Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

2010-03-08 / 55. szám

2010. MÁRCIUS 8., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Kevés jut kosztra a kórházakban normatíva Kétszer annyit költenek a börtönlakók étkeztetésére, mint a betegekére Ebben az évben sem nőtt a betegek ellátására szánt összeg, így egyre nehe­zebb kikalkulálni a napi ötszöri étkezést. Nógrádi Tóth Erzsébet Jár Önnek a jobb! Ez volt annak a plakátnak a címe, amely 2008- ban, Horváth Ágnes egészség- ügyi minisztersége idején került a kórházakba. Szépen megterí­tett tálcán finom falatok, szőlő hirdette: a gyógyulás egyik felté­tele a megfelelő táplálkozás. Or­szágos felmérés előzte meg az 550 forintban limitált élelmezé­si normatívát. A rendelet előtt 190-1200 forintból hozták ki az étkezést az intézmények. Az ágazat akkori, de a mosta­ni pénzügyi helyzetében is kije­lenthető: demagógia a napi öt­szöri étkezés, benne a gyümöl­csök feltálalása - mondta la­punknak Erős András, a váci Jávorszky Ödön súlyponti kór­ház főigazgatója. Hozzátette: a 146 ezer forintos, egy beteg gyó­gyítására jutó tb-díj negyedik éve változatlan - miközben 2005-től csak az energia ára kö­rülbelül 40 százalékkal nőtt. Az étkezési normát pedig csak úgy lehetne meghatározni, ha egy­aránt beleszámítanák a gáz, a villany, a víz és az élelmiszer árát. A váci kórház külső cégre bízta az étkeztetést, ám annak A kórházaknak évek óta ötszázötven forintból kell kigazdálkodni a betegek számára a napi étkezést Kórházi étkezési előírás • Kétféle, választható menü ebédre • Naponta egyszer friss gyü­mölcs, zöldség • Napközben kisétkeztetés • Igény szerinti folyadékfo­gyasztás • Tápláltsági állapotfelmé­rés dietetikussal vezetője hiába áll elő áremelési igénnyel, arra évről évre főigaz­gatói nem a válasz. Erős András elmondta még: a környéken gaz­dálkodó vállalkozóktól időről időre több tonna szezonális gyü­mölcsöt kap ajándékba, ami nagy segítség, de erre nem épít­kezhetnek. Jobb helyzetben van az ugyancsak súlyponti intéz­ményként működő siófoki kór­ház. Varga Ferenc főigazgató, egyben a Magyar Kórházszövet­ség elnöke saját hatáskörben működteti a konyhát. Mivel a kórház nagy fogyasztó, eddig si­került olcsón beszereznie az élelmiszer-alapanyagokat. Nem köt hosszú távú szerződéseket, így időről időre versenyezteti a beszállítói kört. Ők egyelőre biz­tosítani tudják az uzsonnát és a gyümölcsöt is. Úgy hozzák ki a napi ötszöri étkezést az 550 fo­rintos normatívából, hogy he­tente többször adnak főtt vacso­rát a betegeknek, ezt - azon túl, hogy olcsóbb - a legtöbben szí­vesebben fogadják a párizsinál vagy a sajtnál. A kórháznak most nincs adósságállománya, de felélték a tartalékaikat, s ha nem emeli föl a kormányzat a 146 ezer forintos gyógyítási alapdíjat, náluk is baj lesz. A kórházaknak januárban kétszer utalt pénzt a társadalom- biztosító. Ám Varga Ferenc sze­rint ez többségüknek csupán ar­ra volt elegendő, hogy kiegyen­lítsék a lejárt beszállítói számlá­kat. A tb-finanszírozás megvál­toztatása miatt ugyanis 10-15 százalékkal csökkent a bevéte lük, így sok tervezhető műtét vá­rakozási ideje nőtt. Ha nem eme­lik az alapdíjat, április-májusra megismétlődik a múlt őszi hely­zet, ismét meghaladja a százmil- liárdot az adósságállomány. A Veszprém megyei Csolnoky Ferenc kórházban havonta 15 millió forint jut élelmezésre, mi­közben 40 milliót költenek gyógyszerekre. Rácz Jenő főigaz­gató, korábbi egészségügyi mi­niszter szerint ez kevés, a börtö­nök napi étkezési normatívája kétszerese a kórházinak. Az egészségügyi tárca sajtó- osztálya közölte: a kórházak szakmai szervezeteivel kötött megállapodás szerint az idén 146 ezer forint marad a gyógyí­tási alapdíj. Tavaly egyébként 10,5 milliárd többletforrást, ja­nuárban plusz egyhavi finanszí­rozást kaptak az intézmények. Vásároljunk textilszatyorral! környezetvédelem Legyen nálunk mindig textiltáska Euró: Andor szerint sok múlik a kormányon Naponta megközelítőleg másfél milliárd ingyenes nejlonzacskót kapnak a vásárlók világszerte, csak hazánkban naponta 1,3 millió műanyag zacskó kerül for­galomba. A legtöbb szatyrot átla­gosan húsz percig használjuk, és a bevásárlás után azonnal a szemétbe dobjuk, így a követke­ző kb. 100 évet, amíg lebomla- nak, egy szeméttelepen töltik. Természetesen az illetékes ható­ságok munkája is, hogy mindent megtegyenek a szeméthegyek csökkentése érdekében, de az egyéni felelősség sokkal na­gyobb mértékben befolyásolja a keletkező szemét mennyiségét. A törvényhozás szintjén a mű­anyag zacskók forgalmának visszaszorítását szolgálja a 1995- től bevezetett termékdíj. A ter­mékdíj és a koordináló szerveze­tek megjelenése azt a célt szol­gálta, hogy visszaszorítsa a kör­nyezetet terhelő termékek fo­gyasztását, vagy hogy legalább a hulladékok hasznosítására ösz­tönözzön. Az új rendszernek kö­szönhetően a műanyagszemét jelenleg 25-30 százalékából már így is szemeteslapátok, padok, közlekedési táblák, sőt ruhák ké­Néhány okos tipp a vásárlásainkhoz • Tartsunk magunknál min­dig egy textiltáskát, így nem kell műanyag szatyrot kér­nünk a pénztáraknál. • Ha nincs más megoldás, és műanyag táskát kell kér­nünk, akkor figyeljünk oda, hogy a lehető legkevesebb táskát használjuk, ne pakol­junk mindent külön-külön, a műanyag táskák közül pe­dig a környezetbarát táskát válasszunk, melyen a céd­rus szimbólum szerepel • Ha nagyobb bevásárlásra készülünk, vigyük magunk­kal a már dédanyáinknál is jól bevált fonott kosarat, ezek igazán masszívak és erősek, akár hosszú évekig is strapabírók maradnak. • Ha műanyag táskát veszünk, törekedjünk arra, hogy a le­hető legtöbbször használjuk. szülnek. A termékdíj törvény- módosítása 2010. január 1-jétől van érvényben. A törvényben a hulladék-keretirányelvben meg­határozott hulladékhierarchiát figyelembe véve alakították ki a hasznosítás és az újrahasznált közötti százalékos eltérést, mely a termék hulladékká válását kí­vánja megelőzni úgy, hogy mindeközben az újrahasználatot is előnyben részesíti. A higié­niai szempontok felülírják a hul­ladékgazdálkodási szemponto­kat, különösen az élelmiszerter­mékekkel érintkező elsődleges csomagolásoknál. Itt a hulladék- keletkezés megelőzését alapve­tően a másodlagos csomagolá­sok mennyiségének visszaszorí­tásával lehet elérni. A törvényi szabályozás mel­lett a szemléletformálás a leg­fontosabb eszköz a hulladék mennyiségének csökkentése fe­lé vezető úton. Fontos, hogy mindenkiben tudatosuljon, hogy az eldobható műanyag pénztári bevásárlótáskák hasz­nálata nem javítja az életminő­séget, ugyanakkor a tartós be­vásárlótáskák használatával so­kat tehetünk a környezet védel­méért. Ha csak az ország fele eggyel kevesebb zacskót hasz­nálna el egy nap, akkor 5 millió nejlonzacskóval kevesebb ke­rülne a szemétlerakókra egy év alatt. Az ideális eset az lenne, ha nem lenne szükség mű­anyag bevásárlószatyrokra, hi­szen a vásárlók tudatosan mel­lőznék ezek használatát, így az üzleteknek nem érné meg áru­sítani őket. A választások utáni időszak egyik legfontosabb gazdasági kérdése az lesz, hogy a követke­ző kormány lehetségesnek és céljának tekinti-e az euró beve­zetését a következő négyéves ciklusban - fogalmazott Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociálpolitikai tárcájának irányítója. Ä távira­ti iroda kérdésére úgy véleke­dett: ha erre a kérdésre a vá­lasz igen, akkor ennek megfe­lelő makrogazdasági pályát kell kialakítani, és ehhez a folyamathoz nem a legjobb indulás a meglévő deficitcél lazítása. Hozzátet­te: ha nincs meg az önbizalom az euró bevezetéséhez az elkövetkező négy éven belül, akkor ez hosszú tá­von is jelzésértékű lesz a pia­cok szemében. A nemrég kinevezett magyar biztos ugyanakkor leszögezte: az utóbbi hetekben az EU-ban a fő kérdés nem Magyarország, ha­nem Görögország volt. Az Euró­pai Bizottság Andor szerint szi­gorú, de a szigorúságát nem első­sorban az vezeti, hogy dogmati­kusan ragaszkodjon egy költség- vetési hiánymutatóhoz, hanem az, hogy segítsen átláthatóvá ten­ni az egész görög költségvetési struktúrát. Emlékeztetett: Magyarországon is arról volt szó, hogy a pénz­ügyi támogatáscsomag fejében kiigazítási kényszer állt elő, és ezt a kiigazítást később fo­kozni kellett. ■ A biztos szerint fontos költségvetési szigor S® ? Többen keresnek munkát, mint az év elején kissé nőtt a nyüvántartott álláskeresők száma febru­árban: a hónap végén 659 ezer fő volt, 0,9 százalékkal több, mint az előző hónap­ban, miközben több mint ötezerrel kevesebb új állás­helyet jelentettek be a mun­kaügyi kirendeltségeken. Az álláskeresők számának növekedése az előző év azo­nos hónapjához képest 21,3 százalékos volt. Több férfi veszítette el állását, mint nő A GAZDASÁGI VÁLSÁG miatt világszerte több férfi veszí­tette el állását, mint nő - közölte az Accenture. A glo­bális vezetési tanácsadó cég szerint ennek magyarázata jórészt abban rejlik, hogy a gazdasági válság olyan ága­zatokat érintett leginkább, ahol a foglalkoztatottak többsége férfi. Ilyen például a feldolgozóipar vagy az építőipar. A lista élén India áll, ahol az elbocsátottak 95 százaléka volt férfi, Fran­ciaországban 71 százaléka, az Egyesült Államokban 54 százaléka. Előbb-utóbb emelni kell a gáz árát Az E.On szóvivője emelést ígér júliusban jóval 20 száza­lék feletti gázáremelésre lesz szükség, ha április el­sejétől a szolgáltatók nem emelhetnek árat - nyilat­kozta Kutas István, az E.On Hungária szóvivője. A Ma­gyar Energia Hivatal számí­tása szerint mintegy 12-15 százalékkal indokolt emelni a földgáz végfelhasználói árát áprilisban a lakosságot és a kisfogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatóknál. Az E.On véleménye szerint ez reális. Kutas István meg­jegyezte: ha a szabályokat mindenki betartja, akkor erre sor is kerül. Élelmiszeráfából szerezne pénzt London az ÉLELMISZEREK áfamefites- ségének megszüntetését fontolgatja a brit kormány a példátlan államháztartási hiány csökkentése végett. A The Sunday Telegraph ér­tesülése szerint egyelőre „informális módon vetődött fel” az élelmiszerek áfakö­telessé tétele. Az áruházak­ban vásárolt alapélelmisze­reket jelenleg nem terheli általános forgalmi adó Nagy- Britanniában. Ha azonban az élelmiszerekre csak 3-5 százaléknyi áfát rónának ki, az is milliárdokat hozna a költségvetésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom