Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-18 / 40. szám

2 Itt elérheted céljaidat IBIMIG.! Amikor először beléptem az iskolába, hatalmas izgalom lett úrrá rajtam. Új helyszín, új helyzet, új arcok. Kis idő eltel­tével minden más lett: a környe­zet hirtelen barátságosabbá vált. Új barátokat szereztem, megismertem a tanáraimat. Szépen, fokozatosan beillesz­kedtem, megszoktam az új is­kolát, s már nem éreztem a kez­deti kétségbeesést. Jobban meg­ismertem az engem körülvevő embereket, a felsőbb évfolyam­okról is sikerült barátokat sze­reznem. Igaz, vannak, akik nem kedvelnek, de nem érde­kel. Amíg akik igazán számíta­nak, körülöttem vannak, addig élvezetes az iskolai élet. Én sze­retek a Madách Imre Gimnázi­umba járni! Hegedűs Réka Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, 9. d Összetartunk A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium a mi hőn szeretett iskolánk. Ez az egyik olyan iskola az országban, ahol anyanyelvi szinten tanítják a francia nyelvet. A pedagógu­sok nagy része külföldről jött is­kolánkba, de az itteni tanárok is remekül beszélik a nyelvet. A francia tagozatos diákok szinte minden tantárgyat franciául ta­nulnak. A suli gimnázium tagozatán a diákok két idegen nyelvet beszél­nek. A nyelvtanárok képzettsége itt is kiváló, hiszen a gyerekek többsége rendkívül jó eredmény­nyel érettségizik. A szakközépis­kolai részen angolt tanulnak. Érettségi után a szakma forté­lyait a pásztói tanpostán sajátít­hatják el, ahol ösztöndíjban is részesülnek. Az iskolánknak ki­emelkedő része a magas fokú in­formatikai oktatás. A diákok több teremben, korszerű gépek segítségével dolgozhatnak. Lehetőségünk van sportra, szakkörökre járni. Rengeteg program közül választhatunk: hangversenyek, színházlátoga­tások, külföldi kirándulások, csereüdültetések. A munkában, a bajban és a szórakozásban is összetartunk. A tanárainkra mindig, minden­ben számíthatunk. En nagyon szeretek ide járni. Kertész Krisztina Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, 10. a Már második éve, hogy a gim­názium tanulója vagyok. Szere­tek ebbe a suliba járni, mert ren­geteg mindenre kapunk lehető­séget. Az iskolán belül szinte bár­mely tantárggyal kapcsolatban léteznek szakkörök, amelyek nem csak a tananyaghoz adnak kisegítést, hanem különböző ér­dekes dolgokat is felfedezhe­tünk. Sportolási lehetőséggel szintén élhetnek a diákok. Dél­utánonként kosárlabda- és röp­labdaedzések vannak, valamint a kolisoknak esténként foci. A suliban és a koliban is egy­aránt megvan a megfelelő han­gulat a tanuláshoz. Tanáraink tö­rekednek arra, hogy az életre ne­Nyolcadikos koromban sok­szor elképzeltem, milyen lesz majd a gimnáziumban. Elkép­zeltem a tanárokat, az osztály­társakat, az órákat, a szünete­ket, a kirándulásokat. Amikor becsöppentem ide, már az első hetekben rájöttem, hogy ez az egész teljesen más, mint ahogy azt én elképzeltem. Minden sokkal jobb. A taná­rok partnerként kezelnek min­ket, diákokat és látszik rajtuk, hogy szeretik, amit csinálnak. Az órákat próbálják érdekessé tenni, s ez sikerül is. A nyelvi órákat feldobják az internetes feladatok és a csoportmunkák. Ezeknek köszönhetjük, hogy megtanulunk csoportban dol­gozni és így fejlődik az osztály­veljenek minket. Mind erkölcsi­leg, mind társadalmilag felkészí­tenek minket az előttünk álló akadályokra. Ez kifejezetten használható tudás a minden­napokban is. Az általános gimnáziumi ta­gozaton emelt óraszámban ok­tatják az angol és a német nyel­vet, valamint az informatikát. A francia tagozaton magas szinten folyik a nyelvi képzés. Szinte minden évben szerveznek cse­reprogramokat, amelyek előse­gítik a francia nyelv gyakorlását, elmélyítését, és több ismeretet nyújt a francia kultúra szépsége­iről. A postaforgalmi tagozaton és a szakképző évfolyamokon a közösség. Kilencedikben, az év elején voltak nézeteltéréseink, de mára az osztály összetartó- vá vált. Azt hiszem, ez minden osztályban így van. Azt mondják, a középiskolai évek a legfontosabbak egy em­ber életében, és az itt kötött ba­rátságok egy életre szólnak. A Mikszáth olyan iskola, ahova mindenki szívesen jár be, a családias légkör miatt. Ez hoz­zájárul ahhoz, hogy ezek az évek tényleg életünk legjobb­jai legyenek. Mindenhonnan nevetés hallatszik, mindenki jól érzi magát és az embernek eszébe sem jut, hogy elrontsa ezt a légkört. Az iskola életéhez hozzátar­toznak a különféle programok diákok biztos szakmai alapot kapnak, amelyek az elhelyezke­désüket szolgálják. A három tagozat tanulói rend­szeresen vesznek részt különfé­le versenyeken. Legyen az sport, vagy bármely tudományág, min­dig jó helyezést érnek el a mikszáthos nebulók. Bármely társadalmi réteg gyermeke el tud helyezkedni az iskola valamely tagozatán tudá­sának megfelelően. Ebben az is­kolában mindegy, melyik tago­zatra jársz, ha van benned elég akaraterő és szorgalom, biztos, hogy el tudod érni a jövőddel kapcsolatos céljaidat. ATittel Pál Kollégium minden is. A gólyabálra való lázas ké­szülődés, és a feladatok miatti izgalom összekovácsolja a leg­különbözőbb embereket is, így az év végén, a diáknapi főzőver­senyen már összeszokott csapa­tok főznek együtt. A különféle kirándulások is jó hangulatban telnek. Az egész éves hajtás előtt az egész iskola túrázni megy a Gombás-tetőre, ahol a gólyák el­ső „beavatása” történik. Ötéven­te az egész iskola irodalmi ki­rándulásra megy, ahol megis­merkedünk megyénk és a Felvi­dék nevezetességeivel. Erre a ki­rándulásra idén kerül sor és mindenki izgatottan várja. Az osztálykirándulások változatos programjai és a külföldi kirán­Pásztótól távol lakó tanulónak kultúrált elhelyezést biztosít. A kollégiumi életet színesebbé te­szi a könyvtár, az informatika te­rem és minden közösségi szoba, ahol általában filmet nézünk, jó­kat beszélgetünk, vagy épp cso­portfoglalkozásokat tartunk. A koli lakói felelnek a jó hangula­tért, a csapatmunkáért és a ta­nulás könnyítéséért. Nevelőink­hez is bármikor fordulhatunk segítségért. Legyen szó iskolai, családi, vagy baráti problémák­ról, rájuk mindig számíthatunk. Varga Boglárka Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium dulások tovább emelik a tanév izgalmait Az első gimnáziumi osztály 52 éve érettségizett, tablójuk díszhelyen látható az iskola au­lájában. Az 50 éves évfordulón megfogadták, hogy kétévente ta­lálkozni fognak, hogy példát mu­tassanak a mostani diákoknak az összetartásról. A Mikszáth si­kereit támasztja alá az, hogy sok országos versenyen közülünk kerülnek ki a dobogósok, és a tanulók nagy része tovább foly­tatja a tanulmányait Magyaror­szág legnevesebb egyetemein és főiskoláin. Tari Patrícia Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, 10. a 2010. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Csodaországban Szeptember óta koptatjuk az iskola lépcsőit. Ami a hivatalos: 1923-ban kezdeményezték egy helyi középiskola létrehozását, amelynek a neve még nem Ma­dách Imre Gimnázium és Szak- középiskola volt, hanem Főgim­náziumi Előkészítő Tanfolyam. Ebből „nőtt ki” később a Ma­dách. De mit jelent ez egy mai di­ák számára? A hosszú forró nyár után megkezdődik: jaj, már megint a jó öreg iskolapad, miegymás, de ez mégis új! Szeptember el­sején még remegve léptem az épületbe, de mostanra már kiis­mertem a rejtelmeit. Ez az isko­la számomra „Csodaország”. A csigalépcső, a termek sajátos számozása és a régi osztályok tablóképei. Nincs olyan hely a legfelső emeleten, ahonnan ne az iskola régi tanulói, tanárai néznének vissza rám. Unatkoz­ni sem lehet, ugyanis szabad­időnkben nagy lelkesedéssel vehetjük igénybe az iskolai ko­sár- és focipályát, valamint a konditermet. Jó iskola, jó pedagógusokkal. Az ideális iskolának (mint a mi­énknek) van sajátos arculata, ugyanakkor sugározza magából a klasszikus, hagyományos ér­tékrendet. A hagyományt ötvözi az új elvárásokkal. Nem utolsó­sorban gyermekközpontú. Ezért szükséges, hogy a tanár meg­őrizze nyitottságát, azt, hogy ké­pes legyen állandóan készen áll­ni új ötletek megvalósítására. Az iskola az életre készít, azt ad­ja át nekünk, ami az életben va­ló boldoguláshoz, a minél telje­sebb élet megvalósításához, ké­pességeink kibontakoztatásá­hoz szükséges. A mi iskolánkban mindenki jól érzi magát. A nagyobbak­hoz fordulhatunk segítségért. Mindig mindenki köszön, le­gyen az tanár, vagy diák. A su­liban havonta várnak az új programok: a minden évben megrendezett farsang, a gólya­bál, a szalagavató, a különbö­ző vetélkedők és érdekes elő­adások. Most épp a görög hét teszi színesebbé mindennap­jainkat. Havonta hangos az is­kolarádió a madáchos diákok sikereitől. Mindenki érvénye­sülhet, megtalálhatja a számá­ra legérdekesebb programo­kat, elfoglaltságokat. De ami mindennél fontosabb: vidá­mak vagyunk, itt mindig jól érezzük magunkat. Strehó Virgínia, Sulcz Anna, Bata Viktória, Jászberényi Kitti Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, 9. d Nem kell túlzásokba esnünk Középiskolásnak lenni nem egyszerű do­log. Meg kell felelni a tanároknak, a szüle­idnek és nem utolsósorban a saját elvárá­saidnak is. Minden napot át kell „vészel­ned”, és nem mellesleg tanulnod is kell (egy keveset). Hogy ne bolondulj meg, ér­demes valamilyen mozgásfajtát is beleven­ni a mindennapi rutinba. Hiszen miből is áll egy nap? Reggel felkelsz, eszel, felöltözöl, fogat mosol... Elindulsz az iskolába, majd meg­érkezel, leülsz a teremben. Beszélsz a ha­verokkal, házi feladatot írsz, vagy a telefont nyomkodod órakezdésig. Aztán megkezdő­dik az első óra, és belemerülhetsz a tanu­lásba hat-hét órán keresztül. Ezzel persze nem azt szeretném mondani, hogy a tanu­lás haszontalan időpocsékolás (bár van, aki ezt gondolja). Hiszen mit csinálnánk egész álló nap, ha nem kellene iskolába járni és ilyen sok dolgot tanulni? Hát, van rá pár tip­pem... Kosárlabda, foci, számítógép, olva­sás, festés, rajzolás és még sorolhatnám. Úgy gondolom, hogy az iskolásévek azért is jók, mert vannak évközi szünetek, nem kell azon görcsölni, hogy lesz-e munkám, kapok-e fizetést és mennyit, kiadják-e a sza­badságot, vagy nem. Szerintem nem kell túlzásokba esnünk sem a tanulás, sem a szórakozás terén. Meg kell találnunk a középutat, hogy iga­zán jól érezhessük magunkat ezek alatt az évek alatt és talán azt követően is. Szalai Márk Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, 9. d Gólyabáltól a főzőversenyig Két lábbal egy új életben Sokkal több, mint adathalmaz Mikor először beléptünk az is­kola kapuin, idegennek és újnak éreztünk mindent és mindenkit. Kicsiknek gondoltuk magunkat a sok diák között. Csak csöndben álltunk a folyosón, és kerestük a termeket, amelyek - valljuk be - igen furán vannak számozva. Még a mai napig sem tudjuk, hogy melyik terem hol van. Amikor megtudtuk, hogy IGEN, felvettek, akkor nagyon boldogok voltunk, s most, hogy végre itt vagyunk, még jobban örülünk, mert egy új iskolának lehetünk tagjai, amely százszor jobb, mint a régi. Lehet, hogy csu­pán csak azért, mert jó az osztály, a közösség, amit kiépítettünk? Számos új barátságot kötöttünk. Lehet, hogy csak azért vagyunk úgy oda a suliért, mert jók a prog­ramok, a vetélkedők? De az is el­képzelhető hogy csak azért, mert más. Valami új, valami nem meg­szokott. Vagy csak azért, mert el­mondhatjuk, hogy egy olyan kö­zösséghez tartozunk, ahol otthon érezzük magunkat. Nekünk ez nagy változás volt, de megérte. A ballagási búcsún­kon sírtunk, mert el kellett hagy­nunk a jól megszokott osztályt, közösséget. Visszatekintve örü­lünk, hogy mindez megtörtént. Akkor, június 16-án nem is gon­doltuk volna, hogy van csodá- sabb közösség, mint a miénk, de kiderült hogy létezik. És nem is egy másik Univerzumban. Egyszerűen mióta az osztá­lyunk összeszokott, nem isme­rünk akadályt .Álmaink megva­lósításáért” jobban és bátrabban küzdünk, mint valaha. Minket a vetélkedők, a közös programok kovácsoltak egységes, igazi osz­tállyá. Most, hogy sikerült beü- leszkednünk, rettentő gyorsan telnek a napok, a hetek. Alig vár­juk a farsangot és az osztályki­rándulást, valamint a német nyel­vi tábort Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy mit rejteget számunkra az elkövetkező négy év. Reméljük, fantasztikusan eseménydús lesz! Molnár Tímea Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, 9. d Iskolánk Mikszáth Kálmánról kapta nevét, aki magyar íróként ismert, az iskola alapítója Ágasváry Lajos volt Az első gim­náziumi osztály 1954. szeptem­ber 1-jén kezdett a polgári iskola épületében. Ágasváry a kezde­tektől 1955. november 1-jéig igazgatóként, majd gimnáziumi tanárként, s végül 1957. július 1- jétől nyugállományba vonulásá­ig, 1958. június 30-ig újra igazga­tóként irányította az iskola életét Az iskola több épületből áll, amihez a Tittel Pál kollégium és a főúti francia tagozat is hozzá tartozik. Két éve bevezettek egy új tagozatot, ami egy plusz év­ből áll. Ez az angol, német vagy francia nyelv jobb elsajátítását teszi lehetővé. Az első előkészí­tő évben a diákok választhatnak a társadalmi, és természettudo­mányi irány között is. Az osz­tály két csoportra van osztva, német és angol valamint társa­dalmi és természettudomáhyi csoportra. Az iskola jól felsze­relt és megfelelő légkört biztosít az oktatáshoz, gépekkel felsze­relt és nemrégiben új rajzpado­kat kaptunk. Az iskolában számos szakkör működik, ahol sok új dolgot ta­nulhatunk, vagy az eddigieket ismételhetjük, valamint segít a továbbtanulásban mint a pálya- orientáció, ahol különböző mun­kahelyeket látogathatunk és is­merhetünk meg. Van informati­ka-szakkör, ami az érettségihez nyújt segítséget azoknak a tanu­lóknak is, akik a társadalom tu­dományt választották, amikor je­lentkeztek ide. Ez az épület sok­kal több, mint azok az adatok, amiket az internetről bárki elol­vashat, mert arra már nehezebb a vüághálón ráakadni, mennyi álom, szeretet, összetartás, tit­kos szerelem emlékét őrzik az iskola falai. Mindent összevetve örülök, hogy lakóhelyemhez közel talál­tam egy sulit, ami mindenben megfelel az elvárásaimnak. Ugra Rebeka Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, 10. a .5 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom