Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-04 / 28. szám
2 2010. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Összeállításunk - a KSH adataira alapozva - bemutatja, a rendszerváltás után hogyan teljesített Nógrád gazdasága, formálódott társadalma, milyen súllyal van jelen megyénk régiójában és az országban. Amint sorozatunk előző részében a GDP adataival láttattuk, az 1990-es évek elején Nógrád megye az országosnál is sokkal rosszabb helyzetbe került. Alábbi elemző írásunkban közgazdász kollégánk a termelő ágazatokat veszi górcső alá, és saját számításai alapján is igyekszik rámutatni a változások okaira és következményeire is. Adalékok Nógrád megye rendszerváltás utáni történetéhez (2.) Termelő ágazatok: örökölt hátrányok, hullámzó teljesítmény Baráthi Ottó Mezőgazdaság: méltatlan mélyrepülés Az agrárium betegségtünetei már az 1980-as években - az állami támogatás visszafogása és az ipari melléküzemágak „kivonulása” után - felütötték a fejüket. Az évtized végi elsietett privatizációs, majd az elhibázott kárpótlási eljárás a nagyüzemek szétaprózásához, jelentős vagyonvesztéshez vezetett me- •gyénkben is. A pénzügyi kötelezettségek és szankciók még a „csak” kevésbé gazdaságos termelés felhagyását is megkövetelték. Az 1980-as évek végének és az 1990-es évek elejének sokkját Nógrád mezőgazdasága máig sem heverte ki. íme néhány sokatmondó adat. A vetetlen/betakarítatlan terület 1991-1995. évi 13 873 hektáros átlaga 1996-2000 években a felére csökkent, 2001 -2005 között 13 700-ra növekedett, míg az elmúlt három évben 20 000 hektár fölé került. A gabonafélék termésmennyisége 1986-1990 között 174,5 ezer tonna volt éves átlagban, a következő öt évben csak 117,1 ezer. 1996-2000 között 121,7 tonnára nőtt, 2001- 2006 időszakában 119,6 ezer tonnára mérséklődött, míg az elmúlt három év átlagában 105,0 tonnára esett vissza. Nógrád állatállománya már az 1980-as évektől csökkent, a rendszerváltás utáni évtizedben jelentős veszteséget könyvelt el, 2000 után pedig differenciáltan alakult, az 1. táblázat szerint. Amint az látható, a szarvasmarha-állomány hullámzóan alakult, az ezredvégi - hagyományaihoz méltatlan - mélységekből 2000 után felfelé kaptat. Nem így a sertésállomány, amely lejtőre került. Sajnálatos a juhállomány „elkóborlása”. Érthetetlen a baromfifélék mélyrepülése, újbóli szárnypróbálgatásuk biztató. Tragikus jelenség - fentebb be sem mutattuk - a lóállomány kvázi elvesztése. Állatállományunk fajlagos mutatóinak majd' mindegyike rosszabb a régiós és az országos átlagnál is. A kevés kivétel közé tartozik a szarvasmarha-állomány: a száz hektár mezőgazda- sági területre jutó szarvasmarhák száma Nógrádban (12) több mint akár Heves (5), akár Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében (9), és megegyezik az országos mutatóval. Szarvasmarhákban jól állunk (ha félre nem értené valaki). A megye mezőgazdaságának mélyrepülése a foglalkoztatottak számának visszaesésével is járt. Az ágazatban dolgozók száma az 1990. évi 13 386 főről 2000-re 1059 főre zuhant. Nógrád mező- gazdasága egy évtized alatt Az építőiparból elbocsátottak nagy valószínűséggel munkanélkülivé váltak, s azok is maradtak sét mutatják. Az ezredforduló után a termelés hektikusan alakult a 4. táblázat szerint. Számításaim szerint az építőipari termelés 2000 és 2008 között már összehasonlító áron is 30,5 százalékkal nőtt, amire már azt mondhatjuk, hogy Nógrád építőipara romjaiból rekonstruálta magát. Ám ez a növekedés sem kompenzálhatta a rendszerváltás utáni tíz év kiesését. A megye építőiparának teljesítménye így 2008-ban az 1990. évi teljesítmény kétharmadát sem érte el, számításaim szerint annak mindössze 62,9 százaléka volt. Az építőipari tevékenységben | foglalkoztatottak száma az 1990. 5 évi 2 063 főről 1999-re mindösz- I sze 818 főre, azaz 39,7 százalé- 5. kára csökkent, az „embervesz- | teség” 1245 fő. Nagy valószínű- J séggel állítható, hogy az elbocsá- £ tottak döntő többsége munka- nélkülivé vált és tartósan az is 1. táblázat Az állomány alakulása a/ (ezer darab) MEGNEVEZÉS 1980 1990b 2000 2008 2008 1990 Vában Szarvasmarha 43,4 33,0 8.1 15,0 45,5 Ebből: tehén 18,0 13,6 5,0 9,0 66,2 Sertés 76,4 36,9 45,0 24,0 65,0 Juh 70,2 21,0 11,0 14,0 66,6 Baromfi 393,4 88,0 356,0 265,0 67,4 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. kJ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉS EGYÉNI GAZDÁLKODÓK ÖSSZESEN. B/ EGYÉNI GAZDÁK NÉLKÜL (SAJÁT SZERKESZTÉS.) 2. táblázat Az ipari termelés indexsora ÉV 1990 1991 1992 1993 1994 Előző év = 100,0 102,7 77,6 82,6 92,4 96,7 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE, KSH, 2000. (SAJÁT SZERKESZTÉS.) 3. táblázat Az ipari termelés alakulása Év | 2000 1 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008! Előző év=10a0 j 130,1 j 93,5 88,5 126,61107,7 1 90.6 101,7 117,1 103,8! FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE, 2008. {SAIÁT SZERKESZTÉS.) 4. táblázat Az építőipari termelés alakulása Év 2000 200112002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Előző év = 100,0 163,8 13031 712 110,9 92,5 912 1573 644 90.8 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE, 2008. (SAIÁT SZERKESZTÉS.) 5. táblázat Az építőipari termelésen foglalkoztatottak Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Előző év = 100,0 84,9 75,0 96,7 106,3 105,9 147,9 79,0 91,3 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE, 2008. (SAJÁT SZERKESZTÉS.) 12 327 alkalmazottját veszítette el! Átmeneti növekedés után (2005-ben 1359 fő) ismét csökkent az alkalmazottak száma, és a 2008. évi átlagos létszám már csak 1059 fő volt. Ezzel a nemzetgazdasági ág részaránya az 1990. évi mintegy 14 százalékról 2008-ra 2,5 százalékra csökkent. (Országosan magasabb, 5,5 százalék a mezőgazdaságban dolgozók részaránya az ösz- szes alkalmazásban állón belül.) Ipar: a gépgyártás gerjeszti, az export élteti Az ipar területi allokációjának és ágazati sajátosságainak anomáliái már az 1960-as évektől mutatkoztak. A szénbányászat leépítése nyomán az iparban (is) munkaerő-túlkínálat jelentkezett. Az 1973. évi piaci árrobbanás okozta recesszió, az energiafaló ágazati és korszerűtlen termékszerkezet ódiumai óriási veszteségeket okoztak. Az iparban dolgozók száma már az 1980-as években több mint 20 százalékkal, közel 19 000 fővel csökkent. így Nógrád gazdaságát - és ezt érdemes megjegyezni - már eleve rossz pozícióban érte a rendszerváltás. Az 1990-es évek elején a piaci viszonyokra való áttérés, a privatizáció, a keleti piacok feladása-elvesztése következtében az ágazat termelése tovább csökkent a 2. táblázat szerint. Amint az - összehasonlító áron számított - idősor adataiból látható, az ötéves időszak négy évében csökkent a termelés, saját számításaim szerint több mint 41 százalékkal. Álljon itt néhány példa a korábban exportra (is) került termékek ez időszaki drámai csökkenéséről is, íme: A kovácsolt- és sajtoltacélter- mék-gyártás 10,5 százalékára; a hidegen húzott acél 21,2 százalékára; a húzottsíküveg-gyártás 18,3 százalékára; az öblösüveggyártás 35,1 százalékára, a női ruha és kompié gyártása 13,4 százalékára; a csontos nyershús termelés 3,6 százalékára csökkent Az ipari termelés az 50 fő feletti szervezeteknél az 1990-es években először 1995-ben, majd 1996-ban nőtt mérsékelten (2-3 százalék között), ami arra utalt, hogy a megye iparának hanyatló korszaka véget ért. 1996-ban már az export is meghaladta az 1990. évit. A termelés 1995 és 2000 között évről évre növekedett, folyó áron 184,4 százalékra emelkedett. Ugyanakkor az ezredforduló után a 3. táblázat szerint alakult. A fend időszakban Nógrád - összehasonlító áron számba vett - ipari termelése hullámzóan alakult, számításaim szerint csak 64,4 százalékkal növekedett, amivel elmaradt az országos és a régiós átlagtól is. Az ipar húzóágazata a tradicionális gépgyártás, amely az egész vizsgált időszak legtöbb évében az egész ipari termelés és az export nagyobb részét produkálta, így 2008-ban 53,7, illetve 66,3 százalékát. Mondhatjuk: Nógrád iparát a gépgyártás gerjeszti, az export élteti. A második helyen a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása áll, amelynek részaránya 16,6 százalék. E két ágazatot követi a nem fém ásványi termékek gyártása (9,8 százalék) és a vegyipar (8,2 százalék). Míg a termelés értéke a termelékenység gyors ütemű emelkedésének köszönhetően növekedett, a foglalkoztatottak létszáma alig változott, a korábbi drasztikus létszámcsökkenés megközelítőleg sem kompenzálód(hat)ott. Az iparban foglalkoztatottak száma az 1990 és 1996 között drasztikusan csökkent, ezt követően 2002-ig gyakorlatilag stagnált, ettől kezdve ismét csökkent A múlt évben „begyűrűzött” válság pedig semmi jóval nem kecsegtet. Építőipar: romjaiból rekonstruálva Az országos építőipari teljesítmények rendszerváltás utáni visszaesésével Nógrád jó egyezést mutat, miközben megyénkben a negatív folyamatok az 1990-es évek első kétharmadáig felerősödve folytatódtak. Mindez - stílszerűen - a megye építőiparának lebontását eredményezte, úgy, hogy szinte az alapoktól keílene újraépíteni azt. S hogy a tető mikor kerülhet a házra? Az rejtély. Az építőipar termelése Nógrád megyében már a rendszerváltás előtt leszállóágba került, ami nem csoda, hiszen a két vezető termelő ágazat - a mezőgazdaság és az ipar - is vegetált, nemhogy építőipari beruházást hajtott volna végre. Ugyan az építőipar termelési értéke folyó áron (telephely és székhely szerinti adatok alapján egyaránt) nőtt a rendszerváltás után is, de az összehasonlító áron számított (telephelyen megfigyelt) adatai 1991 és 1999 között az építőipari teljesítmény mintegy felére (saját számításaim szerint, 47,8 százalékára) történő visszaesémaradt. Sajnos, az ezredforduló után sem nőtt a megye építőiparának létszámszükséglete, amint az 5. táblázatban látható. A fenti adatokból számítva a 2008. évi létszám csak 73,9 százaléka volt a 2000. évinek, vagyis tovább csökkent a foglalkoztatottak száma. Sommázva az építőipar két évtizedét, megállapítható, hogy a zuhanórepülés után kapott sokkot még nem heverte ki, (közel)jövője a megye egész gazdasága fejlődésének függvénye. (Folytatjuk)
