Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-26 / 120. szám

5 2010. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Nincs pénz a biztosításra mezőgazdaság Az ágazatban csak a kár a biztos Ezt már elvitte a víz. A gazdák vetésben keletkezett kárát biztosítás hiányában nem enyhítik a biztosítók. Alacsony jövedelmezőség mellett, támogatás hiányában a termelők túlnyomó többsége nem áldoz biztosításra. MHHHRNV „Pert nyertem, mégsem kapom meg a pénzemet” kárvallottan Olvasónk egy korábbi cikkünk nyo­mán szintén megírta au­tójával kapcsolatos kálvá­riáját. Három pert meg­nyert, de az alperes cég felszámolás alatt áll. Habár ezen a ponton ez már nem fogyasztóvédelmi prob­léma, kivételesen újra vála­szolunk a polgári perrel, il­letve a kárigénnyel kapcsola­tos kérdésre. Mint levélírónk elpanaszolta, a hibás teljesí­tés címén indított első per után a szemben álló, vesztes alperes fellebbezett. Olvasónk a pert másodfokon is megnyerte. Időközben azonban az autókereskedő kft.-t felszámolták. A jogutód elleni pert olvasónk szintén megnyerte, ám jelenleg az a cég is felszámolás alatt van. A törvény úgy rendelkezik, hogy a pernyertes ilyen eset­ben hitelezői igénybejelen­téssel élhet a felszámolás alatt lévő cég felé - mondta el dr. Schneider Péter ügy­véd. Ezzel kapcsolatban a felszámolóbiztos intézke­dik. A hitelezői igény a köve­telés összegéből és a vele kapcsolatos költségekből (perköltség, ügyvédi tiszte­letdíj stb.) áll. Ha a felszámoló talál a cég­ben akkora vagyont, hogy abból a fenti összeget ki tud­ja elégíteni, akkor a cégnek a követelést és a költségeket a jogosult számára meg kell fizetnie. Ha nincs akkora va­gyon, amelyből minden kö­vetelés (ez és az esetleges többi) kielégíthető, akkor a kifizetés részarányos lesz. A felszámolási eljárás azon­ban elsőbbséget élvez, és a felszámolási jogszabály szerint a különböző követe­léseknek megvan a maguk rangsora. Tetemes adótarto­zás esetén például előfor­dulhat, hogy akár az egész vagyont az adóhatóság viszi el. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu A pénzszűkében lévő magyar gazdák többsége nem költ biztosításra. Ennek következménye­ként az időjárási viszon­tagságoknak kitett terme­lők maguk viselik a kárt. Az ágazatban hiányolják a biztosítási díj központi támogatását. VG-összeállítás Kevesen kötik meg Magyaror­szágon a mezőgazdasági bizto­sításokat. A május eleji heves vi­harok és esőzések idején persze a gazdáknak jó lett volna, ha biz­tosítják a terményeiket, hiszen az előzetes becslések szerint milliárdos nagyságrendű lehet az elszenvedett kár. A biztosítás nem szokás a me­zőgazdaságban. A potenciális piac mérete 55-60 milliárd forint díjbevételt jelenthetne a biztosí­tók számára, de a tényleges me­zőgazdasági biztosítási díjbevétel nem éri el a 9 milliárd forintot „A mezőgazdasági termelők mint­egy 2-3 százaléka, a regisztrált termelőknek pedig a 14-16 szá­zaléka rendelkezik valamilyen mezőgazdasági biztosítással” - mondja Hangyási István, a K&H Biztosító kárrendezési vezetője. A biztosítók szerint lenne igény a mezőgazdasági biztosí­tásokra. „Az ágazatra jellemző nagyfokú tőkehiány miatt még a nagyon nyomott biztosítási dí­jakat is csak nagyon kevés ter­melőtudja megfizetni” - mond­ja Füzesi Tamás, a Groupama Garancia Biztosító mezőgazda- sági értékesítési igazgatója, és hozzáteszi: a társaság partne­reinek köre meghatározóan a versenyképes nagyüzemekből tevődik ki. A termelők anyagi nehézsé­geit emeli ki az alacsony bizto­sításkötési kedv okai közül Ha­jas Gábor, a Generali vagyon­biztosítási üzletágának vezetője is. A Groupama Garancia szak­emberének meglátása szerint az alacsony jövedelmezőség mellett a biztosítások elterjedé­sét nehezíti még a kötelező Nemzeti Agrárkár-enyhítési Rendszer pénzelvonó szerepe és az is, hogy a biztosítási díjtá­mogatás hiánya miatt nem jut pénz a biztosításokra. A K&H szakértője szerint az alacsony elterjedés legfőbb oka, hogy 2004 után a biztosítási dí­jak 30 százalékos állami támoga­tása megszűnt, ezt követően a szerződések volumene a koráb­bi 60 százalékára esett vissza. Tovább csökkenti emellett a ter­melők díjfizetési hajlandóságát, hogy katasztrófák esetén vala­milyen állami alapból mindig kapnak legalább részleges kár­talanítást, ez az üzleti alapú biz­tosítás ellen hat. Az Állami Kár- rendezési Alapba viszont hiába került be tavaly például a jégkár enyhítése is, ez nem lehet alter­natívája a jégkár-biztosítások­nak, ez évtől ugyanis az alap csak a kárigény felét téríti meg azok számára, akiknek nincs biztosításuk - figyelmeztet a Generali szakértője. Ráadásul a biztosítás sokszor nemcsak a cé­get, de az ott dolgozókat és csa­ládjukat is védi. A Generali pél­dául tavaly az egyik kliensének 100 millió forint értékben térí­tette meg a kárát, ezzel 50 ember munkáját mentette meg. Annak ellenére egyébként, hogy csak négy biztosító verse­nyez egymással ebben a vi­szonylag szűk piaci szegmens­ben, a megkérdezett szakembe­rek szerint nagy az árverseny. A díjakat a cégek általában a szó­ban forgó termőhelyen lévő ter­més várható értékének az ará­nyában állapítják meg. A kocká­zat átvállalásának ára függ per­sze a biztosítás tárgyától (meny­nyire érzékeny a termény az idő­járásra), a biztosítandó ve­szélynemtől és a kárelőzménytől is. A viszonylag kevésbé érzé­keny szántóföldi növények (pél­dául őszi kalászosok, kukorica) esetében a jég- és tűzbiztosítás díja 1-2,5 százalék közé esik, napraforgónál vagy repcénél azonban ennek a díjnak a dup­láját is elkérik a biztosítók. Még magasabb a díj az érzékeny ker­tészeti kultúrák, például gyü­mölcsösök esetében: ezeknél a várható termés értékének 10-20 százalékát is felszámolhatják díjként. ÄFI3í 'ST-Ws A képzett szakmunkások a legkeresettebbek tizennyolcezer olyan állás­hely van Magyarországon, amelyet akár holnap be le­hetne tölteni, ha lenne hoz­zá kellően képzett munka­erő - tudtuk meg Szekeres Katalintól, a Manpower Munkaerő-szervezési Kft. toborzási vezetőjétől. A ta­nácsadó cég friss felmérése szerint a képzett szakmun­kások a legkeresettebbek, ám a magyarok képzettsége nem igazodik a piaci igé­nyekhez. Nyomozás indult a Főtávnál is ISMERETLEN TETTES ellen hűtlen kezelés gyanúja mi­att rendelt el nyomozást a Főtáv Zrt.-vel összefüggés­ben a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság. A feljelentés szerint a Főtáv Zrt. nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően vett részt egy csepeli lakópark fűtési rendszerének kiépítésében. A bűncselekménnyel oko­zott kár meghaladja a 180 millió forintot. Románia csökkenti a nyugdíjakat és a béreket VÉGREHAJTJA a bér- és a nyugdíjcsökkentést a ro­mániai kormánykoalíció - jelentette be Emil Boc ro­mán miniszterelnök. Romá­nia elfogadta a Nemzetközi Valutaalappal május elején kötött egyezség alapján ki­dolgozott szándéklevelet, így a kabinet nem az adó­emelést, hanem a közal­kalmazotti bérek 25, valamint a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését javasolja. Bloc meghúzná a derékszíját Előleg a védekezés költségeire megszűnt a rendkívüli ké­szültség Borsod megyében a Sajó, a Bódva és a Hernád mentén; az intézkedés fel­oldását tegnap rendeletben hirdette ki az ügyvezető kor­mány - közölte Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szak­államtitkára. Az operatív vé­dekezés költségeit (amelyben a természeti csapások okozta károk nincsenek benne) 2-3 milliárd forint közötti összeg re becsülik. Erre előleget utalt át a kormány. Utolsó leszállás. Véget ért az Atlantis utolsó, harminckettedik küldetése, miután az amerikai űrsikló tegnap biztonságban földet ért a floridai Kennedy Űrközpontban. A NASA meg két űrsiklófellövést tervez, mielőtt nyugállományba küldené űrflottájának két további darabját, a Discoveryt és az Endeavourt is. Kisebb védelem a köztisztviselőknek elbocsátás A szakszervezetek tiltakoznak a törvényjavaslat ellen Hatvanezernyi, kormányzati szerveknél tevékenykedő köz- tisztviselőt s munkaviszony­ban álló alkalmazottat, például gépkocsivezetőt is érint az a törvényjavaslat, melynek alap­ján bármelyikük indoklás nél­kül elbocsátható. A Navracsics Tibor, Répássy Róbert (Fidesz), Rétvári Bence (KDNP) által jegyzett dokumentum részle­tes vitájánál tart a parlament, miközben az illetékes szak- szervezetek tiltakoznak, s ma sajtótájékoztatón fejtik ki el­lenérveiket. A Fidesz már 2006-ban sem titkolta: ha kormányzati pozí­cióba jut, átalakítja a közszol­gálati jogviszony rendszerét. A leendő kormánytisztviselői tör­vény legmarkánsabb eleme, hogy míg ma csak a köztisztvi­selőt, a jövőben az államot mint munkáltatót is megilleti a jogvi­szony szabad felmondásának joga. A beterjesztők arra hivat­koznak: nincs alkotmányos és célszerűségi vagy etikai alapja, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest - ép­pen az állammal szemben - ki­emelt védelmet élvezzenek, ami részben oka is a hazai közigaz­gatás alacsony hatékonyságá­nak és rossz közmegítélésének, így az állam is indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a köztisztvise­lő jogviszonyát. Természetesen az általános jogelveket ez esetben is alkal­maznia kell, például intézkedése nem csorbíthatja a köztisztvise­lő jogos érdekeit. Jogellenesen elbocsátás esetén - akárcsak a Módosuló Mtk. VÁLTOZIK a munka törvényköny­ve is. A javaslattal érintett kör­ben nem érvényesülnek a fel­mondási tilalmak (betegség, szülési szabadság stb.). Ponto­sabban: a munkáltató közli a „védett” érintettel a felmondást, ez azonban csak akkor lép ha­tályba, ha a védettség oka- fogyottá vált. közalkalmazottaknál - a köz­tisztviselő a munkáltatói jogsér­tés súlyához igazodó átalány- kártérítésre jogosult, és csak ki­vételes esetben lesz mód a visz- szahelyezésre. A javaslat a kormány-tisztvi­selői alkalmazáshoz - a jelenle­gi előírások mellett - megköve­teli az államilag elismert nyelv­vizsgát angol, francia vagy né­met nyelvből. Újdonság az is, hogy a vezetői megbízást felvált­ja a vezetői munkakör. Tehát a je­lenlegi hat évre kinevezett mi­nisztériumi főosztályvezetők ve­zetői munkakörbe kerülnek, megbízásuk határozatlan idejű­vé alakul, s tőlük is bármikor meg lehet válni. ■ KK

Next

/
Oldalképek
Tartalom