Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)
2010-04-30 / 99. szám
4 2010. ÁPRILIS 30., PÉNTEK KULTÚRA Örömzene fúvószenekarra hangszerelve 1985. április 17-e és 2010. április 24-e különösen jelentős nap volt a Salgótarjáni Koncert Fúvószenekar életében: az egyik a bemutatkozó, a másik a megalakulás huszonötödik évfordulója alkalmából rendezett hangverseny dátuma. A közben eltelt negyedszázad teli van szakmai elismerésekkel (ezüstmedál-díj, Lados Miklós szólista külön- díja, két kiemelt aranydiploma), sikeres megyei (Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Salgótarján, Szécsény, Tar), hazai (Budapest, Gyöngyös, Hatvan, Siklós, Szolnok) és nemzetközi (Csehszlovákia, Németország, Olaszország, Törökország) szereplésekkel, élményekkel. A jubileumi hangversenyt szó szerint is színesítette a majorette-csoport fellépése FOTÓ: p. TÓTH LÁSZLÓ A lózsef Attila Művelődési és Konferencia-központban tartott jubileumi koncerten a zenekar re- kordlétszámmal, mintegy hetven fővel lépett színpadra. A helyi törzstagokon kívül elfogadták a meghívást mások mellett a balassagyarmati, a bátonyterenyei és pásztói zeneiskolai tanárok, többen külföldről - Angliából, Ausztriából, Németországból - illetve az ország más részéből éppen e szereplés érdekében jöttek haza s nagy számban mutatkoztak be a fiatalabb korosztályok képviselői is. A műsor - amelyet Becze Szilvia, a Bartók Rádió munkatársa nagy szakértelemmel, egyszersmind oldottan, hangulatosan vezetett - ]. Fűtik cseh komponista „Florentiner induló”-jával kezdődött, majd két magyar művel - Kodály Zoltán „Kállai kettős”-ével és Hidas Frigyes „Capriccio”-jával folytatódott. Az utóbbi - immár néhány éve elhunyt - zeneszerzőt 1988-ban, a hatvanadik születésnapján itt Salgótarjánban is köszöntötték. D. Philips „Trombitafiestá”-jának ősbemutatójával viszont már annak idején, a török turnén is nagy sikert aratott a zenekar. Ugyancsak jól hangzottak az ünnepi műsor további számai, T.Huggens, EMorricone, A. Hammond, J. Offenbach, E. Schweitzer, J. Strauss szerzeményei. A közönség annál is inkább jól szórakozott, mert a „Kállai ket- tős”-t, a „Kán-kán”-t és a „Radetzky-induló”-t a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény táncosainak, majorette- jeinek „illusztrálásával” - Paluch Norbert és Steib Janka koreografálásával és betanításával - láthatta, a színpadrendezés alatt viszont Csömör Imre - aki maga is zenekari tag - és Csömör Dénes „Próbaidő-utazás” című filmjét élvezhette. Az utolsó szám előtt Becze Szilvia részleteket olvasott fel Auth Henrik karnagy és Balázs Árpád ugyancsak jeles zeneszerző egykori leveléből, amelyben elismerően szóltak az együttes magas színvonalú teljesítményéről, a különböző településekről verbuválódott tagság áldozatkészségéről. A zenekart - egy szám kivételével az alapító karnagy, Becze Lajos vezényelte, az 1988-as szöuli olimpia himnusza, A. Hammond „On Moment in Time” című száma esetében viszont az utód, Kövesdi Krisztián - a salgótarjáni zeneiskola egykori tubás növendéke, napjainkban fiatal tanára - vette kezébe a karmesteri pálcát Ugyancsak ő dirigálta az örvendetesen magas létszámú, a jövő zálogát képviselő ifjúsági fúvószenekart A koncerten két trombitás - Szabó István és TóthMiklós - is szólót játszott, éppúgy kiérdemelvén a virágcsokrot, mint a már említettek, illetve mint Zabari Angéla, aki ötleteivel és fáradhatatlan szervezőmunkájával nagy mértékben járult hozzá az este remek hangulatához. Az ünnepi vacsorán Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester és Tóth Tibor, a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója köszöntötte Becze Lajos címzetes igazgatót, a Salgótarjáni Koncert Fúvószenekar éléről távozó karnagyot és az először huszonöt évvel ezelőtt színpadra állt, jubiláló együttest.. * * *- Hogyan emlékszik vissza a huszonöt évvel ezelőtti indulásra? - kérdeztük Becze Lajost. Mint mondta, akkoriban a salgótarjáni Bányász Fúvószenekar karnagya volt, s e minőségében gondolta úgy, hogy a hagyományápolás és a magasabb szintű zenélés érdekében érdemes bővíteni a repertoárt és alkalmasint vendégeket is hívni. Miután a kibővített zenekarnak az első próbán 1984 szeptemberében elsőre sikerült a „Kállai kettős”-t jól interpretálni, elhatározták, hogy bemutatkoznak a nyilvánosság előtt és hosszabb távon is megpróbálják a koncertszerű működést Erre utal az elnevezésük is. Nagy lelkesedéssel fogtak a munkához és szinte ügysze retetből jártak a próbákra, fellépésekre a balassagyarmati, bátonyterenyei, érsekvadkerti, pásztói, szécsényi muzsikusok is. Jó közösség alakult ki, amely a sikeres hazai szereplések és a viszonylag gyakori nemzetközi turnék során még jobban összekovácsolódott. Eleinte nógrádi zenekarként jegyezték magukat, a támogatást is az egykori megyei tanács művelődésügyi osztályától kapták. Később a városhoz kerültek s már hosszú évek óta a József Attila Művelődési és Konferencia-központ művészeti együtteseként funkcionálnak. Nemcsak elhivatottság, hanem megszállottság is kellett ehhez a munkához - értett egyet felvetésünkkel Becze Lajos és külön is hangsúlyozta az alapító tagok szerepét, önzetlen példamutatását. Sajnos heten már nincsenek az élők sorában, legidősebb képviselőjük a jubileumi koncerten is fellépett Tóth András. Arra a kérdésre, hogy az alapvetően sikeres másfél évtized után miért vonul vissza a zenekar éléről az alapító karnagy, Becze Lajos azt válaszolta, hogy most érkezett el az ideje. A huszonegy évig tartó zeneiskolai igazgatást is akkor hagyta abba, amikor kiválóként minősült az intézmény. Döntése fokozatosan érlelődött meg benne s most örül annak, hogy zenekarvezetői szerepkörbe Kövesdi Krisztián személyében sikerült hozzáértő fiatal szakembert találnia. Becze Lajos az aktív zenéléshez persze a továbbiakban sem lesz hűtlen, szívesen tesz eleget a felkéréseknek, de a kisebb felelősség, a kevesebb szervezőmunka több lehetőséget jelent számára, hogy a jövőben még jobban koncentrálhasson családjára, távolabb élő két leányára és két unokájára is. Csongrády Béla Becze Lajos címzetes igazgató huszonöt évig sikeresen vezényelte a Salgótarjáni Koncert Fúvószenekart. Magyar operett londoni díszletben Regényes nagyoperett - hirdeti a színlap a „Bob herceg” műfaját. Vajon melyik operett nem regényes? - kérdezhetjük, de Huszka Jenő, Bakonyi Károly, Martos Ferenc műve esetében azért érdemes ezt hangsúlyozni, mert az átlagosnál is meseszerűbb a történet, amely a Soproni Petőfi Színház jóvoltából a minap Salgótarjánban, a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színpadán is megelevenedett. Majdnem száz éve - 1902-ben szeret bele egy Annie nevű pol- történt - hogy a három ifjú szer- gárlányba, Györgyként azonban ző egy olyan darabot adott át a - anyja akarata szerint - Népszínház igazgatójának, Victoria hercegnőt kellene elBencze Ilona (Királynő) és Pomponius (Mikó István) a soproni „Bob herceg”-nek is „tartópillérei” amelynek a megkettőzött személyiségű angol királyfi a főszereplője. Egyrészt György herceg, akit - elérkezvén huszadik születésnapjához - méltó külsőségek között köszönt, ünnepel az udvar, másrészt egy csavargó diák, akit Bobnak nevez és magáénak érez a londoni utcák, kocsmák népe. Amolyan „Koldus és királyfi”-sztori ez, csak kevésbé komoly. A fiatalember Bobként venni, szerelmesét pedig egy csúf borbélyhoz akarják erőltetni. Az őszinte érzelmek azonban - mint az operettben szokás - mindent legyőz, Bob herceg addig mesterkedik, amíg egymásé nem lehetnek kedvesével. Nem tudni, hogy az alkotók miért éppen angol környezetbe helyezték a játékot, az viszont tény, hogy a „Bob herceg” nem várt sikert aratott - 1903 áprilisában már a századik előadását érte meg - és mérföldkőnek számít a magyar operett megteremtésében, későbbi felvirágzásában. Ez persze kevésbé a szövegkönyvnek, mint Huszka Jenő remek zenéjének köszönhető. Jellemző például, hogy a „Londonban hej...” vagy „Az első édes találkozáskor...” kezdetű dal valóságos slágerré lett az elmúlt század során. A soproni társulat Pinczés István rendezte produkciója sok szempontból jól elégíti ki az I operettjátszás kritériumait. | Illúziókeltőek, hangulatosak | Gyarmathy Ágnes jelmezei és ~ ugyancsak dicséretes Bozsó Jó- £ zsef koreográfusi munkája. A színészek közül a hölgyek - Bencze Ilona, Rárósi Anita, Vásári Mónika, Borbély Krisztina - énekhangja helyén van, a címszereplő - Sövegjártó Áron - azonban főként megjelenésében és prózai szövegeiben hiteles. Hozza viszont formáját a Mikó István és Győri Péter alkotta komikus „szekció”. Meggondolandó, hogy egy nagy igyekezettel színpadra vitt háromfelvonásos nagyoperett nélkülözheti-e az élő zenét, akárcsak egy kis létszámú zenekar közreműködését. Érdekes színfoltja az előadásnak, hogy Nagy Gábor, aki annak idején a televízióban éppen „Bob herceg”-ként robbant be a köztudatba, ezúttal epizód- szerepben lép fel. Nem véletlenül arat nagy tapsot, amint utal egykori főszerepére. A „Bob herceg” egyébiránt - sokak örömére - a Tarjáni tavasz egyébként is színes, tartalmas kínálatát gazdagította egyedi előadás formájában. Cs.B. JÓ MEGFEJTÉS. SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Jaj kedves uram, amit maga néz az még a délelőtti ára. ” Szerencsés nyertesünk: Nagy Nándor Salgótarján, Béke körút 6/A. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. május 6-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
