Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-09 / 32. szám
NOGRAD MEGYE 2010. FEBRUÁR 9., KEDD Az 1990-es rendszerváltás óta eltelt húsz év jó alkalmat kínál a történések értékelésére. Közgazdász kollégánk - a KSH adataira alapozva és saját számításait is felhasználva - azt vizsgálta, hogyan teljesített Nógrád gazdasága, miként alakult társadalma, milyen a súlya a régióban és az országban. Sorozatunk ötödik részében a megye jövője szempontjából is meghatározó ágazatot, az oktatást veszi górcső alá. Adalékok Nógrád megye rendszerváltás utáni történetéhez (5.) Oktatás: alkalmazkodó típusú, korszerűsödő intézményrendszer Baráthi Ottó Az iskolázottság, a kvalifikáció a társadalmi-gazdasági fejlettség egyik összetevője és fokmérője is. A KSH legutóbbi mikrocenzusa szerint az északmagyarországi régió és benne Nógrád megye lakosságának iskolázottsági szintje, elsősorban örökölt adottságként - az elfogadható intézményi infrastruktúra ellenére is - elmarad az országostól. Elkerülhetetlenül szükséges tehát az új, minőségi ismeretek megszerzése és a meglévők korszerűsítése is. Szőkébb pátriánkban élő fiataljainknak a tudásalapú társadalomhoz vezető hosszú és meredek úton az első lépéseket a helyi nevelési-oktatási intézményekben kell megtenniük. Alapfok: az alkalmazkodás jegyében Az óvodai hálózat kiépítettsége és ellátottsági színvonala jónak mondható. Amíg 1991-ben 152 óvodába 8543 kisgyermek járt, addig 2008 októberében 132 óvodai feladat-ellátási helyen 6745 volt a beíratott gyermekek száma. Az óvodások létszáma több mint 20 százalékkal csökkent. A 100 férőhelyre jutó óvodások száma kedvezőbbé vált (98-ról 92-re csökkent) és azonos az országossal. Az elhelyezés és a nevelő munka körülményei általában javultak. Az általános iskolai nevelés és oktatás - az országos demográfiai folyamatokkal közel egyező módon, a szűkülő költségvetési kondíciók által behatároltan - jelentős változásokon ment keresztül, amelyek egy részét jól adja vissza az 1. táblázat A táblázat összehasonlítható adatai a bázishoz képest kivétel nélkül csökkenést mutatnak, 22 iskola megszűnésével (beolvadásával, integrálásával stb.) kezdve a sort. Amíg az általános iskolákban tanulók száma 6701 fővel, 28,5 százalékkal zuhant vissza, addig a pedagógusok száma - az alkalmazkodás kényszerű jegyében - „csak” 22 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként is az egy pedagógusra jutó tanulók száma 11,8-ról 10,8-ra csökkent. Kedvező az is, hogy az egy osztályra jutó tanulók száma is mérséklődött 20,8-ról 19,2-re: az előbbi „fajlagos mutató” jobb a régiós átlagnál (20,3), közel az országoshoz, míg az utóbbi mutatónk mindkét területegység mutatójánál kedvezőbb. Az általános iskolák döntő többsége (96 iskola) a települési önkormányzatok (3 a megyei önkormányzat, 4 az egyházak, 1 pedig alapítvány) fenntartásában áll. Az alapfokú oktatás lehetőségei zömmel helyben biztosítottak, kevés kistelepülésről kell a A BGF PSZK Salgótarjáni Intézete példás összefogás eredményeként tudott csak talpon maradni FOTÓ: GYUR1ÁN TIBOR tos a szakiskolai képzésben résztvevők csökkenő és a felsőfokú oktatásban résztvevők csekély száma és aránya, amely távol áll a régiós és az országos átlagtól is. Összességében: a rendszerváltás óta eltelt időszakban a megye oktatási ágazata is jelentős - széles skálán mozgó központi és helyi (önkormányzati és intézményi) intézkedések eredményeként megmutatkozó - szükséges strukturális és tartalmi változásokon ment keresztül. Az intézményi kapacitások tanuló létszámhoz igyekvő igazítása a hatékonyabb működés, az oktatásgazdaságossági szempontok érvényesítése érdekében is jelentős, alkalmazkodó típusú intézményi átszervezések történtek. Ezek egy része - különösen a pedagógusok létszámának kényszerű csökkentése - esetenként ellenérzéseket is kiváltó, nem kis áldozatokat és toleranciát is igénylő, „rendszerfenntartó” intézkedés volt. gyerekeket utaztatni. Gyógypedagógiai oktatásban az összes tanuló mindössze 2,1 százaléka jár, lényegesen kevesebb, mint a bázis oktatási évben. Növekvő a napközis tanulók száma és aránya, utóbbi közel 40 százalék. Az egyéb feltételek (nemzetiségi- és idegennyelvtanulás, szakköri foglalkozások, testnevelési- és sportolási lehetőségek) általában javultak, illetve iskolánként is differenciáltan alakultak. Középfokú oktatás: jelentős tartalmi változások Az ide tartozó oktatási intézmények struktúrájában és feltételrendszerében is figyelemreméltó változások következtek be a vizsgált időszakban, amelyek főbb mutatói a 2. táblázatban láthatók. A középiskolák - a gimnáziumok és a szakközépiskolák együttes - adatait szemügyre véve a legfeltűnőbb, hogy megduplázódott az intézmények, illetve feladat-ellátási helyek száma, 73,1 százalékkal több az osztálytermek száma, és a tanulók létszáma is dinamikusan, közel 40 százalékkal nőtt. Az összes tanulólétszámon belül a leányok aránya jelentősen emelkedett. Ettől is fontosabbak az itt teljességgel fel nem sorolható tartalmi változások. Az iskolák egy részében az emelt szintű oktatás széles választéka mellett bevezették az angol-magyar két tanítási nyelvű képzést, a nyelvi előkészítő tanfolyamokat, preferálják a számítástechnikai képzést. Kiemelésre érdemes az oktató-nevelő munka tárgyi feltételeinek javulása: az egy osztályteremre jutó tanulók száma közel 7 fővel csökkent, ami oktatáshatékonysági szempontból jelentős. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma (12,3) lényegében stagnált, azonban ez a fajlagos mutatónk is jobb a régiós mutatónál (12,6), és közel áll az országos átlaghoz (11,6) is. A két domináns középfokú iskolatípusba járók aránya szinte alig változott. 1990/1991-ben a gimnáziumba járók részaránya az összes középiskolából 44,4 százalék, napjainkban pedig 44,6 százalék. (Ennek megfelelően a szakközépiskolákba járók aránya 55,6, ill. 55,4 százalék) Ezeknek az arányoknak az a jelentősége, hogy a gimnáziumban érettségizők közül többen pályáznak és kerülnek is be a felsőfokú oktatás rendszerébe. Ebben - információim szerint - élen jár a salgótarjáni Bolyai, amelyben évek óta két tannyelvű képzés is folyik. A pásztói „Mikszáth”-ban eredményes a francia nyelven folyó oktatómunka. Több intézményben a világbanki támogatás is hozzájárulj) a képzés színvonalának javításához. Középiskolásaink részvételi aránya megfelelő és eredményes is az országos tanulmányi versenyeken, jó eredményeket érnek el vetélkedőkön, pályázatokon. Ha én értékelhetném a megyei középiskolai oktatást, jelest adnék. Felsőfokú képzés: mentőövvel életben Nógrád megyében csak 1972- ben sikerült megteremteni a felsőfokú oktatás intézményi infrastruktúráját és személyi (stb.) feltételeit, amikor megnyílt Salgótarjánban az egykori budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett salgótarjáni tagozata. Az intézmény napjainkban a BGF PSZK Salgótarjáni Intézete néven működik és főbb összehasonlító mutatói a 3. táblázat szerintiek. A főiskolai képzésnek köszönhetően javult a megye üzemgazdász és közgazdász szakember ellátottsága. Az elmúl közel két évtizedben más felsőfokú intézmények intézetei, illetve kihelyezett tagozatai/osztályai is megkezdték (szüntették is meg) működésüket. így az egyetemi, illetve főiskolai képzésben résztvevő hallgatók száma 1990/1991-ben 574 volt, jelen iskolaévben 558 fő. Ami nem látható: az a hallgatói létszám időközbeni hullámzása: például a 2005/2006. tanévben a hallgatók száma 834 fő volt, azóta jelentős mértékben csökkent, ami az intézet létét is fenyegette. A BGF PSZK Salgótarjáni Intézete - amire Nógrád megyének és székhelyvárosának továbbra is nagy szüksége van - példás összefogás eredményeként tudott csak talpon maradni. Szükséges strukturális átalakulás Fentiekben vizsgálva a megyei oktatás egyes képzési formáiban, iskolatípusaiban bekövetkezett változásokat, érdemes és tanulságos lehet összefoglalóan áttekinteni egész rendszerének módosulását, amely a 4. táblázatból jól kivehető. Amint az látható, elég jelentősen változott - a népesség korosztályonkénti alakulásának tendenciáját nagyjából követően - a nevelésben, oktatásban résztvevők száma és aránya, amely a struktúra módosulását is eredményezte. Az utóbbiban a legjelentősebb az általános iskolai tanulók arányának csökkenése és a középiskolások részesedésének növekedése. Sajnála1. táblázat (Folytatjuk) Általános iskolai nevelés és oktatás MEGNEVEZÉS 1991/1992 2008/2009 2008/2009 1991/1992 %-ában Iskola/feladat-ellátási hely 126 104 82,5 Pedagógus 1993 1554 784) Tanuló a nappali oktatásban 23502 16 801 71,5 Osztály a nappali oktatásban 1131 876 77,5 Egy pedagógusra jutó tanuló 11,8 10,8 913 Egy osztályra jutó tanuló 20,8 19,2 923 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS 2. táblázat Középiskolák főbb mutatói MEGNEVEZÉS 1990/1991 2008/2009 2008/2009 1990/1991 %-ában Iskola/feladat-ellátási hely 16 32 200,0 Osztálytermek száma 156 270 173,1 Pedagógusok száma 435 589 135,4 Tanuló a nappali oktatásban 5221 7258 139,0 Leánytanuló, % 59,8 68,0Egy pedagógusra jutó tanuló 12,0 12,3 102,5 Egy osztályteremre jutó tanuló 33,5 26,9 80,3 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS 3. táblázat A megyében működő felsőoktatási intézmények, karok MEGNEVEZÉS 1990/1991 2008/2009 2008/2009 1990/1991 %-ában Intézmény (kihelyezett) 2 2 100,0 Összes hallgató 574 558 97,2 Nappali tagozaton 280 492 175,7 Nappali tagozatból kollégista %-a 72,5 413Nappali hallgatókból nők %-a 70,0 60,4 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS 4. táblázat Óvodai nevelésben, nappali iskolai oktatásban résztvevők száma és aránya MEGNEVEZÉS 1990/1991 2008/2009 A gyermekek, tanulók 2008/2009; Eltérés 1990/1991!százalék száma [aránya száma aránya j pont Óvoda 8543 19,9 6 745 20,0 79,0 +0,1 Általános iskolai 24573 57,3 16 801 49,8 68,4-7,5 Szakiskolai és speciális szakiskola 3961 93 2439 73 61,6-2,0 Középiskola 5221 123 7258 21,5 139,0 +9,3 Felsőoktatás 574 1,4 523 1,5 91,1 +0,1 Összesen 42872 100,0 33 766 100,0 78,8 0,0 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS
