Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

2010-03-12 / 59. szám

2 2010. MÁRCIUS 12., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Ünnepelt a 140 éves Petőfi iskola FOTÓ: DANYI LIILA iskolatörténeti emlék­műsorokat tekinthe­tett meg a publikum, továbbá a képesség­fejlesztő-versenyeket és a Petőfi-pályázato- kat értékelték, vala­mint sportbemutatót tartottak. Székyné dr. Sztrémi Me­linda ünnepi köszöntője után március 15-i, illetve iskolatörténeti emlék­műsorokat adtak elő a petőfisek FOTÓ: GYUR1ÁN TIBOR (Folytatás az 1. oldalról.) „Magyarország legtökélete­sebben megépített, legjobban felszerelt, a modern pedagógia legkényesebb igényeit is száz százalékban kielégítő, a higiéné összes követelményeinek meg­felelő az új iskolaépület". - Sze­retet és megbecsülés illeti az is­kola jelenlegi és volt pedagógu­sait, dolgozóit. Munkájuk folyta­tásához a volt tanítványok ered­ményeiből merítenek hitet és ■ „Az iskola a jövőnek gyíjjt, a jövőnek őriz, a jövőnek adja tovább, amit elődeink felhal­moztak a múltban” erőt - zárta szavait Simon Tibor. Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere úgy fogalmazott: nagy ünnep a nóg­rádi megyeszékhelyen, hogy egy intézmény 140 éves, hiszen ma­ga a város sincs még ennyi. A Petőfi óriási munkát végzett, a legkülönbözőbb feladatoknak tett eleget, s helytállt mindig a múltban.- Ez az iskola mindig is köte­lezte az ott dolgozókat, az oda já­rókat. Kötelezte, s óriási eredmé­nyeket hoztak Salgótarjánnak, A 140 eszetndős Petőfi iskola a mai napig a legszebb alma materek egyike a városban elég csak a sportra gondolni, amely végigkísérte ezen intéz­„A mi iskolánk túlélte a történelmet..."- Rendszerek dőltek meg, háborúk dúltak, békeidők jöt­tek, nemzedékek születtek és távoztak el örökre, de iskolánk állandó, biztonságos maradt. Átépítették, falait lerombolták, majd újra felhúztak, de alapja­iban nem változott - fogalma­zott a jeles esemény kapcsán Virágáé Nagy Zsuzsanna, tag­intézmény-vezető: - Hiszem, hogy az iskola a jövőnek gyűjt, a jövőnek őriz, a jövőnek adja tovább, amit elődeink felhal­moztak a múltban, mert Kiss Árpád szavaival kifejezve: „A közösségi munka nemcsak az egy időben, hanem az egymás után élők együttes munkálko­dása is.” mény életét, de gondolhatunk olyan újító ötletekre, javaslatok­ra, amelyek már a közelmúlt eredményei - hangsúlyozta Székyné dr. Sztrémi Melinda. A városvezető egyfajta jelké­pes ajándékként bejelentette: az önkormányzat pályázatot nyúj­tott be a Petőfi iskola nyüászáró- cseréje érdekében, s a városköz­pont szociális rehabilitációja ke­retében szeretnék az iskola felújí­tását tovább vinni. A József Attila Művelődési és Konferencia-központban meg­rendezett jubileumi összeállítás keretében március 15-i, illetve A sport a nevelés része Sífutók Olaszországban A Petőfi iskola Szojka , Mecser, Básti, Kadlót és Bereczki Brigitta egykori isko­lája az 1870-es alapítástól egé­szen az 1949-es államosításig vállalati intézményként műkö­dött. Tevékenységét, hagyomá­nyait tulajdonosa, az Acélgyár szabta meg. Országosan is­mert sportolók sokaságát ne­velték. Felsorolásuktól ezúttal eltekintünk, inkább néhány specialitásra, talán máshol is hasznosítható gyakorlatra pró­báljuk - csupán jelzésszerűen- ráirányítani a figyelmet. 1971-ben a központi döntéssel- elsők között az országban - az iskolát testnevelés tagoza­tossá nyilvánították. Feladata elsősorban az atlétikai után­pótlás nevelése volt. A speciá­lis osztályokba Rákóczy István és Kolláth Attiláné kiváló test­nevelők által kidolgozott kivá­lasztás alapján kerültek a gye­rekek. Ahol az atlétika mellé a gyári gyökerekkel rendelkező és az 1944-es erdélyi lavina­omlás áldozatainak emlékét őrző sífutás is társult. Az isko­la hagyományai nem csorbul­tak és más sportágakat is (ko­sárlabda, asztalitenisz, röplab­da, birkózás, tenisz, torna, úszás, ritmikus sportgimnasz­tika) felkarolt és támogatott az intézmény, ahol hosszú ideig 5-6 testnevelő dolgozott és az iskolavezetés 30-35 edzővel tartott élő kapcsolatot. Az ered­mények sem maradtak el me­gyebajnoki címek sokasága ju­tott a Petőfinek, de az országos megmérettetéseken is helytáll­tak. Az 1980-as évek közepén a MÉTA-stafétának ne'vezett 10x2500 méteres pénzdíjas budapesti utcai váltófutáson győztek Balázs Dénesék és Má­té Csaba edző irányításával. 1990-ben a budapesti lóver­senypályán rendezett OTP fu­táson az iskola tanulói 4 arany­érmet szereztek. 1993-ban Bolla László és Simon Attila fo­ciosztályosai az ország legjobb 6 csapata közé jutottak. A kö­vetkező évben Kolláth Attiláné lányai ( Hegyi Andrea, Nyitrai Adrienn, Garami Katalin, Gu­lyás Szilvia és Szepessy Erika) Telek András és Vadas István edzők segítségével megnyer­ték a diákolimpiái országos mezeifutó csapatbajnokságot. A kosaras lányok (ifj. Szarvas /ózse/tanítványai) az országos diákbajnoki 8. helyet szerez­ték meg. Az iskola kiváló sak­kozói KosiczkyLászló irányítá­sával a Pest megyei felnőtt csa­patbajnokságban vettek részt 1982-től az SBTC támogatásá­val az országban az elsők kö­zött kiépítették a fociosztályos rendszert. A szakszerű mun­ka eredményességét mutatja, hogy 1987-ben a Milánóban rendezett „Fiatal Európa” elne­vezésű nemzetközi tornát Nagy Attila edző 11 évesekből álló 5. d osztályosai nyerték meg. A volt fociosztályosok kö­zül többen bemutatkoztak az országos élvonalban is, s akad­nak, akik ma is ott szerepel-' nek. Novák, Lenkey, Ivitz, Né­meth, Palaticzky több csapat­nál is megfordult. Novák Jancsi a szlovák bajnokságban is sze­rencsét próbált. Napjainkban Grúz Tamás a kaposváriak erőssége, Lakatos Béla a Diós­győr játékosa. Az utánpótlás nevelése ugyan mostanában gondot okoz, de 3 évvel ezelőtt a II. korcsoportos fiúk az or­szágos diákolimpián bronzér­mesek lettek. A sízés külön fejezetet érde­melne, hiszen a kezdetektől az iskola specialitásai közé tarto­zott, mégis említést érdemel az 1981-ben és 1986-ban Ereszt- vényben rendezett országos di­ákolimpia elsöprő petőfis sike­reinek motiváló hatása. 1987- től a Petőfi DSE felnőtt sízőkkel is foglalkozik. Napjainkig sífu­tásban, biatlonban, sírolle- rezésben és nyári biatlonban a különböző korcsoportokban ös­szesen 356 (!) országos bajnoki aranyérmet szereztek verseny­zői. A sírollerezés nemzetközi meghonosításában is szerepet játszottak a VinczeIstván irányí­tásával az iskolai DSE sízői s „kiegészítő” sportágukban mintegy másfél évtizedig Euró­pa élvonalába tartoztak. Nem akármilyen siker, hogy egy­mást követő négy téli olimpiára (Albertville, Lillehammer, Nagano, Salk Lake City) jutot­tak ki Magyarország képvise­letében a Petőfi DSE biatlono- sai: Bereczky Brigitta, Géczi Ti­bor és Bekecs Zsuzsa valamint Földi László, mint edző. A Pető­fi iskola sportos beállítottságát mutatja, hogy a JVógrád megye legeredményesebb sportolója ” cí­met 1979-től a különböző kor­csoportokban és sportágakban 38 alkalommal nyerte el volt pe­tőfis sportoló, köztük 21 síző. Az ország több mint 4000 álta­lános iskolája közé sorolva 1991-ben Andrásfalvy Bertelan művelődésügyi miniszter „A TESTNEVELÉSBEN ÉS SPORT­BAN ÉLENJÁRÓ INTÉZMÉNY” címmel tűntette ki a Petőfit. Kár, hogy az Acélgyári úton ki­alakított sportos gyakorlatot az illetékesek nem tartották tanul­mányozásra és elterjesztésre érdemesnek és mára megbi- csaklani látszanak a sportos ha­gyományok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom