Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

2010-03-30 / 73. szám

2 2010. MÁRCIUS 30., KEDD SZECSENYI NAPLÓ Nemzetközi képzőművészeti kiállítás Szécsény. A Krúdy Gyula Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Szabó István galériájában, április 16-án, 17 órakor, lesz a Nemzetkö­zi Képzőművészeti kiállítás megnyitója. A közös tárlaton Szécsény, a szlovákiai test­vértelepülések, Fülek, Lo­sonc, Szécsénykovácsi alko­tói mutatkoznak be. A tárla­tot Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény város polgármestere'nyitja meg. A megnyitóra meghívják az érintett települések polgár- mestereit is. Két musical Szécsény. A Balassagyarma­ti Rózsavölgyi Márk Művé­szeti Iskola szécsényi Tag- intézményének színjáték tanszakosai, Cs. Szerémy Andrea tanárnő tanítvá­nyai, április 15-én, két alka­lommal is bemutatják a Hullám című musicalt. Április 17-én, este Garam- völgyi Andrea tanárnő nö­vendékei ismét színre állít­ják a Dzsungel könyve cí­mű musicalt. Vizsgáznak Szécsény. Az AGRO-Help Nonprofit Kft. tevékenységi körébe tartozik az OKI szakképesítést adó tanfo­lyamok szervezése. Április­ban, két tanfolyamuk is be­fejeződik, amelyeknek hall­gatói eredményes vizsga esetén OKI-s szakképesí­tést kapnak. Két éves tanulmányi idő után ülnek a vizsgabizottság elé a vadász és vadgazdál­kodási tanfolyam hallgatói, akik az eredményes vizsgát követően hivatásos vadász munkakört tölthetnek be. Számot adnak felkészült­ségükről, elméleti és gya­korlati tudásukról a mező- gazdasági erő- és munka­gépkezelők is. A megszer­zett OKI-s vizsga a gépkeze­lői munkakör betöltése mellett a fiatalokat feljogo­sítja arra is, hogy pályázhat­nak a fiatal mezőgazdasági szakemberek részére kiírt pályázatokon. Közmunkaprogramok a kistérségben A Szécsényi Kistérségi Társulás ez évi közmunkaprogram pályázatairól beszélgettünk, Dr Serfőzőné dr Fábián Erzsébettel, a társulás elnökével- Milyen pályázatokat nyújtot­tak be?- A Kistérségi Társulás ez év ja­nuárjában nyújtott be két pályáza­tot a Szociális és Munkaügyi Mi­nisztérium által meghirdetett „té­li-tavaszi” és roma közmunka­programokra, amelyek 2010. ja­nuár 15^vel el is indultak. Ezt követően 2010. februárban a „té­li-tavaszi” közmunkaprogram ki­egészítésére benyújtott pályáza­tunk is sikeresnek bizonyult, így 2010. március 1-jétől újabb prog­ramot indíthattunk.- Hány fő foglalkoztatása való­sul meg?- A pályázatok kereté­ben átlaglétszám foglalko­zatását kellett vállalni. A „téli-tavaszi” közmunka­programban 79 fő, a ro­ma közmunkaprogram­ban 234 fő, öthónapos fog­lalkoztatását vállaltuk 2010. január 15. és június 15. között. A kiegészítő Dr Serfőzőné pályázatban pedig továb- dr Fábián Erzsébet bi 80 fős átlaglétszám fog­lalkoztatását vállaltuk 2010. már­cius 1. és június 15 között. Ez, az érintett települési önkormányzat­ok eltérő programkezdési idő­pontjai miatt összességében kö­zel 500 ember foglakoztatását je­lenti.- Mit csinálnak, milyen felada­ta van ennyi embernek?- A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is részt vesznek telepü­lés üzemeltetési és tisztasági fel­adatok ellátásában, amely a téli időszakban kiegészült a hóeltakarítással, emellett a csapa­dékvíz-elvezetők és az utak kör­nyezetének karbantartásában, hulladék összegyűjtésében, par­kosításban, valamint a temetke­zési és kegyeleti helyek és környe­zetük rendbetételében. Ugyanak­kor a roma közmunkaprogram ke­retében lehetőség van a cigányte­lepek rendbehozatalára, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósás szakmai irányításá­val az ár- és belvízhelyzetet meg­előző munkák elvégzésére, vala­mint új elem a digitalizálás, amelynek keretében az Országos Nyugdíjfolyósí­tási Főigazgatóság iratait kezdik digitalizálni érett­ségizett roma fiatalok.- Kik vesznek részt a Közmunkaprogramok megvalósításában?- A programok megva­lósítását a társulás mun­kaszervezete, valamint a programba felvételre ke­rült brigádvezetők, csoportveze­tők, programvezető, valamint a te­lepülési önkormányzatok köz­munkásokkal foglalkozó intézmé­nyeik végzik.- Kik kerülhettek felvételre?- A foglalkoztatásba bevonható személyek köre programonként eltérő. A „téli-tavaszi” közmunka­programban elsősorban a rendel­kezésre állási támogatásban ré-. szesülőket, a roma programban, az önmagukat romának valló sze­mélyeket lehet foglalkoztatni, még a kiegészítő pályázatban a rendelkezésre állási támogatásból kiszorult és tartós munkanélküli­ek foglalkoztatására előírt kötele­ző arányokat kellett figyelembe venni.- Mennyi pénzt nyertek mindeh­hez és mire nyújt ez fedezetet?- A három programhoz összes­ségében 204 millió forint támoga­tást ítéltek meg a részünkre. Ez a „téli-tavaszi” közmunkaprogram­ban 44,2 millió forint, a roma programban 130,6 millió forint, a kiegészítő pályázatban 29,2 mil­lió forint támogatást jelent. Ez az összeg alapvetően a foglal­koztatásra kerülő személyek bér és járulékait fedezi, emellett for­dítható munka alkalmassági vizs­gálatokra, valamint eszköz és vé­dőfelszerelés beszerzésére.- Mit várnak a programoktól?- Kistérségünk évek óta részt vesz a közmunkaprogramokon. Ami a legfontosabb, hogy az em­berek bekerülnek a munka vilá­gában. A gyermekek azt látják, hogy a szüleik dolgoznak. Ugyan­akkor az sem egy elhanyagolható szempont, hogy a családok a munka révén nagyobb jövedelem­re tesznek szert. Munkalehetősé­get tudunk biztosítani, és közben hozzájárulunk településeink rendbetételéhez, hiszen munká­jukat a településeink javára vég­zik.- A programok előkészítésében és megvalósításában a Társulás munkaszervezete, a települési ön- kormányzatok, a Munkaügyi Ki- rendeltség munkatársai, valamint a települési Cigány Kisebbségi Önkormányzatok vettek részt. Munkájukat ezúton is köszönjük! Megmaradtak a nép tanítóinak CSÓR! MIKLÓS Szécsényfelfaluban született. 1948-ban az Esztergomi Tanítóképző Főisko­lán diplomázott. A Cered községhez tartozó Felsőutaspusztára helyezték, ahol, az 1 - 8 összevont tanulócsoportnak volt a tanítója. A Budapesten tanítóképesítést szerzett, ceredi születésű czene búrja Valériát 1950- ben helyezték Felsőutaspusztára, ettől kezdve az alsó tagozat és a felső tagozat külön csoport­ban taniüt. A kisebbeknek a tanítónő, a na­gyobbaknak Csőri Miklós volt a tanítójuk. A két fiatal pedagógus között Itt szövődött az a szerelem, amely a mai napig tartó házassá­guk biztos alapja lett. 1952-ben döntöttek úgy, hogy együtt élik le az életüket, és összeháza­sodtak. Még ebben az évben Pösténypusztára helyezték őket tanítani. A fiatal, lelkes pedagógus házaspár több volt, mint a kis­település tanítói, a szó legne­mesebb értelmében a „falu lámpásai” voltak. Csőri Mik­lóst 1963-ban a szé­csényi Mikszáth Kálmán Álta­lános Iskolába helyezték taní­tani. Közben képezte magát; az Egri Tanárképző Főiskolán tanári diplomát szerzett. Felesége, Valika, 1973-ban - amikor a kistelepülésen megszűnt az alsó tagozatos oktatás - került Szécsénybe tanítani. Nyugállományba vonulásukig, 1988-ig, vé­gig itt tanítottak. Miklós gyermekük 1955-ben született, és kö­vetve a szülők példáját ő is pedagógus lett, fi­zika-matematika szakos tanár, Balassagyarmaton tanít. A pedagógus házaspár a taní­tást élethivatásuknak tekintet­ték. A kistelepülésen, Pöstény- pusztán, ahol életük nagy részét töltötték, még ma is nagy szere­tettel, és tisztelettel beszélnek ró­luk, de a szécsényiek is, akiket tanítottak, jó szívvel gondolnak rájuk. Lehetősé­gük lett volna magasabb beosztásba kerülni, Csőri Miklóst Endrefalvára hívták igazgatónak, Valikát szakfelügyelőnek, de ők úgy döntettek, megmaradnak a nép tanítóinak. „A Köz Szolgálatáért” kitüntető díjban az önkormányzat elismerése mellett, sok száz ta­nítványuknak a köszöneté is benne van. Fontos a bűnmegelőzés Erdők a közjóért Szenográdi Ferenc |f. Az Országos Erdé­szeti Egyesület gondozásá­ban 3000 példányban megje­lent az „Erdők a közjóért” cí­mű könyv. A kötetet Dobó Ist­ván és Zétényi Zoltán szak­osztályvezetők szerkesztet­ték. A kiadvány célja, hogy az emberek figyelmét felhívják arra a fontos tényre, hogy az erdészek nemcsak a fakiter­meléssel foglalkoznak, jelen­tős szerepük van a nem anya­gi jellegű szolgáltatásokban is. Az egyesület minden 500 főnél nagyobb létszámú tele­pülés polgármesterének átad egy könyvet, abban a re­ményben, hogy együttműkö­désük még hatékonyabb lesz. Március 17-én, Szécsény- ben a városháza dísztermé­ben rendezett ünnepségen, sor került a könyvek átadásá­ra. A polgármesterek mellett ott voltak a balassagyarmati Ipoly Erdő Zrt. dolgozói, kép­viseltette magát a Bükki Nemzeti Park is. A megjelen­teket Lengyel László az Ipoly Erdő Zrt. közönségkapcsola­tok vezetője köszöntötte. Fel­vázolta, hogy területükön mi­lyen sokrétű közjóléti szol­gáltatást végeznek. Többek között; tanösvények, erdei is­kolák, vadasparkok állnak a kirándulók és az érdeklődők rendelkezésére. A Börzsöny­ben két erdei kisvasutat is üzemeltetnek. Dobó István bemutatta a könyvet, kiemelte a közjóléti szolgáltatás fontosságát, ami közvetett úton hozzájárul az erdő védelméhez. Szólt az er­dészetek és a polgármesterek együttműködéséről. Hangsú­lyozta, az erdőtelepítés fontos­ságát, optimálisnak tartaná, ha hazánkban a huszonegy százalékos erdőterület 28-30 százalékra emelkedne. El­mondta, a könyv kiadásával nem titkolt szándékuk, az em­berek orientálása, a közjóléti tevékenységük szélesebb ho­rizonton történő megismerte­tése. A végén arról szólt, hogy az ország nagyon sok helyén már megtörtént a könyvek át­adása, aminek jó volt a fogad­tatása. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Er­zsébet, Szécsény város polgár- mestere a társai nevében meg­köszönte a könyvet, s a jó együttműködésükről biztosítot­ta az erdészet szakembereit Szenográdi Ferenc Slécséliy. A város önkormányzatának képviselő-testületi ülésén, Sebestyén Szilárd alezredes, a város rendőrkapi­tánya, beszámolt a kapitányságuk 2009. évi munkájáról. Szécsény és tér­sége, továbbra sem tekinthető bűn­ügyi szempontból fertőzött területnek. Szécsény városában, 119 bűncselek­mény vált ismertté, s ez 14-el keve­sebb az előző évinél. A körzet legprob­lémásabb települései: Szécsény, Rimóc, Nógrádszakál, Nagylóc, az utóbbi időben idesorolható Ludány- halászi, Endrefalva és Nógrádmegyer. Bűnügyileg a legkevésbé problémás községek: Hollókő és Nógrádsipek. Ki kell emelni Hollókőt, ahol évente több 10 000 turista fordul meg, s minimális az elkövetett bűncselekmények szá­ma. Az ismertté vált bűncselekménye­ket, ugyanúgy, mint tavaly a vagyonel- íeni bűncselekmények tették ki. Szécsény és vonzáskörzetében 43 lo­pás, 19 betöréses lopás, 18 esetben a személyek javai ellen elkövetett bűn- cselekmény történt. Az elkövetések többsége, kisebb csoportokhoz kap­csolható. A rendőrségnek sikerült őket felderíteni, ellenük büntetőeljá­rást indítottak. Szécsényben, Aszód­hoz köthető csoport követett el soroza­tos lakásbetörést, ellenük az eljárás fo­lyamatban van. jelentősen csökkent a fémlopás. Az eltulajdonított fémet a tettesek megyénkén kívül értékesítet­ték. Személygépkocsi feltörése, lopá­sa, eseti jellegű, kevés alkalommal for­dult elő. Rablás, a térségben négy al­kalommal volt. A csalásokban, a ha­mis okiratokkal elkövetett hitelek fel­vétele szerepelt az első helyen. Sze­mélyek elleni bűncselekmény miatt öt alkalommal kellett a rendőrségnek intézkednie. Gazdasági bűncselek­mény nfiatt, hat alkalommal végzett nyomozást a rendőr­ség. Családon belüli erőszak­ról, ifjúság ellen elkövetett bűncselekményről, nemi erő­szakról a rendőrségnek nincs pontos adata, mert az embe­rek csak végső esetben for­dulnak hozzájuk. A kapitány­ság az igazságszolgáltatás és közéleti tisztaság elleni jog­sértés miatt hét esetben indí­tott büntetőeljárást. Kábítószer ügy­ben tavaly 12 esetben 30 személlyel szemben indítottak büntetőeljárást. Szécsényben sikerült felderíteni egy kábítószer terjesztő csoportot, az el­Sebestyén Szilárd követők letartóztatásban vannak. Több fogyasztó is kézre került. Az el­tűnések. miatt elrendelt körözések többségét a ságújfalusi Biztos Pont Gyermekotthon lakói adták. Volt olyan bejelentés is, ami­kor csak a hozzátartozót kel­lett volna telefonon felhívni, ugyanis a rendőrségen eltűnt­ként bejelentett személy ott tartózkodott. A közlekedési balesetekben mindig emberi tényezők ját­szották a főszerepet, gyorshaj­tás, az elsőbbség meg nem adá­sa, agresszivitás, ittas vezetés. Két esetben történt gyalogos gázolás, amely súlyos sérüléssel végződött, mindkét eset a gyalogos figyelmetlen­ségéből következett be. Hét esetben it­tas vezető okozott személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetet. Szécsényben egy súlyos, és hat könnyű sérüléssel járó baleset történt, amely­ben egy személy súlyosan, hét pedig könnyebben sérült meg. Szécsényben és térségében a rendőr­ség 2009-ben 59 kulturális és egyéb rendezvényen ügyelt a biztonságra. A kapitányságnak igen széleskörű a kapcsolatrendszere. Sebestyén Szilárd elmondta, hogy 2009 márciusában ala­kult meg a Kistérségi Egyeztető Fórum. A kapitányság munkájában kiemelt szerepet kap a bűnmegelőzés, amely­nek egyik területe az iskolákban a DA­DA program. A szécsényi gimnázium­ban a „kisrendőrök” szakköre. Élnek a különböző lehetőségekkel, sajtó, helyi TV, fórumok, kapcsán, hogy felhívják a lakosság figyelmét az éberségre, a rend­őrséggel való együttműködésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom