem is olyan régen ven­dégeskedett szerkesztősé­günkben az új generációs Subaru Legacy kombi vál­tozata. A hatalmas térrel bíró puttonyos jó néhány meggyőző érvet tudott fel­mutatni maga mellett, azonban kétségtelenül ve­szített Subarus erényei­ből. Lássuk mit kompen­zál ebből a négyajtós vál­tozat. Csörgő Balázs TESZT: SUBARU LEGACY 2.00. Kezdjük talán a motorral - ami a kombihoz hasonlóan - a japá­nok saját fejlesztésű boxer díze­lét kaptá tesztautónkban. Sok újat erről nem tudok írni. A hangja dízel mivoltához képest A kategória egyik legjobbja, és egyben igazi műszaki csemege is a Subaru dízele zseniális, a dinamikája nagy­szerű, a fogyasztása pedig szin­te már hihetetlen (ó liter körül mozog 100 kilométerenként). Erős, takarékos és a karakte­risztikája is kellemes. A hajtás is a szokásos. A szim­metrikus összkerékmeg-hajtás jól végzi a dolgát, szinte észreve­hetetlen, amikor viszont szük­ség van rá kisegíti a sofőrt. Kü­lön dicséretet érdemel azért, mert nem tornássza az egekbe a japánok középkategóriásának fogyasztását. Kellemes a fék és a váltó is példás, még sincs „él­ményautó’’ érzése a Legacyban az embernek. Ha belsejét vizslat­juk sem sokat javul a helyzet. Az anyagminőség sokat javult az elődhöz képest, a Legacyban et­től függetlenül most is akadnak kopogós műanyagok. Pedig a fel­szereltség példás. Elképesztő mi mindent belepakoltak a japánok az autóba, de furcsaságok azért „gazdagon” akadnak. A fogyasz­tásmérő például ebben sem tud páratlan értéket produkálni, va­gyis csak páros tizedesekre vég­ződő számadatot tud mutatni., Tesztautónk közel kilencmilliós ára ellenére sem rendelkezett to­latóradarral, pedig nagy autóról van szó, ráadásul elég nehezen belátható a karosszéria. Ez már csak azért is érdekes, mert ugyanakkor akadt benne kétzó- nás digitklíma, tempómat, ülés­fűtés, xenon fényszóró, esőérzé­kelős ablaktörlő, bluetoothos, hatlemezes hi-fi, napfénytető. Érthetetlen miért pont a tolatóra­dart hagyták ki felszereltségi lis­táról. A járgány külső formája az ami talán leginkább megosztja a nagyközönséget. Sokan egye­nesen csúnyának titulálják, jó­magam nem mennék ennyire messzire. Néhány nap után hozzászokik a szem, sőt kelle­mes látvány is tud lenni és leg­alább ebben van valami Subarus. A japánok mindig is igyekeztek különleges autókat készíteni, gondoljunk csak a kö­zelmúlt egyik legjelentősebb ikonjára a „béka lámpás” Imprezára. A sportos jegyek kí­vülről leginkább elől vannak meg, a mélyre ereszkedő kö­tény, a hatalmas levegőbeömlők komollyá teszik a „mezei” Legacyt, hátrafelé viszont már elfogyott a mérnöki kreativitás, sőt a hátsó lámpa nagyon ha­sonlít a korábbi hármas BMW megoldására. Ezek után nézzük a konklúzi­ót. A kétliteres 150 lóerős boxer a mai dízelek között igazi ék­szer. 350 Nm-es nyomatékának köszönhetően 9,3 másodperc A Subaru Legacy 2.0D és a hozzá tartozó gumiméret (205/60 Rió) egy átlagos méret A JA-LA gumiszerviz salgó­tarjáni telephelyén ehhez a modellhez is kapható ked­vező árú, üzemanyagtaka­rékos abroncs, ami a Dunlop SP Sport 3000A gu­mija és 21000 lydb áron el­érhető. alatt teljesíti a százas sprintet. Nagyszerű a hajtás, a kuplung, a váltó, a fék, vagyis igazán jó autó a Legacy. Csakhogy ennek az autónak sokkal többet kelle­ne nyújtani. Valami olyasmit amitől bizsereg az ember erei­ben a vér, amitől nyugodtan au­tózva is mosoly ül a pilóta ar­cán. Mert így csak egy nagysze­rű japán autó, ami persze dicsé­retes, de az autók - és főleg a Subaru - fanatikusainak ez ki­csit kevés. És kövezzenek meg, de ha választani kellene Legacyból biztosan kombit ven­nék, mert ha nem különleges, legalább legyen praktikus. Hátulról abszolút japános, a csomagtér nyílása egy'picit szűk Kockázatok és mellékhatások ellen Aki szereti az autóját annak szinte a szívéig hatol a hang, ami akkor keletkezik ha tolatás közben nekiüt­közik valaminek. Lehet az akár egy másik autó, egy oszlop, vagy egy földön hagyott bicikli, ami a tükrök­ből nem látható. Napjainkban egyre több autóban van gyárilag tolatóradar, annak jótékony hatásáról azon­ban a többi autótulajdonosnak sem kell lemondania. Alig láthatóak a szenzorok, de sok kellemetlenségtől megkímélhetik a sofőrt Csörgő B. tanácsadó. Utólag ugyanis már néhány ezer forintos befek­tetéssel könnyedén hozzájutha­tunk a csipogó, villogó szerke­zethez. Azonban mint minden­ből, ebből is érdemesebb a mi­nőségi terméket vásárolni. Be­mutatónkhoz, a Bosch Park Pilot radarját használtuk, ami kiválóan vizsgázott, pedig aka­dályból bőven volt, a szó min­den értelmében. Először nézzük miért érde­mes beruházni egy ilyen „kütyübe”. Egy átlagos parko­lási koccanásnál az autón több elem is sérülni szokott. A hátsó lökhárító szinte biztosan, de jó eséllyel horpad a sárvédő és tör­nek a hátsó lámpák. Ez azt je­lenti, hogy karosszeriasnak, festőnek egyaránt dolgoznia kell az autón, a javítás összege pedig ötven és kétszázezer fo­rint között is mozoghat. Arról már nem is beszélve, hogy be­tétlapunk, vagy pénztárcánk tartalma akkor is fogyni fog amikor a vétlen autóssal ren­dezzük az általunk okozott kárt. Ezzel szemben egy tolatóradar néhány tízezer forintos befek­tetést jelent, vagyis nemcsak kényelmes, pénztárcakímélő megoldást is jelent. A Bosch igen jelentős szerep­lője ennek a piaci szegmensnek, jó néhány autógyártó kizáróla­gos beszállítója a német cég és ez az utólag beszerelhető termé­ken is jól látszik. Mivel esetünk­ben univerzális készülékről van szó, több illesztő gyűrűt kapunk a szenzorokhoz, így gyakorlati­lag bármelyik autóba könnye­dén beilleszthetőek. Az szinte biztos, hogy a hátsó lökhárítót le kell bontani a beépítéshez, hi­szen a szenzoroknak lyukakat kell fúrni, és a csomagtérbe is be kell húzni a vezérlő egységig a kábeleket. A német gyártó készülékei úgynevezett „tanulóhurokkal” vannak ellátva, így mi magunk tudjuk konfigurálni a rend­szert, ráadásul akár a vonóho­rogra is megtanítható a Park Pilot. Egy erre megjelölt veze­ték elvágásával a középső két szenzor „látószöge” összeszű­kül, így a vonóhorog nem za­varja össze a rendszer működé­sét. A szenzorok jeleit nem csak sűrűsödő csipogással közvetíti a vezérlő a pilóta felé, hanem a hangszóróba integrált ledek is segítenek, ha esetleg nagy hangzavarban kell pontos tola­tást végeznünk. A minőségi termék egyik elő­nye, hogy a külső szenzorok nyugodtan fényezhetők, így gyakorlatilag észrevehetetlenül megbújnak a lökhárítóban. A másik nagy előnye a Bosch Park Pilotjának, hogy az időjá­rás sem befolyásolja a működé­sét. Vagyis hidegben, hóban, esőben, ködben egyaránt reme­kül üzemel. A működése végtelenül egy­szerű. A tolatólámpáról áramot kapó vezérlőegység,- hátrame­netbe kapcsolva aktiválja a rend­szert, amit az egy hosszabb sípo­lással nyugtáz. Ezt követően a te­reptárgyhoz közeledve, először a hangszórón található ledek vil­lannak fel sorban, majd a hang­szóró is egyre gyorsabban csi­pog ahogy közeledünk a mögöt­tünk lévő tárgyhoz. Nagyjából, ha tíz centi közelségre értünk, folyamatos sípolással tudatja, hogy eddig és ne tovább. így szinte lehetetlen nekitolat­nunk bárminek, nem véletlen, hogy a statisztikák (ADÄC) sze­rint a tolatóradarral szerelt au­tóknál, a parkolásos balesetek száma szinte nem is mérhető. JÁTÉK * JÁTÉK * JÁTÉK Ételre terv*.**« BOSCH A Nógrád Megyei Hírlap és a Bosch jóvoltától most ön is átélheti a német gyártó minőségi termékeinek varázsát * Nyerjen most Bo,seb-ablaktörlőt! Ehhez mindössze egy jó válasz és egy kis szerencse szükséges! Mi a neve a Bosch parkolást segítő rendszerének? Név: Telefonszám: A megfejtéseket postára adhatják a Nógrád Megyei Hírlap, Salgótarján, .Alkotmány út 9. címre. A borítékra mindenképiten írják rá: „Benzingőz”. A nyertest telefonon értesítjük! Szürke eminenciás négy keréken

Next

/
Oldalképek
Tartalom