Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

2010-03-27 / 71. szám

4 2010. MÁRCIUS 27., SZOMBAT KULTÚRA Száz szerda a kultúra jegyében Az elmúlt három esztendőben - a nyári és a karácsonyi szüneteket leszámítva - „zsinórban” száz alkalommal tar­tott összejövetelt a salgótarjáni Szerdatársaság Irodalmi Ká­véház zömében a Cafe Frei galériájában, kisebb részben a József Attila Művelődési Központ konferencia-termében. A századik rendezvényre a minap, március 17-én került sor ünnepi külsőségek és nagy érdeklődés közepette. Az irodalmi kávéház nem előz­mények nélkül jött létre. 2005 ja­nuárjában, a magyar kultúra nap­ja tiszteletére - BódiTóth Elemér, Pál József, Sándor Zoltán, I Pata­ki László és a jelen sorok írója szer­kesztésében - indult útjára a Pa­lóc Parnasszus című pódiumújság egyrészt a helyi, megyei szerzők megismertetése, népszerűsítése, másrészt az igényes közönség tar­talmas időtöltése, egyfajta közös­séggé kovácsolása céljából. E szel­lemi műhely tevékenységéhez megújult keretet adott a József At­tila Művelődési Központ felújítása, ami kapcsán megfogalmazódott az irodalmi kávéház igénye. En­nek realizálásaként 2007. április 13-án kezdődött a jubileumig elju­tott sorozat. A száz szerda során számos mű­vészeti ág képviselője szerepelt a szerkesztőség által összeállított programban. A dobogóra többsé­gükben írók, költők léptek fel, de szép számmal mutatkoztak be ze­nészek, énekesek, képzőművé­szek is. Sor került több emlékestre (Komjáthy/e/io, Hibó Tamás, Szepe­si József Szabó Gyula) centenáriu­mi megemlékezésre (Nyugat, Rad­nóti Miklós, Mikszáth Kálmán, Faludy György) is. A vallási, egyhá­zi jellegű programok keretében mutatkozott be a Vigilia című fo­lyóirat. Más alkotói csoportok (Bo­lyai Helikon, Városlakó, Palócfóld, a Petőfi Színjátszó Csoport, az Impro Színpad, a rétsági Spangár Kör, az Avana, a Madách Irodalmi Táraság és a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület) is szerepeltek a vendégek között. A Magyar Szép­írók Társaságával együttműködve szervezett sorozatban eleddig a kortárs magyar irodalom tizenegy jeles képviselője - sorrendben: Kontód György, Spiró György, Sár­közi Mátyás, Csapiár Vilmos, ZávadaPál, Tóth Krisztina, Garaczi László, Kukorelly Endre, Esterházy Péter, Háy János, Parti Nagy Lajos - találkozott a közönséggel. Mind­egyikükkel Kőrössi P. József költő, szerkesztő beszélgetett A Szerda­társaság közvetlen meghívására érkezett viszont Kiss Dénes költő és Tóth Imre nyelvész. A néprajzot Nagy Zoltán képviselte. Szó volt ar­ról is, hogy a Karancs hegység mi módon ihlette és ihleti az alkotókat és terítékre került az is, hogy hol tart ma a Petőfi-kutatás. Két alka­lommal is volt a kávéházban ré­gész Trogmayer Ottó és Májcher Ta­más személyében. A legnépesebb vendégsereget a „Hogy van, mit csinál ma? 200 jó palóc” című kö­tet szereplői képviselték. Ifj. Szabó István szobrászművészt 80. szüle­tésnapja, T Pataki Lászlót, a Ma­gyar Kultúra Lovagja címe kap­csán köszöntötte a Szerdatársa­ság. Voltak filmes programok is: Shah Timor két filmje (Gaál István­ERMIÁRSASíG dtilmí KúVftiáz W* Nagyné Hajdú Györgyi, a József Attila Művelődési és Konferencia-központ igaz­gatója is elismerően szólt a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház tevékenységéről (Ülnek balról jobbra: Szitasi András, Sóvári László és Kőrössi P. József) ról és ifj. Szabó Istvánról) is látha­tó volt s Kovács Bodor Sándor köz­reműködésével megismerhették az érdeklődők Nagy Pál videoműveit és vetítésre került Drexler Szilárd (Fancsik János) „Fölmentem a hegy sziklatetejé­re” - Petőfi a Medvesen” című filmje is. Kuriózumként említhető a két alkalommal is megrendezett verskoncert, az irodalmi kávéház keresett szalonzongoristákat és ugyancsak unikumnak számított az El Camino zarándokúiról való beszámoló. A törzsasztali összejö­veteleken - amely az egyik jellem­ző formája az irodalmi kávéház­nak - többek több vonatkozásban is szó esett Salgótarjánról, beszél­gettek a résztvevők a magyar iro­dalomtörténetekről, a halálról, Kármán Józsefről, Kazinczy Fe­rencről s egyebek mellett azt a kér­dést is feltették egymásnak, hogy vers-e a próza? A leggyakoribb fel­lépők a P. Kemer Edit vezette Vertich Színpadstúdió és a Sándor Zoltán vezette Pódium Stúdió tag­jai. A rendezvényeken nem volt ritka a száz körüli vagy feletti ér­deklődő sem. Mostanában még az eleve kisebb körre tervezett törzs­asztalt is mintegy ötvenen-hatva- nan veszik körül. A szerkesztőség összetétele időközben módosult: a kilépett Bódi Tóth Elemér és az el­hunyt T. Pataki László helyére Handó Péter és Gréczi-Zsoldos Eni- M lépett A Szerdatársaság Irodal­mi Kávéház a városi önkormány­zat hathatós anyagi és erkölcsi tá­mogatásával végzi a munkáját A jubüáló Szerdatársaságot a századik összejövetelen - csakúgy A Pódium Stúdió és a Vertich Színpadstúdió előadói (képünkön Deák István, Kovács Gábor, Pünkösdi Mónika, P. Kemer Edit és Csábi István - mint vendég - nagy sikerű műsorral tették emlékezetessé a jubileumi rendezvényt mint az elsőn - Székynédr. Szbémi Melinda, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte. Visszautalt az indulásra, mert az irodalmi kávéház tevékenységé­ben az akkor általa felolvasott „A számokról” című József Attüa-vers néhány sorának - „Vegetek erőt magatokon / És legelőször is /A legegyszerűbb dologhoz lássatok, / Adódjatok össze.üzenetét véli megvalósulni. Márpedig vélemé­nye szerint az együttlétre, a közös gondolkodásra igencsak nagy szükség van manapság. Tanárem­berként is hangsúlyozta: elfogult a lelki gazdagodást segítő művésze­tekkel s egyáltalán a kultúrával kapcsolatosan, s ezért is örül an­nak, hogy a szerkesztőség tudato­san, következetesen és lankadatla­nul végzi önként vállalt küldeté­sét A városvezető helyeselte, hogy az irodalmi kávéház igyekszik be­vonni & fiatalokat, s példát adni számukra az értékek kiválasztásá­ban, megbecsülésében. A törzstag­ok nevében Szilasi András és Sóvá­ri László szólt elismerően a szer­kesztőség munkájáról, a színvo­nalas programokról. Nagyné Haj­dú Györgyi, a József Attila Művelő­dési és Konferencia-központ igaz­gatója elmondta: büszke arra a karakterre, minőségre, amely az intézmény keretei között működő Szerdatársaságot jellemzi. Kőrössi P. József a program gazdagságát és nyitottságát emelte ki. A jubüeumi rendezvény Sándor Zoltán által szerkesztett és rende­zett műsorának gerincét a Pódi­um Stúdió és Vertich Színpadstú­dió előadói - Deák István, Demus Péter, Kadlót Zsófia, Kovács Gábor, P. Kemer Edit, Pünkösdi Mónika és Sándor Zsombor - adták, a „ta­pintható” sikerhez azonban nem kis mértékben hozzájárult ßarafö Attila (szaxofon, klarinét) Simon Katalin (ének), Matúz Csilla (zon­gora) és Csábi István (ének, gitár) közreműködése is... Csongrády Béla Pásztóit a Dunakanyar festője 1960-ban, éppen ötven esztendővel ezelőtt távozott az élők sorából Szőnyi István Kossuth-díjas festőművész, a huszadik századi magyar képzőművészet egyik je­lentékeny alakja. A szakirodalom természetesen szá­mon tartja és nagyra értékeli életművét, de annak ér­dekében, hogy a szélesebb nyilvánosság előtt se felej- tődjenek el művészetének értékei, a közművelődési intézmények tehetnek sokat. Valami hasonló gondolatok nek: a fehér, a barna, a sárga... foglalkoztathatták a Pásztói Mú- Talán azért lehet ez, mert a mú­zeumot is, amikor a Győri Váró- vész egy személyben jelenti a fényt si Művészeti Múzeum úgyneve- és magát a fényforrást” - hangsú- zettRadnai-gyűjteményébőlköl- ' lyozta köszöntőbeszédében csőnkért egy kiáUításnyi Szőnyi- Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Ön­alkotást. A megnyitóünnepségen kormányzat Közgyűlésének el- Shah Gabriella művészettörté- nöke. Bemutatta a művész élet- nész elmondta, hogy a Rába par- pályáját, amelyben különleges Szőnyi István: Interieur, 1935 ti városba viszont ők kölcsönöz­tek Csohány-műveket a pásztói galériából. Szakértői vélemény szerint „a modern magyar képz& művészetben jegyzett „fényfestők” képein rendszerint az fénylik, ami a maga valóságában is fényleni szokott: a nap, a víz, a hullámok... Szőnyi István képein viszont maguk a színek fényle­helyet foglalnak el az itáliai ha­tások, a képzőművészeti főisko­lán növendékként és tanárként eltöltött évek és a termékeny zebegényi évtizedek. Öntörvé­nyű ember volt, mindig a maga útját járta. Kivételes jellemét, humanitását mi sem jellemzi jobban, hogy ember tudott ma­radni az embertelenségben is: a második világháborúban sok ül­dözött életét mentette meg - emelte ki Becsó Zsolt. Sisák Im­re polgármester - aki a vendég­látó város nevében köszöntötte a megjelenteket - azt hangsú­lyozta, hogy ezzel a kiállítással Pásztón egy újabb jelenős alko­tó, a Dunakanyar festője művei­vel lehet megismerkedni. El­mondta, hogy - mások mellett - a pásztói gyökerű Csohány Kál­mán grafikái is részét képezik annak a gyűjteménynek, amely­ből e kiállítás anyaga is való. A városvezető reményét fejezte ki, hogy a győri kapcsolat, együtt­működés a jövőben tovább él és gazdagodik. Grászli Bernadett, a Győri Városi Művészeti Múze­um igazgatója megnyitóbeszédé­ben ugyancsak méltatta Radnai Béla gyűjtőszenvedélyét, amely­nek Szőnyi-képek tudatos meg­őrzése is köszönhető. A Pásztón látható képeket úgy válogatták ki, hogy a bemutatott anyag íze­lítőt adjon a festő különböző kor­szakaiból illetve az általa művelt műfajokból és speciális techni­kai megoldásokból. Grászli Ber­nadett kiemelte Szőnyi István család- és természetszeretetét, amely termékenyítő hatással bírt művészi munkásságára is. A kiállítást a győrieknek Hír Já­nos a Pásztói Múzeum igazgató­ja köszönte meg, Shah Gabriella pedig a megyei és a városi önkor­mányzatnak mondott köszöne­tét a május 10-ig nyitva tartó tár­lat létrejöttéért. A megnyitóün­nepség közönsége Kollányi Ágos­ton 1957-ben készült filmjében Szőnyi Istvánt is láthatta, hall­hatta alkotás közben.... Cs.B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Elmeséled, mi történt a kedvenc sorozatomban a kiküldetésem alatt?” Szerencsés nyertesünk: Kaposvári Béláné Salgótarján, Meredek út 3. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. április 1-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom