Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-21 / 116. szám

2 MEGYE 2010. MÁJUS 21., PÉNTEK NÓGRÁD Ismét elnök Sz. A. RmJantri/RalattaWunuJ Fm­VBIKlpvvV mMH* J_j 111 bér Csabát, a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény igazgatóját választotta elnökének újabb öt évre buda­pesti tisztújító közgyűlésén a Magyar Zeneiskolák és Művé­szeti Iskolák Szövetsége. Az MZMSZ-nek jelenleg 294 iskola a tagja, és ezzel az alapfo­kú művészetoktatás meghatáro­zó, legnagyobb iskolaszövetsé­ge. Több mint százharmincezer gyerek zenei neveléséről gon­doskodik a szervezet, amely két­éves aktív munkával részt vett az alapfokú művészetoktatás kö­vetelményei és tanterveinek át­dolgozásában. A régi-új elnök beszámolójában hangsúlyozta: a művészeti iskolák fenntartói elsősorban az önkormányzatok, amelyek évek óta egyre rosz- szabb, sőt, a gazdasági világvál­ság miatt még súlyosabb kondí­ciókkal kénytelenek működni, ezért a művészetoktatás is ne­héz helyzetben van. Az összevo­nások, leépítések a költségeket csökkentik ugyan, de a szakmai minőséget kifejezetten veszé­lyeztetik. Ennek ellenére Ember Csaba bizalommal tekint a jövő­be és továbbra is minden lehet­séges fórumon képviselni fogja az iskolák és a zenét tanuló gye­rekek érdekeit. (Bringázok védelmében MátraováL Fényvisszaverő mellényeket adományoztak a minap a rendőrök a mátra- nováki Bombardier Transpor­tation Hungary Kft.-ben, a tár­saság dolgozói közül ugyanis többen kerékpárral járnak munkába, illetve onnan haza. A Bátonyterenyei Rendőrkapi­tányság az idén január elsején megváltozott KRESZ-szabá- lyokra is felhívta a figyelmet: éjszaka és korlátozott látásvi­szonyok között az előírtaknak megfelelő lámpákkal kell kivi­lágítani kerékpárokat és a nye­regben ülő személynek lakott területen kívül fényvisszaverő ruházatot, mellényt kell visel­nie. Megelőzési céllal esett szó arról: a közelmúltban többször is előfordult, hogy biciklisek it­tasan közlekedtek, noha jármű­vet, így kerékpárt is csak az ve­zethet, akinek szervezetében nincs szeszesital fogyasztásá­ból származó alkohol. Szenográdi Ferenc Rigái IMgyi. Az 1970-es évek­ben a szécsényi járás kezdemé­nyezésére néhány település összefogott, s hol az egyik, hol a másik helyen, volt amikor Ráróspusztán megrendezték a Palóc Szőttes kulturális napot, ahol a községek hagyományőrző csoportjai mutatkoztak be, s a produkciókat a zsűri értékelte. Most a szécsényi művelődési központ és a környező települé­sek kezdeményezésére új formá­ban, új tartalommal ismét lesz Palóc Szőttes kulturális napok. Pünkösd vasárnapján, május 23-én Hollókőben lesz a Palóc Szőttes Kulturális Napok „nyitá­nya”. Pünkösd hétfőjén Nóg- rádsipeken a hagyományos pün­kösdi király-választással folytató­dik a rendezvénysorozat, amely­hez a Palócfóldi Népi Iparművé­szek Egyesülete is csatlakozik, be­mutató foglalkozással. Var- sányban június 5-én a Tájak, ízek, kultúrák fesztivállal folytatódik a sorozat, Rimócon június 6-án a szlovákiai Szvorák Katalin és egy erdélyi kórus a templomban ad egy hangversenyt. lúnius 19-én Szécsényben zárul a program: az öt település egy palóc lakodalmast fog megeleveníteni. A bemutatót délután három órakor a városban egy nagy lagzis menet nyitja meg, majd a várkertben felállított sza­badtéri színpadon lesz a bemuta­tó. A várkertben felállított sátrak­ban a községek is bemutatkoznak. A közönség részre lesz egyéb szó­rakoztató program Is, s este a má­sodik Kárpád-medence Szent Iván-éji tűzugrással és gálával zá­rul a Palóc Szőttes Kulturális Na­pok rendezvénysorozata. A szervezők szeretnék, ha a gá­la, azaz a záró rendezvény min­den évben más-más településen lenne. Az idei fő attrakciót, a palóc lakodalmast egy szakemberekből álló zsűri értékeli, s a következő évben a győztes csoport települé­sén lesz a záró rendezvény. „Kincsestára” NMH-információ Itograd negye. Első útjának vé­gére ért a bátonyterenyei kis­térség kiállító kamionja. A Kis­térség Kincsei című utazó kiál­lítás Bátonyterenyét és a kör­nyékbeli 14 települést járta be az elmúlt napokban, bemutat­va azokat az értékeket, melyek e tájék szabadidős tevékenysé­geit, a helységek civil életét gazdagítják. A bemutató egy­ben adatgyűjtés is volt, ami - túlmutatva önmagán - az adott községben élők figyelmét a sa­ját értékeikre irányította. Rend­szerint elindult egy folyamat a létező „kincsek” további gyűjté­sére, így a következő „kincses- túrán”még gazdagabb anyaggal lehetnek majd jelen. Az igazi sikert a szervezők számára azonban az jelenti, hogy sike­rült egy olyan alkalmat terem­teni az itt élők számára, ahol is teret kaphatott a közösségi gon­dolkodás, a közösségért való tenni akarás. S mindez azon ér­tékek mentén, melyekre mél­tán lehetnek büszkék. A mozgó tárlatot számos isko­lás csoport és fiatal is megtekin­tette, bepillantást nyerve egye­bek közt a szabadidő eltöltésé­nek sajátos tárházába. Ez utób­bi azért különösen fontos, hogy a közvetlen együttlét és a közös alkotás iránti igény megmarad­jon, erősödjön mai világunkban. A kiállítás lehetőség volt arra is, hogy az eleven közösségek tag­jai megtapasztalják és tovább él­tessék ezt jövőjük érdekében is. A kistérségi kincsek gyűjte­ményét természetesen a jövő­ben tovább bővítik és a vissza­jelzésekből kiszűrődő igények alapján a helyi rendezvényeken ismételten bemutatják. Földi Ádám, a kistérség múzeumi és közművelődési referense, a kezdeményező és megvalósító ezzel kapcsolatban úgy fogal­mazott: - egy ilyen vállalkozás ugyanis csak akkor érheti el igazi célját, ha mindannyian fontosnak és egy kicsit a ma­gunkénak érezzük a kincseket, újra és újra hozzá téve egy be­cses darabkát. Közmunkaprogram Négáásáp. Közmunkaprogram keretein belül az önkormány­zat jelenleg negyven főt, a kis­térségi társulás pedig egy em­bert foglalkoztat: a munkások lakóhelyük rendben tartásán dolgoznak. Pillanatkép a balassagyarmatiak által előadott „A narancs" című komédiából Szabó A. fabKagyanML A napokban rendezték meg a XIX. Weöres Sándor Országos Gyermek- színjátszó Találkozó Közép-magyarországi Regionális fordulóját a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A fesztiválon ti­zenhárom csoport mérette meg magát Ko- márom-Esztergom, Pest és Nógrád me­gyékből. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ sokoldalú tevékenységének egyik központi eleme az amatőr színjátszás, elég ha az 1967-től megrendezett Madách Imre Irodal­mi és Színjátszó Napokra vagy a Hegedűsné lusztin Gizella vezette Gyarmati Színkörre gondolunk, de a gyermekszínjátszás felleg­vára is a központ, amely évek óta otthont ad a találkozóknak Jakus Julianna koordinálá­sában. A Magyar Drámapedagógiai Társaság ál­tal életre hívott Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó felmenő rend­szerű. Már a megyei fordulónak is Balassa­gyarmat szolgált helyszínéül, amelyen arany, ezüst és bronz minősítéseket kaptak a csoportok, s minden előadás után komoly szakmai megbeszélést folytattak a csoport­vezetők, rendezők a zsűri tagjaival. A regio­nális fordulóra már csak az arany minősíté­sű csoportok érkeztek Szécsényből, Balassa­gyarmatról, Erdőkertesről, Tardosról, Fótról, Komáromból, Tatabányáról, Inárcsról, Bagról, Lábatlanból és Szákszendről. A tét nem volt kevesebb, minthogy a június 4-én és 5-én a budapesti Marczibányi téri Műve­lődési Központban megrendezendő orszá­gos gyermekszínjátszó fesztiválra kik kap­nak meghívást. Az előzsűri döntése alapján az egész or­szágból és a határon túlról a harminc leg­jobb társulat mutatja be majd produkcióját az országos fesztiválon. A kiválók közül is a legkiválóbbak közé került be a balassa­gyarmati Csiribiri Társulat, akik a B. Nyír­egyházi Ágnes rendezte „A narancs”című parasztkomédiát adták elő. A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intéz­mény égisze alatt működő társulat a Dózsa György Általános Iskola színjátszósaiból áll. A színjátszó gyermekek a tanárnő kitűnő rendezésében bemutatott darabban való­sággal sziporkáztak a színpadon már a re­gionális bemutatón is. A komédia - amely­nek központi témája akörül forog, hogy a pa­rasztgazda nem hajlandó kedvenc, Narancs nevű tehenét nászajándékba adni eladó lá­nyával - rengeteg humorral, játékossággal, élénkséggel és nagyszerű színpadképpel elevenedett meg a világot jelentő deszká­kon. Az országos fesztiválra való bejutás nyilván még jobban inspirálja majd az ap­ró gyerekeket fáradhatatlan tanárnőjükkel, Nyíregyházi Ágnessel együtt. Kitűnő produkciót nyújtott még a bagi Fa- pihe társulat, akik Mesteremberek című elő­adásukkal a „színházcsinálás” minden ne­hézségét, szépségét színpadra vitték, s szin­tén meghívást kaptak az országos fesztivál­ra, akárcsak az erdőkertesi Erdőkerülők és a tatabányai Körbe Színpad. A zsűri két tag­ja, Regős János és Dolmány Mária nagyra ér­tékelte az előadásokban megnyilvánuló jó szándékot, rengeteg munkát, odafigyelést, valamint a pedagógusok és az ifjú színját­szók elkötelezettségét. Rendkívül alapos szakmai megbeszélésükön kivesézték a lá­tottakat, vizsgálva a darabok témaválasztá­sát, tempóját, a szereplők szövegmondását, színpadi mozgását, a dramaturgiát, az indí­tás-felütés energiáját, az előadások által köz­vetített értékeket, s legfőképpen a színház örömét, ami valamennyi produkcióban meg­nyilvánult. Történelemóra, másként Szenográdi Ferenc SattCSM}. A Társadalmi Meg­újulási Operatív Program kere­tében pályázatot írtak ki audio­vizuális emlékgyűjtésre. A pro­jektet az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai irányí­tásával az Európai Unió támo­gatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával va­lósul meg. A pályázaton a széc­sényi Lipthay Béla Mezőgazda- sági Szakképző Iskola és Kollé­gium sikeresen pályázott és öt­millió forint támogatást nyert meg a „Huszadik századik pa­lóc történelmi emlékek” című projektjével.- A hazai középiskolai törté­nelem oktatásában az 1945 utá­ni korszak megítéléséről meg­oszlanak a vélemények. A diá­kok az állampolgári és szociális készségeinek, társadalmi tuda­tosságának aktivizálása a jelen­kor eseménytörténetének feltá­rásában indokolt lenne. A közel­múlt történelmi eseményeinek feltárására és bemutatására in­dokolt, hogy a tanulókat is be­vonjuk. Az informatikai eszkö­zök közel állnak az ifjúsághoz, ezen keresztül könnyebben le­het megszólítani a középiskolás korosztályt. A projekt keretében a középiskolai tanárokat készíte­nek fel az audiovizuális emlék­gyűjtésre Budapesten. A tanév folyamán ezek a tanárok fogják megtanítani diákjainkat az audi­ovizuális forrásgyűjtés techni­kájára. Cél, hogy legalább 25 olyan videofilmét készítsenek a tanulók, amelynek tartalma és minősége olyan, hogy azzal a történelmi órák tartalmi színvo­nalát emelni lehessen és a téma megerősítését könnyítse - fog­lalta össze véleményét Fiikor La­jos, az iskola igazgatója.- Számomra is probléma a XX. század történelmének oktatása. Nagyon örültem a lehetőségnek, hogy a tanulókhoz közelebb vi­gyük a témákat azzal, hogy szem­léltetésként filmek bejátszásával olyan személyeket szólaltatunk meg, akik átélték az eseménye­ket és saját véleményüket közvet­len szavakkal adják át a diákok­nak. Olyan idős személyeket sze­retnénk megszólaltatni, akik még közöttünk élnek, akiket a di­ákok ismernek, elismernek, és szavaikat hitelesnek tartják. Szá­momra is új lesz, hogy videofil­mek készítésére tanítsam meg diákjaimat, de bízom a felkészíté­sünk sikerében és diákjaink lel­kesedésében, kötődésüket az au­diovizuális technikához - véleke­dett Lénárt László, az iskola tör­ténelem szakos tanára.- Videofilmek készítésével már foglalkoztam. A tanulókat felkészíteni és felhasználásra alkalmas oktatási segédanyago­kat készíteni komoly kihívás­nak tartom. Bízom tanulóink­ban, hogy a feladatot irányítá­sommal meg tudják majd olda­ni - mondta Pozsonyi Ágnes in­formatika szakos tanárnő. Az iskola minden érdeklődőt meghív május 26-án, délután 10 órára, a művelődési központban, ahol a pályázatukat bemutatják. A gyűjtéshez riportalanyokat ke­resnek. Olyan személyek jelent­kezését várják, akik szívesen el­mesélnék emlékeiket olyan té­máról, amelyek tükrözik, megvi­lágítják az 1939 és 1990 közötti korszak történelmi eseményeit. Hajlandók a velük megtörtént eseményeket interjú formában a tanulók által feltett kérdések­re válaszolva, kamera előtt el­mondani. A jelentkezéseket 32/370-135 telefonszámon a dél­előtti órákban várják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom