Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

2010-03-01 / 49. szám

0 MárKaszeruiz MŰSZAKI VIZSGAZTATAS MINDEN TÍPUSRA ÉS EREDETVIZSGA AKÁR AZONNAL! fSjjBI AUTO—TRADE ‘OI Kft. Salgótarján. Forgách a. út 100. 32/512-244 Smmx 3á'OVCIa A minőség varázsa! KAKUK AUTOHAZ Salgótarján, (32) 520-640; Gyöngyös (37) 503-503 TOYOTA EGER Faiskola út 68. (ipari park) 36/510-980 A NAP HIRE Naptár szerint itt a tavasz! Helyenként már énekel a mezei pacsirta, megszólalt a kék galamb, a cinkék rendít­hetetlenül fújják „nyitnikék”- üket. Bizony, itt van a naptá­ri tavasz első napja. A hideg évszak bizonyosan erőlködik még hóval, havas esővel, hi­deg hajnalokkal. Riogatásait azért vesszük majd rossz né­ven, mert a tél keményebbje ezúttal az évszak második fe­lére tevődött, amikor már ki­felé araszolgatnánk belőle. Nézzük inkább a hóvirág bó­logató fejecskéit, s meséljük el a kicsiknek, hogy ezek a madárka tavaszt jelző arany­csengettyűi. Egy másik „me­sében” adjunk hangot annak is, hogy a hóolvadással elő­bukkant a sok szétszórt sze­mét, ám a sok jó ember, majd biztosan összeszedegeti a zacskót, tejes dobozt, fél pár zoknit... c£b Délelőtt még borongós lesz az ég, délután napsütés. DGTELETEK ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ Szabó Andrea Telefon: (20) 236-75-66 TERJESZTÉSI ÉS HIRDETÉSI ÜGYELET: (32) 416-455 LOTTÓSZÁMOK tntmmró JOKER: 582538 HATOSLOTTÓ Tavaszköszöntő nóták Karancsalján igazi nótadélutánban lehetett része az érdeklődőknek Még nem teljesen tavasz, de már nem is tél, amikor az ember már kevésbé vágyik a meleg szoba marasz­talására, de a szabad ég alatt még csalóka a napsütés. Ilyenkor esik jól egy kellemes hangulatú és pezsdítő nótadélután jó közösségben, például falubeliek köré­ben. Ezzel lepte meg a karancsaljaiakat vasárnap az önkormányzat. Karancsalja. Takaros és tágas he­lyiség, virágdíszes színpad, ott­honos meleg. A széksorok meg­teltek, hátul a terített asztalok­nál van csupán pár üres hely. A nótázás sajátos atmoszférája töl­ti be a teret a polgármesteri hi­vatal helyiségében. A fel-felcsat- tanó taps jelzi, hogy a közönség soraiban ülők több mint nóta­kedvelők. S ha úgy alakul a jövő, ahogyan a Csendül a nóta cím­mel rendezett műsoros délután vendégeit köszöntő Lantos Sán­dor, polgármester elmondta, folytatása várható a következő években is. Ezzel a mottóval har­madik éve szervezi meg a falu­vezetés a nótaműsoros összejö­veteleket, találkozókat, melyet hagyomány szintjére szeretné­nek emelni. Az eddigi példák azt mutatják, hogy kezde­ményezés és fogadtatá­sa alapján nem lesz en­nek akadálya. Azért sem, mert éppen a műfaj- kedvelők korosztá­lya az, amelynek helyben kevés a szórakozási le­hetősége. Bár a Rozmaring Népdalkor azért tevé­kenykedik, hogy kelle­mes perceket szerezzen, s hagyományőrzés­ben példát mutasson (Folytatás a 3. oldalon.) ZÖLD CSODA ÉS TUDOMÁNYOS KINCSESTÁR Ipolytamóc. A felfedezés, a rejtélyek nyitjának megvilágítása mindig izgatta az újdonságra fogékony embert. S az áttekinthetetlen(?) uni­verzum folyton csábít is arra, hogy kapukat keressen hozzá a kíváncsi. Magyarország egyik zöld csodája - melynek más, szebbnél szebb címei, elnevezései is sokat sejtetnek - látnivaló, ugyanakkor a hozzá nem értőnek is egyfajta egyéni, felfedezőút. Az ősvilágnak ez a von­zóan kinyitott szelete azonban kutatási terület is, bár mint megtudtuk, inkább már csak kutatgatják. (Bővebben a 3. oldalon.) Emlékek és virágok - „Széncsata" hősei Az eső ellenére sok volt bányász, hozzátartozó, családtag és a salgótarjá­ni medence meghatározó jelentőségű ipari tevé­kenységéhez más szálak­kal kötődő eljött, hogy ünnepeljen. A volt bánya- ijgazgatóság épületénél koszorúkkal rótták le tiszteletüket, majd a bá­nyamúzeum termében folytatták az emlékezést. SágÓbnáL A Bányász Szakszer­vezet szombati ünnepségén megjelenteket Lonsták Vilmos alapszervezeti elnök köszöntöt­te. Ezután Páles Lajos visszaem­lékezését hallgatták meg. aki a háború befejezése utáni évek gazdasági, politikai helyzetének áttekintésével világított rá, mi­ért is volt nagy jelentőségű az 1946-os „széncsata.” Mint elmondta, romokban he­vert az ország, szinte a nulláról kezdve kellett életteret, megél­hetést teremteni, lakásokat újjá­építésével, a mezőgazdaság, a gyáripari termelés beindításá­val. A bányák állapota viszony­lag kedvezőbb volt, de gondot okozott, hogy vágatok kerültek víz alá. A szén iránti igény megnőtt, ugyanakkor 1945 negyedik ne­gyedévében energia válság ala­kult ki, s ezzel összefüggésben felére esett vissza á termelés, melyet a tőkés bányatulajdono­sok szabotáltak, így tiltakoztak az államosítás ellen. Mégis, a ko­alíciós kormány első intézkedé­sei között kerített sort erre, majd kéréssel fordult a bányászok­hoz: adjanak több szenet a gaz­daságnak, a lakosságnak. S a „földalattiak” népes serege meg­mozdul, csak a nógrádi szénme­dencében tizenkétezer bányász (Folytatás a 3. oldalon.) Közel állt a bravúrhoz azSKSE ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom