Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-31 / 123. szám
2 2010. MÁJUS 31., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Becsó Zsolt A címben olvasható mondatot Praznovszky Mihály, a Mikszáth Kálmán Társaság tiszteletbeli elnöke mondta Budapesten, a Nemzeti Sírkertben, a száz évvel ezelőtt elhunyt író nyughelyénél tartott ünnepi beszédében. Bizonyára vannak, akik ezt túlzásnak érzik - persze nem az ott Jelenvoltak közül - de rögtön egyetértenének a szónokkal, ha pénteken látták volna a Petőfi Irodalmi Múzeum termeiben és udvarán, a különböző, de egyazon célú rendezvényeken egész nap hömpölygő tömeget, amelyik igenis kedélyesen, Jó hangulatban emlékezett Mikszáth Kálmán szerethető személyére és munkásságára. Praznovszky Mihály Mikszáth teremtette meg a boldog olvasót lyája negyvenedik jubileumán közben az alkalomhoz méltó műveket szólaltatott meg a hegedűn Gombai Tamás, a Balassagyarmatról és Salgótarjánból is indult különbusz a fővárosba, az utóbbi útközben felvette a pásztói Mikszáth-hívő- ket - diákokat, tanárokat - is. Ők is hallották, amint Budapesthez közeledve Kovács Anna, a Mikszáth Kálmán Társaság elnöke elmondta: az író mindösz- sze három nappal a máramarosszigeti képviselői kortesútját - ahová a fia kísérte el - követően 1910. május 28-án a déli órákban tüdőelégtelenségben távozott az élők sorából. Erdélyben kifejtett gondolatai is arra utalnak, hogy érzékelte, mélyen átélte az ország helyzetét s szinte előre látta azokat a sötét éveket, amelyek az I. világháborúval Magyarországra köszöntöttek. Irodalmi munkássága révén olyan szellemi örökséget hagyott az utókorra, amelyből mindig, így napjainkban is lehet táplálkozni, erőt meríteni. A Fiumei úti temetőben, Mikszáth síremlékénél elsőként Katona Tamás, Sokan ellátogattak a budapesti Nemzeti Sírkertbe, hogy részt vegyenek a Mikszáth-sírnál tartott megemlékezésen helyét „Ő maga volt a nép”, ezért tudta alakjait akár „békés napsütésben”, akár „balladai félhomályban” saját hangjukon megszólaltatni, önmaguk fejével gondolkodtatni. Műveinek meghatározó jellemzője a szülőföld nyújtotta élményekhez, emlékekhez, a furfangos észjárású, gazdag érzelemvilágú palóc emberekhez való hűség. ParlamenA megyei könyvtár is bemutatta néhány féltve őrzött kincsét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja mondott beszédet. Méltatta Mikszáth népben, nemzetben gondolkodó alkotói egyéniségét, azt a pályaívet, ahogyan egy felvidéki kis faluból az irodalom magaslataira tudott emelkedni. írásművészete az együttélő magyar és szlovák emberek dolgos, szorgos mindennapjaiból, az őket jellemző ösztönös életszeretetből, derűből táplálkozott. Ezért halála centenáris évfordulóját, emlékének, hagyatékának ápolását sem uralhatja a szomorúság - fejtegette Katona Tamás. Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, ország- gyűlési képviselő köszöntötte mindazokat - nógrádiakat, budapestieket, a magyar irodalom barátait és művelőit - akik nagy számban jöttek el Mikszáth Kálmán sírjához, hogy emlékezzenek - Ady Endre szavai szerint - a „legíróbb íróra”, a „kivételes magyarra” és „kivételes emberre”. Becsó Zsolt felidézte Mikszáth életének fontosabb állomásait, hangsúlyozván a magyar nemzet kultúrájában, az emberek szívében-lelkében elfoglalt ti tudósításaival ugyancsak egyedi műfajt hozott létre. „Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma” - idézte Mikszáth megszívlelendő gondolatát Becsó Zsolt. Praznovszky Mihály - fentebb már jelzett beszédében - ugyancsak utalt Mikszáth sze- halála előtt tizenkét nappal - megnyilvánult sok-sok elismerést fogadta. Bár tudta, hogy „nincs az a sikerszénával megrakott szekér, amelyre egy-két villával még rá ne lehetne dobni, vagy a csizmára egy kis aranypatkót ütni, hogy még magasabbnak látszódjon az ember”, mégis úgy vélte, hogy ő nem tett mást, csak szerette hazáját, s azért, mert az ember az édesanyját szereti, nem jár köszönet. Mindig az igazat írta, őszintén, kertelés és hatalmi igazodás nélkül. Kultúra kell ennek az országnak - vallotta s azt is kifejtette, hogy a jelen irodalmi ünneplése a jövőnek, a következő írói nemzedéknek szól, hogy legyen majd aki magára veszi az írás felelősségét. Külön is megköszönte Nógrád megyének, hogy nem engedte el őt, örökre magához kötötte. Azt mondta, hogy még az égi mezőkön is a karancssági erdők zúgását hallja majd. „1910 májusának Magyarországa látott egy boldog írót. De azt nem tudta, hogy ő volt az, aki megteremtette a boldog olvasót. Akik bár sokan vannak, de nem elegen, s akik nem győznek hálálkodni azért az égi kegyelemért, amit megkaptak s amit földi nevén úgy hívnak, Mikszáth Kálmán” - fejezte be mondandóját Praznovszky Mihály. A beszédek elhangzását követően kezdődött el a koszorúzáFonó Zenekar és az Állami Népi Együttes prímásának vonója. Megannyi virág borította el a sírt, ahová Marta Kálovcová, Szklabonya - Mikszáth szülőfalujának - polgármestere és helyettese, Veronica Kusnárová egy urna szklabonyai földet is elhelyezett. A jubileumi rendezvénysorozat a Petőfi Irodalmi Múzeumban folytatódott. A kapun belépő akár „Nógrád varázslatos világ”- ában érezhette magát, hiszen mindenütt a megyét és településeit - köztük Salgótarjánt - népszerűsítő plakátokat láthatott, az udvaron pedig a hatalmas sátor körül valóságos vásári forgatag fogadta az érdeklődőket. A megyei intézmények - könyvtár, levéltár, múzeum - bemutatták néhány féltve őrzött kincsüket, árulták könyveiket, az ingyen osztogatott turisztikai, idegen- forgalmi - ipolytarnóci„ kazári és egyéb -katalógusok, kiadványok között pedig egy kuriózum is felbukkant: a Balassagyarmaton megjelentetett Nógrádi Hírlap 1909. április 18-i számának reprint változata, címlapján egy Mikszáthról szóló írással. Á hollókőiek standjánál gyönyörű népviseletbe öltözött asszonyok - Kelemen Istvánná, Percze Lajosné és Szabó Ferencné - kínálták az általuk készített szőtteseket, emléktárgyakat és várták, hogy „fonójukkal” felléphessenek a szabadtéri színpadra, amelyen a nap során egymást váltották a Nógrád községből, Sipekről és máshonnan érkezett hagyományőrző együttesek, folklórcsoportok, szólisták. Lehetett vetélkedni és többek között „Nógrád vár rád”- trikókat is nyerni. A palócföldi tájhazára vonatkozó, gyakorta Solymár József író helyett és nevében tartott előadást. A Palócföld című irodalmi, művészeti, közéleti folyóiratról Kabdebó Lóránt irodalomtörténész fejtette ki elismerő véleményét, a lap „...ezek a kedves kis portékák” című Mikszáth-rovatáról viszont Mizser Attila főszerkesztő tájékoztatta a hallgatóságot Végh Károly diósjenői gyökerű irodalomtörténész moderátorságával. Karol Wlachovsky új szlovák Mikszáth-fordítását Szegedy- Maszák Mihály irodalomtörténész mutatta be. A kötetből Kerekes Vica olvasott fel magyarul és szlovákul részleteket. A Mik- száth-kori Nógrád vármegye képekben című DVD-t Szirácsik Éva, a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatója szerkesztette. Sipos Szilvia és a salgótarjáni származású Debreceni Boglárka, a PIM munkatársa ugyancsak képes irodalmi barangolás élményében részesítette a közönséget. Mikszáth-Cseney KálNépviseletbe öltözött asszonyok készítették a finom nógrádi falatokat Tudományos üléssorozatokon is megemlékeztek a „legíróbb íróról” furfangos kérdéseket Szabó Péter tette fel s ugyancsak ő vezette mindvégig jókedvűen és fáradhatatlanul a hosszú órákig tartó műsorfolyamot. A gasztronómiai különlegességeket kedvelők is válogathattak az ínyencségek között: megkóstolhatták a palóclevest s a nem kevésbé híres vanyarci haluskát, a kétbodonyi szilvásgombócot is. A múzeum termeiben is folyamatosak voltak a programok: lehetett Mikszáth-filmeket nézni, Mikszáth-művek felolvasásán aktívan vagy hallgatóként részt venni, Mikszáth-könyveket vásárolni. Ács Irén fotóművész, Nógrád megye díszpolgára Egy isten a Palóc Olimposzról című kamaratárlat keretében állította ki Mikszáth földjén készült felvételeit. A tudományos ülésen V. Raisz Rózsa nyelvész tartott előadást Mikszáth ironikus hangjáról, Sipos Lajos, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke a megyei tagozatokról általában, Pásztor Sándorné balassagyarmati tanár pedig konkrétan a nógrádi létrehozásának előkészületeiről beszélt. Praznovszky Mihály Az élő anekdota címmel mán ugyancsak vetített képekkel illusztrált családtörténeti előadást tartott dédapjáról. Görgey Gábor Mikszáth különös házasságai című színművét Lukács Sándor és Iván Ildikó felolvasószínházi formában elevenítette fel. A Mikszáth-nap minden elemében színvonalasan idézte meg névadója szellemiségét. A szervezők - Nógrád Megye Ön- kormányzata, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Nógrád Megye Önkormányzatának Ellátó Szervezete, Nógrád Turisztikai Nonprofit Kft., Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet, Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet, Nógrád Megyei Levéltár, Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Mikszáth Kálmán Társaság, Palóc Társaság, Palócföld folyóirat - és a résztvevők valamennyien méltóképpen tisztelegtek az egy évszázada eltávozott író emléke előtt. Csongrády Béla (FOTÓK: GYURIÁN TIBOR)
