Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-05 / 29. szám
2 2010. FEBRUÁR 5., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Az 1989/1990-ben bekövetkezett sorsfordító események óta eltelt húsz esztendő szinte késztet a visszatekintésre és a vizsgálódásra is. Összeállításunk - a KSH adataira alapozva - bemutatja, hogyan teljesített Nógrád gazdasága, formálódott társadalma. Sorozatunk alábbi, harmadik részében munkatársunk saját számításait is felhasználva a szolgáltató szféra főbb ágazatait mutatja be, némi kommentárral. Adalékok Nógrád megye rendszerváltás utáni történetéhez (3.) Kommunális ellátás: dinamikus fejlődés A személygépkocsi-forgalom jelentés, évek óta növekvő fotó: archív/gyuriín tibor Baráthi Ottó Kereskedelem: bővülő hálózat A kereskedelem legfőbb jellemzője a vizsgált időszakban, hogy hálózata bővült, az ágazat létszámfelvevővé vált, átalakult és korszerűsödött is. Amíg az alkalmazottak száma 1992-ben 3272 fő volt, addig 2008-ban már 5365. Ennek a 64 százalékos növekedésnek az eredményeként az ágazat részaránya az összes alkalmazotton belül 6,5 százalékról 12,6 százalékra emelkedett. A megyei részarány azonban még így sem éri el az országos 15,1 százalékot. A „kisker” üzletek száma a privatizáció, a „multik betörése”, a szabályozók változása (és egyebek) miatt - a kezdeti jelentős felfutás, majd a fluktuáció eredményeként is - hullámzóan, egyes kiemelt években az 1. táblázat szerint alakult. A bolti egységek száma 1992- ben volt a legmagasabb. A spontán privatizáció nyomán a volt kereskedelmi dolgozók, más „külső” kényszervállalkozók ebben az ágazatban vélték megtalálni boldogulásukat. Gombamódra szaporodtak a kisboltok. Ám ahogy megjelentek az áruházláncok egységei - amelyek rendkívüli módon bővítették a választékot is - sorra mentek tönkre a kisvállalkozók. A „multik” a kapott adó- és más kedvezményekkel, alacsony áraikkal, tömegáruikkal olyan piaci helyzetet teremtettek, amelyben a helyi kiskereskedők egy része nem tudott helytállni. Kérdezik is, milyen (országos és helyi) kereskedelempolitika az, amely az eleve előnyös pozícióban lévőket támogatja, a helyi kisvállalkozókat hátrányos helyzetbe hozza?! A megyei kiskereskedelem állapotát, struktúráját és utóbbi egy éves dinamikáját is mutatják a KSH 2009. Iü. negyedévi adatai. Nógrád bolti hálózata 2009. június végén 2676 üzletből állt, ez 3,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A boltok közel egyharmada élelmiszerüzlet és áruház, közel 60 százaléka iparcikküzlet és áruház, 7 százaléka pedig járművek üzlete és üzemanyagtöltő állomás volt. Üzlettípusonként vizsgálva az egyéb élelmi- szer-szaküzleteknél (20 százalék), az audio-, videoberen- dezések szaküzleteinél (20 százalék) és a kenyér-, pékáru- és édességszaküzleteknél (19,1 százalék) a legnagyobb az üzletszám-növekedés. Ezzel szemben illatszerszaküzletből az előző év június véginek csak 73,3 százaléka, lábbeli- és bőráru-szaküz- letből 74,4 százaléka működött a vizsgált időpontban. A kiskereskedelmi üzletek 47,4 százalékát (1269 boltot) egyéni vállalkozók üzemeltették, ebben a körben nagyobb mértékű, 5,1 százalékos volt a boltok számának csökkenése, amely következménye lehet az időközben kialakult gazdasági válságnak is. Turizmus: az örök reményágazat A turizmus a gazdasági fejlesztés, a munkahelyteremtés és az életminőség javításának is lehetséges eszköze, világszerte dinamikusan fejlődő, vezető ágazat. Ezzel szemben Nógrád megyében korántsem vált még a hangoztatott húzóágazattá a turizmus, a vendégek száma - a szállás és férőhelyek számának erőteljes növekedése ellenére - csak kismértékben emelkedett, a vendégéjszakák és a külföldi látogatók száma pedig csökkent a 2. táblázat szerint. A szálláshely-kapacitás meny- nyiségileg dinamikusan nőtt, ugyanakkor a vendégforgalom egyes mutatói kedvezőtlenül alakultak. így van ez annak ellenére is, hogy a 2008. évi adatok a magánszálláshelyek - fizetővendég-szolgálat és falusi szállásadás - vendégforgalmát is tartalmazzák, amely az ezredforduló után dinamikusan nőtt, miközben a külföldi vendégek száma csökkent. Utóbbiak közül 2008-ban a legnagyobb számban és arányban a német (977 fő, 24,7 százalék), a lengyel (575 fő, 14,5 százalék) és a szlovák (284 fő, 7,2 százalék) vendégek fordultak meg. A kereskedelmi szálláshelyet választók 40 százaléka szállodai szobát, 60 százaléka egyéb szálláshelyet (panziót, üdülőházat, kempinget stb.) vett igénybe. A szállodai kapacitás kihasználtsága 32,5 százalékos. A háromcsillagos szállodák szobakihasználtsága a legmagasabb, de még az 55 százalékot sem éri el. A turizmus feltételrendszeréhez tartozik a vendéglátás - szálláshely-szolgáltatáson kívüli - infrastruktúrája is, amely minőségében mérsékelten fejlődött, mennyiségi mutatóit tekintve inkább csak stagnált. Az ezredforduló után a vendéglátóhelyek száma 5,3 százalékkal növekedett, ezen belül azonban a vendég komfortérzetét leginkább biztosítani tudó, meghatározó jelentőségű éttermek, cukrászdák száma kismértékben még csökkent is. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágnak Nógrádban 1992-ben 826 fő (1,5 százalék) alkalmazottja volt, 2008-ban viszont már 1530 fő (3,6 százalék) dolgozott ebben a fontos gazdasági ágban. Nógrád kedvező természeti, környezeti adottságainak és javuló turisztikai infrastruktúrájának kihasználtsága az erőfeszítések ellenére sem érte el a megye gazdasági fejlődését is segítő, elvárható szintet. Ugyanakkor a turizmus mutatóinak elmúlt évi javulása, a korszerűsített irányító szervezet (desztinációs menedzsmentek megalakítása), a megyeszékhelyi Karancs Szálló eredeti funkciószerinti újrahasznosításának terve ismét reményekre jogosít. Műszaki infrastruktúra: út a befektetőkhöz Megyénkben a műszaki infrastruktúra elemei közül a kummunális ellátás és a hírközlő hálózat dinamikusan fejlődött az elmúlt húsz évben. Nem így a közút- és vasúthálózat, amely- jelképesen és stílszerűen - út lehetne a vállalkozások számára és a vállalkozásokhoz, a hazai és a külföldi befektetők és tőke részére. Út lehetne a jövő számára és a jövőbe. Csakhogy Nógrádban autópálya és autóút nincs, a megyébe direkt módon nem is vezet A közúti közlekedésben meghatározó a 2-es számú Budapest - Vác - Parassapuszta) és a 21-es számú (Hatvan - Salgótarján - Somoskőújfalu) főút észak-dél irányú tranzitforgalma, illetve a 22-es számú főút kelet-nyugat irányú belső forgalma. Budapestet az M3-as autópályához csatlakozó 2-es és 21-es főúton lehet elérni. Heves megyébe a 23-as (Bátonyterenye - Pétervására) főút vezet A 21-es út négynyomúsítása nemcsak biztonságosabbá teszi, de gyorsítja is a közlekedést. A megye főúthálózata kiépítettségében megfelelő, burkolata és vízelvezetésének állapota közelíti az országos átlagot, minősége azonban sok szakaszon kifogásolható. Az Ipoly-hidak megkezdett helyreállítása „szimbolikus, szellemi híd” is lehet a szlovákiai kapcsolatok ápolásához, a jó szomszédi viszony helyreállításához. A kerékpárutak közül elkészült a Rimóc - Hollókő közötti szakasz, üdvös lenne - tervben is van - továbbiak építése. A távolsági autóbuszjárat a megye valamennyi települését érinti, helyi autóbuszjárat Balassagyarmat, Bátonyterenye, Salgótarján városokban közlekedik. A személygépkocsi-forgalom jelentős, évek óta növekvő, még ha üteme lassult is. A járműállomány a népességarányt csak az autóbuszok tekintetében érte el, a személygépkocsiké, motorkerékpároké és tehergépkocsiké alatta van az országos átlagnak. A vasút műszaki feltételei em megfelelőek, a 81-es számú, Hatvan - Somoskőújfalu szakasz korszerűsítése várat magára. A pálya balesetveszélyes állapota miatti sebességkorlátozások következtében jószerivel XIX. századi a menetidő Salgótarján és Budapest között. Vasúti szolgáltatás - büfé, mozgóárus - nincs. (A fiatalok már nem emlékezhetnek rá, milyen kényelmes, komfortos volt egy Budapest - Salgótarján között közlekedő gyorsvonat I. osztályú „Pullman- kocsija”.) Sajnálatos, hogy Salgótarjánt „nem érte el” az Intercity járat sem. Nagyon fontos „út” lenne, a nyugat-nógrádi térségi vasút-projekt megvalósítása, és a 81-es vasút villamosítsa. A közúti gépjárműállomány jelentős mértékben emelkedett. Az autók száma az 1990. évi 40060-ról 2008-ra 56640-re, 40,1 százalékkal nőtt. A kor követelményeinek megfelelően dinamizálódott a hírközlési/kom- munikációs eszköz-ellátottság. Példaként: a kábeltévé előfizetők száma 2000-ről 2008-ra 66,5 százalékkal emelkedett, míg az internet előfizetések száma csupán 2004-2008 között közel ötszörösére ugrott. Jó érzéssel töltheti el a nógrádi olvasót a közmű/kommunális ellátás néhány, a 3. táblázatban látható mutatója. A táblázat adatai beszédesek. A legfontosabb, hogy a kommunális beruházások (közmű-programok) eredményeként teljes a nógrádi települések közüzemi vízellátása, és szennyvízcsatorna-hálózattal immár 96 település rendelkezik, az összes település több mint 73 százaléka. A közmű-olló jelentős mértékben záródott. Figyelemre méltó, hogy a lakosság reakciója az árak emelkedésére, erről tanúskodhat például az egy háztartási gázfogyasztóra jutó felhasználás csökkenése. (Folytatjuk) A kiskereskedelmi üzletek száma /a Év 1990 1992 1995 1998 2000 2003 2005 2008 2009 Bolti egységek 724 3511 3361 2811 2978 3065 3089 2768 2Ó76A A/ GYÓGYSZERTÁRAKKAL EGYÜTT, VENDÉGLÁTÓEGYSÉGEK NÉLKÜL B/ I-ffl. N.É. FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS Az idegenforgalom főbb mutatói MEGNEVEZÉS 1990 2008 INDEX: 1990100,0 Szoba 821 1673 203,8 Férőhely 3198 4971 155,4 Vendég 57258 61904 108,1 Ebből: külföldi 17407 4491 25,8 Vendégéjszaka 202170 136978 67,8 Ebből: külföldiek 35519 13213 37,2 Átl. tartózkodási idő, éjszaka 3,5 2,2Ezen belül: külföldiek 2,0 3,0FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS. Kommunális ellátás mutatói Megnevezés 1990 2(108 INDEX: 1990= 100,0 Vezetékes géz-ellátás Gázellátással rendelkező település 7 126 18-sssoros Egy háztartási fogyasztóra j. íplhasználás, m’ 1785 1340 754 Vízellátás közüzemi vízellátással rendelkező település 62 131 2.1-szeres Fönvomo és elosztó vízi söhálózat, km 136X2 22172 16241 Közisdtorirázás Szennyvizesét, hálózattal remi. település n % 8,7-szeres Zárt/Szenm vízcsatorna-hálózat, km 278.6 12238 4,4-szeres FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS.
