Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-02 / 26. szám

2 2010. FEBRUÁR 2., KEDD NÓGRÁD MEGYE Szakmai konferenciát tartottak a Novohrad - Nógrád Geoparkkal kapcsolatos időszerű kérdésekről a füleki városi művelődési központban. A rendezvény a „Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” támogatásával valósult meg, a „Novohrad - Nógrád Geopark infrastruktúrájának fejlesztése” című közös projekt keretén belül. „A geopark egy határon átnyúló, egységes, kerek egész” Kéri István A konferencianap első előadá­sát - a regisztráció és a hivata­los megnyitó után - Judik Béla, a Bükki Nemzeti Park Igazgató­ságának Nógrádi Tájegységveze­tője tartotta, amelyben főként a fent említett projekt egyik salgó­tarjáni elemére koncentrált. A geopark részét képező Baglyaskő Természetvédelmi Oktató- és Bemutatóhely kialakí­tásával kapcsolatban elmondta, hogy immáron konkrét tervek­kel rendelkeznek. A 0,5 hektá­ros védett területen kívül továb­bi 2,5 hektáron valósul majd meg a (nyitvatartási időben) sza­badon látogatható, körbekerített közpark. A földtani látványossá­gokon kívül a madárvédelem kérdésköre is koncentráltan jele­nik majd meg, ezen felül pedig tervezik egy növénykerti rész ki­alakítását is, amelyben hazai, ős­honos fásszárú növényeket mu­tatnának be. A felépítésre kerü­lő fogadóépületben kiállítások és különböző szakmai programok mellett szakköröket és bemuta­tókat is tartanak majd. A következő előadások fajvé­delmi programokról, az „élő” ter­mészet védelméről és a speciális területek kezelési módjairól, va­lamint a területen fellelhető fo­kozottan védett növény- és állat­fajokról szóltak, mind magyar, mind szlovák oldalról - az elő­adások kölcsönös megértését szinkrontolmács segítette. Legyen nemzetközi! A déli kisszünet előtt utolsó­ként Baráz Csaba, a Bükki Nem­zeti Park Igazgatóságának okta­tási szakreferense kapott szót és beszélt az igazgatóság működé­si területére vonatkozó alapvető információkról általánosságban és saját szakterületét tekintve is. A geoparkot remek „térségfej­lesztési koncepcióként” jelle­mezte. A Salgótarján környéki területeken a szemléletformálá­si, oktatási és bemutatási tevé­kenység kapcsán említette a ké­szülő baglyaskői központot, vala­mint a már meglévő tanösvénye­ket. Ezeket az elkövetkezendő időszakban felújítják és frissítik is az újabb kutatások eredmé­nyeivel, valamint újakat is létre­hoznak, mint például a sámsonházai kőfejtő, vagy mátraszőlősi Függőkő környé­kén. Három monográfia (köztük a Karancs-Medves és a Cseres­hegység Tájvédelmi Körzetekről szóló) is megjelent már az igaz­gatóság kiadásában és a követ­kező is tervben van - ez a Mát­rai Tájvédelmi Körzetről szól majd. Amíg a hallgatóság a prog­ramba beiktatott kávészünetet töltötte, addig a Novohrad - Nóg­rád Geopark projekt vezetői és a hozzá kapcsolódó szervezetek képviselői sajtótájékoztatót tar­tottak. Dr. Tardy János, a nemzetközi testület vezetője elmondta, hogy jó úton és dinamikusan halad a munka, de bizonyos nagyon fon­tos lépések még hátravannak.- Azt tudom mondani, jó esély van arra, hogy a geoparkot beje­gyeztessék, tehát elnyerje a nemzetközi címet. A névben most is ott van a geopark, mivel megkaptuk az „áldást” és hasz­nálhatjuk az elnevezést a határ mindkét oldalán, de nem használhat­juk a nemzetközi minősítést és a vele járó lógókat - tehát pillanatokon belül bizonyos feltétele­ket még teljesíte­nünk kell. Amennyiben ez si­kerül - és én nem akarok a jós szere­pében tündökölni - akkor és abban az esetben van esé­lyünk arra, hogy pozitív döntés szü­letik számunkra idén tavasszal - mondta dr. Tardy János, aki a továb­biakban kitért arra is, hogy a határ két oldalán lévők között maximáli­san rendezettek a kapcsolatok és az együttműködés.- Ez a geopark nem egy szlo­vák geopark és nem egy magyar geopark, hanem egy határon át­nyúló, egységes, kerek egész. Senkit nem hat meg a nemzetkö­zi vonalakat illetően, hogy mi­lyen nehéz a két ország más-más feltételrendszerének eleget ten­ni, ez a mi dolgunk, hogy ezt va­lahogyan orvosoljuk. Ezt az együttes erőt nekünk számos te­rületen dokumentálni kell, nem elég a „sóder”. A táblafeliratok rendszerétől kezdve, közös pá­lyázatok, rendezvények, térké­pek, kiadványok, stratégia, jövő­kép - ezeket mind az asztalra kell tennünk, azt kell mondjam napokon belül. Dr. Jozef Kiinda, a szlovák kör­nyezetvédelmi minisztérium kép­viseletében kitért arra, hogy két fő alapfeltétele van a sikernek.- Értékeknek kell lenni a terü­leten. Ha nincsenek földtani ér­tékek, akkor nincs geopark, egy­értelműen ez az egyik alapfelté­tel. Úgy gondoljuk ezen a terüle­ten mind a szlovák, mind a ma­gyar oldalon megvannak ezen értékek. A másik feltétel az, hogy ezekkel törődni kell, szak­szerű és céltudatos kezeléssel, és ami még nagyon fontos: tud­ni kell mindezeket „értékesíte­ni”. Közös menedzselés szüksé­ges, mert ezt a lehetőséget ki kell használni az egész régió és mindkét ország javára! A sajtótájékoztató zárásaként ismét Dr. Tardy János válaszolt a feltett kérdésekre.- A geopark nem természetvé­delmi kategória - részben több, részben kevesebb. Nagyon fontos a természeti értékek szerepe, ezen belül is nyilván a földtudo­mányi értékeké, de annyiból ettől több, hogy a kulturális értékek és hagyományok őrzése, tehát az „értékmentés” különböző terüle­tei is ide tartoznak. Ezért lehet mondani, hogy a geopark egy, a geoturizmusra építő, sajátos te­rületfejlesztési lehetőség. Az ál­lami természetvédelem nélkül azonban a geopark nem üzemké­pes, de az önkormányzatok, vál­lalkozások, társulások nélkül sem! A geopark nem tiltásokra épít - és ez vonatkozik a termé­szetvédelemre is. Vannak benne országos jelentőségű természet- védelmi területek, világörökség részét képezők, Natura 2000 és egyéb egyezmények alá tartozók, de a terület zöme nem áll termé­szetvédelmi oltalom alatt - és mégis meg kell menteni. Ingyen propaganda A konferencia folytatásaként továbbra is a magyar vezető osz­totta meg gondolatait, előadása keretében a nemzetközi helyze­tet vázolta. Elmondta, hogy je­lenleg 67 ország áll sorban a nemzetközi cím elnyerésére, eb­ben a mezőnyben kell diadal­maskodni. Ha sikerül, akkor az egy olyan megfizethetetlen, de mégis „ingyen” kapott propa­ganda lehetőség lesz ebben a „szegény térségben”, amivel ösz- szehasonlítani talán csak a Formula- 1-es futamokat lehet. A terület geológiai értékeinek felmérése, rendszerezése termé­szetesen alapfeltétele volt a pá­lyázatnak. Arról, hogy van-e mégis esély rá, hogy újabb föld­tani értékeket fedezzenek fel a térségben, Prakjalvi Péter, a Nóg­rádi Geopark Egyesület geológu­sa beszélt. Előadásában több va­riációt is felsorolt, amelyekben lát fantáziát és tartogathatnak még meglepetéseket, akár szá­mára, akár más tudósok számá­ra. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magas kutatottság okán szükség van új szemléletű terepbejárá­sokra is - említette itt a Nógrádszakál közelében általa felfedezett fatörzsbarlangokat. Összességében azonban egyér­telműen úgy fogalmazott: „van még keresnivalónk a területen!” Az ipolytamóci fejlesztésekről az Ipolyvölgye Tájegység vezető­je, Szarvas Imre elmondta, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesz­tési Program, Észak-magyaror­szági Operatív Programja kereté­ben majdnem ötszázmillió forin­tos támogatást siketült elnyerni­ük a közel nyolcvanmilliós önrész mellé. Ezen összegekből különle­ges tanösvényt és lombkorona-sé- tányt létesítenek, de lesznek élet­hű ősállat-szobrok is az ösvények mentén. Infrastruktúra területén is gazdagodik az Ipolytamóci Ős­maradványok Természetvédelmi Terület, az alapelvekkel össz­hangban geotermikus hőszivaty- tyút üzemelnek be, az igényeket kielégítendően éttermet és szál­kamentes fajátékokból összeállí­tott játszóteret építenek, az elekt­romos légkábeleket pedig - esz­tétikai és madárvédelmi okokból- föld alá helyezik. Több megoldásra váró feladat is van még a geopark terültén, a' szlovák oldalt illetően dr. Gaál Eudovít geológus vázolta az el­következendő időszak feladatait. Egy részről gyakorlati teendők vannak, a nehezen megközelít­hető értékek elérése céljából lép­csőket, korlátokat, biztonságos megközelítő utakat kell kialakí­tani ott, ahol az szükséges. Fülek vára esetében az információs táblák cseréjét és az azokon lát­ható, olvasható információ frissí­tését végzik majd el - ehhez ha­sonló tervek vannak Ajnácskő kapcsán is. A hivatalos szervek­kel is együtt kell működni, tisz­tázni kell példának okáért a Tajti település közelében található ho­mokkőbánya tulajdonjogi viszo­nyait. Egységes arculat kell A működést garantáló Geopark Novohrad - Nógrád Jo­gi Személyek Társulása részé­ről Erika Anderková elnöknő és Ivona Cimermanová elnökségi tag szóltak általános és funkci­onális információkról. A terüle­ten 167 érték került kijelölésre, 44 szlovák, míg 123 magyar ré­szen, jelentőség szempontjából nyolc nemzetközi, 90 nemzeti és 69 helyi érték került hely­színként a programba. Az irá­nyító testületet nyolc fő alkotja, négy-négy fő mindkét ország­ból, de igen fontos szerepe van különböző bizottságoknak a specifikus területeken való egyeztetések terén. Ezek során lehet kialakítani például a meg­felelő arculatot és dizájnt, amely nem mellesleg az egyik legfontosabb kritérium. Min­den helyszínen egységes meg­jelenés szükséges, a dél-nógrá­di Bér andezitoszlopaitól a szlo­vákiai Mucin barlangjáig, az in­formációs táblák, kiadványok, ajándéktárgy-eladóhelyek és akár a pihenőpadok tekinteté­ben is, szó szerint mindenben. A működés szempontjából szintén kihagyhatatlan a me­nedzsment. A Nógrádi Geopark Nonprofit Kft. ügyvezetője, Koruhely Tamás a geoparkot egy új, igen komplex térségfejleszté­si modellként jellemezte. Világ­szerte jellemző, hogy a hasonló kezdeményezések 70 százalék­ban pályázati pénzekből működ­nek, a „termékek értékesítésé­ből” (belépőjegyek, szolgáltatá­sok, képeslapok, stb.) 30 száza­lék bevétel származik általában. A szakmai tartalom a kapcsoló­dó egyesület(ek) feladata, míg a gazdasági tevékenység a kft-hez tartozik. Erre jó példa, hogy a dr. Tardy János - Szarvas Imre szer­zőpáros természetvédelmi tema­tikájú szaklapokban publikál és ismerteti, „népszerűsíti” a geoparkot, az ő feladatuk pedig ugyanez, de a gazdasági oldalon- szakterületük szerinti néző­pontból természetesen. A záró felszólalások között a turizmussal és annak különbö­ző ágazataival kapcsolatos fel­adatokról és elképzelésekről, il­letve védelmi célú tiltásokról hallhattunk. Szó esett arról is, hogy egyeztetés tárgya kell, hogy legyen a különböző célcso­portokhoz való hozzáállás és a számukra céltudatosan kialakí­tott kínálat kérdésköre. Külön információk hangzottak el a lo­vas turizmusról és annak remek térségi lehetőségeiről. Lóska Já­nos, a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség elnöke egyfajta zár­szónak is beillőén felhívta a fi­gyelmet arra, néha eszünkbe kell jusson, hogy a térség adott­ságai okán azok az értékek, amelyek az itt élőknek minden­napiak, a vendégek számára „csodálatosak és egyediek” le­hetnek. Végül egyfajta remek zárszónak is beillőén, a határon átívelő összefogást és az együtt dolgozást elismervén Gárdonyi szavait idézte: „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében...” Összességében a konferenciá­ról elmondható, hogy igen ritka az ehhez hasonló minőségű, színvonalú és széles skálájú ta­nácskozás. A geopark program­ja az elhangzottak tükrében (is) úgy tűnik, továbbra is remek úton halad. A jós szerepét senki sem szerette volna betölteni, így mindenki visszafogottan próbált nyilatkozni a tavaszi döntés vár­ható kimeneteléről. Egy azonban biztos: mindenki legjobb tudása szerint, precíz munkát végezve igyekszik azon, hogy ez a térség számára igen jelentős kezdemé­nyezés elérje célját és tagja le­hessen a nemzetközi hálózatnak- a konferencia felszólalói leg­alábbis újfent erről tettek tanú- bizonyságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom