Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-27 / 121. szám
12 2010. MÁJUS 28., PÉNTEK SPORTTÜKÖR Gondolatok a strandkézilabdáról Vitaindító észrevételek egy formálódó sportág(?) jövőjéről Hegedűs Henrik Vajon külön sportág-e a strandkézilabda, vagy a teremkézilabda „kistestvére”, nyári kiegészítő, hobbyszerű foglalatossága? A magyar kézilabda életben sokan, sokféleképpen látják a fenti kérdésekre adandó választ Aki közel ül a tűzhöz, biztosan azt válaszolja, persze, külön sportág, hiszen válogatottak működnek, EB-t, VB-t rendeznek, komoly seregszemléik, nemzetközi versenyeik (European Beachhandball Tour) vannak, semmi kétség efelól Mások, akiknek a teremkézilabda jóval fontosabb, úgy vélekednek, maradjon csak meg a bölcsőben ez a „szakág”, játszzák azt annyian, és ahányan tudják, egyfajta nyári szórakozásból, valahogy úgy, mint ahogy a „fáradtgőz- kiengedős” Velence Kupát tartják az éved végén. Nos, ha jobban belegondolunk a témába, és az első kérdést boncot gátjuk, néhány alapvetésre mindenképpen rábukkanunk. Például arra, hogy a strandkézilabda bekerült a nem olimpiai sportágak Vüágjátékok nevet viselő rendezvényére, például a sárkányhajózás mellé. Ha szigorúan vesszük ezt a szempontot, akkor azt kell mondani, külön sportágról van szó. De ha külön sportág, akkor külön apparátus is kell a kiszolgálására. De nincs. Éppenséggel a Magyar Kézilabda Szövetségben van egy Strandkézilabda Bizottság, Fimicz József vezetésével, ide futnak ösz- sze a szálak, innen irányítják a honi strandkézilabdát. Itt van tehát a bökkenő. Ha tehát külön sportágként kezelendő, akkor a strandkézilabdának mindenképpen önállósodnia kellene, elszakadni az MKSZ „köldökétől”, teljesen különálló szövetséget létrehozni, külön apparátussal, elnökkel, elnökséggel, megyei szintig lenyúló versenyszervezettel, satöbbi. És persze külön pénzügyi finanszírozással, esetleg állami dotációval. Ha pedig külön versenyrendszer van, akkor külön igazolás kell, teszemazt ha Kovácsovics László, vagy Babicz Balázs strandkézilab- dázik a teremkézilabda mellett, akkor külön sportolói igazolása legyen, külön sportorvosi pecséttel, külön nyilvántartással. A bajnoki rendszer, az adottságokat, időjárási, infrastrukturális összetevőket tekintve mondjuk májustól szeptemberig nyúló küzdelemsorozat lenne, ami nem tornarendszerben bonyolódna, mint most, hanem az egyes csapatok ellátogatnának a másik vendégségébe, a házigazda kifizetné a strandpálya bérletét a megadott időre, lejátszanék a meccset, kifizetnék a játékvezetőket, és hétről- hétre rendeznének fordulókat, a bajnokság végén pedig bajnokot avatnának. Nem tudom, hogy jelenleg vannak-e erre nézve tervek, de az tény, sportági berkekben nagyfokú bizonytalanság uralkodik a strandkézilabdázás megítélésében, és jövőbeli szerepét illetően. Autentikus példa erre egy minapi beszélgetés, ami Kántor Anikó volt sokszoros válogatott kézilabdázó és köztem zajlott. Anikó szerint a Magyar Kézilabda Szövetségen belül néhány munkatárs túlmisztifikálja, rangjánál sokkal magasabban kezeli a strandkézilabdázást, és lassan már ott tartanak, hogy a nyári „kistestvér” versenyeztetése fontosabb lesz a teremben űzött „idősebb testvérnél”. Ennek nyomait itt, alacsony szinten én magam is tapasztaltam edzőként, szakvezetőként, amikor azok a játékosok, akik nyáron strandkézi- labdáznak is, áprilistól már szinte „tűkön ülnek”, hogy mikor mehetnek már a strandra. Igaz, ott nagyobb esélyük van a magasabb szintű szereplésre, mint bizonyította ezt a Specko Time Girls csapata, de ez csupán azért lehet, mert az NB I-es edzők ugyebár eltiltják játékosaikat a strandkézilabdától, Németh András például többször udvariasan, de mondanivalóját tekintve fanyalogva, már- már lesajnálva beszélt erről a szakágról. Ahol pedig pályákat létesítenek, mint a tarjám vagy gyarmati strandokon, az itt létrejövő társaságok jóval előnyösebb helyzetbe kerülnek azoknál, ahol a strandokon nem épült még meg a homokos felület. Egy ébredező sportágban, vagy szakágban pedig kiemelten fontos, kinek milyen lehetősége van a rendszeres edzésre, akár több osztálynyi különbség is „eltüntethető” ezáltal. Nos tehát, jó lenne végre eldönteni, a lehető legmagasabb döntéshozó szinteken, merre tovább magyar strandkézilabda? Ha az önállóság útja a követendő, akkor nyomban el kellene kezdeni az általam fentebb vázolt különállóság részleteinek kidolgozását, ha viszont maradna csak a kézilabdázás egyik szakágának, akkor viszont rangban, értékben, szponzorációban sohasem állhat a strandi játék a teremben űzött felett. Személy szerint kíváncsian várom, hogy a Fimicz lózsef által irányított illetékesek melyik utat választják... Nem sikerült a bravúr A Vasas nyerte a 2009/10-es férfi vízilabda-bajnokságot, miután 10-9-re legyőzte az Egert szerdán a három sikerig tartó rájátszásos döntő ötödik összecsapásán. Egri diadalával az angyalföldi alakulat történetének 17. bajnoki elsőségét szerezte meg, továbbá sorozatban negyedszer végzett az élen. Vodafone férfi ob I. bajnoki döntő, 5. mérkőzés: ZF-Eger - TEVA-VasasPlaket 9-10 (2-4,4-4,1-0, 2-2) Eger, 3600 néző. v.: Bátori György, Kun György góldobók: Hegedűs 3, Varga Zs., Biros 2-2, Hárai, Feltham 1-1, illetve Varga Dénes, Varga Dániel 3-3, Hos- nyánszky, Kis G., Kovács R., Létay 1-1. Bajnokavatáshoz méltó hangulat fogadta a Bitskey Uszodában a bajnokság két legjobb csapatát. Az első negyedben a Vasas minden támadása életveszélyes volt, elkapta a fonalat a címvédő. Varga Dániel duplázott, Varga Dénes lefordulás után szerzett szépségdíjas gólt. Ezt is felülmúlta Hosnyánszky Norbert, aki 7 méterről szabaddobásból csavart a bal felső sarokba. Az egriek Hegedűs Gábor és Varga Zsolt emberelőnyös találataival próbálták tartani a lépést. A második negyed első támadásából Hegedűs Gábor gyönyörűen ejtett Nagy Viktor hálójába. A felzárkózás mindig sikerült a hazaiaknak, de az egyenlítés már nem. A Varga-testvérek gólerős játéka mellett jót tett a vendégeknek Létay Krisztián szabaddobásból elért találata is. A második negyed utolsó két percében négyszer is zördült a háló. Biros és Varga Dénes ötméteresből, Varga Dániel és Varga Zsolt távoli lövésből volt eredményes. Fordulás után Hegedűs tanári ejtése visszahozta az egri reményeket. Ötször támadott az egyenlítésért a hazai gárda, de négy előnyös helyzet sem volt elegendő az egyenlítéshez. A Vasas így egygólos előnnyel kezdhette az utolsó játékrészt Kis Gábor, a válogatott centere nagyon fontos pillanatban szerezte meg első gólját. Az egrieknél a háromgólos Hegedűs Gábor ujja eltörött, így az utolsó negyedben már nem számíthatott rá Gerendás György. Görcsösen támadott a hazai gárda, a kapufa, a kipattanó labdák a vendégek kezébe jutottak. Az egri születésű Kovács Róbert előnyből szerzett rövid felső sarkos góljával már háromra növelte a különbséget a Vasas. Még ekkor sem adta fel a ZF-Eger, két perccel a vége előtt Biros ötméteresből szépített, majd Hárai szélről egy gólra hozta fel a hazaiakat. Az utolsó támadásnál a hosz- szabbításért támadhattak a házigazdák, de már nem sikerült lövőhelyzetet kialakítaniuk, így a Vasas nyerte a bajnokságot. A Steinmetz János-díjat Nagy Viktor a Vasas hálóőre vehette át. Bobby Moore, a hazaiak csapatkapitánya emeli magasba Anglia első világbajnoki tróféáját VII. vilagbajnoksag, Chile (1962. május 30 - június 17.) Az 1958-as svédországi torna után 1962-ben ismét dél-amerikai helyszín következett a labdarúgó-világbajnokságok történetében, s Chilében változatlanul 16 csapat szerepelt. Újítást jelentett, hogy a csoportküzdelmek során egyenlő pontszám esetén a jobb gólkülönbséggel rendelkező csapat jutott tovább, s nem újrajátszás döntött, mint például négy évvel korábban a magyar-walesi párharcban. Ezen a vb-n már megfigyelhető volt a védekező felfogású válogatottak eredményessége, ezt bizonyítja, hogy az egész tornán mindössze 89 gól esett. A magyarok a negyedik csoportba kerültek: az angolok 2-1-es és a bolgárok 6-1-es legyőzése után az argentinok ellen a gólnélküli döntetlen is elég volt a továbbjutáshoz. Alberték a negyeddöntőben buktak el, balszerencsés körülmények között 1-0-ás vereséget szenvedtek a későbbi ezüstérmes csehszlovákoktól. A braziloknak olyan erős csapatuk volt, hogy még a sérült Pelét nélkülözve is biztosan hódították el a Jules Rimet Kupát. Elődöntők: Csehszlovákia-Ju- goszlávia 3-1 (0-0), BrazüiaUhl- le 4-2 (2-1). Döntő: Brazília-Cseh- szlováJda 3-1 (1-1). A kisdön- tőben: Chile-Jugoszlávia 1-0. Érdekességek: Gólkirályok: Albert Flórián, Garricha (Brazília), Vavá (Brazília), Sánchez (Chile), Jerkovic (Jugoszlávia), Ivanov (Szovjetunió) 4-4 találattal. A magyar-bolgár csoport- mérkőzésen (6-1) Albert Flórián mesterhármast ért el. Brazília volt az első - és máig egyetlen - válogatott, amely kétszer egymás után megnyerte a világbajnokságot, s Vavá az első olyan játékos, aki két vb döntőben is gólt szerzett. 32 mérkőzésen 89 gól született, ami 2,78 átlagot jelentett, ezzel először esett három alá ez a mutató. Vili. világbajnokság, Anglia (1966. július 11-30.) Az angolok korábban nem jeleskedtek a labdarúgó-világbajnokságokon, de 1966-ban, mint házigazdák, mégis az esélyesek közé tartoztak. A címvédő braziloknál a nemzedékváltás nem volt zökkenőmentes, ezért csak kisebb meglepetésnek számított, hogy már a csoportküzdelmeket sem élték túl. Sokat várt a közvélemény a magyaroktól, hiszen a Puskásék utáni generáció ezekben az években ért a csúcsra. A portugálok elleni 31- es vereség után Alberték remek játékkal győzték le ugyanilyen különbséggel a brazilokat és a bolgárokat. A negyeddöntőben azonban a védelmi hibákat kihasználó szovjetek 2-1-re nyertek, s ők jutottak be az elődöntőbe. Elődöntők: Anglia-Portugália 2- 1 (1-0), NSZK-Szovjetunió 2-1 (1-0). Döntő: Anglia-NSZK 4-2 (1-1,2-2,3-2). A 3. helyért: Por- tugália-Szovjetunió 2-1. Érdekességek: Gólkirály: Eusebio (Portugália) 9 találattal. A magyarok vetettek véget a brazilok 13 mérkőzésen át tartó világbajnoki veretlenségi sorozatának. A labdarúgó tornán - csakúgy mint a négy évvel korábban Chilében - 89 gól esett, mérkőzésenként átlagosan 2,78. Alf Ramsey, az angolok szövetségi kapitánya nemesi címet kapott a brit uralkodótól a győzelemért. A világbajnokság kabalája World Cup Willie, egy oroszlán volt, aki egy WORLD CUP feliratú pulóvert viselt. Ő volt az első kabala a világbajnokságok történetében. A torna minden játékvezetője fel volt hatalmazva arra, hogy dopping vizsgálatot rendeljen el minden olyan játékosnál, akinél valami gyanúsat tapasztal. A labdarúgó-világbainokságok története (1962,1966)
