Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)
2010-04-09 / 81. szám
2010. ÁPRILIS 9., PÉNTEK 5 NÓGRÁD MEGYE Házasság a földdel: öröm és bosszúság hektárban mérve (Folytatás az 1. oldalról.) okot az sem, hogy 1991-ben elsőként kezdték meg a biolevendula termesztést Magyarországon. De az élet árnyékos oldalával Is meg kell birkózniuk: Fehér Mihály a szakmával kapcsolatos aggályait is szavakba öntötte, amikor arról beszélt, hogy az uniós tagságunk óta fel kell venni a versenyt az európai gazdákkal. Ami azért jelent hátrányt a magyarok számára, mert egyszerűen képtelenek versenyezni például a Dániában előállított hús mennyiségével és azok áraival. Mint mondta, a bevásárlóközpontok az alacsony árakkal csábítanak a pultok közé és nem azzal, hogy magyar termék kapható az üzletben. (így hát nincs mit csodálkozni azon, hogy a kiskerttel rendelkező, vidéki néni is a hipermarketekben vásárolja meg a kínai karalábét.) Uniós csatlakozásunk azonban előnyt is hozott a va- nyarci gazdaságnak: a közelmúltban uniós pályázatuk pozitív elbírálásban részesült, ami egy új permetezőgép formájában testesült meg. A jövőt illetően, amit sajnos nem lát rózsásnak a gazda, elmondta: - Aki a földből él, mindig bizakodik. Reméljük, hogy az általunk termesztett növénymagok piaca ezután is fogadni tud bennünket és ki is szolgál. Nagyobb részben külföldi piacra termelnek, mivel az ország-, de leginkább a megyehatáron belüli kereskedelem - finoman fogalmazva is - folyamatos csalódásokkal övezett. Hogy mit is takar ez pontosan? Fehér Mihály - évtizedes tapasztalatából merítve - nagyon hiányolja az adott szó becsületét.- Ha régen két gazda kezet fogott és szavát adta, hogy a termés ki lesz fizetve, mindkét fél nyugodt volt, mert tudták: megbízhatnak a másikban, hiszen az egyik szavát adta, hogy jó a termés, másikuk pedig megígérte, hogy az ki lesz fizetve a megbeszélt időpontig. Mára ez csak történelem. Ma nem lehet papírok, aláírások garmadája nélkül üzletet kötni, ráadásul még akkor sem nyugodt az ember, ha a részletek feketén-fehéren le vannak fektetve - mondta a gazda, aki szerint ez nagyon rossz irány. Már csak azért is, mert egy kis gazdaságban nem hiányozhat a pénz a kasszából hosszú hónapokon keresztül, az ugyanis akár a gazdaság végét is jelentheti. Márpedig Fehér Mihály nem egyszer járt már így a megyében... Sajnos utánpótlás sincs már, egyre kevesebb ember „köt házasságot a földdel”. A legtöbb magyar - ha rendelkezik is földterülettel - inkább eladja azt. Ami ahhoz a riasztó adathoz vezet, hogy alig lesz föld magyarok kezében. Mindezek tetejében a közbiztonsággal sincs megelégedve a gazda, hiszen mint mondja - a nagyobb tatarozások alkalmával mindig hiányzik valami a „készletéből”, nyár idején pedig a traktorokat már nem meri teli üzemanyaggal kint hagyni az udvaron, mert ha így tenne, reggelre vajmi kevéske maradna a tankban és a vadkárokról még nem is beszéltünk...- Szép dolog lenne vidéken élni, ha hagynák... - mondta Fehér Mihály, akinek azért fel-felcsillant a szeme, amikor a munka öröméről faggattuk. Legszebb és legkedvesebb élménye az évben a levendula vágása, aratása, ami nagyjából az iskolakezdés időpontjára tehető. Amikor is bíborlilába öltöznek a földek és lila bokrocskák garmadája terül el ameddig a szem ellát. Ezt az örömet másokkal is megosztja a gazda, ezért rendszeresen kisiskolás diákok csatlakoznak hozzá az aratás idején. - Pénzt keresek vele, de ha fizetnem kellene is csinálnám - mondta örömmel Fehér Mihály. Kapor: csokor helyett hetven hektár Nagy Róbert szarvasgedei gazda - aki szintén nagy tapasztalattal rendelkezik már a szakmában - száznyolcvan hektárnyi területet tudhat magáénak, amit ő és családja művel. Kizárólag gyógynövénytermesztéssel foglalkoznak, így például kamilla-, kapor-, lestyán-, mezei cickafark, édeskömény-, valamint oregánóül- tetvények is helyet kapnak a már említett területen. A kaprot a legtöbb ember csokorban méri, Nagy Róbert azonban hektárban. Mintegy hetven hektár földje van tele kaporvetéssel. Ezeket a növényeket többnyire magyar cég veszi át, s az sem titok, hogy illóolajat készítenek belőlük. A kapor igen nagy utat tesz meg, mire megrendelőjéhez kerül, azt ugyanis Kanadába szállítják.- A betakarítás időszaka jelenti a leg- nyüzsgőbb hónapokat, hiszen ezeknek a növényeknek mindig frissen kell a kamionokba kerülniük. Ezért ilyenkor a munka folyamatos, teljes gőzzel kell dolgoznunk - mondta Nagy Róbert. Ő igazi XXI. századi gazda. A földművelés és a modern technika számára szorosan összefonódik, hiszen a gyógynövénytermesztés mellett érdekli a számítástechnika, az internet is. Mint mondta, ébredés után mindig átfutja az újság hasábjait, majd az interneten tájékozódik a legfrissebb - mezőgazdasággal kapcsolatos - hírekről, pályázati lehetőségekről és ami soha nem maradhat ki: az időjárás-előrejelzésről. Hiszen ' ez az, amihez igazítani kell a munkát, a napot, a hetet. Szerinte manapság már nem lehet nélkülözni a modern technikát még a mezőgazdasággal foglalatos- kodók körében sem, hozzátartozik a mindennapokhoz. Hiszen a gazdáknak is - éppúgy mint más szakmabelieknek - jól tájékozottnak és jártasnak kell lenniük az őket körülvevő környezetben. Ez éppúgy jelentheti az időjárás előrejelzésének figyelését mint a legújabb növényvédő szerekről való információszerzést. XXL századi felfogás Nagy Róbert gépparkjában is jelentkezik. Munkagépek tömkelegé áll udvarán, ami lényegesen megkönnyíti munkáját, hiszen nincs alkalmazottja, családjával kénytelen megosztani a vetés, aratás, betakarítás szép, de verejtékes hónapjait. Egyik legtöbbet használt munkaeszközét, a jól karbantartott traktorját, naponta porszívózza és ellátta azt például egy GPS-rendszerrel is, hogy megkönnyítse mindennapi munkáját.- Szívesen csinálom azt, amit csinálok - mondta Nagy Róbert és hozzátette: viszonylag stabil piacra termelünk, ami ad egyfajta biztonságérzetet, de szembe kell néznünk a piac elvárásaival - más szóval mindig olyan növényeket kell termesztenünk, amilyenre a piacnak igénye van. A területe kiterjesztésével kapcsolatos kérdésre Nagy Róbert úgy válaszolt: nagyon nehéz már ez ügyben fejleszteni, alig lehet földhöz jutni manapság, ezért nem marad más, csak a saját földterületük lehető legjobb és legokosabb kihasználása. A gazdák egyöntetűen vallják: az őket képviselni és segíteni hivatott Mladoniczki György - a pásztói falugazdászok egyike - nagyon sokat tett és tesz értük, amit ezúton is szeretnének meghálálni. A falugazdász kivette részét például a mezőgazdasági gépkezelő OKI-s képzés szervezéséből, amelyen Palotás és környékéről huszonegy érdeklődő vett részt. A foglalkozásokon a szécsényi AGRO-HELP Mezőgazdasági Oktató, Termelő és Értékesítő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Pet- rás László tartott színvonalas előadásokat és szakképzést a közel félszáz érdeklődőnek. Növényvédő szerek kezeléséről és felhasználásáról is - úgynevezett megújító tanfolyamon - hallhattak és tanulhattak a jelenlévők. Mladoniczki György találkozókat is szervezett, ahol a műtrágyát és vegyszereket forgalmazó cégek képviselői találkozhattak az azokat használó gazdákkal és jó hangulatú összejövetelek alkalmával megismerkedtek egymással valamint a legújabb termékekkel. A pásztói falugazdász a pályázatok beadásában, elkészítésében is sokat segít, éppúgy mint az útvonalengedélyek szervezésében. Ráadásul segíti a gazdákat abban, hogy naprakész információkat kapjanak többek között a veszélyes anyagok szállításáról. Ennek érdekében ADR- vizsgákat is biztosított, amelynek sikeres teljesítése esetén a gazdák hivatalosan is szállíthatják a fent említett anyagokat. A mezőgazdaságban dolgozók sokat köszönhetnek neki, hiszen megkönnyíti munkájukat és mint mondják, Mladoniczki György nagyon közvetlen ember, sokszor kilátogat a földekre, hogy megnézze: hogy megy a munka, vagy hogy mi a legégetőbb probléma a gazdák háza táján. Tesze-tosza kormányzás! Amióta az Európai Unió tagjai vagyunk, Magyar- országot a szocialisták kormányozzák. Az eltelt hat évben képtelenek voltak megfelelően élni az unióból származó támogatással. Az összes volt szocialista tagállam közül nálunk a legkisebb a gazdasági növekedés. Kampányidő van. Ilyenkor a kormányzó pártok feladata, hogy elszámoljanak a rájuk bízott hatalommal, ismertessék eredményeiket, s azokra támaszkodva kérjék a bizalmat a folytatáshoz. 2010-ben a szocialisták meglehetősen sajátos helyzetben vannak. Nyolc év kormányzás van mögöttük, s négy évvel ezelőtt sem számoltak be nekünk, ellenben pár hónapos gyakorisággal új meg új programokat hirdettek meg, anélkül, hogy tudatták volna, mi lett a régivel. A tervek bőségének zűrzavarából csak egy viszonylag következetes hangot lehetett kihallani: az Európai Unió felzárkóztatási politikája révén hihetetlenül nagy fejlődés Indul meg Magyarországon. Röpködtek az ezermilliár- dok, hol forintban, hol euróbán beszéltek, de mindig hét év távlatában. Most azonban annak van itt az ideje, hogy a 2007 óta eltelt időről, az új európai költségvetési időszak első három esztendejéről szóljunk. E három év alatt kétségtelenül láttunk néhány fejlesztési programot, amelyek többnyire még a 2004-2006 közötti programokhoz tartóztak. Lassú munkához idő kell, fa- csarodott ki a mondás. A régi programok áthúzódásánál nagyobb baj, hogy az új programok is késlekednek. Könnyű belátni, hogy sorsunk jobbra fordulását nem a jövőben (esetleg) bekövetkező elképzelések, hanem a ténylegesen megvalósul fejlesztések szolgálják. Az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagjaként negyedévente kimutatást kapok arról, hogy az egyes tagállamoknak hány euró fejlesztési támogatást fizetett ki az Európai Bizottság. Az adatok szomorú képet mutatnak. 2009 végéig 9545 millió euró lehívására volt lehetőségünk. Ez még 250 forint/euró árfolyamon is több mint 2386 milliárd forint. Mondjuk így: több mint 1000 km autópálya. Ám ebből az irdatlan pénzből csak 92ó millió eurót, azaz a lehetségesnek nem egészen tíz százalékát hívta le az ország. Szerencsére ennél több jött be, mert az Európai Bizottság nekünk is, mint a többi tagállamnak a fejlesztési pénzek terhére előleget folyósított, 2300 millió euró értékben. Most a választások kapcsán hallani olyan szocialista hangokat, amelyek az uniós fejlesztéseket saját érdemként tüntetik fel. Ez két okból is hamis. A támogatást Magyarország és a nem kormány, végkép nem az MSZP kapja. Aki ezzel büszkélkedik, idegen toliakkal ékeskedik. A másik ok pedig épp a fent kifejtett késlekedés, illetve a fel nem vett pénzek nagysága. Az eddig fel nem használt fejlesztési támogatás több hat milliárd eurónál, azaz majdnem annyi, mint amennyi hitelt kaptunk az uniótól a krízis hatásainak mérséklésére. Jó néhány régi tagállam mellett Litvánia, Észtország, Lettország, de még Románia is nagyobb részét hívta le a támogatásoknak, mint mi. Felelőtlenül bánt tehát a szocialista kormány az uniós támogatásokkal, így nem csoda, hogy az ország gazdaságán nem látszik meg, hogy kedvezményezett ország vagyunk. A velünk közös, azaz szocialista múlttal rendelkező tagállamok közül tagságunk első öt évében nálunk volt a legkisebb a fejlődés: csak 1,8 százalékot nőtt a gazdaságunk. Ez az utolsó hely. A kilencedik helyen álló lengyelek 4,3, a harmadik helyen álló szlovákok 9,9 százalék növekedést értek el. Az MSZP felelőssége egyértelmű, mert nemcsak az a bűne, hogy vezetésével a rendelkezésre álló támogatást csak kismértékben vettük fel, hanem az is, hogy a felvett összegekkel is rosszul gazdálkodtunk. Ahogy a Nógrád Megyei Hírlap riportere kérdezte: mit szólok ahhoz, hogy európai támogatásból a ravatalozót fejlesztik? Egy település életében a ravatalozó is fontos, de erőnket most a gazdaság megerősítésére kellene fordítani - volt a feleletem. Ehhez azonban egy más szemléletű kormányra, nagy változásra van szükség. Dr. Surján László FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS
