Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-17 / 39. szám
2 2010. FEBRUAR 17., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Az emberi testet is koptatja az idő, főleg az egyoldalú terhelés viseli meg a csontozatot és ennek összekötő szerkezeteit, az Ízületeket. S ha ez elhatalmasodik, a mozgásnak fájdalmas gátjává válik. Meszes csomók, gyulladások, a csontok veleszületett elváltozásai is ott vannak az ortopédiai betegségek listáján. Nógrádban sem több és nagyobb mértékben, mint az ország más részein. A salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház ortopédiai részlege - kedvező, nyugati tapasztalatok alapján - mégis szeretné, ha rugalmasabb lenne a hozzáállás a jó eredménnyel végezhető, a beteg életminőségét nagyban javító műtéti beavatkozásokhoz. Az életminőséget rontják az ortopédiai elváltozások „Dr. Miksi Gyula, osztályvezető főorvos” - tájékoztat a tábla a főorvosi szoba bejárata mellett. A szép magyaros név nem nógrádi viselőt sejtet, s a feltevés be is igazolódik: a szakember az egri Markhot Ferenc Kórházban dolgozott korábban, nem mellesleg harminckét éve van a pályán. Tevékenysége azonban három helyhez kapcsolódik: heti egy alkalommal Ózdon rendel, így Borsod, Heves és Nógrád viszonylatában mondhatja, hogy az ortopédiai ellátás nem jelent több beteget, illetve feladatot megyénkben sem, mint máshol. Traumatológiai és ortopédiai osztály - ez a pontos és új megnevezés, amely lényegében szervezési változás eredménye. Szakmailag önálló részei: traumatológiai részleg, ortopédiai részleg, szeptikus csontsebészeti részleg. A három azonban egymástól teljesen függetlenül, saját hatáskörben, saját döntési joggal működik. A szeptikus részleg sokaknak talán újdonság, ez a sérülések, műtétek következtében kialakult gyulladások kezelésével foglalkozik - tudtuk meg dr. Miksi Gyulától. A szervezeti módosítás, illetve a megnevezés jelzi viszont, hogy a gyógyítás érintett területei szorosabban összefüggenek. Az osztály vezetője „szerencsésnek” is tartja, hogy ő és néhány kollégája az ortopéd mellé még egri működésük alatt megszerezték a traumatológiai szakvizsgát. Traumatológiai szakfeladatokkal inkább Csaknem mindennap végeznek úgynevezett nagyízületi térd- vagy csípőműtétet, ami három orvost igénylő beavatkozás fot&gyurián tibor csak ügyeletben szembesülnek. Az ortopédiai betegségek nem mindennapiak egyrészt abban, hogy hosszabb folyamat eredményei. S nem is annyira betegnek érzi magát az érintett, mint inkább mozgásban korlátozottnak, s ez - a fájdalommal, a mindennapi életet nehezítő egyéb körülményekkel együtt - az életminőség komoly megrontója. Az egyszerű emberek szóhasználatával: keserves sors ez annak, akit utolér... Persze egyáltalán nem szükségszerű, hogy sorsformáló legyen akár a legsúlyosabb ortopédiai egészségi probléma: a csontkopás, a meszese- dés, az ízületi procleválás, ín- hüvely-gyulladás, bokasüllyedés, a serdülőkorban gyakori gerincferdülés vagy akár a veleszületett csípőficam mellett. Van megoldás ezekre itt, helyben, s mint az osztályvezető főorvos kérdésünkre elmondta, évente mindössze egy-két nagyon súlyos - például csontdaganatos -'esetet küldenek speciális felszereltségű klinikára. Dr. Miksi Gyula szavai szerint egy jó színvonalú ortopédia működött korábban is ebben az intézményben, felkészült nővérgárdával. Tevékenységük összetettségéről sokat elárul, hogy csaknem mindennap végeznek úgynevezett nagyízületi térdvagy csípőműtétet, ami három orvost igénylő beavatkozás. S hogy mi is a helyzet az orvoslétszámmal? Jelen pillanatban gyakorlatilag hat doktor van az osztályon, részmunkaidősek is vannak köztük, s mindennap négyen látják el az osztályos orvosi munkát, ide értve a szak- rendelést és a műtéteket is. Ha szabadságra megy valamelyikük, már nehezebb a munka megszervezése, elvégzése. A vezető szakember jelezte, műszerezettség szemszögéből semmivel nem rosszabbak a feltétetek, mint bármely más megyei intézményben. A regionális központok azok, ahol nagyobb a műszerpark, s nem napi egy, hanem ugyanolyan eszközöket igénylő párhuzamos beavatkozásra is van lehetőség. Mint arról már szó volt, nincs több ortopédiai problémája a nógrádi embernek mint a más megyében élőnek. Nyugat-európai viszonylatban azonban van hátránya ezen a téren, mégpedig azért, mert gyakran halaszt- hatónak tartja - az ebbe a kategóriába alapjában véve valóban besorolható - betegségét. Később jelentkezik orvosánál, mint azt állapota megkívánja, mindennapjait viszont beárnyékolja a tünetek elviselése. Szerepet kap ebben az is, hogy a magyar ember nehezebben szánja rá magát műtétre, azt amolyan túl radikális, végső módszernek tartja. Napjainkban pedig állásféltés is közrejátszik az ódzkodásban. Hozzá kell tenni: a hosz- szú várólista cseppet sem előnyös körülmény ahhoz, hogy változzon ez a szemlélet. Bár terveiknek megfelelően a várakozási időt - másfél-két évről - már sikerült egy évnél rövidebbre csökkenteniük. Nyugaton köny- nyebben, gyakrabban nyúlnak a jó eredménnyel kecsegtető operációkhoz. Ott inkább az elhanyagolt, a műtéttel valószínűsíthetően fel nem számolható súlyos ortopédiai bajokhoz közelítenek másként. A megyei kórház ortopédiájának arculatát szeretnék kissé átalakítani, a terápia műtétes jellegének erősítésével próbálkoznak. Emberségből elégtelen A koppenhágai csúcs után Látogatás az Európai Unió Oktatásügyi és Kulturális Főbizottsága brüsszeli székhelyén A minap hazafelé tartván a szomszédos faluból Bátonyte- renyére, az Ózdi úton a háztartási kisgép-szerviz előtt állt egy kocsisor, amelynek első járműve fénykürttel jelezte, hogy valami rendkívüli dolog történhetett. Amikor odaértem, láttam, hogy két kölyökkutya kevereg a kocsik között, szemmel láthatóan nem otthonosan mozogtak e területen. A belső, párhuzamos szakaszára visszafordulva az útnak a két kutyus megjelent a járművem előtt. Nem álltam be az udvarba, csak kiszálltam a kapu előtt és - ebtartó lévén - a két kutyám készletéből kivettem egy-egy vajas kiflit és elindultam vele a két szerencsétlenné tett kis jószág felé. A nagyobb testű vizsla (kb. 3- 4 hónapos lehetett) volt a bátrabb és merészkedett közelebb hozzám némi rezignált magatartás után elfogadva a félbe tört kiflit. A másik, 2-3 hónapos, fekete, sima szőrű, kisebb méretű kutyus majdnem megfulladt, egészben nyelte le a fél kiflit. A teljesség azért megkívánja, hogy ez a kifli a szokásostól véknyabb, hosz- szabb és jóval tovább marad friss, mint hagyományos rokona. Egy Eger környéki pékség specialitása, amit kedvezményes áron veszek kedvenceimnek. A kis mohó, a másik kiflit hasonló módon falta fel. A fénykürtös autó odaért, és vezetője megkérdezte: talán enyémek a kutyák, mert egy autós az út közepén tette ki a szerencsétleneket.- Nekem már van kettő - mondtam, majd telefonálásba kezdett az állatmenhely irányába. Bejöttem, hogy újabb ételt vigyek a kis gazdátlanoknak, de mire kiértem, az Octavia és a két kutyus sem volt már ott. Nem tudom, mi történt velük, de aki kitette őket az útra, ismeretlenül is levizsgázott emberségből. Ki tudja, mióta éheztette őket, hogy utána kidobja a semmibe. Tudom, nagyon nehéz időket élünk és sokaknak gond a mindennapi betevő biztosítása, de nem ez az eljárás. Remélem a tettes olvassa e sorokat, magára ismer és mély szégyenérzete lesz. Azt kívánom: hasonló „élményben” legyen része, mint e két kis kárvallottnak okozott. „A kutya az ember barátja” - áll a köztudatban, de ez egyoldalú, mert a hűségéből annyit tudunk megköszönni, amit a táplálkozáson és a gondozáson keresztül cseppekben adagolunk az ő feltétel nélküli szolgálatainak ellentételeként. Cserébe az egész lényét adja, jóformán a semmiért. Aki ilyen tettre vetemedik, mint e két kis szerencsétlen volt gazdája, az lehet, hogy anyagilag szegény - de lelkiekben és erkölcsileg minősíthetetlen. Csak remélem, hogy a két elhagyott jószágnak nem az a sors jutott, amit volt gazdájuk szánt nekik... Csimbi és Kugli gazdája (név és cím a szerkesztőségben) Magyarországi környezetvédelmi civil szervezetek képviselői, többek között Bocsok Józsefné, a BLSZSZK Fáy András Szakképző Iskola tagintézmény-vezetője (Nógrád megyéből egyedüliként) vehettek részt azon a találkozón, amelyet Brüsszelben a klímaváltozás és energiafelhasználás témakörében tartottak az EU székházában, a Berlaymont épületben. A koppenhágai klímakonferenciát sokan az EU kudarcának tekintik, hiszen nem sikerült a 163 ország képviselőinek megállapodniuk abban, hogy a globális felmelegedés csökkentése miatt közös akciókat hajtsanak végre. A résztvevők megismerkedhettek a további tennivalókkal, az Európai Unió környezetvédelmi politikájával, a klíma- és energiacsomaggal, a megújuló energiák szabályozási keretrendszeBocsok Józsefné a helyszínen révei. Lehetőség volt a kérdéskör megvitatására is az EU Környezetvédelmi Főigazgatóságának szakembereivel, majd dr. Vargha Ágnes fogadta kötetlen beszélgetésen a résztvevőket. Az Európai Bizottságnál tett látogatást az EB magyarországi képviselete szervezte.
