Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)

2010-04-23 / 93. szám

6 GAZDASÁG 2010. ÁPRILIS 23., PÉNTEK A BUX index 2010. április 22-én 24 400 [Változás: -0,48% 24300 24200 24100 24000 Előző napi záróérték: 24042 15.30, s Ke* Vorknp tőzsde nyitása /|^ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 NYERTESEK ■HM MMi 8MMMMI Rába 908 3,65 402 Émász 22695 1,63 1 TVK _______3310 0,91 15 Pa nnErgy 827 0,85 15 Synergon 731 0,55 2 VESZTESEK______________FOBRÁS;BI •«** Uolnaf.B! Vates|U MMn Egis 21400 -2,72 132 FHB 1410 -2,08 69 KEG 377 -2,07 9 Econet 116 -1,69 15 ANY 868 -1,36____4 A B UX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.22.) jg§: új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. május 26510 TAKARMÁNYBÚZA 2010. május 26510 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. május 32 100 TAKARMÁNYÁRPA 2010. május 28 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. május 86000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. április 22-én. /Ft $/Ft CHF/Ft ■■ i i 263,55 196,46 183,90-0,35 Ft-0,03 Ft-0,25 Ft Forintbetéti* kamatok (%) «MMMMN 2 hó 3hó| Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,44 4,54 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank***­5,67 Raiffeisen Bank** 5,30 5,10 * ALAPTERMÉKEK 1 MHUÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. * ** KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.22.) '■7Á ' Vételi Eladási | Allianz Bank 257,57 270,78 Budapest Bank 256,09 271,93 CIB Bank 253,51 274,63 Citibank 253,59 274,73 Erste Bank 256,63 271,41 K&H Bank 256,47 271,25 MKB Bank 256,77 269,93 OTP Bank 257,64 270,86 Raiffeisen Bank 258,75 270,39 Még bizonytalan a biztos kéz építőipar A fedezetkezelői törvényt akarják módosítani a szakma bevonásával Hunép Universal Zrt. (millió forint) 1 2008 1 1 2009 Árbevétel 8529 7201 Üzemi eredmény 577 258 Adózott eredmény 337 327 Mérleg sz. eredm. 237 227 Saját tőke 2692 2885 Hosszú lej. köt. 123 143 Mérlegfőösszeg 6606 5964 ZAÉV Zrt. (millió forint) 2007 / 2008 Árbevétel 18 773 12 029 Üzemi eredmény 6-339 Adózott eredmény 21-23 Mérleg sz. eredm. 8-23 Saját tőke 2499 2 516 Hosszú lej. köt. 15 0 : Mérlegfőösszeg 8 902 644 Forrás: IRM, cégközlés Bár már élesben működik az építőiparban az úgyne­vezett biztos kéz, azaz a fedezetkezelő intézmé­nye, a szakma továbbra is sérelmezi, hogy a meg­kérdezése nélkül döntöt­tek ebben a fontos kér­désben. Vissza kellene, vonni a törvényt, s újat alkotni helyette - vallják többen is. Bisztricsány Julianna Azzal az építőipar is igencsak egyetért - hiszen érdeke is a megtisztulás a piacon hogy a lánctartozások visszaszorításá­ra határozott lépésekre van szükség. Ám a jelenlegi szabá­lyozást az élettől elrugaszkodott- nak, nehézkesnek tartják, rá­adásul drágítja a beruházásokat. Visszaélésekre adhat lehető­séget az átgondolatlan törvény - állítja Szűcs Gyula, a Hunép Universal Zrt. elnök-vezérigaz­gatója. Ennek lényege ugyanis, hogy csak az adott munka telje­sítésének s az alvállalkozók (ide­értve a kivitelezésben résztvevő összes szubalvállalkozót is) kifi­zetésének az igazolását követően kaphatja meg a fedezetkezelőtől a generálkivitelező számlája tel­jes ellenértékét. Azonban ezzel „zsaroló” pozí­cióhoz jutottak az al- és szubal- vállalkozók, hiszen az ő együtt­működésük is szükséges a meg­bízójuk kifizetéséhez. így előfordulhat - és ismerve az építőiparban uralkodó álla­potokat, elő is fordul -, hogy esetenként bizonyos (el nem végzett) pótmunkák elismeré­sét, többletpénzek kifizetését követelik ennek fejében. S ily módon egy több százmilliós be­ruházás fölött diszponáló fővál­lalkozó kiszolgáltatott helyzet­be kerül egy néhány millió fo­rintos részmunkát végző part­nerével szemben. A cégvezető szerint szükség van egy olyan törvényre, amely erősíti a fize­tési fegyelmet, de erre a mai szabályozás nem alkalmas. Vissza kellene vonni, és a szak­ma részvételével újat alkotni. A Hunép saját munkái során egyelőre nem találkozott a biz­tos kézzel. Még tavaly indulj ugyanis az a közbeszerzési eljá­rás, amelynek nyerteseként - konzorciumban a Magyar Építő Zrt.-vel - egy hónapja megkezd­ték a Debreceni Egészség Köz­pont fejlesztési projekt kivitele­zési munkáit. A nettó csaknem Baksa Attila: Nem modellezték A mára már több százmillió forintra dagadt építőipari lánctartozások visszaszorítá­sa az elsődleges célja a biztos kéz rendszerének. Ennek lé­nyege, hogy az építtető fede­zetkezelői számlán helyezi el a szerződés szerinti ellenérték fedezetének forrását (ez saját erő, hitelígérvény, pályázati támogatás egyaránt lehet). A fedezetkezelő csak akkor fi­hétmilliárdos beruházás nyolc önálló szerződést foglal magá­ban, ezek keretében létrejön egy új épület, hatot felújítanak, illetve bővítenék, s mintegy négy kilométernyi csőpostát építenek ki. Nincs kibékülve a biztos kézzel Baksa Attila, a Za­lai Általános Építési Vállalkozó (ZÁÉV) Zrt. elnök-vezérigazga­tója sem. Úgy tartja, a törvény hatály­baléptetése előtt egy úgyneve­zett pilot projekten kellett volna modellezni az új intézményt, és csak annak gyakorlati tapasz­talatai alapján lehetett volna megfelelő - másfél-két éves - felkészülési, betanulási idő után bevezetni az ágazatban a fedezetkezelői rendszert. zeti ki a benyújtott számlát, ha a kivitelező igazolást ad a teljesítésről, és arról, hogy alvállalkozói megkapták munkájuk ellenértékét. ez Év januárjától valameny- nyi 90 millió forintot megha­ladó közbeszerzési eljárással induló építkezés esetén, ápri­listól pedig az 5,1 millió eurót (1,3 milliárd forintot) elérő magánberuházásoknál Baksa Attila korábbi ellenér­zéseit a gyakorlat is visszaiga­zolta: jelenleg három olyan, egyenként néhány százmillió forint értékű, közbeszerzésen elnyert munkájuk is van, amely Szűcs Gyula: Visszaélnek vele is kötelező alkalmazni is kötelező a biztos kéz bevo­nása. a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beruházá­sok fedezetkezelője a kor­mányrendelet szerint a Ma­gyar Államkincstár. A törvény hatálya alá nem tartozó beru­házások esetében pedig az építtető és a fővállalkozó kivi­telező választhat: ezt a fel­adatot a kincstárra vagy már az új törvény hatálya alá tartozik. Mint Baksa Attila lapunknak elmondta, finoman szólva sem mennek flottul a dolgok. Prob­lémák sora vetődött fel, számos kérdésükre azonban nem kap­tak választ. Még a fedezetkeze­lőként működő államkincstár szakembereihez is hiába for­dultak. Az is kiderült, hogy rendkí­vül nagy adminisztrációval jár az ügymenet, emiatt létszámot kellett bővíteniük, s ez többlet- kiadásokat ró a cégre. Szerinte ennél is rosszabb lehet a hely­zet a magánmegrendelői kör­ben, ahol még a bankok is hú­zódoznak a fedezetkezelői sze­rep elvállalásától. a számlavezetésre jogosult bankra bízza. A kincstár regionális igazga­tóságainak állampénztári irodáinál eddig csaknem húsz fedezetkezelői számlát nyitottak, az előkészített szer­ződések száma pedig a tízhez közelít. A számlákra már megérkeztek az első befizeté­sek - közölte lapunkkal a kincstár. Már az 1,3 milliárd forintos magánberuházásoknál Csoda csak kemény munkából születik BAjNAi Beindul a gazdaság, adócsökkentés kell, ezért vállaltuk az áldozatot Zuhantak tavaly a kockázatitőke­befektetések „Következetesen mondom évek óta: Magyarországnak a lehető leggyorsabb ütemben kell adót csökkentenie. A lehetőség hatá­rát pedig a költségvetési egyen­súly megtartása jelöli ki” - kö­zölte Bajnai Gordon. A kor­mányfő szerint így lehet a sta­bil alapokon nyugvó, hosszú tá­vú növekedést beindítani, en­nek az esélye a tavalyi és az idei áldozatvállalással megte­remtődött. Bajnai Gordon úgy véli, „adó- csökkentés nem lesz, hanem van”. A kormányfő tegnap azt mondta, hogy január elsejével a kormány az elmúlt húsz év leg­nagyobb, egy lépésben megvaló­suló adócsökkentését hajtotta végre, ennek eredményeként 400 milliárd forintot hagy a vál­lalkozásoknál, és egy átlagos ke­resetű munkavállaló nettó négy­hat heti bérrel többet visz haza. Szavai szerint csodát ígérni és csodát várni felelőtlenség. A gaz­dasági csoda munkából, verej­tékből és szorgalomból lesz, ami sok év alatt következik be - hangsúlyozta. Ez jelenti szerin­te a józan ész politikáját, és ezen a pályán kell végigmennie az or­szágnak. Ez azt igényli, hogy a költségvetési hiány az idén négy százalék körül maradjon, s to­vábbi lényeges változások tör­ténjenek az állam és az önkor­mányzatok által működtetett nagy rendszerekben - húzta alá. Bajnai: A hiányt is tartani kell Bajnai Gordon kitért arra: a ja­nuári és a februári statisztikák­ból már látszik, hogy a magyar gazdaság motorja lassan újrain­dul, ez 2011-től 3-4 százalék kö­zötti növekedést tesz lehetővé. Ez a következő négy évben 2000 milliárd forintnyi többletet te­remt, s ez a kerete és korlátja a következő évek adócsökkentésé­nek - hangsúlyozta. Ezért a gya­rapodásért vállalták az eddigi ál­dozatokat, és ezért a gyarapodá­sért kell folytatni az idén is a szi­gorú gazdálkodást. Egyébként Varga Mihály, a Fi­desz alelnöke tegnap úgy nyilat­kozott, kormányon még az idén biztosan sort kerítenek az adó- csökkentésre. ■ A hazai vállalkozásokba befekte­tett kockázati tőke 2009-ben 214 millió euróra esett vissza a 2008- ban mért 477 millióról - derült ki a Magyar Kockázati és Ma­gántőke Egyesület tájékoztató­ján. A befektetések száma a 2008-as 25-ről 12-re csökkent. Oláh László, az egyesület el­nöke elmondta: itthon a koc- kázatitőke-ipar több mint száz cégnél tízezer embert foglalkoz­tat. Hamarosan megkezdik tevé­kenységüket az EU-támoj'atású leremie-alapok. Az alapkezelők 2013-ig 31,5 milliárd forint érté­kű unióst forrást helyezhetnek ki, ehhez a magánszektorból még 15 milliárdot kívánnak ösz- szegyűjteni. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom