Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
2010-03-27 / 71. szám
4 2010. MÁRCIUS 27., SZOMBAT KULTÚRA Száz szerda a kultúra jegyében Az elmúlt három esztendőben - a nyári és a karácsonyi szüneteket leszámítva - „zsinórban” száz alkalommal tartott összejövetelt a salgótarjáni Szerdatársaság Irodalmi Kávéház zömében a Cafe Frei galériájában, kisebb részben a József Attila Művelődési Központ konferencia-termében. A századik rendezvényre a minap, március 17-én került sor ünnepi külsőségek és nagy érdeklődés közepette. Az irodalmi kávéház nem előzmények nélkül jött létre. 2005 januárjában, a magyar kultúra napja tiszteletére - BódiTóth Elemér, Pál József, Sándor Zoltán, I Pataki László és a jelen sorok írója szerkesztésében - indult útjára a Palóc Parnasszus című pódiumújság egyrészt a helyi, megyei szerzők megismertetése, népszerűsítése, másrészt az igényes közönség tartalmas időtöltése, egyfajta közösséggé kovácsolása céljából. E szellemi műhely tevékenységéhez megújult keretet adott a József Attila Művelődési Központ felújítása, ami kapcsán megfogalmazódott az irodalmi kávéház igénye. Ennek realizálásaként 2007. április 13-án kezdődött a jubileumig eljutott sorozat. A száz szerda során számos művészeti ág képviselője szerepelt a szerkesztőség által összeállított programban. A dobogóra többségükben írók, költők léptek fel, de szép számmal mutatkoztak be zenészek, énekesek, képzőművészek is. Sor került több emlékestre (Komjáthy/e/io, Hibó Tamás, Szepesi József Szabó Gyula) centenáriumi megemlékezésre (Nyugat, Radnóti Miklós, Mikszáth Kálmán, Faludy György) is. A vallási, egyházi jellegű programok keretében mutatkozott be a Vigilia című folyóirat. Más alkotói csoportok (Bolyai Helikon, Városlakó, Palócfóld, a Petőfi Színjátszó Csoport, az Impro Színpad, a rétsági Spangár Kör, az Avana, a Madách Irodalmi Táraság és a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület) is szerepeltek a vendégek között. A Magyar Szépírók Társaságával együttműködve szervezett sorozatban eleddig a kortárs magyar irodalom tizenegy jeles képviselője - sorrendben: Kontód György, Spiró György, Sárközi Mátyás, Csapiár Vilmos, ZávadaPál, Tóth Krisztina, Garaczi László, Kukorelly Endre, Esterházy Péter, Háy János, Parti Nagy Lajos - találkozott a közönséggel. Mindegyikükkel Kőrössi P. József költő, szerkesztő beszélgetett A Szerdatársaság közvetlen meghívására érkezett viszont Kiss Dénes költő és Tóth Imre nyelvész. A néprajzot Nagy Zoltán képviselte. Szó volt arról is, hogy a Karancs hegység mi módon ihlette és ihleti az alkotókat és terítékre került az is, hogy hol tart ma a Petőfi-kutatás. Két alkalommal is volt a kávéházban régész Trogmayer Ottó és Májcher Tamás személyében. A legnépesebb vendégsereget a „Hogy van, mit csinál ma? 200 jó palóc” című kötet szereplői képviselték. Ifj. Szabó István szobrászművészt 80. születésnapja, T Pataki Lászlót, a Magyar Kultúra Lovagja címe kapcsán köszöntötte a Szerdatársaság. Voltak filmes programok is: Shah Timor két filmje (Gaál IstvánERMIÁRSASíG dtilmí KúVftiáz W* Nagyné Hajdú Györgyi, a József Attila Művelődési és Konferencia-központ igazgatója is elismerően szólt a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház tevékenységéről (Ülnek balról jobbra: Szitasi András, Sóvári László és Kőrössi P. József) ról és ifj. Szabó Istvánról) is látható volt s Kovács Bodor Sándor közreműködésével megismerhették az érdeklődők Nagy Pál videoműveit és vetítésre került Drexler Szilárd (Fancsik János) „Fölmentem a hegy sziklatetejére” - Petőfi a Medvesen” című filmje is. Kuriózumként említhető a két alkalommal is megrendezett verskoncert, az irodalmi kávéház keresett szalonzongoristákat és ugyancsak unikumnak számított az El Camino zarándokúiról való beszámoló. A törzsasztali összejöveteleken - amely az egyik jellemző formája az irodalmi kávéháznak - többek több vonatkozásban is szó esett Salgótarjánról, beszélgettek a résztvevők a magyar irodalomtörténetekről, a halálról, Kármán Józsefről, Kazinczy Ferencről s egyebek mellett azt a kérdést is feltették egymásnak, hogy vers-e a próza? A leggyakoribb fellépők a P. Kemer Edit vezette Vertich Színpadstúdió és a Sándor Zoltán vezette Pódium Stúdió tagjai. A rendezvényeken nem volt ritka a száz körüli vagy feletti érdeklődő sem. Mostanában még az eleve kisebb körre tervezett törzsasztalt is mintegy ötvenen-hatva- nan veszik körül. A szerkesztőség összetétele időközben módosult: a kilépett Bódi Tóth Elemér és az elhunyt T. Pataki László helyére Handó Péter és Gréczi-Zsoldos Eni- M lépett A Szerdatársaság Irodalmi Kávéház a városi önkormányzat hathatós anyagi és erkölcsi támogatásával végzi a munkáját A jubüáló Szerdatársaságot a századik összejövetelen - csakúgy A Pódium Stúdió és a Vertich Színpadstúdió előadói (képünkön Deák István, Kovács Gábor, Pünkösdi Mónika, P. Kemer Edit és Csábi István - mint vendég - nagy sikerű műsorral tették emlékezetessé a jubileumi rendezvényt mint az elsőn - Székynédr. Szbémi Melinda, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte. Visszautalt az indulásra, mert az irodalmi kávéház tevékenységében az akkor általa felolvasott „A számokról” című József Attüa-vers néhány sorának - „Vegetek erőt magatokon / És legelőször is /A legegyszerűbb dologhoz lássatok, / Adódjatok össze.üzenetét véli megvalósulni. Márpedig véleménye szerint az együttlétre, a közös gondolkodásra igencsak nagy szükség van manapság. Tanáremberként is hangsúlyozta: elfogult a lelki gazdagodást segítő művészetekkel s egyáltalán a kultúrával kapcsolatosan, s ezért is örül annak, hogy a szerkesztőség tudatosan, következetesen és lankadatlanul végzi önként vállalt küldetését A városvezető helyeselte, hogy az irodalmi kávéház igyekszik bevonni & fiatalokat, s példát adni számukra az értékek kiválasztásában, megbecsülésében. A törzstagok nevében Szilasi András és Sóvári László szólt elismerően a szerkesztőség munkájáról, a színvonalas programokról. Nagyné Hajdú Györgyi, a József Attila Művelődési és Konferencia-központ igazgatója elmondta: büszke arra a karakterre, minőségre, amely az intézmény keretei között működő Szerdatársaságot jellemzi. Kőrössi P. József a program gazdagságát és nyitottságát emelte ki. A jubüeumi rendezvény Sándor Zoltán által szerkesztett és rendezett műsorának gerincét a Pódium Stúdió és Vertich Színpadstúdió előadói - Deák István, Demus Péter, Kadlót Zsófia, Kovács Gábor, P. Kemer Edit, Pünkösdi Mónika és Sándor Zsombor - adták, a „tapintható” sikerhez azonban nem kis mértékben hozzájárult ßarafö Attila (szaxofon, klarinét) Simon Katalin (ének), Matúz Csilla (zongora) és Csábi István (ének, gitár) közreműködése is... Csongrády Béla Pásztóit a Dunakanyar festője 1960-ban, éppen ötven esztendővel ezelőtt távozott az élők sorából Szőnyi István Kossuth-díjas festőművész, a huszadik századi magyar képzőművészet egyik jelentékeny alakja. A szakirodalom természetesen számon tartja és nagyra értékeli életművét, de annak érdekében, hogy a szélesebb nyilvánosság előtt se felej- tődjenek el művészetének értékei, a közművelődési intézmények tehetnek sokat. Valami hasonló gondolatok nek: a fehér, a barna, a sárga... foglalkoztathatták a Pásztói Mú- Talán azért lehet ez, mert a múzeumot is, amikor a Győri Váró- vész egy személyben jelenti a fényt si Művészeti Múzeum úgyneve- és magát a fényforrást” - hangsú- zettRadnai-gyűjteményébőlköl- ' lyozta köszöntőbeszédében csőnkért egy kiáUításnyi Szőnyi- Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önalkotást. A megnyitóünnepségen kormányzat Közgyűlésének el- Shah Gabriella művészettörté- nöke. Bemutatta a művész élet- nész elmondta, hogy a Rába par- pályáját, amelyben különleges Szőnyi István: Interieur, 1935 ti városba viszont ők kölcsönöztek Csohány-műveket a pásztói galériából. Szakértői vélemény szerint „a modern magyar képz& művészetben jegyzett „fényfestők” képein rendszerint az fénylik, ami a maga valóságában is fényleni szokott: a nap, a víz, a hullámok... Szőnyi István képein viszont maguk a színek fénylehelyet foglalnak el az itáliai hatások, a képzőművészeti főiskolán növendékként és tanárként eltöltött évek és a termékeny zebegényi évtizedek. Öntörvényű ember volt, mindig a maga útját járta. Kivételes jellemét, humanitását mi sem jellemzi jobban, hogy ember tudott maradni az embertelenségben is: a második világháborúban sok üldözött életét mentette meg - emelte ki Becsó Zsolt. Sisák Imre polgármester - aki a vendéglátó város nevében köszöntötte a megjelenteket - azt hangsúlyozta, hogy ezzel a kiállítással Pásztón egy újabb jelenős alkotó, a Dunakanyar festője műveivel lehet megismerkedni. Elmondta, hogy - mások mellett - a pásztói gyökerű Csohány Kálmán grafikái is részét képezik annak a gyűjteménynek, amelyből e kiállítás anyaga is való. A városvezető reményét fejezte ki, hogy a győri kapcsolat, együttműködés a jövőben tovább él és gazdagodik. Grászli Bernadett, a Győri Városi Művészeti Múzeum igazgatója megnyitóbeszédében ugyancsak méltatta Radnai Béla gyűjtőszenvedélyét, amelynek Szőnyi-képek tudatos megőrzése is köszönhető. A Pásztón látható képeket úgy válogatták ki, hogy a bemutatott anyag ízelítőt adjon a festő különböző korszakaiból illetve az általa művelt műfajokból és speciális technikai megoldásokból. Grászli Bernadett kiemelte Szőnyi István család- és természetszeretetét, amely termékenyítő hatással bírt művészi munkásságára is. A kiállítást a győrieknek Hír János a Pásztói Múzeum igazgatója köszönte meg, Shah Gabriella pedig a megyei és a városi önkormányzatnak mondott köszönetét a május 10-ig nyitva tartó tárlat létrejöttéért. A megnyitóünnepség közönsége Kollányi Ágoston 1957-ben készült filmjében Szőnyi Istvánt is láthatta, hallhatta alkotás közben.... Cs.B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Elmeséled, mi történt a kedvenc sorozatomban a kiküldetésem alatt?” Szerencsés nyertesünk: Kaposvári Béláné Salgótarján, Meredek út 3. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. április 1-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
