Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-01 / 25. szám
2 2010. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ SALGÓTARJÁNI LAP Salgótarján fejlődését ki-ki a maga szemszögéből értékeli, veszi górcső alá. Egyesek nem látnak tovább a körforgalmaktól, mások a mostaninál is merészebb álmokat dédelgetnek. Mi most megpróbálunk leszállni a földre, s olyan szempontok szerint értékelni a városfejlesztés jelenlegi folyamatát, amilyeneket a körülmények - értsd: kormánypolitika, uniós kiírások, pénzügyi válság - lehetővé tesznek. Ebben volt segítségünkre Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester asszony. Városfejlesztésről - kicsit másként- Ellenfelei előszeretettel dörgölik az orra alá, hogy a városfejlesztés „legnagyobb érdeme” volt az elmúlt négy évben a körforgalmak szalonképessé tétele. Úgy tesznek, mintha nem ismernék egy városközpont méretű rehabilitációs beruházás előkészítő stádiumának az összes buktatóit, problémáit Nyilván ügyesebben is ment volna, ha „odaátróris akadnak segítői..- Ez így van, nyilván gyorsabban ment volna, ha a politika nem szól bele a folyamatokba. Abban, hogy a sok beküldött pályázatból mit támogat egy bíráló testület, igenis szerepe van a politikának. Maga dr. Szabó György úr, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke is többször mondta már, hogy az RFT egy politikai testület, amely politikai döntéseket hoz. Ugyanakkor volt olyan projektünk, például a Kodály tagiskola felújítása, amiben teljes mértékű volt a konszenzus közgyűlésünk frakciói között, mégsem ment zökkenőmentesen az ügyintézés. Amint tudjuk, máig nincs támogatási szerződésünk, s ez egyáltalán nem rajtunk múlik. Összességében biztosan elmondható, hogy a lassúság oka a pályázati rendszerben lévő nagyfokú rugalmatlanság és a túlbürokratizált eljárásrend. A körforgalmakra utalva pedig azt kell mondanom, hogy aki nem lát messzebb a csomópontoktól, azt csak sajnálni tudom. Ha valaki nyitott szemmel jár a városban, akkor láthat felújított, akadálymentesített intézményeket, felújított útszakaszokat, járdákat, hidakat, lépcsőket- Azt is felteszik többen, hogy miért pont s városközponttal kellett kezdeni a városi színtér megújítását, miért nem mondjuk a vásárcsarnokkal, aholfagyoskodnakaz őstermelők, vagy az ipari parkkal, ahol nincs megfelelő nagyságú előkészített terület arra, hogy Boldvai képviselő úr ide hozhasson egy nagyfoglalkoztatót?- Erre a kérdésre egyszerű a válasz. Kétféle városrehabilitációs kiemelt projekteket lehet benyújtani a 2007-2013-as támogatási időszakban: városközponti funkcióbővítő rehabilitációra és szociális városrehabilitációra. Továbbá hozzátartozik a dologhoz az is, hogy a 2006-os választásokat követően nem dobtuk ki - csupán dacból - az ablakon azokat a terveket, amelyeket még az előző önkormányzat kezdeményezett Inkább átgondoltuk és továbbfejlesztettük azokat olyan elvek szerint, amelyeket az unió támaszt egy ilyen városközponti rehabilitáció szakmai kritériumrendszerében.- Immár a harmadik parkolóház ötlete kerül az asztalra. Ennyire fontos dolog a parkolási helyzet?- Igen, a parkolási helyzet égető probléma, s ezt nem mi találtuk ki. Az úgynevezett OTÉK-norma szerint hiányzik 1600 parkolóhely a belvárosból, s mivel felszíni hely már nem áll rendelkezésünkre, a parkolóház megépítése az egyetlen eszköz, amellyel orvosolhatjuk a gondokat.- A turisztika, mint kiemelt ágazat biztosan örömmel fogadná a retró múzeum elkészültét Miért hunyt ki a Schmidt Mária- féle megoldás és miért került elő mégis?- Erre kimerítő választ nem tudok adni, hiszen a projekt gazdája a Nógrád Megyei Önkormányzat. Annyit viszont el tuSzékyné dr. Sztémi Melinda dók mondani, hogy a megye ez irányú projektötletét benyújtotta a Regionális Fejlesztési Tanácshoz. Nagyon remélem, hogy megkapják az igényelt támogatást, mert a retró múzeum valóban illik a turisztikai ágazat elképzeléseinek sorába.-A fiatalok számára mindenképpen fontos egy sokoldalú, úgynevezett multifunkcionális színtér. Ez lenne az Apolló Mozi. Nem fél, hogy ugyanúgy járunk vele, mint a KERT-tel, ahová alig járnak be a fiatalok, mert nincs rá pénzük?- Azt gondolom, hogy a hamarosan megépülő Ifjúsági Szórakozató Központot belakják majd a város és a környék fiataljai. Egyáltalán nem tartok az alacsony kihasználtságtól, hiszen olyan hinkciókat emeltünk be a tervekbe, amelyek hiányoznak Salgótarján és a salgótarjáni ifjúság életéből. Ilyen az art mozi, a szimfonikusok próbaterme, a drámapedagógiai műhely, nagyobb helyet kap a SITI és kialakítunk színvonalas szórakozóhelyet is. Ezekre igény és szükség van.- A városon áthúzódó kerékpárút érinti a centrumot, de az egész várost is. A pályázatot befogadták, de úgy hallani, hogy kevesebb pénzt biztosítanak rá. Most ha nem építi meg, ellenségei ujjongva fognak mutogatni, ha megépíti, máshonnan kell p& tolni a hiányzó fedezetet, esetleg szűkített tartalommal kell újra gondolni az egészet Melyiket választja?- A kérdésben felvetett lehetőségek rávilágítanak arra, hogy talán már a pályázat elbírálói is pontosan ezt, a megnehezített helyzet miatt rám nehezedő nyomást próbálták előidézni. Mi azonban nem torpanunk meg. Jelen pillanatban az észak-dél irányú kerékpárúinak csak az első ütemére nyújtottunk be pályázatot, ami a Szécsényi úti körforgalomtól az Eperjes-telepi bejáratig terjed. Szakaszolnunk kellett a beruházást, hiszen a régióban pályázható maximális támogatási összeg jóval kisebb volt, mint a mi teljes beruházási költségünk lenne. Nem akarok alaptalanul vádaskodni, de a csökkentett támogatás indokai szakmailag több esetben vitathatóak, hiszen a költségeket az általunk felmértnél alább becsülik, és tartok attól, hogy ez a közbeszerzés során majd nem lesz tartható. Szakembereink azon dolgoznak, hogy a szűkített támogatási összeg ellenére a tervezett beruházás minél kisebb kompromisszumok árán készülhessen el.- Hildérmes városközpontunk megújításának néhány új elemét azok a régi szakemberek (Finta, Magyar) álmodják ismét, akik annak idején megtervezték Ezzel az itt élő, fiatal mérnökök nem kapnak lehetőséget Vagy mégis?- Ahol ezt a jogszabályok megengedik, salgótarjáni tervezőket alkalmazunk. A városközpont tervezésének kapcsán viszont be kellett tartanunk bizonyos szerzői jogokat Én ezt egyébként jelen esetben pozitívan értékelem, örülök, hogy sikerült megnyernünk a tervezőket. Ráadásul azt hiszem, a Hild-díjas belvároshoz „hozzányúlni” olyan neves szakembereknek érdemes, akik bírnak a szakma elismerésével és kezelni tudják az esetlegesen rájuk nehezedő nyomást.- Végezetül: sokan felvetették már, hogy a jelenlegi városközpont idejétmúlt, vagy ha nem is teljesen az, 20-30 év múlva egészen biztosan nem felel majd meg egy korszerű kistérségi centrum város követeimé nyeinek Ezek a hangok azt is megfogalmazzák, hogy a kiüresedő öblösüveggyár helyén kellene felépíteni az új, szolgáltató Salgótarjánt Egyetért velük?- Ezt a maga konkrétságában így kijelenteni nagy bátorság, én még bíznék az öblösüveggyár megmentésében. Az viszont igaz, hogy Salgótarjánban sok olyan barnamezős ipari terület van, amelynek a kihasználtságát a jövőben emelni kell. De legyen szó akár ipari vagy más irányú fejlesztésről, ezeknek a területeknek előbb a rekultivációját kell megoldanunk. Gyökeresen átalakul Salgótarján városközpontja Az elkövetkező évek gyökeres változást hoznak Salgótarján belvárosának életében. A városközpont funkcióbővítő rehabilitációján belül négy projektelem valósulhat meg, uniós támogatással: a KERT fölé elképzelt, s Finta József által tervezett 250 férőhelyes parkolóház, további 261 felszíni parkoló kialakítása, az Apolló Mozi ifjúsági kulturális központtá történő átalakítása, valamint a Múzeum tér átépítése. A párhuzamosan zajló városfejlesztési programok közül kiemelkedik a SKÁID Kodály Zoltán Tagiskola újjáépítése, a megyei önkormányzat retró múzeum projektjének indítása, a Karancs Szálló vállalkozói tőkéből és európai uniós támogatásból megvalósuló rekonstrukciója, valamint a várost észak-dél irányban átszelő kerékpárút első ütemének építése. Mindezek többsége önkormányzati beruházás - mondta el érdeklődésünkre Lőrincz Gyula, a városfejlesztési iroda vezetője. Élhetőbb várost szeretnénk! - hangzik el többször is a fejlesztési elképzelések előkészítésénél, de azt is látni kell, hogy a forrás szerzés alapvetően meghatározza: mikor mit vállalhat be egy város, különösen akkor, amikor a kormányzati megszorító intézkedések hatására tízmilliókkal csökken a fejlesztésre szánható összeg - szögezi le elöljáróban az irodavezető. A lehetőségek és a szükségletek elegyéből kirajzolódik egy megújító program, amely folytatja a belváros korszerűsítését, ugyanakkor már bizonyos réteg igényeknek is eleget tesz. - A belváros funkcióbővítő rehabilitációjának első ütemére 1,2 milliárd forint áll rendelkezésünkre, miután a projekötletünket az észak-magyarországi regionális tanács befogadta és a kormány előzetes nevesítésre érdemesnek találta - mondja Lőrincz Gyula. - Talán már a felvezetésemből is érződik, hogy hosszas egyeztetések, számos tervezési folyamat előzték meg a döntést Legtöbbször azzal a felvetéssel találkozom, hogy most akkor ki épít parkolóházat Salgótarjánban? Kezdjük ezzel a problémakörrel. Nos, az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) megállapítása szerint a megyeszékhely egyik legnagyobb gondja a parkolóhelyek hiánya. Évekkel ezelőtt is gondolkodtak már a megoldásán, s így került képbe egy helyi kezdeményezés, amely a Meszes oldalában képzelte el a megoldást, a Kálvária mellett, de volt terv a Gagarin iskola sportudvara alatti megoldásra is. További alternatívát jelenthet (az IVS-ben megtalálható) az úgynevezett kis főtér alatti mélygarázs megépítése, amiről számos fórumon hallhattak már a salgótarjániak. Talán emlékeznek rá, ez egy automata rendszerű parkolóház lehetőségét vázolta. Ennek a konstrukciónak az egyetlen hátulütője a terület jogi státusza volt Hasonló mélygarázs kialakítása után precedens értékű ítélet született Sopronban, amely kimondta, hogy a belvárosi terület az önkormányzat törzsvagyonát képezi, így nem osztható meg. Márpedig, ha nem osztható meg, akkor nem valósulhat meg magánerős beruházás keretében, márpedig a belvárosi re- habüitáció egyik fontos kritériuma, hogy a beruházás egy bizonyos százalékát magánerős projekt keretében kell megvalósítani. így kényszerültünk egy harmadik megoldást találni, amiben segítségünkre volt Finta József tervező, aki a Hüd-érmes városközpont kialakításában is részt vett egykoron. Az ő elképzelése szerint a József Attila Művelődési és Konferencia-központ KERT-je fölé oszlopokon épülne meg a parkolóház, követve a hegy vonulatát Statikailag a dolog kiállta a próbát, s egy légiesen könnyű, modem szerkezetet képzeljenek el, amelynek spirális feljárója ott lenne, ahol jelenleg egy lépcső visz fel a Kistarján útra. A korábban említett mélygarázs nem lett elvetve - hangsúlyozta az iroda vezető, mindössze átsorolták a második ütembe. Amíg ennek a részletei el nem dőlnek, addig a kis főtérhez sem nyúlnak, hiszen itt bármilyen beavatkozás egyirányúvá teszi a folyamatot Lőrincz Gyula a második projektelemről, az Apolló Mozi ifjúsági kulturális centrummá alakításáról elmondta, hogy itt is felajánlotta segítségét az egykori tervező, Magyar Géza. A tervek lassan összeállnak, így az egyes funkciókat közösen hangolja össze a jelenlegi kezelő, a Salgó Vagyon Kft, a városi főépítész, valamint Magyar Géza tervező csapata. - A város vezetésének céljai között szerepel, hogy Salgótarjánt a térség kulturális központjává tegye. Ennek egy fontos része lesz a mozi épületének átalakítása, elsősorban a helyi ifjúság igényeire szabva - emelte ki Lőricz Gyula. - Az alternatív kulturális központban helyet kapna egy művész mozi, zenekari próbaterem, pódiumszínpad, klubhelyiség, drámapedagógiai műhely, játszóház, és a SITI is. A projekt bő félmil- liárd forintba kerül, s azért ennyibe, mert egy sor új szabványnak is éleget kell tenni. Ilyen az akadálymentesítés, amely olyan elemeket is tartalmaz, amelyek költsége vetekszik az épület felújítás költségével. Szorosan ehhez kapcsolódik az épület körüli tömb rehabilitációja, ami gyakorlatilag a Múzeum tér teljes átépítését jelenti. Ebben ugyancsak nagy segítséget kapunk Magyar Géza és Szabó Márton tervező uraktól, de beépíthetőnek érzem a projektbe a Salgótarjáni Polgári Kör által felvetett történelmi sétány gondolatát is, amelynek a Múzeum téren lehetne az első állomása. A kapcsolódó projektek közül kiemelkedik a retró múzeum megvalósítása, amely a megyei önkormányzat 1,4 milliárd forintos tervezett összköltségű kiemelt projektje. Igaz, idő közben az ötlet fő gazdája kivonult az elképzelés megvalósításából, de ettől a turisztikai attrakció vonzereje nem fog csökkenni. Eddig finanszírozási gondok nehezítették a főtér egy újabb magánerős beruházásának, a Karancs Szálló rekonstrukciójának a megvalósulását, de remélem, idén pont kerül ennek a végére is. Egy későbbi ütemben valósulhat meg az egykori Centrum Áruház, Lakberendezési Aruház és volt nyomda telektömbjén tervezett bevásárló- és szórakoztató központ építése, szintén a magánszféra bevonásával. Lőrincz Gyula elmondta, hogy napjainkban a város egyik legnagyobb horderejű felújítása kezdődhet meg: a Kodály tagiskola újjáépítése. Mint ismeretes, a diákokat már elköltöztették, a közbeszerzési eljárás erdményes volt, e héten kerül sor a közbeszerzési eljárás lezárására, a kivitelező megbízására. A beruházáshoz kapcsolódik az Arany János tagiskola részleges felújítása is, amit praktikussági okokkal magyarázott az iroda vezetője; a két intézmény együttes pályázata nagyobb hányadú támogatást tesz ugyanis lehetővé. Az összköltség így is eléri a 772 millió forintot, amelyből 282 millió forint az önerő. Végezetül szólt a három évvel ezelőtt társadalmi vitában megfogalmazott kerékpárút elképzelésről is, amelynek az első üteme 137 millió forint támogatást nyert, nem utolsó sorban Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester közbenjárására. A turizmus fejlesztése mellett a kerékpárút mellett szól az is, hogy javítsuk a helybéliek munkába járásának lehetőségét, egy biztonságosabb kerékpár- úttal, másrészt pedig segítsük a környezetbarát közlekedés terjedését városunkban - fogalmazott Lőrincz Gyula. Napjainkban a város egyik legnagyobb horderejű felújítása kezdődik meg
